Pesti Hírlap, 1919. február (41. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
2 délelőtt és délután Botka tábornok elnöklésével ülést tartottak. Egymásután meghallgatták a lengyel és a cseh-szlovák delegátusokat és igyekeztek megegyezést létesíteni közöttük azokról az eszközökről, hogyan lehetne a vérontásnak a teseheni kerületben véget vetni, anélkül azonban, hogy a határkérdést rendezték volna. A delegátusok végül választ kaptak arra a meghívásra, amelyet Oroszország szervezett pártjaihoz intéztek az irányban, hogy nyilatkozzanak a Hercegszigetekért a vizsgálóbizottság előtt. Az Archattogelszki kormány formálisan vonakodik odautazni, mert nem akar találkozni a bolsevikiekkel. Koltsak tengernagy kormánya valamivel kevésbbé kategorikus hangon éles fenntartásokat hoz fel. A bolseviki kormánytól még nem érkezett be közlés. A kevésbbé fontos kérdések eldöntését a népszövetségre bízzák. Berlin, jan. 81. — Az esti lapok jelentik Hágából. Páriai tudósítás szerint a népszövetség végleges tervét valószínűleg már Wilson elutazása előtt megszövegezik. A népnevetség akornnak megalakításában biztosítékot látnak arra, hogy a világ új rendjére vonatkozó amerikai elvek megvalósulnak. A konferencia tevékenységének gyorsítása céljából a hatalmak megegyeztek abban, hogy az összes kevésbbé fontos kérdések eldöntését a népszövetségre bízzák. Ezért egyelőre pihentetik mindazokat az ügyeket, amelyeknek nincs teljesen aktuális jelentősége. Az egyetlen baj csak az, hogy minden kormány a saját ügyeit tekinti a legfontosabbaknak. Ennek az akadálynak a megszüntetésére szükség volna arra, hogy a nagyhatalmak erélyesebben foglaljanak állást a kis nemzetekkel szemben, mint eddig. A dunai konföderáció kérdése a béketárgyaláson, Páris, jan. 31. — Az Associated Press, amely hivatalos és komoly forrás a leghatározottabban megerősíti azt, hogy Franciaország most egy dunai konföderáció megalakulását rendszeresen pártolni kezdi. A dunai konföderáció magában fogja foglalni valamennyi a Duna mellett fekvő államot, Magyarországot, Németausztriát és Bulgáriát is. Ez az álláspont a francia külügyminisztérium szakértőinek a német birodalmi kormány terveiről leadott szakvéleményén alapszik. A délszláv igényekre vonatkozó statisztikai adatokat újra átvizsgálják. Páris, jan. 31. — A Newyork Herald tudósítója beszélgetést folytatott Orlandóval, aki kijelentette, hogy nem érti, miként lehet a tárgyalás alapjául elfogadni azt a statisztikai anyagot, amelyet a csehszlovákok a béketárgyalásnak előterjesztettek és nagyon helyeselte hogy a délszláv területekre vonatkozó statisztikai anyagot újra átvizsgálják, mert meg van győződva arról, hogy egy tárgyilagos vizsgálat bizonyosan Olaszország javára fog eldőlni és kedvezőbb eredményeket mutat fel, mint ami Csehországnak, Morvaországnak és Sziléziának elegendő volt ahoz, hogy a cseh-szlovák igényeket jogosultaknak tüntessék fel. Olaszok az Adria keleti partján. Genf, jan. 81. — Mint a Mattino jelenti, az olasz tengerészeti miniszter az Adriai tenger keleti partján horgonyzó hadihajóknak azt a parancsot adta, hogy a maguk elhatározásából nyomjanak el minden olaszellenes tüntetést, akadályozzanak meg minden provokálást és tartsanak készen minden eshetőségre partraszálló tandó csapatokat. A gibraltári kérdés: Newyork, jan. 30. — Az Associated Press tudósítója jelenti Párisból. Parisban és Angliában is hírek keringenek, amelyek szerint Angolország fontolóra vette, hogy csereüzletbe bocsátkozzék Spanyolországgal Gibraltár visszaadása tárgyában. A tény ezzel szemben az, hogy Spanyolország csábító ajánlatokat tett, amelyeket annak idején az angol admiralitás fontolóra vett, azonban különböző okokból elejtett Jelenleg e tárgyban semmiféle megbeszélés nem folyik. Olaszország követelései, Páris, jan. 31. — Orlando és Diaz mindent mozgásba hoznak és több izben megbeszélést folytattak Housesal, Smutssel, Wilsonnal és Lloyd Georgeval, hogy Dalmáciára, Fiuméra és az afrikai területekre vonatkozó igényt érvényre juttassák. Kijelentették, hogy ha ezeket a területeket megkapják minden további kárpótlásról lemondanak. Az amerikai bizottság megtárgyalta ezt és ugyanarra a negatív eredményre jutott, mint a többi nagyhatalom a fiumei és dalmi kérdésben. Konstantinápolyt, Danzigot, Mamét & Gibraltárt szabad városukká nyilvánítják. Páris, jan. 31. — Wilson kívánságára tárgyalás alá veszik az összes