Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-24 / 276. szám
A PESTI HÍRLAP 1038. november 24., vasárnap. „A királyok felpisSzik?Uiak, az urak fegy«ngü!ték, lster» is my akarta, hogy gyázzön a nép." — Békén és testvéri együttműködésre szótrja föl a nemzetiségeket. — Szerb urste a Bánságban. — Megtanultak a szörvonatok. — Nagyobb román haderők mutatkoznak. A kormány rop. az alábbi felhívást bocsájtotta ki: A népköztársaság minden nem, magyarul beszélő népéhez. Németek, románok, rutének, szászok, szerbek, szlovákok! A nagy háború rosszul végződött azokra, akik megkezdették. A királyok elpusztultak, az urak legyengültek Isten is ugy akarta, hogy az győzzön, aki legtöbbet szenvedett: a nép. Ma már nincs király, aki saját hatalmáért halálba küldhet benneteket, ismeretlen országokba Az urak hatalma megezünt. Ők olcsó bérért sok nehéz munkát követeltek tőletek és nem adtak nektek földet, még drága pénzért sem. Ez ezentúl máskép lesz. Az uzsorások sem zsarolhatnak benneteket büntetlenül. Mert a nagy háború után jött az igazságos forradalom, elküldték a királyokat és helyettük a szabad nép által választott népkormány intézi ezentúl az ország sorsát, a sorsotokat. Ezt a népkormányt azért választotta a nép, hogy az mindenben az ő igazságos akaratát teljesíts©, vigyázzon arra, hogy a régi rossz idők vissza ne jöhessenek! Testvéreink, azért kérünk, segítsétek ti is minden munkájában a népkormányt. Mert a megértés és összetartás a mi fegyverünk és erőnk. A múltban sem szenvedtetek volna annyit, ha ahelyett, hogy falu falu ellen, szomszéd szomszéd ellen acsarkodik, mindenütt összefogott volna a nép közös ellenségei ellen. Jól tudjuk, hogy Magyarországon a nem magyarul beszélő népek még többet szenvedtek, mint a magyarok, mert mivel nem értettétek az urak, a birák, a jegyzők, a csendőrök nyelvét, könnyebb volt benneteket becsapni és kijátszani. De ne higyjétek ám, hogy a magyar nép sorsa sokkal jobb volt, mint a tiétek! A magyar nép sok milliója veletek szenvedett, éhezett és épp úgy kivándorolt, mint ti. A királyok és urak egymás ellen ingereltek benneteket, azt mondták: „magyar üsd az oláht! német üsd a magyart!" — azért, csak azért, hogy egymást üssétek és ne dolgozhassatok a saját javatokért! De ideje, hogy önnek vége legyen! Most a nép rendje következik. Tartsatok •ossz© testvéreink, mert régi belső ellenségeink lesben állanak. Ha szétszakadtok, egyenetlenkedtek, ők uj erőt kapnak és visszajönnek a nyakunkra. kés ujja, amint a legény simára pomádézott fekete fejét a keblére szorítja- Ajka a legény szájára tapad és a csóknak nem akar vége szakadjak A szemét lehunyja, hogy semmit se lásson, semmit se érezzen, csak ezt a csókot, az arca eltorzul, mintha a csók alatt minden tagját a fájdalom törné, hasogató kin szakgatná. A legény karja az asszony derekán és a legény kezében fehér gyöngyvirág. . . A szolgabíró fölordít: — Gazember! Te gazember! És a suhogó nádpálca már lesújtott a hajdú vállára. A legény egyet kiált és rohan kifelé, a főbíró a nyomában, a könnyű pálca sűrűn csattog, a fehér gyöngyvirág szétszóródik a padlón. A főbíró a fehér virágon gázol, amint a fiút űzi, hajtja az utcakapu felé, a legény följajdul, most egy erős ütés a fejét érte, füle hegyét megcsípte. Kiugrik a kapun. A föbire lihegve, magából kikelve áll meg a küszöbön. Az ajtófélfának támaszkodik. A templomban akkor harangoznák a delet. Kurjongatás, szekérzörgés, hegedűszó és cimbalompengés is hangzik. Ezek már jönnek az esküvőről. A legény, a menyasszony megint egymás mellett a szekér közepén. A fiatal menyecske most már nekibátorodva, kipirult arccal öleli a fiatal férj nyakát. A főbírónak elborul a szeme. Hirtelen befordul a kapuból, és becsapja az ajtót, hogy csak úgy döng utánna. fis úgy érzi, hogy a világon nincsen más senki élő, csak ő maga és mellette örökös társul az a nyomorult, becstelen, szerencsétlen, szegény beteg, nagyon beteg aszszony! A nép rendjét úgy akarja megcsinálni a népkormány, ahogy azt Amerikában a bölcs Wilson