Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)

1919-11-14 / 153. szám

madik: Totanstaeur: 10 : 25; helyrefogadások: 10 : 16, 27. VI. Pozsonyi handicap. 10.000 K. 1800 m: 1. K. T. D. (Bernáczky), 2. Boroevic. 3. Gallipoli. Futot­tak még: Paylander, Billikom, Szemérmetlen, Sence, Torpedó, Dudu. Biztosan egy hoszszal nyerve, nyak­hoszszal harmadik. At­agyar pénz a bécsi kommunis­táknak. Köztudomású, hogy a bécsi kommunisták addig, amíg a magyar Tanácsköztársaság fönn­állott, főképen magyar pénzen agitáltak és ma­gyar pénzen vásárolták össze céljaik szolgála­tára Bécs város cső esel­ékét. Az a­­kiapadhatatlan pénzforrás, amelyből táplálkoztak, a kommunis­ta expozitúrávál vedlett bécsi magyar követség pénztára volt. Legutóbb olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek napvilágra hozzák azt, hogy a magyar pénz milyen szerepet ját­szott a bécsi kommunista mozgalmakban és egy­úttal érdekes fényt vetnek a bécsi forradalmi mozgalmak szereplőire is. Schura Herman, bécsi kommunista, a ,,Bo­te Fahne" egyik munkatársának testvére, július 5-én levelet írt Kun Béla kormányának egyik tag­jához. A levél tele van a bécsi kommunista elv­társak ellen szóló vád­akkal. A kommunista párt szétzüllése miatt panaszkodik, azután így foly­tatja: „A valóságban ez kikerülhetetlen következ­ménye annak, hogy a forradalmárok teljesen hiá­nyoznak nem csak a pártból, hanem a vezetők közül is. Koritschonov elvtárson kívü­l a párt ve­zérei között nincsen egyetlen, egy sem, aki igazán számolna azzal a lehetőséggel, hogy meggyőző­déséért meg is kell halnia. A nagy többség csak arra gondol, hogy népbiztos legyen belőle és eszébe sem jut, ho­gy el is eshetik a csatában. So­kan közü­lök azt hiszik, hogy a forradalomban golyó helyett csokoládé bonbonnal lövöldöznek." A levél írója ezután azt fejtegeti, hogy kétezer elszánt ember elegendő volna Bécs város meghó­dítására. A bécsi kommunista pártnak a legsür­gősebben terrorista csoportokba kell szervezked­nie. Az igazság az volt, hogy a bécsi munkás­ság legnagyobb része idegenkedett a bolsevizmus eszméjétől, az a csőcselék pedig, amelyiket a kommunizmus szolgálatára összevásároltak, ha arra került a sor, féltette a bőrét. Schura Her­ Riann elvtárs keservesen panaszkodik emiatt egy későbbi levelében: „Amikor a kommunista vezé­rek között sincsenek olyanok, akik készek vol­nának arra, hogy önmagukat föláldozzák, nem lephet meg bennünket az, hogy június 15-én az emberek nagy tömege az első lövésre úgy mene­kült, mintha az őrület szállta volna meg őket" Az osztrák kommunista vezérek nyugod­tabb temperamentuma iránt a bolsevizmus pápái, Lenin és Trotzkij sem viseltetek sok bizalommal és már május második felében Bécsbe küldtek egy erélyes megbízottat, aki ezt megelőzőleg Ma­gyarországon „dolgozott." Ez a küldött, akinek kimondott feladata az volt, hogy a polgárháború rémségeit zúdítsa rá Bécs városára, ugyanaz a Bettelheim volt, akit az osztrák kormány most amnesztia­ r­endelet­ével kiengedett jól megérde­melt fogságából és Karlsteinba internált. Ennek a Bettelheimnak egy beszámoló jelentése megje­lent a bécsi „Kampf" hasábjain. ,iA pártvezetőség, — írja Bettelheim — bű­nös könnyelműséggel dobálja ki a pénzt