fennálló titkos szerződéseket, amelyeket szükség esetén meg fognak változtatni. Konstantinápolyt, Danzigot, Fiumét és Gibraltárt szabad városokká fogják proklamálni Az entente meg akarja szállni egész Törökországot. Newyork, jan. 30. — Az Associated Press tudósítója jelenti Párisból: A legfőbb haditanács katonai megbízottai a haditanácsnak utasításaihoz híven előkészületeket tesznek egy ülésre, amelyen előkészítik az entente és, ha erre szükség volna, az amerikai haderőknek egész Törökországban való felosztását. Úgy vélik, hogy a legfelsőbb haditanácsnak ez az intézkedése azzal függ össze, hogy az örményekkel és más leigázott fajokkal szemben elkövetett újabb kegyetlenkedések híre érkezett, amelyekhez hozzájárult az, hogy a Porta megtagadta a szükséges büntető- és védintézkedések foganatosítását. A legfelsőbb haditanács megbízottai e célból valószínűleg egy-két napon belül összeülnek. Clemenceau vád alá akarja helyeztetni Vilmos császárt. Berlin, jan. 31. — Clemenceau miniszterelnök a békekonferencia elé terjesztette francia jogtudósok véleményét arról a kérdésről, vajon vád alá helyezhető-e a volt német császár. A francia jogtudósok a maguk álláspontját többek között egy levéllel indokolták meg, melyet állítólag Vilmos volt császár írt annak idején Ferenc Józsefnek. A B. Z. am Mittag jól informált helyről arról értesül, hogy ez a levél hamisítvány. Ez az írás első ízben több mint két évvel ezelőtt a francia sajtóban jelent meg és már akkor megcáfolták a valódiságát. A levelet egy spanyol karlista gróf hamisította, aki a háború első hónapjaiban Ausztriában élt A gróf avval a megjegyzéssel adta et a levelet francia újságírónak, hogy ezt Berchtold gróftól kapta. Noha nyilvánvaló volt, hogy a volt császár képtelen volt arra, hogy ilyen levelet megírjon, minden józan észszel ellenkezik az a föltevés, hogy Berchtold gróf ilyen levelet bárkinek megmutatott volna. A svájci nemzetközi szocialista konferencia. Bern, jan. 31. — A nemzetközi szocialistakonferencia delegátusainak tegnapi ülésén, amelyen Branting elnökölt, a delegátusok nagy számiban jelentek meg. Eisper bajor miniszterelnök is ott volt. A tanácskozás főképen ama programonszerű nyilatkozattok körül forgott, amelyekért a munkásvédelem dolgalmai akarnak megszavazni Egyértelműen megállapították, hogy ebben a dologban a szakszervezetek nemzetközi konferenciája és a szocialisták nemzetközi konferenciája között a legteljesebb egyetértést kell megteremteni. Elhatározták, hogy szerkesztőbizottságot alakítanak az egyes államok képviselőiből és hogy a konferenciáinak javaslatot terjesztenek be, amely ugyan a Lodzban és Bernben tartott szakszervezeti konferencián elfogadott szövegre támaszkodik, de figyelembe veszi azokat az eseményeket is, amelyek azóta több országban történtek. Az ülés végén közölte Huysmans, hogy a konferencia hétfőn délelőtt tartja együttes ülését, mas munka alapján a várost és a falut. A függetlenségi és 48-as párt Lovászy Márton elnöklésével választmányi ülést tartott. Az abaújvármegyei, mohácsi, biharnagybajomi, temesvári, szatmárudvari, földesi, alsódabasi, miskolci, függetlenségi pártok, a beregszászi köztársasági és függetlenségi párt, továbbá Bakó József, Vertán Endre és Wéber János volt képviselők csatlakoztak a párthoz. Lovászy Márton elnök a jövendő politikára nézve a párt nevében kijelentette, hogy a kormányt az ország integritásának biztosítására, a belső rend és a közbiztonság megszilárdítására és egy pártoktól független fegyelmezett nemzeti hadsereg megteremtésére irányuló munkájában támogatja. Polgári küldöttség szervezését indítványozza, amely jelenjék meg a köztársaság ideiglenes elnökénél, a miniszterelnöknél és az igazságügyminiszternél, továbbá Szabó István miniszternél, akit ma a párt a kormányban a politki jogok őrének tekint s szólítsa fel őket, hogy szereznék vissza az elveszett szabadságjogokat. Ábrahám Dezső a szabadságosoknak külön törvénynyel való védelméről terjesztett elő javaslatot. Sümegi Vilmos felszólalása után elhatározta a párt, hogy Szakács Andor indítványával, amely a fővárosi bérházaknak a munkások számára való kisajátítását, illtve kommunizálását célozza, legközelebb foglalkozik. A földbirtokreform törvényjavaslatát, amelynek egy részét már a Károlyi-kormány letárgyalta, vasárnap délelőtt külön minisztertanácson tárgyalja a kormány. A javaslaton Buza Barna földművelésügyi miniszter