Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-21 / 273. szám
l lenőrzési jogukat cenzúra behozatalára használják fel, a lapokat elkobozzák, a kormánytáviratokat cenzúrázzák, a hivatalos- és magánleveleket felbontják, azokból az értékeket kiszedik, a közbiztonsági szolgálatot megbénítják azzal, hogy a csendőröket, nemzetőröket és polgárőröket lefegyverzik, a vasúton a személyforgalmat engedélyhez kötik, a pécsi katonai iskolában katonai tantárgyak tanítását eltiltják, a 21—30 év közt levő magyar állampolgárokat a szerb hadseregbe toborozzák és általánosságban azt hirdetik, hogy magukra nézve a fegyverszünetet, kötelezőnek nem tartják. A kiürített területet megszálló szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése beleütközik az előbb említett fegyverszüneti megállapodásoknak 1., 3., 12. és 18. cikkébe, a fegyverszüneti megállapodásnak szellemébe és céljába, végül általában a fegyverszünet gondolatába. E mellett a szerb csapatok eljárása a magyar népköztársaság kormányát abba a helyzetbe hozza, hogy az ország meg nem szállott területein lakóknak és a vasutaknak szénnel és élelmiszerekkel való ellátását nem tudja biztosítani, a közigazgatási szervezet megbénítása folytán a közrend fentartásáról, nem tud kellőkép gondoskodni. A szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése továbbá bénítólag hat a magyar állam területének meg nem szállott részein a közigazgatásra. A szényilány miatt, különösen a pécsi szénbányák elfoglalása miatt Budapest világítása, a forassó-szörény megyei bányák forgalmának megszakítása miatt a vasúti forgalom meg fog állni és így előreláthatólag anarchia fog az árgnak meg nem szállott területein is bekövetnti, azonkívül, hogy a közigazgatási szervemegbénítása és a fegyverszünet megsértése v állott terület lakosságát is állandó nyugtában és izgatottságban tartja. A magyar népköztársaság kormánya kiindulva annak a feltételezéséből, hogy a szerb csapatok ezen eljárásáról a parancsnokló tábornok úr nem bír tudomással és az jóváhagyásával nem történhetik, azzal a kérelemmel fordul a szövetséges hadseregek parancsnokló tábornokához, szíveskedjék a megfelelő intézkedéseket terni oly célból, hogy Szerbia a megfelelő fegyverszüneti megállapodásokat tartsa meg, mert ellenkező esetben a magyar népköztársaság kormánya a népesség viselkedéséért és a rendbentartónem vállalhat felelősséget, sem elvállalt kötelezettségeit nem teljesítheti és így nevezetesen a francia megszálló csapatok szállítására és ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tehet eleget A fent előadott sérelmekre vonatkozó bizonyítékokat a köztársaság kormánya összegyűjtötte és kész azokat a szövetséges hadseregek parancsnokló tábornokának, az általa megjelölendő módozatok mellett rendelkezésére bocsátani A magyar népköztársaság kormánya nevében KÁROLYI MffiALI. Ezen a táviraton kívül, mint már jelentettük, a kormány részletes jegyzékbe foglalta a szerb erőszakoskodások hosszú sorozatát. Az ezekre vonatkozó bizonyítékokat összegyűjtik s a jegyzékhez csatolják. A bizonyítékok összegyűjtése és a jegyzék kiegészítése folyamatban van s az Ander Béla elnöklete alatt álló bizottság szakadatlanul dolgozik rajta. Ezt a jegyzéket, amint megírtuk, a koralány egyenesen az ententénak küldi el. A magyar kormány megbízó urai e téiból Svájcba fognak utazni és ott adják az entente diplomáciai képviselőinek az entente kormányokhoz, illetve a visaillesi haditanácshoz való jutató.