Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-21 / 273. szám
1918. november 21., csütörtök. PESTI HÍRLAP már reá, hogy egy ilyen hóditó őrjáratot a mieinknek kellett lábbelivel ellátni, mert talp már alig volt a bakancsukon. Ellenben nem lehet tiszta képet kapni, hogy tulajdonképen mennyien is vannak a román hóditók. Tizenhetedik kelettel azt írják Csíkszeredából, hogy nem igaz az, mintha oda egy megszálló csapat érkezett volna. Ahová pedig érkezett, mindig tizenöthúsz főnyi csapatról van szó. Ezeknek a járőröknek a leírásából a székelyföldön úgy látják, hogy valójában nincsenek is odaát sem valami nagyobb kötelékek, hanem egyes zászlóaljak részei. • Földet a fel d földbirtok reform ankét?. . Egy milió Szerdán délután kezdődött meg a földbirtokreform ügyében az az értekezlet, amelyet Buza Barna földmivelésügyi miniszter hívott egybe. Az értekezleten jelen voltak többek között: Károlyi Mihály miniszterelnök, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár miniszterek, Szende Pál, Ábrahám Dezső, Laehne Hugó államtitkárok, Darányi Ignác, Bernát István, gróf Dessewffy Emil, Nagy Emil, őrgróf Pallavicini György, Sebess Dénes, Rácz Gyula, báró Papp Géza, Éber Antal, Paupera Ferenc. A szocialista földmunkások részéről Csizmadia Sándor és Ladányi Rezső, a kisgazdapárt képviseletében Szabó István, Herczeg Sándor, Mayer János, továbbá Nagy György, Rónay Zoltán, Kacziány Géza, Lésay Ernő, Zlinszky István, dr Dénes József és még mások. Az értekezletet Buza Barna miniszter vezette be és beszédében többek között ezeket mondotta: " A földbirtokpolitikai reform eldöntésétől függ az Ország egész jövő gazdasági fejlődése. Nemzeti érdekből elengedhetetlennek tartom, hogy igen alaposan és lelkiismeretesen vizsgáljuk meg ezt a kérdést, amelynek megoldása az országot egy eddig nem is remélt nagyszerű fejlődés útjára viheti el, helytelen kezelése azonban végzetes veszedelembe döntheti. A cél, amelyet a kormány maga elé tűzött: a nép kezére juttatni a földet. Nem azért kell földet juttatni a népnek, mert rászolgált miatt jutalomra, hanem azért, mert a népnek ehhez joga van és mert ezt az ország gazdasági fejlődése követeli. (Helyeslés.) — Az ország érdeke, hogy minél több kisbirtok legyen. A földbirtok mai elosztását ma már mindenki helyteleníti. Évtizedek mulasztását igen rövid idő alatt kell pótolnunk. Fontos érdek másfelől a termelés folytonosságának, a terméshozam lehető fentartásának biztosítása. Igen nehéz ezt a két érdeket összhangba hozni egymással. Nekünk az ellentétbe kerülő érdekek közül mindeniket mérlegre kell tennünk, hogy lehetőleg minden érdek fontosságának arányában kielégítésre találjon. Az értekezlet egyes tagjainak felfogását egész világ választja el egymástól. De van, ami több még egy világnál is: ez az ország, amelyet szeretünk. Nekünk az első feladatunk, hogy ez az ország megmaradjon és népe boldog lehessen. Azt kéri, hogy értsük meg egymást, lássuk meg egymásban a magasabb törekvéseket. Bízik benne, hogy a tanácskozás eredménye Magyarország újjászületése és az újjászületett ország boldogulása egészséges gazdasági fejlődéselesz. (Élénk éljenzés.) A tárgyalás mikéntjére vonatkozólag a mi- niszter megjegyezte, hogy rövid idő alatt kell benyújtani a törvényjavaslatot és így az a nagy reformnak csak az alapelveit tartalmazhatja. Elsőnek Szabó István szólalt fel, aki hangoztatta annak szükségét, hogy elsősorban a lakóhelyekhez közel eső földbirtokokat váltsák meg. A falu mellett ki kell sajátítani talán már a száz holdon felüli birtokot is, a nagyobbak vonuljanak messzebb a falutól. A községek számára közös legelőket kell biztosítani. A rokkant katonákat előnyben kell részesíteni. A mezei napszámosok, zsellérek és uradalmi cselédek közül birtokhoz lehet juttatni azokat, akiknek már van lakóhelyük. A magyar kisgazdák feltétlenül ragaszkodnak a föld magántulajdonba vételéhez és ellene vannak mindenféle kommunizmusnak. Rubinek Gyula: A magyarság megerősítésének ősi