néhány módosítást végzett oly irányban, hogy a földosztás végrehajtása mielőbb megkezdődhessék. A módosított javaslat lehetővé teszi, hogy a tavaszi mezei munkálatok nyugodt elvégzése érdekében ott ahol a viszonyok szükségessé teszik, addig is, amíg a szabályszerű rendezés megtörténik, a földművelésügyi miniszter és a birtoktanács ideiglenesen is elrendelheti a föld szétoszlását. A rendezés ajia történik, hogy vagy ideiglenesen adják bérbe a földet az igénylőnek részes művelésre, vagy pedig nyomban megindíthatják a kisajátítási eljárást és az igénylők birtokába távosájtják a földet, akik vagy közöse® vagy egymás közt felosztva művelik meg. A tegnapi minisztertanács határozatából Berinkei miniszterelnök, Szende és Bum minniszterek felkeresték a francia katonai bizottságot és tárgyaltak a román megszállással kapcsolatos ügyekről. A miniszterek főként a megszállott területeken román részről újabban elkövetett atrocitások és Apáthy István ügyében kértek intézkedéseket a fegyverszüneti bizottságtól. A szociáldemokrata párt február kilencedikére pártgyűlést hívott össze, amely a Munkástanács ismert határozata alapján foglalkozni fog azzal az indítványnyal, hogy a kommunistákat zárják ki a pártból és a szakszervezetekből. PESTI HÍRLAP 1919. február 1., szombat. A Károlyi-párt programmot ad. Polgári küldöttség a kormánynál — Ideiglenes rendezés a földosztásban. A Károlyi-párt direktóriuma pénteken délután ülést tartott, amelyen a programmot tárgyalta és elhatározta, hogy azt a jövő vasárnap Budapesten tartandó nagygyűlésen hozza nyilvánosságra. A párt Dorottya utcai közhelyiségében az este Buza Barna, Nagy Vince, Juhász Nagy Sándor, Vass János és Baloghy Ernő miniszterek, továbbá Hock János jártak fenn. Az újpesti Károlyi-párt, a nagyszécsényi Károlyipárt és a Károlyi-párti orvosok szakcsoportjának küldöttsége bejelentette, hogy továbbra is benmaradnak a pártban. Az orvosi szakcsoport révén kétszázhúsz orvos jelentette be a párthoz való csatlakozását. A küldöttségeket Hock elnök fogadta és a nagyszécsényi kisgazdákból álló küldöttség előtt többek között ezeket mondotta: " A mi célunk a gazdaközönséggel megértetni, hogy akkor boldogul leginkább, ha a munkássággal együtt csinál egységes politikát. A Károlyi-párt ebbe az alakulásba beleviszi a maga történelmi hagyományait, vagyis azokat az igazságokat, amelyek a múltban a mi nemzeti erőnk alapjait adták meg. Mi magyarok akarunk lenni, azonban e mellett belekapcsolódunk a szotuáriak-^adásba és egyesiteni ^terjuk a becsüle- Károlyi az egyetemi konfliktusról. Az egyetemi tanács a köztársasági elnöknél. —4 A magántanárok a korszerű reformért s az autonómiáért. Az új egyetemi tanárok kinevezése ügyében az egyetem tanácsa pénteken délben tisztelgett Berinkey Dénes miniszterelnöknél, majd Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnöknél. Károlyi előtt Moravcsik Ernő rektor ismertette a konfliktust és hivatkozott tanári esküjükre, amely őket az egyetemi autonómia megvédelmezésére kötelezi. Előadta, hogy az előző közoktatásügyi miniszter által tíz jelöltre kért véleményt a fakultások hét nap alatt nem készítenék el, illetőleg nem volt módjukban a véleményt a kormány elé terjeszteni. Kijelentette, hogy a békés megegyezést akarják és állásfoglalások nem renitencia, hanem csak kötelességteljesítés. Károlyi Mihály elnök a következő szavakkal válaszolt a rektornak: — Az intézkedés joga a konkrét kérdésben is a minisztert és a minisztertanácsot illeti meg, érdemben tehát jelenlegi állásomnál fogva nem válaszolhatok. Annyit azonban általánosságban mondhatok, méltányolni tudom azt, hogy a egyetem autonómiája felett, — amely régi keletű, — a tanári kar jogosan őrködik. Viszont azonban az egyetem tanári karának is meg kell értenie, hogy ma forradalmi időket élünk, s, hogy a forradalom nem fejeződött be október 31-én, hanem tulajdonképpen akkor vitte kezdetét. A forradalom rendszerváltozást jelent, amelynek az egész vonalon meg kell történnie, tehát a tudományban és az új eszmétterjesztésiben is. Normális időkben gondosabban kell kis ügyelni a formák betartására, azonban a múltkori esetben a közoktatási miniszter megadta egyetemnek a lehetőséget, hogy a formát megőrizze. A kormány, amely a forradalomból született, kénytelen volt túltenni magát sok minden régi intézményen és ezért vállalja is a felelősségget a kormány megtalálta a módját annak, hol