az ab­lakon és tágra nyitom az ajtót a korrupció szá­mára is." Bettelheim ezért mihelyt Bécsbe érke­zik, hozzálát, hogy j­obban hasznosítsa a pénzt és megorganizáljon egy valódi forradalmi moz­galmat. ő szervezte meg azt a június 15-iki pucs­csot is, amely, amint ezt már megemlítettük, örült pánikkal és a vörösök futásával végződött. Bet­telheim, akit ez a balsiker levert, de nem ejtett kétségbe,­ azonnal hozzálát, hogy a következő farogalmakat jobban megszervezze. „A beavatot­tak tudták, — írja a már említett jelentéseiben, — hogy a magyar Tanácsköztársaság kritikus hely­zetbe került, mindenki tisztában volt vele, hogy a magyar forradalmat csak egy osztrák forrada­lom mentheti meg s hogy a forradalom dél és nyugat felé való terjeszkedésének útja Bécsen keresztül vezet." Bettelheim megbuktatja az osztrák kommu­nista párt eddigi vezetőit. „Új vezetőket keres­tek — írja erről, — akikben a radikális meggyő­ződés azzal a hittel párosul, hogy ezentúl még radikálisabb munkát fognak végezni." Az osz­trák szovjet kikiáltásának napját arra a fa­mezva július 21-re tű­zték ki, amelyikre a magyar szov­jet lapok előre megígérték a világot megváltó bol­seviki forradalmat, a magyar vörös hadsereg pe­dig megkezdte azt a tiszai offenzívát, amelyik a magyar Tanácsköztársaság csúfos összeomlásá­ra vezetett. Amint ez tudvalevő, a július 21-iki puccs is meghiúsult. Bettelheimnak súlyosan csa­lódnia kellett az újonan kiválasztott radikális vezetőkben. „Ezek a radikális vezérek, — mond­ja jelentésében — autózgattak, szünet nélkül pénzt és pénzt és megint csak pénzt követeltek, de soha sem érkeztek el ahhoz, hogy a dolgokat rendbe hozzék. Hallatlan­­szegeket dobáltak­­szét, annyira, hogy a pártban egyetlen egy em­ber sem akadt, aki a kis ujját is megmozgatta volna díjazás nélkül. Ennek a hihetetlen kor­rupciónak a láttára a delegált elvtárs megtaga­dott minden újabb pénzbeli támogatást, amire egyszerre napvilágra jutott a párt tisztességte­lensége. Ettől kezdve a pénzt minden ellenőrzés nélkül dobálták." Amikor a magyar bolsevizmus, veszélybe került, egy orosz delegátus elvtárs érkezett Bécs­be, aki az orosz szovjettől származó pénztámo­gatásokat kezelte. Bettelheim ezt a kiküldöttet érti a „delegált elvtárs" alatt. Ennek a züllött társaságnak küldötték Kun Béláék megszámlálhatlan sok millió korona ér­tékben, az összeharácsolt és összerabolt magyar nemzeti vagyont. Hiteles kommunista beszámo­lókból láthatjuk, hogy az elfecsérelt magyar milliók, amelyek ma oly sok nyomort enyhíthet­nének s annyi hasznos és szükséges alkotás megvalósulását, segíthetnék elő, hogyan szívód­tak föl a korrupció és lelkiismeretlen pazarlás mocsarába.Ta­lálmányokkal, amelyek közül különösen kettő igen nagy értékű. Hyrton Kerba asszony a mér­ges gázok ellen védő berendezést talált, fel, Hart Emeséin pedig újabb impregnálási eljá­rásra kapott szabadalmat, amit az admiralitás, a hadügyi hivatal és a britt vasutak azonnal megvásároltak. Végül Robinson Cayley asszony olyan égési módszerre kapót ,szabadalmait —­ égető anyag a gáz — amelynél minden égési termék még a hamu is felhasználható és a amelynél az eddigi eljárásokhoz szükséges gáznak csak harmadrészére van szükség. — (Páris