elnök tanítja. Minden nép a maga szabad akaratából intézze dolgát, ahogy a legjobban tud boldogulni. Minden nép a maga területén, megyéjében, járásában, falujaióm, maga határozzon afelett, hogy milyen nyelven akar tanulni, birájával, jegyzőjével beszélni. Azért ad a népköztársaság népkormánya minden férfinak és nőnek választójogot, hogy beleszóljon mindenki az ország, a megye, a község dolgaiba. Emberek! Mindenki beleszólhat abba ezentúl, hogy ki mennyi adót fizessen, hová kell vasút, meg kocsiút és híd. Asszonyok, ezentúl ti is beleszólhattok abba, hogy akartok-e háborút, lábnélküli apákat, vak férjeket, temetetlen, halott fiukat idegen országokban? Ti is beleszólhattok ezentúl abba, hogy kié legyen a föld és mennyi bért kapjon a gyári munkás. Emberek! Ez a Wilson elnök által tanított „népek önrendelkezési joga!" Emberek! A szabad népköztársaság népkormánya így szól hozzátok: Magyarországon csakhamar minden földműves olyan földterületet kap, melyet családjával együtt megművelni képes és melyből tisztességesen megélhet. Magyarországon ezentúl jó iskolák lesznek, melyek a népet tanítják a földet jól megművelni és saját érdekeiket okosan megvédeni. Minden gyermek saját anyanyelvén fog folyékonyan írni és olvasni tudni és úgy számolni, hogy senki meg ne csalhassa őt. Ha valamelyikteknek okos, jól tanuló fia van, akiből ügyvédet, orvost vagy papot akar saját anyanyelvén nevelni, azt többé nem kell nagy költséggel külföldre küldenie. A legközelebbi nagyobb városban lesz olyan gimnázium és főiskola, amelyen ki-ki kitaníttathatja fiát. A népköztársaság országában mindenki saját nyelvén tisztelheti az Istent, a pap a nép papja lesz, vallása szabad gyakorlásában senkit sem fogunk háborítani. Minden község betege jó orvoshoz jut. Ezentúl az élelmicikkekért nem a szegény ember fog adót fizetni, aki fogyasztja őket. A kis földért kevés adó jár. A gazdag emberek fognak nagy adókat fizetni. A földesúraknak sokkal kissebb lesz a földjük és a hatalmuk mint eddig, a napszámok magasak lesznek. Senki büntetlenül nem bánthatja a nép egymát sem, mert minden ember igazára vigyáz a magyarországi népköztársaság népkormánya, amely egyaránt felelős a magyar, német, rutén, román, szerb és szlovák népeknek, akik Magyarország területén élnek. Jól tudjuk, hogy ti a régi bántalmak emlékével szivetekben halljátok azoknak a szavát, akik benneteket Magyarországtól való elszakadásra akarna hkad. De hallgassatok miránk. Csupa olyan ember vagyunk, akik mindig a nép érdekéért küzdöttünk, mindig németek, románok, rutének, szerbek, szlovákok testvériségét és egyformaságot hirdettük és ezért a hitünkért sokat szenvedtünk a régi Magyarország uraitól. Mi azt mondjuk nektek, mielőtt elszakadnátok régi hazátoktól, mielőtt itt mindezt felforgatnátok, ami már megvan — próbáljatok jó egyetértésben élni és együtt dolgozni az új népkormánynyal Ha majd azt látnátok, hogy nem váltjuk be ígéretünket, akkor még mindig ráértek elszakadni tőlünk: mi semmiféle erőszakot nem teszünk veletek szemben. De tudjátok meg, hogy a földmives embernek és a munkás embernek sohasem használ a felforgatás, a rendetlenség, mert a földmivesnek az kell, hogy legyen érkezése és békessége a földjét idejekorán megművelni és a munkás embernek az kell, hogy a gyárak dolgozzanak és a portékát sokan vásárolják. Ha most szétszakadunk és Magyarország földarabolódik, t elyessítitek régi piacaitokat és régi vevőiteket, mert a folyók és vasutak, melyeken ti szállítani és portékáitokat kapni szoktátok, Magyarország közepe felé sietnek, ha elszakadunk egymástól, nehéz lesz számotokra, minden eladás és bevásárlás. Egynyelvű fajtestvéreitektől néhol magas és terméketlen hegyek, néhol széles folyók választanait el benneteket, amelyen átkelni fáradságos, költséges és nehéz. A Magyarország területén élő szabad népköztársaságban minden megvan, ami az emberek boldogságát szolgálja. Itt mindenki jóllakhatik, senkinek seid kel éheznie és fáznia, ha majd a rend helyreáll és együtt dolgozunk. De, ha az