Pesti Hírlap, 1919. február (41. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

2 délelőtt és délután Botka tábornok elnöklésével ülést tartottak. Egymásután meghallgatták a len­gyel és a cseh-szlovák delegátusokat és igyekez­tek megegyezést létesíteni közöttük azokról az eszközökről, hogyan lehetne a vérontásnak a te­seheni kerületben véget vetni, anélkül azonban, hogy a határkérdést rendezték volna. A delegá­tusok végül választ kaptak arra a meghívásra, amelyet Oroszország szervezett pártjaihoz intéz­tek az irányban, hogy nyilatkozzanak a Herceg­szigetekért a vizsgálóbizottság előtt. Az Archatto­gelszki kormány formálisan vonakodik odautaz­ni, mert nem akar találkozni a bolsevikiekkel. Koltsak tengernagy kormánya valamivel ke­vésbbé kategorikus hangon éles fenntartásokat hoz fel. A bolseviki kormánytól még nem érke­zett be közlés. A kevésbbé fontos kérdések eldöntését a nép­szövetségre bízzák. Berlin, jan. 81. — Az esti lapok jelentik Hágából. Páriai tudósítás szerint a népszövet­ség végleges tervét valószínűleg már Wilson el­utazása előtt megszövegezik. A nép­nevetség akornnak­ megalakításában biztosítékot látnak arra, hogy a világ új rendjére vonatkozó ame­rikai elvek megvalósulnak. A konferencia te­vékenységének gyorsítása céljából a hatalmak megegyeztek abban, hogy az összes kevésbbé fontos kérdések eldöntését a népszövetségre bíz­zák. Ezért egyelőre pihentetik mindazokat az ügyeket, amelyeknek nincs teljesen aktuális je­lentősége. Az egyetlen baj csak az, hogy minden kormány a saját ügyeit tekinti a legfontosab­baknak. Enne­k az akadálynak a megszüntetésé­re szükség volna arra, hogy a nagyhatalmak erélyesebben foglaljanak állást a kis nemzetekkel szemben, mint eddig. A dunai konföderáció kérdése a béke­tárgyaláson, Páris, jan. 31. — Az Associated Press, amely hivatalos és komoly forrás a leghatáro­zottabban megerősíti azt, hogy Franciaország most egy dunai konföderáció megalakulását rendszeresen pártolni kezdi. A dunai konföde­ráció magában fogja foglalni valamennyi a Duna mellett fekvő államot, Magyarországot, Németausztriát és Bulgáriát is. Ez az állás­pont a francia külügyminisztérium szakértőinek a német birodalmi kormány terveiről leadott szakvéleményén alapszik. A délszláv igényekre vonatkozó statisztikai adatokat újra átvizsgálják. Páris, jan. 31. — A Newyork Herald tudó­sítója beszélgetést folytatott Orlandóval, aki ki­jelentette, hogy nem érti, miként lehet a tárgyalás alapjául elfogadni azt a statisztikai anyagot, amelyet a cseh­szlovákok a béketárgyalásnak előterjesztettek és nagyon helyeselte hogy a délszláv területekre vonatkozó statisztikai anya­got újra átvizsgálják, mert meg van győződva arról, hogy egy tárgyilagos vizsgá­lat bizonyosan Olaszország javára fog eldőlni és kedvezőbb eredményeket mutat fel, mint ami Csehország­nak, Morvaországnak és Szi­léziának elegendő volt ahoz, hogy a cseh-szlovák igényeket jogo­sultaknak tüntessék fel. Olaszok az Adria keleti partján. Genf, jan. 81. — Mint a Mattino jelenti, az olasz tengerészeti miniszter az Adriai tenger keleti partján horgonyzó hadihajóknak azt a parancsot adta, hogy a maguk elhatározásából nyomjanak el minden olaszellenes tüntetést, aka­dályozzanak meg minden provokálást és tart­sanak készen minden eshetőségre partraszálló tandó csapatokat. A gibraltári kérdés: