Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-27 / 189. szám
halmy Lajos volt kereskedelemügyi minisztert képviselője költsék elfogadásra. Dr Hegyeshalmy megkidönte a jelölést, tudatva egyúttal, hogy programmbeszédjét csak a rendes közlekedési viszonyok helyreálltával, valósínűleg január elején tart hatja meg. A japán kormány és Magyarország szétdarabolása. HSgie dec. 26. A magyar sajtó egy része néhány naávelőtt hágai értesülés nyomán azt a hírt közölte, hogy a japán kormány a legfelsőbb tanácsnál tiltakozást jelentett be Magyarország szétdarabolása ellen. A Magyar Távirati Iroda hágai tudósítója a legalaposabban utána járt, e hír hitelességének és valamennyi illetékes helyen azt a fölvilágosítást kapta, hogy ezeken a helyeken a japán kormánynak ilynemű tiltakozásáról egyáltalában nem tudnak. 1910. december 27., szombat. PESTI HÍRLAP Erdély felsegítése* / Ma egy éve, hogy a rimánok bevonultakErdélybe. A belgrádi sjjflődés kötelességünkké t tette, hogy a megszállott területeken az odaalinisztrációs közegayíveket továbbra is ellássuk, hogy abban fejtslakadva elő ne forduljon; közigazgatásnak poptánaik, távirdának, rendőrségiek és idrtmdőrségnek a helyükön kellett zarad A kormány akciójának gróf Bethlen István a vezetője, mint a Béketárgyalásokat Előkészítő Iroda poliikai irányítója, melléje van beosztva báró Horváth Emil államtitkár. Az Erdélyi Menekülteket Segítő Ügyosztály vezetője Tarpay Miklós szilágymegyei alispán, aki szintén menekült , aki két hétel ezelőtt vette át az ügyosztály vezetését Galghy Dénes tanártól. Segítségére vannak a szakminisztériumok delegáltjai, a fővezérlet kiküldöttje, azután a hölgybizottság és az erdélyi egyetemiifjúsággal karöltve a budapesti egyetemi kör kirendeltsége. A társadalmi akció oroszlánrészét a hölgybizottság végzi, amelynek élén özv. báró Baseh Ivánné, báró Bornemissza Adél stb. állanak. Nagy melegséggel karolták fel az ügyet a külföldi missziók, nevezetesen az amerikai kirendeltség Richardson ezredes vezetésével, a hollandusok Fladerus főkonzullal az élén, azután a svájciak és a nemzetközi vöröskereszt, továbbá a magyar charitatív intézmények. Ennek a nagy szervezetnek a célja a menekülteknek meleg otthont, ellátást, támogatást adni, mert bizony mérhetetlen, szinte elképzelhetetlen a nyomor, amelybe kiüldözött véreink jutottak. Nagyon sokan vannak, akik a rajtuk levő egy szál ruhában, teljesen kifosztva érkeztek az ország szívébe, ahol azonnal a segítő ügyosztály vette őket pártfogásába, gondoskodott elhelyezésükről. Ezekro rug máris azoknak a száma, akik így pihenőhöz jutotak. Egyrészt szállodákban, másrészt tömeglakásokban szállásolták el őket. Ilyen tömeglakások vannak a Hernád utcai iskolában, a Baross-téri iskolában és a Vilmos császár-laktanyában, de sokakat a vidékre helyeztek ki, ahol könnyebb a megélhetés, tüzelőanyaghoz is hozzá lehet jutni. Ezt a két körülményt különösen maguknak a menekülteknek ajánljuk figyelmükbe: jó volna, hogy aki csak teheti, a főváros helyett egyenesen a vidékre gravitálna , ha a fővároson kell keresztül mennie, itt csak megpihenne, mert elvégre a mostani nehéz viszonyok között nem tudja az összes menekülteket egy város , Budapest, eltartani vagy foglalkoztatni. A menekültek természetbeni ellátásának a kérdését a Kávés Ipartársulat tagjai vették elsőnek a kezükbe, akikhez azután csatlakoztak a vendéglősök, szállodások, mészárosok, hentesek, cukrászok, sütők stb. A főváros vendéglősei máris számos ingyenes és ötven százalékos ellátást ajánlottak fel, a szállodások pedig számos féláru lakást, illetve szobát. A mészárosok lehetővé tették, hogy a parlament pincéjében működő konyha naponta ötszáz-hatszáz ebédet szolgáltathat ki főiskolák hallgatóinak. Több menekült szálláson rezsiben főznek és így natívan olcsón jönnek ki. Ilyenformán a