Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám)
1917-11-15 / 282. szám
4 ______ őket, hogy Németország vazallusaivá lesznek, ők azonban nem akarják nemzeti öntudatukat és nemzeti büszkeségüket az elnyomatásnak kitenni A Bagdad a berlini vasút féltucat más ország ipari vállalkozásait fenyegeti. A német konkurrencia, ha eljuthat oda, ellenállhatatlan lesz, mivel mindig könnyebben lehetne német hadsereget arra a vidékre szállítani, mint bármilyen más hadsereget Ami Németországnak Belgiumról, Észak-Franciaországról és Elzász-Lotharingiáról tett kijelentéseit illeti, ezek igen fontosak ugyan, de nem érintik a dolgok lényegét Németország teljes gyámkodást gyakorol Ausztria-Magyarország fölött, sőt az egész Balkán, Törökország és Kis-Ázsia fölött is. Ha Európa térképe olyan marad, amilyen most, akkor Németország mindig megzavarhatja a világ békéjét. Németország elhatározta, hogy politikájával az egész világon akar uralkodni. Sohasem törekedett még senki ilyen pontosan kidolgozott tudományos tervek aránján ennyi becsvágygyal a hatalmi túlsúlyra. Nagyon meglep, hogy van egy olyan embercsoport mint most Oroszországnak bizonyos körei, akik azt hiszik, hogy minden veszedelem nélkül élhetnének Németország oldalán. Semmi kifogásom sincs a békebarátok törekvései ellen, csupán együgyűségüket kifogásolom. Wilson azzal fejezte be beszédét, hogy House ezredest, a legnagyobb békebarátot, Európába küldte, de nem azért, hogy békéről tárgyaljon, hanem hogy meglássa, hogyan lehetne a háborút megnyerni. A versaifilesi haditanács. I Asquith Lloyd-George ellen_. Húga, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Londonból jelentik: Asquith lord az alsóházban azt kérdezte, hogy Lloyd- George holnap részt vesz-e az ülésen, hogy bejelenthesse, mikor nyilatkozik azokról a nagyon is kényes kérdésekről, amelyeket párisi beszédében említett. Bonar Law azt válaszolta erre, hogy Lloyd-George ép most tért vissza egy utazásból. „Meg vagyok győződve, — mondotta Bonar Law hogy Lloyd-George Asquith kérésének azonnal eleget tesz.“ Fölteszem, hogy Asquith nem kívánja, hogy a ház ezt megvitassa. Asquith erre azt válaszolta, hogy nem, de ha Lloyd-George a kamarában holnap megteszi nyilatkozatát, ez annál jobb. Buktatják Lloyd-George-ot Hága, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Azt hiszik, hogy a Lloyd-George-kormámy napjai meg vannak számlálva. A Star című liberális lap hallatlannak mondja, hogy Lloyd-George a Somme mellett történtekről szólva, amelyeknek egyedül köszönhető Verdun megmentése, silány pár kilométer területnyereségről beszél. Bizonyítani igyekezett, hogy az Olaszország elleni offenzívának a stratégiai egyenlőtlenség az oka. De ő maga tudja a legjobban, hogy a legnagyobb egységesség sem akadályozhatta meg, hogy egy olyan hadsereg, mint a második olasz hadsereg, teljesen felmondta a szolgálatok Szerbia sorsában mi is bűnrészesek vagyunk, mert haderőnket Gallipolinál eltékozoltuk. Romániát Stürmer elárulta. Mi marad hát akkor még Lloyd-George nyilatkozataiból? A Globe a következőket írja: Végre belátta Lloyd George, hogy nem ő az egyedül elképzelhető miniszterelnök. Már régóta ez volt a meggyőződése, de most valódi alakjában mutatkozik, mint veszedelmes demagóg, aki nem válogat az eszközökben. Biztosak vagyunk benne, hogy a nép velünk együtt félre nem érthető módon ezt kiáltja: ,,Engedjétek lemondani, mert jobb ezer Lloyd- Georgeot elveszteni, mint egy háborút.“ Cadoma nem akar a haditanács tagja lenni. Páris, nov. 13. — (Havas-ügynökség.) A Times közli, hogy Cadoma tábornok elutasította azt a megbízatást, hogy a szövetségesek legfelső haditanácsának közös vezérkarában Olaszországot képviselje. House ezredes rásst vesz a versaillesi konferencián. — Olaszországot Porto képviseli. — Genf, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) House ezredes Amerika képviseletében a versaillesi hadibizottság valamennyi tanácskozásán részt fog venni. Olaszországot ezeken a tanácskozásokon Porro tábornok fogja képviselni. PESTI HÍRLAP 1917. november 15., csütörtök. Az entente első