Newyork­, jan. 30. — Az Associated Press tudósítója jelenti Párisból. Parisban és Angliá­ban is hírek keringenek, amelyek szerint Angol­ország fontolóra vette, hogy csereüzletbe bocsát­kozzék Spanyolországgal Gibraltár visszaadása tárgyában. A tény ezzel szemben az, hogy Spanyol­ország csábító ajánlatokat tett, amelyeket an­nak idején az angol admiralitás fontolóra vett, azonban különböző okokból elejtett Jelenleg e tárgyban semmiféle megbeszélés nem folyik. Olaszország követelései, Páris, jan. 31. — Orlando és Diaz mindent mozgásba hoznak és több izben megbeszélést folytattak Housesal, Smutssel, Wilsonnal és Lloyd Georgeval, hogy Dalmáciára, Fiuméra és az afrikai területekre vonatkozó igényt érvény­re juttassák. Kijelentették, hogy ha ezeket a területeket megkapják minden további kárpótlás­ról lemondanak. Az amerikai bizottság megtár­gyalta ezt és ugyanarra a negatív eredményre jutott, mint a többi nagyhatalom a fiumei és dal­mi kérdésben. Konstantinápolyt, Danzigot, Mamét & Gibraltárt szabad városukká nyilvánítják. Páris, jan. 31. — Wilson kívánságára tár­gyalás alá veszik az összes fennálló titkos szer­ződéseket, amelyeket szükség esetén meg fognak változtatni. Konstantinápolyt, Danzigot, Fiumét és Gibraltárt szabad városokká fogják pro­klamálni Az entente meg akarja szállni egész Törökors­zágot. Newyork, jan. 30. — Az Associated Press tudósítója jelenti Párisból: A legfőbb hadi­tanács katonai megbízottai a haditanácsnak utasításaihoz híven előkészületeket tesznek egy ülésre, amelyen előkészítik az entente és, ha erre szükség volna, az amerikai haderőknek egész Törökországban való felosztását. Úgy vélik, hogy a legfelsőbb haditanácsnak ez az intéz­kedése azzal függ össze, hogy az örményekkel és más leigázott fajokkal szemben elkövetett újabb kegyetlenkedések híre érkezett, amelyek­hez hozzájárult az, hogy a Porta megtagadta a szükséges büntető- és védintézkedések fogana­tosítását. A legfelsőbb haditanács megbízottai e célból valószínűleg egy-két napon belül össze­ülnek. Clemenceau vád alá akarja helyeztetni Vilmos császárt. Berlin, jan. 31. — Clemenceau miniszter­elnök a békekonferencia elé terjesztette francia jogtudósok véleményét arról a kérdésről, vajon vád alá helyezhető-e a volt német császár. A francia jogtudósok a maguk álláspontját töb­bek között egy levéllel indokolták meg, melyet állítólag Vilmos volt császár írt annak idején Ferenc Józsefnek. A B. Z. am Mittag jól infor­mált helyről arról értesül, hogy ez a levél hami­sítvány. Ez az írás első ízben több mint két év­vel ezelőtt a francia sajtóban jelent meg és már akkor megcáfolták a valódiságát. A levelet egy spanyol karlista gróf hamisította, aki a háború első hónapjaiban Ausztriában élt A gróf avval a megjegyzéssel adta et a levelet francia újság­írónak, hogy ezt Berchtold gróftól kapta. Noha nyilvánvaló volt, hogy a volt császár képtelen volt arra, hogy ilyen levelet megírjon, minden józan észszel ellenkezik az a föltevés, hogy Berchtold gróf ilyen levelet bárkinek megmuta­tott volna. A svájci nemzetközi szocialista konferencia. Bern, jan. 31. — A nemzetközi szocialista­konferencia delegátusainak tegnapi ülésén, ame­lyen Branting elnökölt, a delegátusok nagy számiban jelentek meg. Eisper bajor miniszter­elnök is ott volt. A tanácskozás főképen ama programonszerű­ nyilatkozattok