Pesti Hírlap, 1919. május (41. évfolyam, 104-113. szám)

1919-05-01 / 103. szám

__________________________________ ______pesti hírlap _________ 1915. május 1. csütörtök. tét is, csakúgy, mint ugyanakkor Párisban. A köztársasági kormány is félt a fölvonuló tömegektől és a vörös lobogótól. De hasztalan volt minden. Fehér zászlók alatt is vörös harci tűz pirult a Szápadt munkásarcokon, évről-évre nagyobbmunkástömegek vonultak föl a tavasz legszebb napján, hamarosan kibomlott a vörös lobogó, hogy végiglengjen az egész világon, ahol munkás proletárok osztálytudatra ébredtek s osztályharcra szervezkedtek. És avörös lobogó alatt most fegyverek csillognak, a vörös lobogó alatt most proletárvér ömlik a csatamezőn, mint ahogy ömlött eddig a gyárban, a szántóföldön, a bányában, az utcákon. A proletárság Szovjet-Oroszországban és a magyar Szovjetköztársaságban megnyerte a csatát a kapitalizmussal szemben, nem fog a vére hiába omleni a nemzetközi imperializmussal folyó küzdelmében sem. A rabló hordák reánk törhetnek, de a kapitalizmust föl nem támaszthatják. És az agyonvert gonosz gazda után előbb vagy utóbb, de mégis elkergeti a proletárság annak véreskezű fegyveres szolgáját, az imperializmust is. Fújhatnak bármily hideg szelek ezen a május elsején, a tavasz mégis itt van. A vörös lobogót tépheti a vihar, de a proletárság kezéből, nincs hatalom, amely kicsavarja; nincs hatalom, amely a világ proletárjainak egyesülését és diadalát megakassza. A Hadak Útja. Vörös jelek a Hadak Útján: Hunniában valami készül, Kongyos hadak, roppant hadak Seregeinek vígan, vitézül. Máma Tűzország Magyarország. Fagyott testét a láng befutja, Csoda esett. Földre esett, Benépesült a Hadak Útja. Százezernyi parittyás Dávid Készül bízón, dalolva rátok: Ejk jó urak, dicső urak Ilyen gyávák a Góliátok? E roppant nép nem Csaba népe, Melyről legenda szólott net tele. Más nép e nép, ez csak a Nép. A fölkelt Nép. S ugye remegtek? Dobban a Föld s piros virágos, Nagy kedvvel a Napot köszöntjük. És láng-folyó, szent láng-folyó Minden utca, ha mi elöntjük. Uj hadsereg a Hadak Utján, Uj legenda, uj harcos ének: Ez a Jövő, a kész Jövő S pirkadása a magyar Égnek. Ez az ezer évig nyomorgók Százszor lesújtott, bus csapatja, De az erő, a friss Erő S vigságát a nagy Élet adja. "Ágyú, gyiloly, úri bitangság Nem fog a mi dús ereinken: Ha meghalunk, hát meghalunk S ha meghalunk, meghalt itt minden. Mi vagyunk: Jövő és Igazság, Engesztelés és nagy ítélet, És mi vagyunk, csak mi vagyunk Jó Sors, ha kell, s ha nem kell: Végzet. Minden mienk, csak a tűrés nem S nincs hatalom, amely megingat És hangosan, nagy hangában idézzük meg hóhérainkat. Ez az ország a mi országunk, itt most már a mi kezünk épi! Tobzódtatok, tobzódtatok, Éppen elég’ volt ezer évig. Hir és dal ma kongva vágt szét Városfalak közt, falvan, pusztán. Itt van a nép, megjött a Nép Vihar-irammal, Hadak Útján. Itt van a nép, trónt ülni fog most Ezer évig férge a rögnek, ítél a nép, Ítélni fog , ezerszer jaj a bűnösöknek Ady Endre. Csapataink egy része még mindig fegyelmezetlen, másik része azonban már nagyobb fegyelmezettséget mutat. A többi arcvonalon a helyzet változattal. & raé&fiet-osztrák kormány nem felelt döntőbírósági indítványunkra, Bécsben támogatják az ellenforradalmat — Szmrecsányi György osztrák állampolgárságot • kapott A Magyar Távirati Iroda jelenti: A németosztrák kormány válasz nélkül hagyta a magyar tanácskormány utolsó