Pesti Hírlap, 1918. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-26 / 72. szám

1918. március 26., kedd. PESTI HÍRLAP 5 tdvatatos jelentés. Ebbeli most egészen határo­szottan több német repülőgép lázadásáról van amely nagy magasságban átrepült a francia vonalak fölött és megtámadta Párisi Jelentetek, hogy a bombák lecsaptak és több áldozatuk van már, továbbá, hogy az ellenséges repülők üldö­z­ésére francia vadászgépek felszálltak és meg­kezdték az üldözést Az emberek szokás szerint pincékbe menekültek. A robbanások időnkint ugyanolyan időközökben ismétlődtek­ meg. Eb­ből, valamint ama körülményből, hogy ellenséges repülők egyáltalán nem láthatók, gyanítani kezdték, hogy a támadás másfelől jön. Nemso­kára elterjedt az a hír, hogy több robbanás he­gyén olyan lövedékek szilánkjait találták, ame­lyeknek átmérője egészen eltér a repülők által használt bombákétól így keletkezett eleinte egy­­iridai ágyúnak a híre. Délután 2 órakor jelen­tették jól értesült helyről, hogy a francia tüzér­ség felfedezte az óriási ágifa rejtekhelyét Chauny erdejében, Paristól 110 kilométernyire. A gyár-MUI elterjedt hírt sokan nem hitték el, 3 órakor azonban m­ár hivatalos jelentést is adtak ki a 240 milliméteres gránátokról Rövid idővel az­után, hogy ezt a jelentést közzétették, gyérülni kezdtek a lövéseik és délután 4 órakor teljesen m­egszüntek. Páriz. mám. 24 . (Havas-ü­gynös­ság.) A köztársaság elnöke és a kormány tagjai dél­előtt felkeresték azokat a helyeket ahol a bom­bák leestek. Meglátogatták azonkívül egy pincé­ben elhelyezett iskola tanulóit ahol a Marseillaise hangjaival üdvözölték őket Délután 4 óra 20 perckor a riasztó jelek megszűntek. A kormány intézkedése: Páris, márc. 24. — (Havae-ügynökség.) A kormány elrendelte, hogy Páris városának mest­issér a hordó ágyukból való lövetése esetén is fenn kell tartani a közforgalmat s a közigazgatási és egyéb közhatóságok normális működését A la­kosságot veszedelem esetén dobpergéssel és más­féle jelzéssel figyelmesstetite, továbbá a rendőrök is ért asíteni fogják. Az utcákon és köztereken mindenféle csoportosulás tilos. Délután 2 óra 52 perckor a tűzsoltók dobpergéssel megadták a vészjeínt és egyidejűleg félreverték a harango­kat A nép azonban nem engedte megzavarni a szokásos vasárnapi sétáját a Boulemrdokon. Clemenceau mini­sterelnök és Favre államtitkár már reggel megtekintették azokat a helyeket a­hol a lövedékek, lecsaptak és vigasztalták a se­besülteket Páris kormányzóját a város védelméről tanácskozott Clémenceauval és Poinca­réval Berlin, márc. 25. — (A Pesti Hírlap tudó­sítójától.) A Lokalanzeiger jelenti Genfből: Pá­risi lapok arról írnak, hogy párisi családok nagy számmal érkeznek Bordeauxba és Nizzába, és felszólítják Clemenceaut, hogy mondja meg végre az igazságot a fővárost fenyegető veszede­lemről. Petain tábornoknak Clemenceauval Com­piegnéban folytatott tanácskozása azzal a Matin által bejelentett akcióval függ össze, hogy a keményen szorongatott angolokat lehetőleg te­hermentesítsék. Dubais, Páris katonai kormány­zója, ma Clemencauval és Poincaréval tanácsko­zásra ült össze, hogy a város védelmét megbe­széljék. Páris a bombázás alatt Berlin, márc. 25. — (A Pesti Hirlap tudói­ellójától.) Egy lyoni lap párisi levelezője e hó 25-iki kelettel a következő tudósítást küldte lap­jának: — Páris tegnap a Bordeauxba való mene­külés