körül forgott, amelyekért a munkásvédelem dolgalmai akarnak megszavazni Egyértelműen megállapították, hogy eb­ben a dologban a szakszervezetek nem­zetközi konferenciája és a szocialisták nemzet­közi konferenciája között a legteljesebb egyet­értést kell megteremteni. Elhatározták, hogy sze­rkeszt­őbizot­tsá­got alakítanak az egyes álla­mok képviselőiből és hogy a konferenciáinak ja­vaslatot terjesztenek be, amely ugyan a Lodz­ban és Bernben tartott szakszervezeti konferen­cián elfogadott szövegre támaszkodik, de figye­lembe veszi azokat az eseményeket is, amelyek azóta több országban történtek. Az ülés végén közölte Huysmans, hogy a konferencia hétfőn délelőtt tartja együttes ülését, mas munka alapján a várost és a falut. A függetlenségi és 48-as párt Lovászy Már­ton elnöklésével választmányi ülést tartott. Az abaújvármegyei, mohácsi, biharnagybajom­i, te­mesvári, szatmárudvari, földesi, alsódabasi, mis­kolci, függetlenségi pártok, a beregszászi köz­társasági és függetlenségi párt, továbbá Bakó József, Vertán Endre és Wéber János volt kép­viselők csatlakoztak a párthoz. Lovászy Márton elnök a jövendő politikára nézve a párt nevében kijelentette, hogy a kormányt az ország integri­tásának biztosítására, a belső rend és a közbiz­tonság megszilárdítására és egy pártoktól füg­getlen fegyelmezett nemzeti hadsereg megterem­tésére irányuló munkájában támogatja. Polgári küldöttség szervezését indítványozza, amely je­lenjék meg a köztársaság ideiglenes elnökénél, a miniszterelnöknél és az igazságügyminiszter­nél, továbbá Szabó István miniszternél, akit ma a párt a kormányban a politk­i jogok őrének te­kint s szólítsa fel őket, hogy szereznék vissza az elveszett szabadságjogokat. Ábrahám Dezső a szabadságosoknak kü­lön törvénynyel való védelméről terjesztett elő javaslatot. Sümegi Vilmos felszólalása után el­határozta a párt, hogy Szakács Andor indítván­­yával, amely a fővárosi bérházaknak a munká­sok számára való kisajátítását, illtve kommu­­nizálását célozza, legközelebb foglalkozik. A földbirtokreform törvényjavaslatát, amelynek egy részét már a Károlyi-kormány letárgyalta, vasárnap délelőtt külön miniszterta­nácson tárgyalja a kormány. A javaslaton Buza Barna földművelésügyi miniszter néhány módo­sítást végzett oly irányban, hogy a földosztás végrehajtása mielőbb megkezdődhessék. A mó­dosított javaslat lehetővé teszi, hogy a tavaszi mezei munkálatok nyugodt elvégzése érdekében ott ahol a viszonyok szükségessé teszik, addig is, amíg a szabályszerű rendezés megtörténik, a földművelésügyi miniszter és a birtoktanács ide­iglenesen is elrendelheti a föld szétoszlását. A rendezés ajia történik, hogy vagy ideiglenesen adják bérbe a földet az igénylőnek részes mű­velésre, vagy pedig nyomban megindíthatják a kisajátítási eljárást és az igénylők birtokába táv­osájtják a földet, akik vagy közöse® vagy egy­más közt felosztva művelik meg. A tegnapi minisztertanács határozatából B­erinkei­ miniszterelnök, Szende és Bum min­niszterek felkeresték a francia katonai bizottsá­got és tárgyaltak a román megszállással kapcso­latos ügyekről. A miniszterek főként a megszál­lott területeken román részről újabban elkövetett atrocitások és Apáthy István ügyében kértek in­tézkedéseket a fegyverszüneti bizottságtól. A szociáldemokrata párt február kilence­dikére pártgyűlést hívott