jegyzékét. Válasz helyett rövid kommünikét tett közzé, amelyben görcsösen erőlködik, hogy az egész vitát hamis vágányokra terelje. Mi röviden és világosan kijelentettük, hogy hajlandók vagyunk döntőbíróság elé állni. A német-osztrák kormány ezt a félremagyarázhatatlan nyilatkozatunkat ellenkezőképpen értelmezi s határozottan állítja, hogy elutasítottuk a döntőbíróságot. Ez természetesen durva valótlanság. A némi osztrák kormány avval akarja az elferdített valóságot valószínűvé tenni, hogy azt állítja, mi csak azért javasoltuk a harmadik Internacionale döntését, mert Moszkvában van a székhelye, tehát olyan városban, amely mindenféle közvetlen közlekedéstől el van zárva. Úgy látszik, Bauer, a szociális soviniszta, amióta állami hivatalban dolgozik, az Internacionalét is olyan hivatalnak tartja, amelyben néhány bürokrata ül és aktacsomóikat rendez. A harmadik Internacionale azonban nemcsak Moszkvában van, hanem világraszóló eleven mozgalom, amely mindenütt jelen van, Oroszországban éppen úgy, mint Magyarországon, Németországban, Hollandiában, sőt Bauer úr közvetlen közelében, Bécsben is. Ha tehát Bauer úr meg akar jelenni a harmadik Internacionalé döntőbírósága előtt, nem is kell Moszkvába mennie. Ez a kifogás csupán átlátszó ürügye a szocializmust eláruló burzsoákormánynak, amely el akarja kerülni a valóban illetékes, nemzetközi proletár ítélőezék ítéletét. A kommüniké megkísérli, hogy az úgynevezett sajtószabadságra való utalással mentegesse azt a kedvezést, amelyben a német-osztrák kormány a magyar ellenforradalmi mozgalmat részesíti. Azt nem is meri kétségbe vonni, hogy ő maga lábbal tapossa ezt az úgynevezett sajtószabadságot, amennyiben a neki nem kedvező helyreigazításainkat nem engedi közzétenni. E szánalmas kifogások után lemondhatnánk a vita nyilvános folytatásáról, ha a németosztrák kormánynem adna nekünk napról-napra újabb anyagot a kezünkbe, amelyből világosan látszik, hogy lépten-nyomon megkönnyíti a magyar ellenforradalmárok munkáját. Még meg sem száradt annak az utolsó jegyzéknek a tintája, amellyel Bauer úr bizonyítani akarta, hogy nem segíti a magyar ellenforradalmat, amidőnt közölték velünk, hogy a bécsi szocialista és patrióta kormány, Szmrecsányi úrnak, a magyar ellenforradalmi mozgalom vezérének, nemcsak vendégjogot ad Ausztriában, hanem a németosztrák állampolgári jogokat is megadta neki, tehát nem csupán ellenforradalmi üzelmért, ha,nem magyar parasztok kifosztása útján szerzett értéktárgyait is a német-osztrák követség különös oltalmába vette. E tényekkel szemben merészség kell hozzá, hogy tagadják az ellenforradalmi mozgalom támogatását. Nincs diplomáciai kifejezésünk ennek az eljárásnak a jellemzésére. Forradalmi mozgalmak a tót földön. A Felvidéknek a cseh imperialisták által megszállott területén feltartóztatthatatlanul terjed a kommunista forradalmi mozgalom. Nyitra városában az ott székelő cseh parancsnokság 40 légionáriust csukott le, mivel a nép között a tót vörös újságot és kommunista röpiratokat terjesztettek és a cseh katona-proletárokat a cseh- tót kapitalisták ellen lázították. Meiste nyitramegyei községben húsvét vasárnapján valóságos forrongás támadt, mert földosztás ígéretével megint becsapták a népet. A lázongás elfojtására Nyitráról katonaságot küldtek ki, amelyet a falu lakói kaszával és kapával fölfegyvertkezve fogadtak. Ebből összeütközés támadt, mely mindkét oldalon áldozatokat követelt. Sok volt a hallott és még több a sebesült. Azok a légionáriusok, akik akkor nem voltak szolgálatban és igy nem volt részük az összeülközésben, örömüknek adtak kifejezést afölött, hogy nem kellett a falu lakosai ellen fellépniük, akikkel ők is mindenben egyetértenek. 