természetbeni élelmezés kérdése már majdnem teljesen meg van oldva. Nagyon szép sikere volt a hölgybizottság karácsonyi akciójának, amely lehetővé tette, hogy a menekültek gyermekei is részesüljenek a szent karácsony este örömeiben. Rengeteg játékot, könyvet, édességet, ruhácskát meleg asót és egyéb ajándékot hordtak össze kereskedőink jóvoltából és a szükséglakásokban hatalmas karácsonyfákat állítottak fel, amelyek alatt minden kis földönfutó megkapta a maga csomagocskáját, amelyből az amerikaiak gyapjuszvetterjei, harisnyái, a svájciak és hollandusok kondenzált tejei, kakaós dobozai, stb .em hiányoztak. Ezeket az ajándékokat a szín Indákban elhelyezettek gyermekei is megkapták, amennyiben igényedet bejelentették. A hölgybizottság rendezte a Vigadói karácsony délutánt is Horthy Miklós fővezér részvételével. A fényes műsorkertben egy menekült leányka ezivhezszóló poémát szavalt el Végváry verseiből A hazáról, amelytől távol esett, de remélhetőleg nem sokáig. Egy menekült református pap beszédet mondott. A hölgybizottság Szolnokra is küldött ajándékokat, mégpedig száznyollcvanhat oda kihelyezett menekült család gyermekei részére. Külön föl kell említenünk, hogy a segítő szervezet nagy gondot fordít az anya- és csecsemővédelemre is, amiben a Stefánia-egyesület van segítségére. Az elv az, hogy minden kis magyar életet meg kell menteni, mert ezekből fog majd kialakulni az utánunk jövő generáció és minden mulasztást lehet pótolni, csak ezen a téren veszendőbb ment életet nem. Itt kell a társadalom figyelmébe ajánlanunk a margitszigeti akciót is, amely abból áll, hogy az ottani szállodákat és lakásokat a téli szezonra fölajánlották a segítő ügyosztálynak, de a szállások mindaddig nem vehetők igénybe, amíg a szükséges ágyhuzatokról és törülközőkről gyűjtés útján nem gondoskodtak. Az ügyosztály helyiségei a képviselőházban vannak. Az I. számú kapunál kell bemenni a félemeletre, ahol annak idején a ház első számú bizottsága ülésezett. Rajta tehát, mentsük meg erdélyi véreinket s ezzel Erdélyt az anyaország számára. Belényest, Csehország ellenzi a gazdasági uniót. Benes csah külügyminiszter egy intervju során nyilatkozik Csehország gazdasági helyzetéről és többek között rátért a gazdasági konföderáció tervére is. Az entente-nak tudva lelfiteti nem volna kifogása az ellen, hogy a volt monarchia részei valamelyes gazdasági kapcsolatba lépjenek egymással. Az a gondolat merült fel, hogy az újonan létesült államok talán mégis jobban tudnák megoldani az őket fenyegető gazdasági krízist, ha egymás között cserélnék ki fölöslegeiket, olyan megállapodások keretén belül, amelyek megfelelnének egy gazdasági konföderációnak. Ennek a tervnek igen komoly szószólói voltak, azzal érvelve, hogy az entente, bármilyen jóakarat mellett, képtelen olyan támogatást nyújtani, amely egyenértékű volna azokkal az előnyökkel, amelyek egy ilyen gazdasági szövetségből keletkeznének Talán Ausztria az egyetlen állam a volt monarchia részei közül, amely egy ilyen gazdasági uniónak föltétlenül híve. Csehországról azonban már akkor megállapították, hogy nem megy bele semmiféle gazdasági közösségbe, amikor úgy látszott, hogy ennek a tervnek vannak némi esélyei. Benes miniszter nyilatkozata most semmi kétséget sem hagy hátra, hogy Csehország a maga útján akar tovább haladni. A miniszter nyilatkozatában többek között ezeket mondja: Középeurópa a békekonferencia előtt ma elsősorban gazdasági problémát jelent. Én Középeurópáról csak mint földrajzi egységről beszélek, nem pedig mint politikai vagy gazdasági egységről. A szövetségesek politikusai Európát kis államok csoportjának tekintik és attól félnek, hogy Európa e részének balkánizálása a jövőre a béke állandó veszedelmét jelenti. Tudják, hogy mindenütt és mindig a jó gazdasági viszonyok a legszilárdabb biztosítékai az