haditanácsa. Lugano, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Tessini lapok szerint az entente-közti haditanács első ízben november 19-én ül össze Parisban. Leszavazták a francia kormányt. Falti lévé nyilatkozata. — Az orosz forradalom. — Az Olaszországnak nyújtott francia segítség. — A legfőbb haditanács. Páris, nov. 13. — (Havas-ügynökség.) Panllevé miniszterelnök a kamarában nyilatkozatot olvasott fel, amely így szól: — A legutóbbi idők mélyreható eseményei kötelességévé teszik a kormánynak, hogy nyilatkozatot tegyen. Az egyik az, hogy a pétervári extremisták átmenetileg hatalmukba kerítették e várost. Noha a legutolsó jelentésekből kivehető, hogy az ideiglenes kormány a hatalmat helyre tudta állítani, e rázkódás utóhatásai még egy ideig érezhetők lesznek. A másik az, hogy a keleti fronton beállott viszonylagos mozgási szabadság, amelyet az orosz hadseregek engednek a német hadseregeknek, az utóbbiaknak lehetővé tette, hogy számos hadosztályt az olasz harctérre küldjenek. Az olasz északkeleti arcvonalat még ki nem derített körülmények közt áttörték. A második olasz hadsereg, amely néhány héttel előbb a baánsizzai fensákon fényes győzelmet vívott ki, sajnálatos visszavonulása alkalmával jelentékeny veszteségeket szenvedett. A velencei tartomány szabadon állott az ellenség betörésére. Ez a súlyos, váratlan helyzet azonnali gyors intézkedéseket követelt. Anélkül, hogy hívásra vártak volna, francia csapatok siettek oda és az olasz fronton oly mozdulattal foglaltak helyet, amelynek gyors és pontos végrehajtása csodálatot keltett mindazokban, akik erről tudomást szereztettek. Ma már angol csapattömegek is özönlenek az Alpokon túlra. Painlevé megállapította, hogy a legnagyobb nehézségek idején egy pillanat sem veszett el. A központi hatalmak, amelyek a nyugati harcvonalat az Északi-tengertől az Adriáig tartották, csak közös terv és segélyforrásaik szoros kapcsolata alapján tudták végrehajtani feladatukat, vagyis úgy, ahogyan a kamarai két hónap előtt a kormány szándékához hozzájárult, hogy a szövetségesek egy nemzetet, egy hadsereget és egy egységes frontot alkossanak. Ez a törekvés vezetett Anglia, Franciaország és Olaszország haditevékenységének egységessé tételére a közös, legfőbb haditanács révén, amelyhez kétségtelenül az Egyesült Államok kormánya is csatlakozni fog. Orosz- és Japánországgal is tárgyalunk a csatlakozás dolgában. Ez a legfőbb haditanács nem állapítja meg a hadműveletek részleteit, csupán az általános hadipolitikát irányítja, azonkívül elkészíti a szövetségesek közös terveit és olyképen használja föl a segítőforrásokat, hogy a lehető legnagyobb szolgálatot tegyék. A tanácsban minden kormánynak két képviselője van és havonként legalább egyszer összeülnek Franciaországban. A tanácsot a szövetségesek állandó és közös vezérkara támogatja, amely egyúttal a jelentések gyűjtőhelye is. A haditanács elhatározásait nem fogják partikuláris érdekek befolyásolni. Ezek az elhatározások minden csata általános képére vonatkoznak és az egyes érdekelt kormányok fogják részleteiben kidolgozni. Ezzel a szemrehányással szemben, hogy nem egy tanácsadó testületre, hanem egy egységes főparancsnokságra van szükség, Pavilevé kijelentette, hogy ily körülmények között okosabb dolog az azonnal lehetségest megvalósítani, ahelyett, hogy hónapokon át várnánk valami jobbat A parlamentet foglalkoztató többi nagy katonai kérdésekről, az angol front dolgáról, Painleve lejelentette, hogy a két főparancsnok között ideiglenes megállapodás történt és azt — az időpontot természetesen nem lehet megnevezni — igen rövid idő alatt végre fogják hajtani. De e házban mindenki be fogja látni, hogy épen most hadieseményekre való tekintettel nem lesz szó arról, hogy a frontról további évfolyamokat elvonjunk. Az Egyesült Államok közreműködése a közös munka e problémáiban katonailag és gazdaságilag nélkülözhetetlen és a nagy amerikai nép biztosan részt vesz a szövetségesek legközelebbi konferenciáján. Az amerikai nép képviselője, House ezredes, remélhetőleg végre el fogja érni a gazdasági és pénzügyi téren való egységességet. Painleve