- régiszt Erre azért is szükség van, mert Franchet d'Espérey a francia kormány egyenes utasítására csak katonai konvenciókról tárgyalhat, már pedig ennek a jegyzéknek bizonyos politikai körülményekkel is foglalkoznia kell. A szerbek elfogják a magyartisztviselőket. Nagybecskerekre a szerb csapatokba pancsovai szerb dalkör kíséretében vonultak be. Risztics ezredes ismeretes felhívására való hivatakozással dr Zsupánszki Sladkó megjelent az alispánnál és követelte, hogy a vármegye közigazgatását adják át a szerb Nemzeti Tanácnak, mert a törvényhatóság összeállítása nem felel meg a wilsoni elveknek. Az alispán ez ellen tiltakozott, de végre is kénytelen volt a tisztikarral elhagyni hivatalát. A szerbek erre birtokukba vették a vármegyeházát, lefoglalták az alispán automobilját és lovait úgyszintén az Osztrák-Magyar Bank fiókjának pénzét is, körülbelül három millió koronát. A vármegyeházán csak a szerb nemzeti tanács által kiállított cíülbetűs igazolványokat fogadják el. A nem szerb anyanyelvű fiatalembereket, ha az öt katonaköteles korosztályhoz tartoznak, internálják. A szerb nemzeti tanács internálja azokat a katonaitóitele® tisztviselőket is, akik nem akarják letenni a hűségesküt. Alexi főlevéltárost denunciál és gyártájának örve alatt letartóztatták. Egyik verzió szerint agyonlőtték, más hír szerint Belgrádba vitték, hogy hadbíróság elé álltsák. Versecen a szerbek az ottani ménesből kétszáz lovat vittek el és birtokukba kerítették a spiritusz-gyárát is. Tegnap Nagykikindára is szinsh aprkja tornotság vonult be, egy tiszt és ötven ember. A szerbek Szőregen, Szegedről jelentik nekünk. A városban teljes rend és nyugalon uralkodik. A szerbek csak Szőregig hatoltak előre és azok a híresztelések, amelyek szerint komitácsikat küldtek volna előre, akik Szeged külső városrészeiben fosztogatnak, neon felelnek meg a valóságnak. És így nem igaz az sem,hogy Szegedről karhatalmi készültség ment Szöregre. Egyébként Szöregen is rendre nyugalom van. A községben szerdán délután népgyűlés volt, amelyen a szerb parancsnok közölte, hogy a katonaság békés szándékkal jött és senkinek sem lesz semmi bántódása. Eddig nem is történt baj. A vonatokat feltartóztatták ugyan, de az utasokat nem fosztották ki, nem is kutatták át a vonatot, csak megkértek valadentőt, hogy adja át fegyverét A vonatokat azonban nem engedték tovább és a közlekedés ma is szünetel* A szerbek hir szerint nem szándékosnak Szőregen túl előrenyomulni, annál kevésbbé, mert Szegeden most nagyszámú német katonaság vonul át, akikkel érthető okokból sem smvánnak találkozni. « A román fal nem akar vallunk tovább állami közösságban élni* A Smolu treianeti Tanács kiáltványa. A Román Nemzeti Tanács* Kiadó tanácskozásai alapján a következő kiáltványt hozta nyilvánosságra: A Világ séjMMinez! A magyarországi és erdélyi román nemzet, amelyet a magyar népnek uralkodó osztálya századokon át testi és lelki rabságban tartott, felszabadulva szolgaságából ama fegyvereknek dicső győzelme által, amelyek az emberi civilizációért harcoltak a nemzeti és osztályelnyomás barbár princípiuma ellen, az eddigi elnyomók kormánya előtt kijelentette elhatározását szabad és frigyetlen állammá való szervezkedése iránt, hogy erőit minden akadálytól menten az emberi szabadság és műveltség szolgálatában érvényesíthesse. Az eddigi elnyomók kormánya megtagadta hozzájárulását a román nemzet ezen elhatározásához és minden nemzetnek ama természetes jogával szemben, hogy maga fölött és a általa lakott terület fölött önmaga intézkedjék, az elnyomók kormánya szembehelyezi az elnyomó állam nyers erőszakát. Évszázadok óta a magyar népnek elnyomó osztálya idegen ékekkel szakította meg nemzetünk testét,az 1867-ben létesített álalkotmányos,ságyin pedig a magyar kormányzatpolitikának bevallott célja volt a mi nelauiseti megsemmisítésünk. Minden jogot nélkülöző telepítésekkel őseink földjén, kíméletlen megmagyarosításával mindazon románoknak, akik képtelenek voltak közvetlenebb viszonylatokba kerülni a magyar uralommal, mindenféle hivatalnokok százezreinek a román területre való beözönlésével és megakadályozva népünket abban, hogy ipari szükségleteit önmaga elégíthesse ki, megmagyarosították a városokat mesterséges eszközökkel és a mi megsemmisítésünk barbár céljából pedig Csonka,illen letarkították a román nemzet által lakott területet A magyar kormány most az elnyomás és bűnöks erőszak által teremtett ezen helyzettel akarja igazolni ellenállását a román nemzet amaz elhatározásával szemben, hogy ősi földjén szabad és független államot alkothasson. A nemzeti