apjaira emlékeztetett. Azalatt a nyolc óra alatt, míg a németek a várost fantasztikus óriási ágyujukból bombázták, Páris olyan volt mintha teljesen kihalt volna. Szombaton reggel és este a lapok esató késéssel jelenhettek meg. Az emberek csak egy órakor mertek a pin­cékből, ahová a gránátok elől menekültek, ismét kijönni. Minthogy közben a magánháztartások­ban nem főztek ebédet a vendéglők és éttermek zsúfolásig megteltek. .A dél felé haladó expressvonatok zsúfolva varrnak menekülőkkel, legnagyobbrészt gazdag párisi családok tagjaira­. Páris lakossága tömegesen menekül. Bern, márc. 25. — A Pesti Hirlap tudósító­jának távirata. — A lyoni Progrés párisi han­gulatképet közöl, anélkül, hogy a bombázás in­tenzivitásáról és eredményéről részleteket mond­hatna el. E leírás szerint a lövetés alatt a párisi utcák teljesen néptelenek voltak. A forgalom egé­szen szünetelt Arról, hogy a kormány székhe­lyét elhelyezzék, miután Clémenceau ez ellen lapjában,'a Holruge' Enclaineben, a kg&tfwid- ben tiltakozott, nem lehet szó, ellenben a lakos­ság tömegesen menekül. A menekülés, mely már a legutolsó légi támadás után is meglehetősen nagyarányú volt, azóta még nagyobb mérveket öltött. Páris város tanácsa a pincében ülésezik. Bem, márc. 25. — Páris város tanácsa a városháza pincéjében tartott ülést. A város képe ugyanolyan rémült volt mint 1914 augusztusá­ban. A párisi lapok közlik, hogy megjelenésüket a legújabb esemény késleltette. *A hírszolgálati irodák részben megszüntették működésüket & keleti kérdés. Német tiltakozás Pétervárott. _ Berlin, márc. 23. — (Wolff-ügynökség.) Tekintettel a pétervári amerikai nagykövet állás­foglalásáról a német-orosz békeszerződés dolgá­ban a pétervári távirati iroda által kiadott jelen­tésre, a német kormány táviratban értesítette az orosz kormányt, hogy elvárja tőle, hogy meg­felelően válaszol az amerikai nagykövet nyilat­kozatára, amely tulajdonképpen Oroszország la­kostájának a németek elleni háború újrafelvéte­lére vonatkozó felhívása. A román béketárgyalások. A román tárgyalások kedvezően folynak. Bukarestből jelentik félhivatalosan. A tár­gyalások a szövetségesek között, valamint a szövetségesek és Románia között kedvezően folynak. Megállapíthatjuk, hogy az eddig még nem tisztázott kérdésekben lény­eges köze­ledés történt A béke kérdése és az entente. Pasics reaktiválta régi kabinetjét. Róm­a, márc. 25. — A Stefani-ügynökség jelenti: Pasics az eddigi kabinet összes tagjai­nak részvételével megalakította kormányát mi­után az a kísérlet, hogy koalíciós kabinet és a pártok között megegyezés létesüljön, meghiúsult Ír miniszterelnök a királynál Wekerle Sándor miniszterelnök vasárnap délután Bécsbe érkezett és a magyar házban szál­lott meg. Megérkezése után átment az osztrák miniszterelnökségre, ahol tanácskozott Seidler miniszrrereírnökkel, 5 órakor pedig kiment auto­mobilon Badenbe, ah­ol a király hosszabb kihall­gatáson fogadta. Az audiencián folyó ügyekről tett jelentést. Este nyolc órakor visszaérkezett Bécsbe, ahol a magyar házban gróf Zichy Aladár miniszterrel együtt vacsorázott. Tizenegy óra­kor elutazott s hétfőn reggel egy órás kéréssel visszaérkezett Budapestre. Marostorda a magyar választójogért. Marostorda vármegye törvényhatósági bi­zottsága Inczédy-Joksmann Nándor főispán el­nöklésével tartott közgyűlésén kimondta, hogy az erdélyi választójogi