Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-21 / 273. szám

1918. november 21., csütörtök. PESTI HÍRLAP már reá, hogy egy ilyen h­óditó őrjáratot a mieinknek kellett lábbelivel ellátni, mert talp már alig volt a bakancsukon. Ellenben nem lehet tiszta képet kapni, hogy tulajdonképen mennyien is vannak a román hóditók. Tizenhete­dik­ kelettel azt írják Csíkszeredából, hogy nem igaz az, mintha oda egy megszálló csapat érke­zett volna. Ahová pedig érkezett, mindig tizenöt­húsz főnyi csapatról van szó. Ezeknek a járőrök­nek a leírásából a székelyföldön úgy látják, hogy valójában nincsenek is odaát sem valami na­gyobb kötelékek, hanem egyes zászlóaljak részei. • Földet a fel­ d földbirtok reform ankét­?. . Egy milió Szerdán délután kezdődött meg a földbirtok­reform ügyében az az értekezlet, amelyet Buza Barna földmivelésügyi miniszter hívott egybe. Az értekezleten jelen voltak többek között: Ká­rolyi Mihály miniszterelnök, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár miniszterek­, Szende Pál, Ábrahám Dezső, Laehne Hugó államtitkárok, Darányi Ignác, Bernát István, gróf Dessewffy Emil, Nagy Emil, őrgróf Pallavicini György, Sebess Dénes, Rácz Gyula, báró Papp Géza, Éber An­tal, Paupera Ferenc. A szocialista földmunká­sok részéről Csizmadia Sándor és Ladányi Rezső, a kisgazda­párt képviseletében Szabó István, Herczeg Sándor, Mayer János, továbbá­­ Nagy György, Rónay Zoltán, Kacziány Géza, Lé­say Ernő, Zlinszk­y István, dr Dénes József és még mások. Az értekezletet Buza Barna miniszter ve­zette be és beszédébe­n többek között ezeket mondotta: " A földbirtokpolitikai reform eldöntésétől függ az Ország egész jövő gazdasági fejlődése. Nemzeti érdekből elengedhetetlennek tartom, hogy igen alaposan és lelkiismeretesen vizsgál­juk meg ezt a kérdést, amelynek megoldása az országot egy eddig nem is remélt nagyszerű fej­lődés útjára viheti el, helytelen kezelése azonban végzetes veszedelembe döntheti. A cél, amelyet a kormány maga elé tűzött: a nép kezére juttatni a földet. Nem azért kell földet juttatni a népnek, mert rászolgált miatt jutalomra, hanem azért, mert a népnek ehhez joga van és mert ez­t az ország gazdasági fejlődése követeli. (Helyeslés.) — Az ország érdeke, hogy minél több kis­birtok legyen. A földbirtok mai elosztását ma már mindenki helyteleníti. Évtizedek mulasztá­sát igen rövid idő alatt kell pótolnunk. Fontos érde­k másfelől a termelés folytonosságának, a terméshozam lehető fentartásának biztosítása. Igen nehéz ezt a két érdeket összhangba hozni egymással. Nekünk az ellentétbe kerülő érdekek közül mindeniket mérlegre kell tennünk, hogy lehetőleg­ minden érdek fontosságának ará­nyában kielégítésre találjon. Az értekezlet egyes tagjainak felfogását egész világ választja el egy­mástól. De van, ami több még egy világnál is: ez az ország, amelyet szeretünk. Nekünk az első feladatunk, hogy ez az ország megmaradjon és népe boldog lehessen. Azt kéri, hogy értsük meg egymást, lássuk meg egymásban a magasabb tö­rekvéseket. Bízik benne, hogy a tanácskozás ered­ménye Magyarország újjászületése és az újjászü­letett ország boldogulása egészséges gazdasági fejlődése­­lesz. (Élénk éljenzés.) A tárgyalás mikéntjére vonatkozólag a mi-­­ niszter megjegyezte, hogy rövid idő alatt kell be­nyújtani a törvényjavaslatot és így az a nagy reformnak c­sak az alapelveit tartalmazhatja. Elsőnek Szabó István szólalt fel,­ aki han­goztatta annak szükségét, hogy elsősorban a la­kóhelyekhez közel eső földbirtokokat váltsák meg. A falu mellett ki kell sajátítani talán már a száz holdon felüli birtokot is, a nagyobbak vonuljanak messzebb a falutól. A községek szá­mára közös legelőket kell biztosítani. A rokkant katonákat előnyben kell részesíteni. A mezei nap­számosok, zsellérek és uradalmi cselédek közül birtokhoz lehet juttatni azokat, akiknek már van lakóhelyük. A magyar kisgazdák feltétlenül ra­gaszkodnak a föld magántulajdonba vételéhez és ellene vannak mindenféle kommunizmusnak. Rubinek Gyula: A magyarság megerősíté­sének ősi forrása a