Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám)

1917-11-15 / 282. szám

4 ______ őket, hogy Németország vazallusaivá lesznek, ők azonban nem akarják nemzeti öntudatukat és nemzeti büszkeségüket az elnyomatásnak ki­tenni A Bagdad a berlini vasút féltucat más or­szág ipari vállalkozásait fenyegeti. A német kon­­kurrencia, ha eljuthat oda, ellenállhatatlan lesz, mivel mindig könnyebben lehetne német hadse­reget arra­ a vidékre szállítani, mint bármilyen más hadsereget Ami Németországnak Belgium­ról, Észak-Franciaországról és Elzász-Lotha­­ringiáról tett kijelentéseit illeti, ezek igen fonto­sak ugyan, de nem érintik a dolgok lényegét Németország teljes gyámkodást gyakorol Auszt­­ria-M­agyar­ország fölött, sőt az egész Balkán, Törökország és Kis-Ázsia fölött is. Ha Európa térképe olyan marad, amilyen most, akkor Né­metország mindig megzavarhatja a világ békéjét. Németország elhatározta, hogy politikájával az egész világon akar uralkodni. Sohasem töreke­dett még senki ilyen pontosan kidolgozott tudo­mányos tervek aránján ennyi becsvágygyal a hatalmi túlsúlyra. Nagyon meglep, hogy van egy olyan embercsoport mint most Oroszország­nak bizonyos körei, akik azt hiszik, hogy min­den veszedelem nélkül élhetnének Németország oldalán. Semmi kifogásom sincs a békebarátok törekvései ellen, csupán együgyűségüket kifo­gásolom. Wilson azzal fejezte be beszédét, hogy House ezredest, a legnagyobb békebarátot, Eu­rópába küldte, de nem azért, hogy békéről tár­gyaljon, hanem hogy meglássa, hogyan lehetne a háborút megnyerni. A versaifilesi haditanács. I Asquith Lloyd-George ellen_. Húga, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) Londonból jelentik: Asquith lord az alsóházban azt kérdezte, hogy Lloyd- George holnap részt vesz-e az ülésen, hogy be­jelenthesse, mikor nyilatkozik azokról a nagyon is kényes kérdésekről, amelyeket párisi beszédé­ben említett. Bonar Law azt válaszolta erre, hogy Lloyd-George ép most tért vissza egy utazásból. „Meg vagyok győződve, — mondotta Bonar Law hogy Lloyd-George Asquith kérésének azon­nal eleget tesz.“ Fölteszem, hogy Asqu­ith nem kívánja, hogy a ház ezt megvitassa. Asquith erre azt válaszolta, hogy nem, de ha Lloyd-George a kamarában holnap megteszi nyilatkozatát, ez annál jobb. Buktatják Lloyd-George-ot Hága, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) Az­t hiszik, hogy a Lloyd-George-kor­­m­ámy napjai meg vannak­­ számlálva. A Star című liberális lap hallatlannak mondja, hogy Lloyd-George a Somme mellett történtekről szól­va, amelyeknek egyedül köszönhető Verdun meg­mentése, silány pár kilométer terü­letnyereség­ről beszél. Bizonyítani igyekezett, hogy az Olasz­ország elleni offenzívának a stratégiai egyenlőt­lenség az oka. De ő maga tudja a legjobban, hogy a legnagyobb egységesség sem akadályozhatta meg, hogy egy olyan hadsereg, mint a második olasz hadsereg, teljesen felmondta a szolgálatok Szerbia sorsában mi is bűnrészesek vagyunk, mert haderőnket Gallipolinál eltékozoltuk. Ro­mániát Stürmer elárulta. Mi marad hát akkor még Lloyd-George nyilatkozataiból? A Globe a következőket írja: Végre belátta Lloyd­ George, hogy nem ő az egyedül elképzelhető miniszter­elnök. Már régóta ez volt a meggyőződése, de most valódi alakjában mutatkozik, mint vesze­delmes demagóg, aki nem válogat az eszközök­ben. Biztosak vagyunk benne, hogy a nép velünk együtt félre nem érthető módon ezt kiáltja: ,,Engedjétek lemondani, mert jobb ezer Lloyd- Georgeot elveszteni, mint egy háborút.“ Cadoma nem akar a haditanács tagja lenni. Páris, nov. 13. — (Havas-ügynökség.) A Times közli, hogy Cadoma tábornok elutasította azt a megbízatást­, hogy a szövetségesek legfelső haditanácsának közös vezérkarában Olaszorszá­got képviselje. House ezredes rásst vesz a versaillesi konferencián. — Olaszországot Porto képviseli. — Genf, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) House ezredes Amerika kép­viseletében a versaillesi hadibizottság valamennyi tanácskozásán részt fog venni. Olaszországot ezeken a tanácskozásokon Porro tábornok fogja képviselni. PESTI HÍRLAP 1917. november 15., csütörtök. Az ente­nte első