legmagasabb vendéglője.) Nem a Montm­artren van sem pedig az Eiffel-tornyon, amely 1914-ben katonai tulajdonba származott át, hanem a Nagyopera padlásán, ahol társasét­kezőt rendezett be az igazgatóság. A drágaság nem igen bántja a birata magánénekeseket, vagy a ballet ünnepelt csillagait, de bizony érzékenyen sújtja a személyzet kisebb javadalnazású részét. Vagy nyolcszáz emberről van szó, akiknek a fizetéséből nem telik vendéglőre, amelyben tizen­két frankért, vesztegetik manapság a legegysze­rűbb étkezést is. Ezért nagyon kapóra jött a bal­letnövendékeknek,a karénekeseknek a müsrpaki személyzetnek, hogy jutányosan és jól étkezhet­nek a műintézet legfelsőbb helyiségében, ahol azelőtt a színpadi kellékek hevertek szanaszét.­­ (A bizonyíték.) Melyiket nehezebb el­viselni, a testi, vagy a lelki szenvedést? A kér­désre hadd feleljen ez a­ történetke: Egy perzsa sah is ezen a problémán töprengett, de másként vélekedett, mint a nagyvezér. A sah a testi, a nagy­vezér pedig a lelki szenvedést tartotta súlyo­­sabbnak. A nagyvezér, hogy bebizonyítsa igazát, megsebesített egy bárányt és aztán bezárta egy ketrecbe. Egy másik bárányt egy nagyobb ketrec­ben helyezett el és bekavártélyozott melléje egy tigrist, amelyet úgy láncolt meg, hogy ne érhesse el a bárányt. Mind a két báránynak bőségesen juttatott eledelt. Másnap azt észlelték, hogy a se­besült bárány elfogyasztotta az eledelét az" utolsó falatig, de a másik bárány nemcsak hogy nem evett egy csöppet - m, hanem bele is pusztult a félelembe. — (Drága a jószág.) A miskolci állat­­vásárra igen kevár; állatot hajtottak feL Az arakat mégis oly.­. .• i.e.gasakra tartották, hogy V-OiStíl*lm cill›Y TV • TJVvvr fekh-e-n d­í i»_f4 rrrr.+% Egy tehén az­ tizenötezer koronás áron, egy pár 70 kör husz-hus­zonötezre koronáért cserélt gazdát. — (Conrad a kiír, életlen háborút lui­dette.) Az egyik bécsi újság közli Conrad volt vezér­kari főnök levelét, amelyet 1916. augusz­usá­ban irt Buriánnak. A levél ezt mondja a többi közt: Tudomásomra jutott a német tengerészeti hadvezetőségnek az a szándéka, hogy mo­st már teljes erővel megindítja a tengeralattjárók harcát Anglia ellen. Minthogy véleményemet ebben a dologban megkérdezték, kijelentettem, hogy ránk nézve feltétlenül elérkezett az a pil­lanat, amidőn mindég rendelkezésünkre levő harci eszközt a legnagyobb kíméletlenséggel kell fordítani ellenségeink ellen és félre k­ell vetnünk minden töprengést.­­ (Prágai bankigazgatók valutaü­zelme.) A bécsi lapok prágai jelentése szerint a prágai ingatlan- és hitelbanknál vizsgálat folyt le, a­melynek során megállapították, hogy Hasekek bankigazgató és Schebal igazgató-helyettes a Deviza­központ engedélye nélkül idegen valuta­üzleteket kötött. Bécsben több mint huszonnyolc millió koronáért német-osztrák koronát vásá­roltak, amelyet azután­ Prágába továbbítottak. Ezenkívül még másfél millió koronáért dollárt, fontot és francia frankot vásároltak. Hascheká 03 SchebaU letartóztatták. " HUSZONKÉT hold szántó­Főszerkesztő : DER. LÉORÁDY IMRE,­" Felelős szerkesztő LENKEY GUSZTÁV. Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK. Palackcíott tearumek és minifsaféta szeszes fia!orr n®S3y várasKfiöíí&an ssssé és E.