össze, amely a Munkás­tanács ismert határozata alapján foglalkozni fog azzal az indítványnyal, hogy a kommunistákat zárják ki a pártból és a szakszervezetekből. PESTI HÍRLAP 1919. február 1., szombat. A Károlyi-párt programmot ad. Polgári küldöttség a kormánynál — Ideiglenes rendezés a földosztásban. A Károlyi-párt direktóriuma pénteken dél­után ülést tartott, amelyen a programmot tár­gyalta és elhatározta, hogy azt a jövő vasárnap Budapesten tartandó nagygyűlésen hozza nyil­vánosságra. A párt Dorottya­ utcai közhelyiségé­ben az este Buza Barna, Nagy Vince, Juhász Nagy Sándor, Vass János és Baloghy Ernő mi­niszterek, továbbá Hock János jártak fenn. Az újpesti Károlyi-párt, a nagyszécsényi Károlyi­párt és a Károlyi-párti orvosok szakcsoportjá­nak küldöttsége bejelentette, hogy továbbra is benmaradnak a pártban. Az orvosi szakcsoport révén kétszázhúsz orvos jelentette be a párthoz való csatlakozását. A küldöttségeket Hock elnök fogadta és a nagyszécsényi kisgazdákból álló küldöttség előtt többek között ezeket mondotta: " A mi célunk a gazdaközönséggel meg­értetni, hogy akkor boldogul leginkább, ha a munkássággal együtt csinál egységes politikát. A Károlyi-párt ebbe az alakulásba beleviszi a maga történelmi hagyományait, vagyis azokat az igazságokat, amelyek a múltban a mi nemzeti erőnk alapjait adták meg. Mi magyarok akarunk lenni, azonban e mellett belekapcsolódunk a szo­tuária­k-^adásba és egyesiteni ^terjuk a becsüle- Károlyi az egyetemi konfliktusról. Az egyetemi tanács a köztársasági elnöknél. —4 A magántanárok a korszerű reformért s az autonómiáért. Az új egyetemi tanárok kinevezése ügyében az egyetem tanácsa pénteken délben tisztelgett Berinkey Dénes miniszterelnöknél, majd Ká­rolyi Mihály ideiglenes köztársasági elnöknél. Károlyi előtt Moravcsik Ernő rektor ismertette a konfliktust és hivatkozott tanári esküjükre, a­mely őket az egyetemi autonómia megvédelmez­­ésére kötelezi. Előadta, hogy az előző közokta­tásügyi miniszter által tíz jelöltre kért véleményt a fakultások hét nap alatt nem készítenék el, il­letőleg nem volt módjukban a véleményt a kor­mány elé terjeszteni. Kijelentette, hogy a békés megegyezést akarják és állásfoglalások nem re­nitencia, hanem csak kötelességteljesítés. Károlyi Mihály elnök a következő szavak­kal válaszolt a rektornak: — Az intézkedés joga a konkrét kérdésben is a minisztert és a minisztertanácsot illeti meg, érdemben tehát jelenlegi állásomnál fogva nem válaszolhatok. Annyit azonban általánosságban mondhatok, méltányolni tudom azt, hogy a egyetem autonómiája felett, — amely régi kele­tű, — a tanári kar jogosan őrködik. Viszont azonban az egyetem tanári karának is meg k­ell értenie, hogy ma forradalmi időket élünk, s, hogy a forradalom nem fejeződött be október 31-én, hanem tulajdonképpen akkor vitte kez­­detét. A forradalom rendszerváltozást jelent, a­melynek az egész vonalon meg kell történnie, te­hát a tudományban és az új eszmét­­terjesztési­ben is. Normális időkben gondosabban kell kis ügyelni a formák betartására, azonban a múlt­kori esetben a közoktatási miniszter megadta egyetemnek a lehetőséget, hogy a formát meg­őrizze. A kormány, amely a forradalomból szü­letett, kénytelen volt túltenni magát sok minden régi intézményen és ezért vállalja is a felelősségget a­ kormány megtalálta a módját annak, hol

Next