értekezletnek nemzeti garan­ciákat követelő állásfoglalását magáévá teszi s a választójogi törvény­en biztosítani kívánja, hogy mindenkit aki a választói névjegyzékbe föl van véve s a magyar nemzetet vagy a magyar államot és annak egységét megsérti, vagy ezek ellen iz­gat az elsőfokú rendőri hatóság határozata alapján szenvedő és cselekvő választójogától egy vagy két ó­usra fel lehessen függeszteni. A ha­tározat megokolása kimondja, hogy aki az ál­lami életben részt akar venni, attól megkövetel­hetjük, hogy tudja az állam nyelvét. Végül meg­állapítja a határozat, hogy Magyarország sok­szor kérte már Erdély segítségét, Erdély azon­ban most sem kér­­segítséget, csupán a­zt kéri, hogy ellenségeinek se segítsenek. Gróf Zichy Aladár a királynál, Bécsből jelentik, hogy a király ma kihall­gatáson fogadta gróf Zichy Aladárt, a király személye körüli minisztert Weisz Julián kitüntetése és megbízatása. A király Weisz Julián volt országgyűlési képviselőnek és publicistának az udvari taná­csosi méltóságot adományozta. Az új udvari ta­nácsost egyszersmind fontos sajtópolitikai hatás­körrel bízta meg a magyar kormány. Weisz Ju­lián legközelebb Bécsbe utazik és egy szerveze­tet létesít. V­aine­ynek az lesz a feladata, hogy az osztrák sajtót az eddigi rendszeres magyarelle­nes "támadás­okkal szemben a valóságnak meg­felelő információkkal lássa el és híven tájékoz­tassa Magyarország politikai, gazdasági és kul­turális viszonyairól a külföldi sajtót Weisz Ju­lián a magyar publicisztikának egyik régi és je­les munkása, aki a hazai és külföldi német saj­tóban évtizedek óta avatott tollú harcosa a ma­gyar nemzeti politikának. A külföldi sajtóban megjelent cikkeivel ápolta, élesítette irántunk a rokonszenvet és törekedett a magyarság ügyé­nek barátokat szerezni. Kiváló tehetsége és a múltban kifejtett, eredményekben gazdag mun­kássága biztosíték arra, hogy új, fontos hivatá­sában is nagy szolgálatokat fog tenni a magyar érdekeinek. A vidék bizalma a kormány iránt Lugosról jelentik, hogy A válaszdközönség élénk részvételével megalakult ott a 48-as alkotmánypárt. Böttevényi Olivér főispán, Hausz József, Fraenkel Nán­dor és Bereczky József felszólalása után kimondták a megalakulást és üdvözölték a kormányt. A ferencvá­rosi függetlenségi pártkör dr Waigand József elnök és Siposs Ágoston alelnök indítványára kimondta, hogy különállását megtartja, de a kormányt támogatja. — Abaújtorna vármegye törvényhatósági bizottsága elha­tározta, hogy a kormány iránt bizalmát fejezi ki és mindenben támogatja. A baranyamegyei gazdák a magyarul írni és olvasni tudásért, Pécsről jelentik: Baranya megye gazdasági egyesülete hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését amelyen egyhangúlag magáévá tette az Omge választójogi határozati javaslatát és elhatározta, hogy megkeresi a gazdaköröket, hogy a kor­mány választójogi javaslata ellen foglaljanak ál­lást és felhívja a megye országgyűlési képvise­lőit hogy a választójogi törvény megalkotásánál az Omge választójogi határozata javaslatában kifejezett kívánságokra feltétlenül legyenek te­kintettel. Egyletek és intézetek. — &x Újságírók Egyesletének közgyű­lése. A Budapesti Újságírók Egyesülete március 24-én tartotta tisztújító közgyűlését ,Márkus Miksa udvari tanácsos elnökletével. Az ülés megnyitása után megalakították a három szavazatszedő bizottságot és utána megkezd­ték a szavazást. Megválasztották elnökké: Márkus Mik­sát, alelnökökké: Bíró Lajost, Szakács Andort és Gerő Ödönt, főtitkárrá: Habár Mihályt, titkárokká: Újvári Pétert és Herczeg Gézát, pénztárossá: Sándor Mihályt, ellenőrzé: Pereián Ádámot, ügyészszó: dr Banda Jenőt, gazdává: Simon Vilmost, könyvtárossá: Losonczy Zol­tánt. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Eary Ágost, Pásztor Mihály, Schönfeld Viktor. A szociális bizottság tagjaivá megválasztották: Göndör Ferencet, Kemény Simont, Magyar Lajost, Persián Ádámot és dr Pók Ödönt A választmány tagjai lettek: Bede Jób, dr Bölöny György, Bródy Béla, Gergely Győző, Göndör Ferenc, Kádár Lehel, dr Kósa Miklós, Lenkey Gusztáv, Mikes Lajos, Pete Márton, Róna Lajos, Schnét Henrik, Schwimmer Sándor, dr Szilágyi Géza, Tölgy László, Vécsey Miklós. A közgyűlés Eötvös Leó és Habár Mi­hály indítványára az egyesület tiszteletbeli tagjai so­rába iktatta Szatmári Mór alelnököt és Purjesz Lajos volt főtitkárt, akik a választást megelőzően értesítették a választmányt, hogy ezúttal tisztséget nem vállalhat­nak. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Hoitsy Pálnak, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjin­tézete elnökének, azokért az érdemekért melyeket mint ez egyesület alelnöke számos éven keresztül szerzett. A választás előtt a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a főtitkár évi beszámolóját, valamint a számvizs­gáló-bizottság jelentését, a fölmentvényt megadta és el­fogadta a jövő évi költségvetést. Ezután Magyar Elemér felhívta a közgyűlés figyelmét a kereskedelmi minit­z­ter­ legutóbbi rendeletére, amely szerint új lapok a há­ború tartama alatt nem indíthatók. Indítványára a közgyűlés megbízta Márkus Miksa elnököt, hogy a ren­deletnek az újságíró-érdekekhez való megfelelő alkal­mazásáért az illetékes tényezőknél lépéseket tegyen. Eötvös Leónak, Leszkey Gusztávnak az alapszabályok módosítására, továbbá Fehér Aladárnak az egyesületi menza átszervezése és Paukerow Leonardnak a.. egye­sület székházának megépítésére vonatkozó indítványai után Magyar Lajos ismertette az e napokban alakult újságírók szabad szervezetének céljait és törekvéseit és azokat az alapelveket, melyek az egyesülettel való har­monikus együttműködés lehetőségeit biztosítják. Végül a közgyűlés megbízta az elnökséget, hasson oda, hogy 1 a hadbavonult újságírók is ezért úgy gyakorolhassák polgári foglalkozásukat, miként és amilyen föltételek mellett ez más pályák hadbavonultjai számára is meg van engedve. Befejezésül Márkus Miksa az uj tisztikar és a választmány nevében megköszünte a választásban megnyilvánult bizalmat. — Az Otthon közsigilése. Az Otthon írók és hír­lapírók köre vasárnap délelőtt tartotta 27-ik rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen Rákosi Jenő elnökölt. A közgyűlés a fölmerült indítványokat tárgyalás és je­lentéstétel végett a választmányhoz tette át, az évi jelentést és költségvetést változatlanul elfogadta. Az alapszabályok néhány pontjának módosítása után a tisztújítást ejtették meg. "Elnök lett újra Rákosi Jenő, alelnökök: Ambrus Zoltán, Kóbor Tamás, Szomaházy István, főtitkár: Bakonyi Miksa, titkár: Róna L­ajos, köz­ igazgató: Herczo­i Cdíl, pénztáros: Keszthelyi Ernő, ellenőr: Engel Samu, könyvtárosok: dr Fényes Samu C-s Orsók Attila, asy&a:: ér Bedü Mór, asamvizsjáték:

Next