ÜBING swe­bor, rom, liteer és mindennemű szeszes italos nagyterest. Budapest, VI., Aradi-utca 16. PÉNZ­­így.Btokot lebonyolítunk. TŐZSDEI MEGBÍ­ZÁSOKAT elfogadunk. ~ Értekezés dijmentes. NEUSCHLATZ TESTVÉREK VI., Lovag-utca 20. Alapítva: 1900. 3189-1­OKTATÁS FELKEÖSSEGGEL tanít Vidvid­éket levelező oktatással. Budai Előkészitő, Tárnok-ut­ca 52. 1861+ 3. KERTÉSZ szeminíkriu­ma, Károly-körut 18. vidékie­ket sikerrel előkészít össze­vont magánvizsgakra. Kivo­natos tananyag. , 72384+ iltSilTLAEij KEDVESEIM! Szerencsé­sen megérkeztem. Viszontlá­tásig. P. Elemfr. 2568SH­JUCIKA. Veszprémbe me­gyek. G.vulayékhoz levelet várok. Rákóczi-ut SS. Gyttla/f h ii z ajiSftCS FÉRJHEZ menne S.rva ter. lefiny, szépnek mondott, b£l­zlns, szerény igényű. Szép vidékre, gazdilkodóhoz. Kor nem határos. „Tisztességes '40." Jeligére. 1746 v­ egyes. — (Tót népbiztosok.) A proletárdiktatúra idején a vörösök fennen hirdették, hogy megala­kult a tót tanácsköztársaság is. Utóbb kiderült, hogy­ ez a hír épen olyan koholmány volt, mint az a sok száz más újság, amiket csak azért kol­portáltak, hogy maguk mellett hangulatot kelt­senek. Az való, hogy itt Budapesten Kun Béláék a tót tanácsköztársaság számára kineveztek nép­biztosokat ezeket el is indították Kassán Eper­jes felé, de a csehek a népbiztosokat Kassán lefülelték és visszaküldötték őket­ Budapestre. A proletárdiktatúra bukása u­tán elfogták a tót nép­biztosokat, névszerint Janitschek Antalt, Kovács Gyulát, Sztechlích Istvánt, Fehér Ferencet és Hansich Józsefet. Ugyancsak a rendőrség kezé­re került, dr Varjas Sándor, továbbá Guzi János, akik közül az előbbi a tót szovjet agitátorképző iskoláját vezette, az utóbbi pedig a politikai nyo­mozó­osztály parancsnoka volt. Valamennyi el­len megindították a bűnvádi eljárást és az állam­ügyészség megállapította, hogy Kun Béláék a népbiztosoknak tíz millió korona készpénzt adtak. Külön kapott dr Varjas Sándor agitációs iskola céljaira harmadfél millió koronát A nyo­mozás során a népbiztosok által fölvett tíz mil­lióból nyolc millió koronát megmentettek, mert az államügyészség kinyomozta, hogy ezt az ösz­szeget a népbiztosok a Fabanknál helyezték el. A nyolc milliót, természetesen bűnügyi alapon lefoglalták. Januschekék különböző könyveket és elszámolásokat mutattak be, amelyekkel iga­zolni akarják, hogy a két millió koronát hova fordították. Az ügyészség rendeletére a becsatolt könyveket és elszámolásokat kiadták a törvény­széki könyvszakértőknek annak megállapítása végett, hogy az egyes tételek könyvelési szem­pontból elfogadhatók-e vagy sem.­­ (Nők mint feltalálók.) Mindinkább csök­ken az a felfogás, hogy a feltalálások nagy bi­rodalma kizárólag a férfiak szántásra áll nyit­va. Anélkül, hogy a világhírű Curio asszony példájára akarnánk hivatkozni, teljesen­ ele­gendő a női találékonyság ismertetésére annak megemlítése, hogy ebben az évben csupán An­gliában kétszázötven találmányt jelen­ettek be asszonyok az angol szabadalmi híivatalban. A föld Laoina Híradó. Meg-­­, ,, - „ , , , , ,, .­­ tudható Viluiofl csfiször-az 54. nők már a háboru folyamán is foglalkoztak ta-cseh. - »­ 8 PESTI HÍRLAP ,1919. novem­ber 14., péntek. Légrády Testvérek könyvnyomdája, Budapest.

Next