falu; a falu népének kell föl­det adni. Statisztikai adatok alapján igazolja, hogy 13.565.000 hold szolgálhatná a birtokpoli­tika céljait. Körülbelül ezer kataszteri hold volna az a maximum a magánbirtokban, amely nem lenne megváltható. Weiss István a közigazgatási szempontok­ra utalt. Rácz Gyula az országos radikális párt ne­vében a földbirtok mindennemű kötöttségének megszüntetését követelte. Csizmadia Sándor szerint a reformnak olyannak kell lenni, hogy alkalmas legyen a föld népe állandóan emelkedő anyagi és szellemi fej­lődésének előmozdítására. Hajnal Antal és Kadosa Marcel felszóla­lása után Éber Antal a legfontosabbnak tartja, hogy mi tartozik és mi nem tartozik kisajátítás és megváltás alá. Mentesíteni kellene a megvál­­ tó népének. 1 uj birtokos. — Uj földérték kataszter kell. tástól az ezer katasztrális holdnál kisebb birto­kokat. A kisajátítás céljára maradna nyolc millió katasztrális hold, amiből egy millió kisbirtokost tudnánk kreálni. Erre a célra körülbelül 15 mil­liárd korona szükséges. Egy évre legfeljebb egy millió m­­agyar hold szétosztását lehet a gyakor­latban megvalósítani. Elsősorban a holtközi bir­tokok osztandók fel. Darányi Ignác a gazdaszövetség nevében kijelenti, hogy a minisztert melegen támogatják és utalt a mezőgazdasági munkáskérdés fontos­ságára. Varga Jenő, a szociáldemokrata párt kép­­­viselője, fontosnak tartja a mezőgazdasági szak­tudás javítását. Sürgős egy országos földérték­kataszter felállítása, mert kü­­lönben lehetetlen igazságosan vagyonadót szedni és földbirtokot kiosztani. A magánbirtokok kisajátításának kérdése ma még nem aktuális, mert az első föld­osztásra rendelkezésre állanak az egyházi bir­tokok, a koronauradalmaik, az állami uradal­mak, azonkívül a vagyonadó lerovása révén az állam kezébe kerülő birtokok. A kisajátításnál a 3—4 év múlva kialakuló normális árat kell majd alapul venni. Nagy Emil szükségesnek tartja a parcellá­zás minél gyorsabb végrehajtását. Községenként alakítsanak bizalmi szervezeteket, amelyek azután megállapítják, hogy kik azok a kisgaz­dák, törpebirtokosok és munkások, akik igényt tartanak földbirtokra. A tanácskozást az idő előrehaladott voltá­ra való tekintettel este félbeszakították és csütör­tök délután folytatják. A szerb előnyomulás és a német-osztrák agitáció. MinisztertanácsI. — Az új kereskedelmi állam­titkár. A kormány tagjai ma este hét órakor mi­nisztertanácsot tartottak, amely a folyó kor­mányzati teendőkön kívül főként, a belső helyzet­tel foglalkozott. A délvidékről érkezett jelentés szerint a szerbek tovább nyomulnak előre. A kormány a fegyverszünet feltételeinek megsérté­sével szemben egyelőre csak a diplomáciai tilta­kozásra van utalva. Minden eszközt meg fog ragadni, hogy a külföld figyelmét a reánk tört nemzetiségek erőszakosságaira felhívja, ezt azon­ban megnehezíti az a körülmény, hogy majdnem teljesen el vagyunk zárva a külföldtől, külügyi képviseletünk pedig épen az érintkezés hiányos­sága miatt nincsen megszervezve és egyelőre csak Svájcban működik egy hírszolgálati szer­vünk, amely az ententeot Magyarország helyze­téről informálja. A Dunántúl határszéli megyéiből érkező jelentések szerint Németh Ausztriának velünk ha­táros részeiben erős agitáció folyik Magyaror­szág ellen és a lakosságot Magyarországba való betörésre buzdítják. A minisztertanácson részt vett Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki ma Esztergomban a püspöki kar tagjaival tanácskozott Ezen a tanácskozáson minden ak­tuális egyházi kérdés felvetődött, a földbirtok­reform kapcsán a papi javak kezelése, továbbá nagyon behatóan foglalkoztak azzal, hogy a katholikus önkormányzat véglegesen, vagy pro­vizórikusan mák­épen valósítható meg a mai rendszerben. Erre nézve több terv merült fel, amelyekről holnap folytatják a tanácskozást Felmerült egy katholikus tanács alapítása, amely azután a további szervezést végezné. A csütörtökön folytatódó tanácson a kormányt egyedül Persián Ádám kormánybiztos fogja képviselni. A kereskedelmi minisztérium politikai ál­lamtitkárává — értesülésünk szerint — Méhely Kálmánt, a vasművek és gépgyárak országos egyesületének igazgatóját nevezte ki.