forrása a falu; a falu népének kell földet adni. Statisztikai adatok alapján igazolja, hogy 13.565.000 hold szolgálhatná a birtokpolitika céljait. Körülbelül ezer kataszteri hold volna az a maximum a magánbirtokban, amely nem lenne megváltható. Weiss István a közigazgatási szempontokra utalt. Rácz Gyula az országos radikális párt nevében a földbirtok mindennemű kötöttségének megszüntetését követelte. Csizmadia Sándor szerint a reformnak olyannak kell lenni, hogy alkalmas legyen a föld népe állandóan emelkedő anyagi és szellemi fejlődésének előmozdítására. Hajnal Antal és Kadosa Marcel felszólalása után Éber Antal a legfontosabbnak tartja, hogy mi tartozik és mi nem tartozik kisajátítás és megváltás alá. Mentesíteni kellene a megvál tó népének. 1 uj birtokos. — Uj földérték kataszter kell. tástól az ezer katasztrális holdnál kisebb birtokokat. A kisajátítás céljára maradna nyolc millió katasztrális hold, amiből egy millió kisbirtokost tudnánk kreálni. Erre a célra körülbelül 15 milliárd korona szükséges. Egy évre legfeljebb egy millió magyar hold szétosztását lehet a gyakorlatban megvalósítani. Elsősorban a holtközi birtokok osztandók fel. Darányi Ignác a gazdaszövetség nevében kijelenti, hogy a minisztert melegen támogatják és utalt a mezőgazdasági munkáskérdés fontosságára. Varga Jenő, a szociáldemokrata párt képviselője, fontosnak tartja a mezőgazdasági szaktudás javítását. Sürgős egy országos földértékkataszter felállítása, mert különben lehetetlen igazságosan vagyonadót szedni és földbirtokot kiosztani. A magánbirtokok kisajátításának kérdése ma még nem aktuális, mert az első földosztásra rendelkezésre állanak az egyházi birtokok, a koronauradalmaik, az állami uradalmak, azonkívül a vagyonadó lerovása révén az állam kezébe kerülő birtokok. A kisajátításnál a 3—4 év múlva kialakuló normális árat kell majd alapul venni. Nagy Emil szükségesnek tartja a parcellázás minél gyorsabb végrehajtását. Községenként alakítsanak bizalmi szervezeteket, amelyek azután megállapítják, hogy kik azok a kisgazdák, törpebirtokosok és munkások, akik igényt tartanak földbirtokra. A tanácskozást az idő előrehaladott voltára való tekintettel este félbeszakították és csütörtök délután folytatják. A szerb előnyomulás és a német-osztrák agitáció. MinisztertanácsI. — Az új kereskedelmi államtitkár. A kormány tagjai ma este hét órakor minisztertanácsot tartottak, amely a folyó kormányzati teendőkön kívül főként, a belső helyzettel foglalkozott. A délvidékről érkezett jelentés szerint a szerbek tovább nyomulnak előre. A kormány a fegyverszünet feltételeinek megsértésével szemben egyelőre csak a diplomáciai tiltakozásra van utalva. Minden eszközt meg fog ragadni, hogy a külföld figyelmét a reánk tört nemzetiségek erőszakosságaira felhívja, ezt azonban megnehezíti az a körülmény, hogy majdnem teljesen el vagyunk zárva a külföldtől, külügyi képviseletünk pedig épen az érintkezés hiányossága miatt nincsen megszervezve és egyelőre csak Svájcban működik egy hírszolgálati szervünk, amely az ententeot Magyarország helyzetéről informálja. A Dunántúl határszéli megyéiből érkező jelentések szerint Németh Ausztriának velünk határos részeiben erős agitáció folyik Magyarország ellen és a lakosságot Magyarországba való betörésre buzdítják. A minisztertanácson részt vett Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki ma Esztergomban a püspöki kar tagjaival tanácskozott Ezen a tanácskozáson minden aktuális egyházi kérdés felvetődött, a földbirtokreform kapcsán a papi javak kezelése, továbbá nagyon behatóan foglalkoztak azzal, hogy a katholikus önkormányzat véglegesen, vagy provizórikusan máképen valósítható meg a mai rendszerben. Erre nézve több terv merült fel, amelyekről holnap folytatják a tanácskozást Felmerült egy katholikus tanács alapítása, amely azután a további szervezést végezné. A csütörtökön folytatódó tanácson a kormányt egyedül Persián Ádám kormánybiztos fogja képviselni. A kereskedelmi minisztérium