haditanácsa. Lugano, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudó­sítójától.) Tessini lapok szerint az entente-közti haditanács első ízben november 19-én ül össze Parisban. Leszavazták a francia kormányt. Fal­ti lévé nyilatkozata. — Az orosz forradalom. — Az Olaszországnak nyújtott francia segítség. — A legfőbb hadi­tanács. Páris, nov. 13. — (Havas-ügynökség.) Panllevé miniszterelnök a kamarában nyilatko­zatot olvasott fel, amely így szól: — A legutóbbi idők mélyreható eseményei kötelességévé teszik a kormánynak, hogy nyilat­kozatot tegyen. Az egyik az, hogy a pétervári extremisták átmenetileg hatalmukba kerítették e várost. Noha a legutolsó jelentésekből kivehető, hogy az ideiglenes kormány a hatalmat helyre tudta állítani, e rázkódás utóhat­ásai még egy ideig érezhetők lesznek.­­ A másik az, hogy a keleti fronton beál­lott viszonylagos mozgási szabadság, amelyet az orosz hadseregek engednek a német hadseregek­nek, az utóbbiaknak lehetővé tette, hogy számos hadosztályt az olasz harctérre küldjenek. Az olasz északkeleti arcvonalat még ki nem derített körülmények közt áttörték. A második olasz hadsereg, amely néhány héttel előbb a baánsiz­­zai fensákon fényes győzelmet vívott ki, sajnála­tos visszavonulása alkalmával jelentékeny vesz­teségeket szenvedett. A velencei tartomány szaba­don állott az ellenség betörésére. Ez a súlyos, váratlan helyzet azonnali gyors intézkedéseket követelt. Anélkül, hogy hívásra vártak volna, francia csapatok siettek oda és az olasz fronton oly mozdulattal foglaltak helyet, amelynek gyors és pontos végrehajtása csodálatot keltett mindazokban, akik erről tudomást szer­ez­tettek. Ma már angol csapattömegek is özönlenek az Alpokon túlra. Painlevé megállapította, hogy a legna­gyobb nehézségek idején egy pillanat sem ve­szett el. A központi hatalmak, amelyek a nyu­gati harcvonalat az Északi-tengertől az Adriáig tartották, csak közös terv és segélyforrásaik szoros kapcsolata alapján tudták végrehajtani feladatukat, vagyis úgy, ahogyan a kamara­i két hónap előtt a kormány szándékához hozzájárult, hogy a szövetségesek egy nemzetet, egy hadsere­get és egy egységes frontot alkossanak. Ez a törekvés vezetett Anglia, Franciaor­szág és Olaszország haditevékenységének egysé­gessé tételére a közös, legfőbb haditanács révén, amelyhez kétségtelenül az Egyesült Államok kormánya is csatlakozni fog. Orosz- és Japán­országgal is tárgyalunk a csatlakozás dolgában. Ez a legfőbb haditanács nem állapítja meg a hadműveletek részleteit, csupán az általános hadipolitikát irányítja, azonkívül elkészíti a szö­vetségesek közös terveit és olyképen használja föl a segítőforrásokat, hogy a lehető legnagyobb szolgálatot tegyék. A tanácsban minden kor­mánynak két képviselője van és havonként leg­alább egyszer összeülnek Franciaországban. A tanácsot a szövetségesek állandó és közös vezér­kara támogatja, amely egyúttal a jelentések gyűjtőhelye is. A haditanács elhatározásait nem fogják partikuláris érdekek befolyásolni. Ezek az elhatározások minden csata általános ké­pére vonatkoznak és az egyes érdekelt kormá­nyok fogják részleteiben kidolgozni. Ezzel a szemrehányással szemben, hogy nem egy tanács­adó testületre, hanem egy egységes főparancs­nokságra van szükség, Pavilevé kijelentette, hogy ily körülmények között okosabb dolog az azonnal lehetségest megvalósítani, ahelyett, hogy hónapokon át várnánk valami jobbat A parlamentet foglalkoztató többi nagy ka­tonai kérdésekről, az angol front dolgáról, Painleve lejelentette, hogy a két főparancsnok között ideiglenes megállapodás történt és azt — az időpontot természetesen nem lehet megne­vezni — igen rövid idő alatt végre fogják haj­tani. De e házban mindenki be fogja látni, hogy épen most hadieseményekre való tekintettel nem lesz szó arról, hogy a frontról további évfolya­mokat elvonjunk. Az Egyesült Államok közre­működése a közös munka e problémáiban kato­nailag és gazdaságilag nélkülözhetetlen és a nagy amerikai nép biztosan részt vesz a szövet­ségesek legközelebbi konferenciáján. Az ameri­kai nép képviselője, House ezredes, remélhető­leg végre el fogja érni a gazdasági és pénzügyi téren való