ország sokfelé szakad, akkor a hegyi lakóknak nem lesz gabonájuk, az Alföldön megállnak a gyárak, mert nem lesz szén; ahol fa van, ott nem lesz rét, ahol rét van, nem lesznek erdők. Baj és hiányosság lesz mindenütt. A szegény nyomorgó nép nyakára hamarosan visszajönnek a régi urak, akiknek hatalma úgy nő, amint a népeké egyre gyengül. Testvéreink! Ezért ne hadakozzunk egymás ellen, menjetek inkább és szóljatok román, cseh, ukrán és jugoszláv testvéreiteknek: „Ne bántsátok Magyarországot, mely bennünket bántott. Ez egy egészen új ország, a szabad népköztársaság országa, ahol minden embernek egyforma joga van. Inkább béküljetek ti is meg ezzel az új országgal és szövetkezzetek vele olyan szorosan, hogy jól összedolgozva a közös munkában együtt gazdagodjunk és tanuljunk és Csehország, Románia, Jugoszlávia, Magyarország olyan legyen, mint egy ország. A népek szabad köztársasága, a szeretet és béke országa legyen, amilyet már a biblia hirdet a népeknek!" Ezt kéri tőletek a népköztársaság kormánya, ez a kormány nem vállalhat felelősséget az elődei bűneiért, de minden erejével arra törekszik, hogy jóvátegye ezeket a bűnöket. A kormány tagjai együttesen és egyenként, becsületükkel és életükkel vállalnak jótállást előttetek Magyarország népei előtt és a nyugati hatalmas nemzetek előtt, hogy megvalósítsák, amit ígértek. A népköztársaság kormánya nevében: Károlyi Mihály miniszterelnök A hadügyminiszter jelentése. A hadügyminisztérium sajtóosztálya, atján ma az alábbi jelentést adta ki a Magyarország ellen nyomuló csapatok helyzetéről: A csehek. A Dévényújfalu—Malacka környékén álló cseh csapatok helyzete változatlan. A Nagyszombatot veszélyeztető cseh erők védő őrségeink elöl tegnap Szenic felé vonultak vissza és ma Jablonic tájékán állanak. A vágujhely—pöstyéni után Brunócot elért csapatok még megszállva tartják a községet. A Mátrujhely, Trencsén és Nagybiccse vidéke is a kezükön van. A Vágvölgy vonalán eddig a Pöstyén és Zsolna felé irányított német csapatok átvonulását is megakadályozták. Zsolna vidékén saját védő őrségeink tartják fönn a rendet A helyzet itt változatlan. A szerbek. A szerbek éle Ujaradot érte el. A Marost nem lépték át. Horgoson gyenge szerb járőrök vonultak át. A szerb erők legnyugatibb szárnya megszállotta a Gyékényestől délre fekvő Cola vasúti állomást A románok. Tölgyesre egy zászlóalj erejű román csapat érkezett. A falutól délre, az ország szélső keleti határán belül csak egyes előretolt román, járőrök állanak. A hadügyminisztérium sajtóosztálya egy másik jelentésben közli: A belrend és közbiztonság helyreállítása az ország egész területén határozott javulást mutat. Zavargásokról, fosztogatásokról az utóbbi napokban már csak szórványos jelentések jöttek, ezek is főleg nmzetiségi vidékekről. Árva-, Gömör-, Bihar-, Hunyad-, Alsó-Fehér- és Besztercenaszód vármegye egyes részeiben még mindig feszült és izgatott a hangulat. Kívánatos lenne, hogy a teljes rend és közbiztonság helyreállítása érdekében a magyar köztársasági hadsereg működőképességét mielőbb elérje. Az öt legfiatalabb születésű (1801 —1900.) évfolyambeli legénység közül már igen számosan jelentkeztek a póttesteknél szolgálattételre, de még mindig sokan vannak azok, akik hazafias és az ország létérdekét szolgáló kötelességüknek mindeddig nem tettek eleget. A köztársaság minden polgára saját hatáskörében igyekezzék a magukról megfeledkezőket fölhívni és a népkormány behívási parancsának teljesítésére szorítani. A bánsági néptanács megegyezettszerbekkel. Pécsre, tegnap frissebb szerb csapatok érkeztek, ugy hogy a megszálló csapat kétezer főre rug. A dárdai gőzmalomban tegnap kétszázötven vagyon lisztet lefoglaltak a szerbek. A lefoglalt lisztnek nagy részét Szerbiába szállították. Tudvalevő, hogy a szerbek a pécsi szénbányára is rátették a kezüket. Pécs város számáért átengedtek egy kis szénmennyiséget, de a szénszállítást megtiltották. Tegnap a pécsi nemzeti tanács tiltakozást nyújtott a szerb parancsnoknak. Estig még nem kapott választ.