­ ­ Nyolcvannyolc millió segély az állami alkalmazottaknak. A köztársasági kormány által az összes állami alkalmazottak részére folyósított gyors­segély összege kitesz nyolcvannyolc millió ko­ronát. A délszlávok megbízottja Budapesten. Dr Petrovics Markó, a délszláv nemzeti ta­nács diplomáciai megbízottja Budapestre érke­zett. A kultuszminiszter tárgyalt a főpapsággal.­ ­ Püspöki konferencia Esztergomban. — A magyarországi latin és görög szertartá­sú római katholikus püspöki kar tagjai a herceg­prímás gyengélkedésére való tekintettel, aki még ma is az ágyat őrzi, ma Esztergomban, a herceg­prímási palotában jöttek össze, hogy őszi konfe­renciáikat megt­artsák. A püspöki kar tagjai kö­zül Esztergomba érkeztek a konferenciára: Szmrecsányi Lajos egri és Várady L. Árpád ka­locsai érsekek, gróf Széchenyi Miklós nagyvá­radi, Radnai Farkas besztercebányai, Fischer-Colbrie Ágost kassai, Bálás Lajos rozsnyói, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Zichy Gyula pécsi, Batthyány Vilmos nyitrai, Glattfelder Gyula csanádi, Mikes János szombathelyi, Novák János eperjesi, Fetser Antal győri és Rott Nán­dor veszprémi megyéspüspökök. Mailáth G. Ká­roly erdélyi püspököt csütörtökre várják. A be­teg hercegprímás helyett a püspöki konferencián mint rangidős érsek Szmrecsányi Lajos egri ér­sek elnökölt, aki reggel 9 órakor nyitotta meg a tanácskozást. Délelőtt 11 órakor érkezett meg Budapest­ről automobilon Lovászy Márton vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Persián Ádám kormány­biztos társaságában, megjelent a püspökök kö­zött és megbeszéléseket folytatott velük, amelyek a konferencia további anyagául fognak szolgál­ni. A miniszter még a délután folyamán a kísé­retében levő kormánybiztossal együtt visszatért a fővárosba. A püspöki kar délután 4 órakor folytatta nagyfontosságú tanácskozásait, ame­lyeket az elnöklő egri érsek este fél 8 órakor re­kesztett be. A konferenciát csütörökön reggel 9 órakor folytatják, amikorra Persián­­ kormány­biztos is visszautazik Esztergomba. Négy új igazságügyi államtitkár. A minisztertanács dr­­. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselőt, dr Kégl János gya­korló ügyvédet, dr Szászy Béla helyettes állam­titkárt és Séthy Antal miniszteri tanácsosi cím­mel és jelleggel felrruházott miniszteri osztály­tanácsost igazságügyi államtitkárokká nevezte .­ A főváros üdvözli a miniszterelnököt. Károlyi Mihály, a népkormány miniszter­elnöke, leiratban értesítette a fővárost hivatalba­lépéséről. A tanács keddi ülésében tudomásul vette a leiratot és elhatározta, hogy a miniszter­elnököt üdvözli, egyben bizalmáról és támogatá­sáról biztosítja. A keresztény szociális néppárt értekezlete. A keresztény szociális néppárt szerdán este Szmrecsányi György volt kormánybiztos el­nöklésével értekezletet tartott, amelyen az elnök a megnyitó beszédében bejelentette, hogy a párt mint országos párt nem oszlik fel, hanem har­móniában akar maradni a mai korm­ánynyal. Huszár Károly felszólalása után Turi Béla, szer­kesztő felolvasta a párt kiáltványát, amely azt hirdeti, hogy a jelen pillanatban kötelessége min­denkinek bátor lélekkel viselni a megpróbálta­tást, ne zúgolódjon senki és ne vessen gáncsot azoknak, akik kezükben tartják az ország gyep­lőjét, mert az állam első érdeke a rend fentartása és e feladat teljesítésében támogatni kell az államhatalmat. Még Giesswein Sándor szólalt fel és végül huszonhattagú központi szervező­bizottságot küldtek ki. Változás a főispáni karban. A kormány Valentsik Ferenc volt orvsz­gyűlési képviselőt Udvarhely vármegye főispáni te­endőinek ellátásával megbízott kormánybiztosává ki­nevezte. — Ugrón Ákost, Udvarhely vármegye főispánját és Patay Tibort, Pest megye és Kecs­kemét főispánját, fölmentette. Rutén kormánybiztos. A kormány a rutének önrendelkezési jogának előkészítése végett kinevezte kormánybiztosnak Szabó Oresztesz ung megyei főispánt.

Next