egységességet. Painleve végül kijelen­tette, hogy belemegy mindennemű interpellá­cióba, amely politikai vagy katonai természetű, de belpolitikai kérdéseket nem akar feszegetni. A vita­ Abel Fern ezt jelentette ki: A szövetsége­sek közös vezérkarának megalakítása csupán azt célozza, hogy a szövetségesek egy közös titkos irodáját létesítsék. A cselekvés egységességét sokkal inkább a haderők összeolvasztásával és az angol-francia front tervezetével fogjuk el­érni. Eddig ez a front mesterségesen két részre tagozódott. Lemercy közös főparancsnokság megala­­kítását kívánja, ami Oroszország tétlensége foly­tán elkerülhetetlenül szükséges. Millerand volt hadügyminiszter kijelenti, hogy mindenki ismeri az Olaszország ellen irá­nyuló német of''outiva generalisszimuszát, az egyetlen segítség az volna, ha az entente elhatá­rozná magáig hogy a vezetést egy generalisszi­­mussza , bizzaj''(Tetszés különböző padokon. El­lentmondás a szélső baloldalon.) Painlevé azt felelte, hogy a szövetségesek közös vezérkara nem foglalkozik majd a kato­nai hadműveletek részleteivel és nem fog játszani főparancsnoki szerepet. A szövetségesek közös vezérkara inkább a hadműveletek ellenőrző irodája és a­­hadsereg technikai eszköze lesz, amely a különböző kor­mányok nézeteit egymáshoz közelebb fogja hozni és a kormányokat egységes harcra egyesíteni. Ha ezt az intézményt már korábbam megalakít­ják, úgy talán az olaszországi katasztrófa nem következett volna be. Dergnieur azt kérdezte, hogy mire való a front egységessége, ha a szövetségeseknél a régi évfolyamokat nem hívták be, míg a régi francia évfolyamokat nem bocsátották el. Painlevé azt válaszolta, hogy most nem lehet a frontról elvonni a katonákat. Ez a rend­szabály azonban nem lesz végleges és ezirány­­ba­n közös intézkedés fog történni. A bizalmi indítvány. A kamara ezután 250 szavazattal 192 elle­nében elfogadta Garden napirendjét, amelyhez a kormány is hozzájárult. Accamberay interpellációt akart intézni a hadügyminiszterhez a szónok ellen szórt rágal­mak dolgában. Painleve kijelentette, hogy alapos vizsgá­lat tisztázta Accamberayt minden vád alól. Ac­­camberay azt felelte, hogy a vétkesek megbün­tetését kívánja. (Nagy izgalom.) Nagy zaj kö­zepette Accamberay a vizsgálat befejezéséiig el­halasztja interpellációját. Leszavazzák a kormányt. Ezután több interpeláció volt napirenden a belső politikáról, valamint különböző folya­matban lévő bírósági eljárásról. Painlevé az in­terpellációk­ tárgyalásának a szövetségesek kon­ferenciája után való elhalasztását kívánta. Kü­lönböző képviselők azonban a vita nyomban való megkezdését kívánták. Pavilevé ragaszkodott ahhoz, hogy az interpellációt halaszszák el no­vember 16-ra és felvetette­ a bizalmi kérdést Az interpellációk elhalasztását 277 szavazattal 186 ellenében elvetették. A kormány tagjai a Ház nagy mozgása mellett elhagyták a termet. A lemondás. Páris, nov. 13. — (Havas.) A kor­mány az ülés befejezése után beterjesztette lemondását. A francia miniszterelnökjelöltek. Genf, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) Clémenceau, Viviani, Barthou és Paris szenátorokat emlegeti egy új Havas-hir mint mi­niszterelnökjelölteket. Paris szenátor tudvalé­vően annak idején Poincaré ellenjelöltje volt a köztársasági elnökválasztáskor. Szó van még Millerand és Thomas-kombinációról is. Clemenceau vagy Caillaux. Bern, n­ov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A francia kabinetválságot Pain­levé maga idézte fel, aki meg van arról győ­ződve, hogy a Kapákéban létrejött megállapodá­sok hatástalanok lesznek. A kormányelnökség­ért most Clémenceau és Caillaux küzdenek. E küzdelem Clémenceaunak Caillaux béketörekvése ellen indított szenvedélyes támadása következté­ben rendkívül dramatikussá válik. Ez a küzde­lem Franciaország jövőjéről fog dönteni. A társadalom és a háború. M­­vészest a hadiözvegyek és árvák javára. A székesfehérvári 17. honvédgyalogezred tisztikara az ezred elesett hőseinek özvegyei és árvái javára két művészestét rendezett a városi színházban. Nagy tet­­­­szést aratott Szöllőssy Ferenc hírlapíró, tartalékos honvédfőhadnagynak A tizenhetesek című alkalmi

Next