politikai államtitkárává — értesülésünk szerint — Méhely Kálmánt, a vasművek és gépgyárak országos egyesületének igazgatóját nevezte ki. Nyolcvannyolc millió segély az állami alkalmazottaknak. A köztársasági kormány által az összes állami alkalmazottak részére folyósított gyorssegély összege kitesz nyolcvannyolc millió koronát. A délszlávok megbízottja Budapesten. Dr Petrovics Markó, a délszláv nemzeti tanács diplomáciai megbízottja Budapestre érkezett. A kultuszminiszter tárgyalt a főpapsággal. Püspöki konferencia Esztergomban. — A magyarországi latin és görög szertartású római katholikus püspöki kar tagjai a hercegprímás gyengélkedésére való tekintettel, aki még ma is az ágyat őrzi, ma Esztergomban, a hercegprímási palotában jöttek össze, hogy őszi konferenciáikat megtartsák. A püspöki kar tagjai közül Esztergomba érkeztek a konferenciára: Szmrecsányi Lajos egri és Várady L. Árpád kalocsai érsekek, gróf Széchenyi Miklós nagyváradi, Radnai Farkas besztercebányai, Fischer-Colbrie Ágost kassai, Bálás Lajos rozsnyói, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Zichy Gyula pécsi, Batthyány Vilmos nyitrai, Glattfelder Gyula csanádi, Mikes János szombathelyi, Novák János eperjesi, Fetser Antal győri és Rott Nándor veszprémi megyéspüspökök. Mailáth G. Károly erdélyi püspököt csütörtökre várják. A beteg hercegprímás helyett a püspöki konferencián mint rangidős érsek Szmrecsányi Lajos egri érsek elnökölt, aki reggel 9 órakor nyitotta meg a tanácskozást. Délelőtt 11 órakor érkezett meg Budapestről automobilon Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter Persián Ádám kormánybiztos társaságában, megjelent a püspökök között és megbeszéléseket folytatott velük, amelyek a konferencia további anyagául fognak szolgálni. A miniszter még a délután folyamán a kíséretében levő kormánybiztossal együtt visszatért a fővárosba. A püspöki kar délután 4 órakor folytatta nagyfontosságú tanácskozásait, amelyeket az elnöklő egri érsek este fél 8 órakor rekesztett be. A konferenciát csütörökön reggel 9 órakor folytatják, amikorra Persián kormánybiztos is visszautazik Esztergomba. Négy új igazságügyi államtitkár. A minisztertanács dr. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselőt, dr Kégl János gyakorló ügyvédet, dr Szászy Béla helyettes államtitkárt és Séthy Antal miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felrruházott miniszteri osztálytanácsost igazságügyi államtitkárokká nevezte . A főváros üdvözli a miniszterelnököt. Károlyi Mihály, a népkormány miniszterelnöke, leiratban értesítette a fővárost hivatalbalépéséről. A tanács keddi ülésében tudomásul vette a leiratot és elhatározta, hogy a miniszterelnököt üdvözli, egyben bizalmáról és támogatásáról biztosítja. A keresztény szociális néppárt értekezlete. A keresztény szociális néppárt szerdán este Szmrecsányi György volt kormánybiztos elnöklésével értekezletet tartott, amelyen az elnök a megnyitó beszédében bejelentette, hogy a párt mint országos párt nem oszlik fel, hanem harmóniában akar maradni a mai kormánynyal. Huszár Károly felszólalása után Turi Béla, szerkesztő felolvasta a párt kiáltványát, amely azt hirdeti, hogy a jelen pillanatban kötelessége mindenkinek bátor lélekkel viselni a megpróbáltatást, ne zúgolódjon senki és ne vessen gáncsot azoknak, akik kezükben tartják az ország gyeplőjét, mert az állam első érdeke a rend fentartása és e feladat teljesítésében támogatni kell az államhatalmat. Még Giesswein Sándor szólalt fel és végül huszonhattagú központi szervezőbizottságot küldtek ki. Változás a főispáni karban. A kormány Valentsik Ferenc volt orvszgyűlési képviselőt Udvarhely vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztosává kinevezte. — Ugrón Ákost, Udvarhely vármegye főispánját és Patay Tibort, Pest megye és Kecskemét főispánját, fölmentette. Rutén kormánybiztos. A kormány a rutének önrendelkezési jogának előkészítése végett kinevezte kormánybiztosnak Szabó Oresztesz ung megyei főispánt.