szabadságunk ellen eddig elkövetett bűncselekedetek által létrehozott helyzetet igazolásul akarják felhasználni arra az újabb merényletre, amelyet ellenünk szándékolnak. Erőszakkal kellene jogunkat érvényesítenünk, de bármennyire el vagyunk is határozva a nemzeti szabadságért életünket is feláldozni, most, amikor a civilizáció győzelmét ünnepeljük a barbárság ellen és várjuk a nemzetközi törvénykezést, amely a nyers erőszakot az igazsággal fogja felváltani és mindenütt el fogja tüntetni az embertelen uralmaknak következményeit: a román nemzet tartózkodik a barbár eszközök igénybevételétől a népek közötti viszonyok rendezésében, de ime az egész világ előtt tiltakozik a magyar kormánynak bűnös cselekedete ellen, amely most is idegen uralom alá akarja hajtani., a román nemzetet és megakadályozza abban, hogy szabad és független államban alakulhasson meg. , A magyarországi és erdélyi román nemzet nem kíván más népek fölött uralkodni. Nélkülözve teljesen minden történelmi uralkodó osztályt, a román nemzet már a maga lényegében , legtökéletesebb demokráciának megtestesítője, a maga ősi földjén a román nemzet kész minden népnek teljes nemzeti szabadságot biztosítani. Szabad és független államiban való szervezése; olyképen fogja berendezni, hogy a területén élő népegyedek számára biztosítsa az életfeltételek egyenlőségét, kizárólagos eszközét az emberi törméletesedésnek. Ám a magyarországi és erdélyi román amiket nem engedi meg, hogy az évszázadok óta az ő megsemmisítésére célzó kísérleteik eredményei most igényei jogosságának elhomályosítására használtassanak fel, tiltakozik a magyaroknak a román területekre vonatkozó revindikációja ellen, amely területet Traján császár foglalása, óta mind mai napig a mi kanjaink munkáltak ma. a mi vérünk áztatott és körülmények között sem albír a sm&rar nemafettei továbbra ss bántani, állami közösségben élni, hanem el van határozva az általa lakott területen szabad és független államot létesíteni. Ezt az akaratát és elhatározását tudomására hozza a világ népeinek. A magyarországi és erdélyi román nemzet kéri a maga részért a civilizált világnak és a szabadság géniuszának segítségét és ünnepélyesen kijelenti, hogy ettől az órától fogva —• bármiként határozzanak is a világ hamizonsan — el van tökélve arra, hogy inkább elpusztul semhogy további*, i-Molgaságban és függősrgfton éljen. * A magyarországi és erdélyi román nemzet reméli ée elvárja, hogy a szabadságra való törekvésben az egész román faj segíteni fogja valylyel ezentil egyek akarunk lenni min'" örökre. A Román Nemzeti Tárnán ,a PESTI HÍRLAP 1918. november 19., kedti. apatán világ- Gyulafehérvárott. _ Gyulafehérvár tegnap óta a magyarországi románok impériuma alak van. A románok átvették a közigazgatási és a vármegye és a város előkelőségei, úgymint a főispán, főjegyző, a pogármester és a rendőrkapitány még tegnapelőtt este Budapestre utaztak. Gyulafehérvári e-'-'1 szerint aránylag nyugalom van. Román csapatok Erdélyben. Gyergyószmtmiklósról jelentik, hogy bor, Tölgyes, Békás. Csikszentmárton községeket 80—100 főből álló romániai előör.-csapatok szállották meg. Tölgyesbe kétezer főnyi romániai haderő érkezését várják. Azt is jelentik, hogy a gyinies-i szoros felé nagyobb romániai csapatok nyánulnak előre. A román katonák azt mondják, hogy erdélyi testvéreik felszabadítására jönnek.Iaroajievizt is romániai előörs-csapatért szállták ancig. A sísékely lakosság aggodalommal várja a fejleményeket. A az ekhelység védelmet kért a magyar" népköztársaság" kormányától. Marosvásárhely kiürítését, miután a város a demarkációs vonalba esik, a hatóságok megkezdték. A 62. volt közös gyalogezredet és a 22. honvéd gyalogezredet Marosszemtannára helyezték át. A székelyföldi román katonák. .Aszékelyföldre bejött román katonákról érdekes képet rajzolnak a székelység lapjai. Korántsem valami nagyszerűen felszerelt hadseregről van szó, hanem teljesen leromlott, elkeseredett katonákról, akik átkozódnak a háború ellen és legjobban szeretnének haza menni. Volt