57 trencséni ésárvái tót proletárt internáltak szaváin, mert nyíltan bosevistáknak vallották magukat és széles körben terjesztették a kommunizmust. Hasonló esetek nagy száma arra vall, hogy a csdi imperialisták által elnyomott tótproletariátus és a cseh burzsoázia között napról-napra teljesebb a szakadás. A Tótföldön az események maholnap kirobbantják a szociális forradalmat. A kiskorúak és gondnokoltak vagyona. Az igazságügyi népbiztosság 10. számú rendelete a gyámság vagy gondnokság alatt, állók vagyonáról ideiglenesen rendelkezik. Elrendeli, hogy a kzeresetképtelen kiskorúnak és gondnokoltnak a gyámhatóságnál kezelt készpénzéből annyi összeget, amennyi tartására föltétlenül szükséges, a törvényes képviselő kezéhez ki kell szolgáltatni. Ha a kiskorúnak vagy gondnokoltnak nincsen ilyen készpénzvagyona, de van a gyámpénztárnál értékpapírletétje, a gyámhatóság részére valamely szocializált pénzintézetnél az értékpapírokra kölcsönt folyósíttal Egy fejmunkás naplója. Irtán NAGY ENDRE. Ezt a néhány naplójegyzetet H. Rudolftól, egy expedíciós üzlet volt főnökétől kaptam. Pontosan emlékszem rá, amikor néhány hét előtt először jelentkezett a szervezetben. A jól szabott ruha elegánssá karcsúsította alacsony, köpcös termetét. Pöffedt arca sápadt volt, alsó szemhéja zacskósan duzzadt, halántékáról a pomádés, gyér haj a fejebubjára volt fésülve. Mosolygós kiváncsiakodással nézett jobbra-balra a rendszertelenül nyüzsgő emberek között, akik mind gyors munkát, a ma elmulasztott holnapi kenyeret keresték. Odajött hozzám. — Egy kicsit szét akarok nézni itten is . Mindez nagyon érdekes. Milyen különös. . . . És ezek mind munkát akarnak? . . . Egy Idő Oroszország! A jólöltözöttek mind így szoktak belépni. Hogy őket csak a kíváncsiság hozta. Csak szét akarnak nézni egy kicsit. És a legtöbbje nem aludt az éjszaka a gondtól, hogy mit forg enni holnap. Érdekes, hogy akik másokat dolgoztatnak, mennyire szégyenkeznek attól a gondolattól, hogy maguk is dolgozzanak. Öt perc múlva be volt osztva egy csoportba, amely a lóversenytérre indult, kerti munkára. Azóta nem láttam őt, de egy hét elteltével kéziratot küldött te nekem. A naplója volt. Április 11. Ez a hajótörés. A semmibe kapkodok, a homlokomon kiüt a hideg veríték, fuldoklóm. Kik ezek itt körülöttem? Egy arcot sem ismerek. / / Hivatalos jelentés a Vörös hadsereg helyzetéről A Magyar Távirati Irma jelenti április 30-ikán. E hónap 29-ikén a szerbek és a franciák Hódmezővásárhelyt elfoglalták. A románok Szentest megközelítették, Kunszentmártont és Mezőtúrt megszállották. Kisújszállásnál álló csapataink visszavonultak. A Tiszafüredtől északkeletre levő területen a Tiszántúlt kiürítettük. A csehek e hó 29-ike folyamán Csap és Sátoraljaújhely felé, továbbá a Hernád, Bodva és a Felsősajó völgyében erős oszlopokkal általános támadásba mentek át. A ■ Csap környékén álló erőink Sátoraljaújhely környékére vonattak, a Legenyealsómihály táján álló erőinket a csehek Sátoraljaújhely felé visszaszorították, a Hernád völgyében a csehek Szikszót, a Sajó-Bodva völgyében Sajószentpétert közelítették meg, tovább , nyugatra pedig Putnokot, Bánrévét és Ri Imaszécset érték el.