végül kijelentette, hogy belemegy mindennemű interpellációba, amely politikai vagy katonai természetű, de belpolitikai kérdéseket nem akar feszegetni. A vita Abel Fern ezt jelentette ki: A szövetségesek közös vezérkarának megalakítása csupán azt célozza, hogy a szövetségesek egy közös titkos irodáját létesítsék. A cselekvés egységességét sokkal inkább a haderők összeolvasztásával és az angol-francia front tervezetével fogjuk elérni. Eddig ez a front mesterségesen két részre tagozódott. Lemercy közös főparancsnokság megalakítását kívánja, ami Oroszország tétlensége folytán elkerülhetetlenül szükséges. Millerand volt hadügyminiszter kijelenti, hogy mindenki ismeri az Olaszország ellen irányuló német of''outiva generalisszimuszát, az egyetlen segítség az volna, ha az entente elhatározná magáig hogy a vezetést egy generalisszimussza , bizzaj''(Tetszés különböző padokon. Ellentmondás a szélső baloldalon.) Painlevé azt felelte, hogy a szövetségesek közös vezérkara nem foglalkozik majd a katonai hadműveletek részleteivel és nem fog játszani főparancsnoki szerepet. A szövetségesek közös vezérkara inkább a hadműveletek ellenőrző irodája és ahadsereg technikai eszköze lesz, amely a különböző kormányok nézeteit egymáshoz közelebb fogja hozni és a kormányokat egységes harcra egyesíteni. Ha ezt az intézményt már korábbam megalakítják, úgy talán az olaszországi katasztrófa nem következett volna be. Dergnieur azt kérdezte, hogy mire való a front egységessége, ha a szövetségeseknél a régi évfolyamokat nem hívták be, míg a régi francia évfolyamokat nem bocsátották el. Painlevé azt válaszolta, hogy most nem lehet a frontról elvonni a katonákat. Ez a rendszabály azonban nem lesz végleges és ezirányban közös intézkedés fog történni. A bizalmi indítvány. A kamara ezután 250 szavazattal 192 ellenében elfogadta Garden napirendjét, amelyhez a kormány is hozzájárult. Accamberay interpellációt akart intézni a hadügyminiszterhez a szónok ellen szórt rágalmak dolgában. Painleve kijelentette, hogy alapos vizsgálat tisztázta Accamberayt minden vád alól. Accamberay azt felelte, hogy a vétkesek megbüntetését kívánja. (Nagy izgalom.) Nagy zaj közepette Accamberay a vizsgálat befejezéséiig elhalasztja interpellációját. Leszavazzák a kormányt. Ezután több interpeláció volt napirenden a belső politikáról, valamint különböző folyamatban lévő bírósági eljárásról. Painlevé az interpellációk tárgyalásának a szövetségesek konferenciája után való elhalasztását kívánta. Különböző képviselők azonban a vita nyomban való megkezdését kívánták. Pavilevé ragaszkodott ahhoz, hogy az interpellációt halaszszák el november 16-ra és felvetette a bizalmi kérdést Az interpellációk elhalasztását 277 szavazattal 186 ellenében elvetették. A kormány tagjai a Ház nagy mozgása mellett elhagyták a termet. A lemondás. Páris, nov. 13. — (Havas.) A kormány az ülés befejezése után beterjesztette lemondását. A francia miniszterelnökjelöltek. Genf, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Clémenceau, Viviani, Barthou és Paris szenátorokat emlegeti egy új Havas-hir mint miniszterelnökjelölteket. Paris szenátor tudvalévően annak idején Poincaré ellenjelöltje volt a köztársasági elnökválasztáskor. Szó van még Millerand és Thomas-kombinációról is. Clemenceau vagy Caillaux. Bern, nov. 14. — (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A francia kabinetválságot Painlevé maga idézte fel, aki meg van arról győződve, hogy a Kapákéban létrejött megállapodások hatástalanok lesznek. A kormányelnökségért most Clémenceau és Caillaux küzdenek. E küzdelem Clémenceaunak Caillaux béketörekvése ellen indított szenvedélyes támadása következtében rendkívül dramatikussá válik. Ez a küzdelem Franciaország jövőjéről fog dönteni. A társadalom és a háború. Mvészest a hadiözvegyek és árvák javára. A székesfehérvári 17. honvédgyalogezred tisztikara az ezred elesett hőseinek özvegyei és árvái javára két művészestét rendezett a városi színházban. Nagy tetszést aratott Szöllőssy Ferenc hírlapíró, tartalékos honvédfőhadnagynak A tizenhetesek című alkalmi