állami és a szociális szervezetek megmaradásának és konszolidálódásának. Mindenekelőtt szociális átalakulástól és politikai változástól félnek e területeken, ami a fitgermaini béke megvalósítását meggátolná. Ezért tekintik főleg gazdasági problémának ezt az ügyet és törekszenek arra, hogy ezeket az államokat gazdaságilag közelebb hozzák egymáshoz. Ez magyarázza azokat a törekvéseket is, amelyek politikai konföderáció vagy gazdasági unió érdekében agitálnak és amelyek Ausztriának nyújtandó segítségadásra szólítanak fel nem annyira humanitárius, mint főleg ilyen általános és gazdaságpolitikai okokból. Mi ellenzünk minden politikai és gazdasági uniót, vagy konferericiet és egészen önállóak akarunk maradni. Szomszédainkkal való viszonyunkat szabad megegyezésnek kell szabályoznia egyes gazdasági, kereskedelmi és szállítási problémák rendezésében. Szövetségeinket, összeköttetéseinket és érdekeinket meg kell óvnunk úgy, hogy csak a békeszerződésekre kelljen tekintettel lenni, amelyeket aláírtunk és amelyeket legálisan meg kell tartani. Megfelelően számolnunk kell a szövetségesek politikájával is és érdekeinket összhangba kell hoznunk a szövetségesek érdekeivel oly módont, hogy köztársaságunk ne károsodjék sem befelé, sem kifelé. Nem szabad azonban megfeledkeznünk nemzeti küldetésünkről sem a szlávság érdekében, de szociális és demokratikus missziót is kell teljesitenünk, amely ugy a szlávság, mint egyáltalán Középeurópa területén ránk hárul. Tiz perc a Teleki-téren. (A feleségem spinlen párnája. — Lopott holmi, tessék, tes&Mf*• Lánckereskedelem nyuszikkal. — Egyikg eladó. — Beszélgetés a Teleki-tér iI .jj^WWf. — A zsibárusok és ószeresek régi harca. — A közös uj ellenség.) Nem több mint tiz perc, a Köztemető uton a Teleki-térig, aztán a bódék mellett, ki a Népszinház-utcáig, tíz perces séta, de ki tudná levirni hangoknak és színeknek ezt a kaotikus zűrzavarát, ezt a nyugtalan, ide-oda hullámzó emberáradatot, mely szinte ellenállhatatlan erővel visz, sodor magával a Köztemető-út felöl, ki a Népszínház utca felé, véges végig a Teleid-téren. Mint egy vasárnap délutáni korzó a nyári Dunaparton, ezernek és arcok tenyérnyi távolságra egymástól, de istenem, micsoda arcok és micsoda szemek bukkannak itt elől — mintha a szájtátó csizmás vidékiek, kopott kendő, szegény vásárlóemberek és régi, Teleki-téri kereskedők közé egy hatalmas szemeteskosárból ide öntötték volna ennek a nagy városnak minden szemetét. Egy üvöltő, pofaszakállas ember fehér párnát emel a feje fölé: „a feleségem egyetlen, párnája" — kiáltja — ..olcsón eladó, most hoztam hazulról, a feleségem utolsó párnája", „hogy adja?" — a többit nem hallom, csizmás, nagybajuszú vidéki ember malacot kínál. Két-három ember közreveszi, vigyázzon, nem szabad itt mar- p lacot eladni! Adja el gyorsan, mielőtt rendőr jön." Ismerős vagyok én itt, engem nem csapnak be", nevet a vidéki. „Csizmát vegyenek, van egy pár csizmám", — egy női télikabát eladó" — „drága", — ennél olcsóbban nem vehet sehol, lopott holmi, tessék, tessék — dehogyis lopott, holmi, azt csak azért mondja, hogy lopott, hogy inkább vegyék — becsületszavamra lopott, — egy nadrág eladó, — tessék egy trombita, — van egy pár keztyüm — néni, hogy ez a két nyuszi ? négyszáz korona, (megveszi és ott helyben tovább adja négyszázötvenért.) — Eladó ez az ing, csak egy van, eladó, — van egy villanyvasalóm (cselédforma adja el, senki se kérdi: hol szerezte?)_karok kell egy jó meleg téri bunda? — vesz*, nek, eladnak, alkusznak, veszekszenek, százasok, ezresek kerülnek elő a zsebeikből és mindez egy utca közepén. Közepén a Teleki-tér bódéinál alig vásárol egy-két ember. A hivatásos zsibárusok és eszerzések nagyon el vannak keseredve, mióta orgazdák és csirkefogók lepték el a teret, ők nem tudnak boldogulni. Az egyik zsibárus tél megkérdem: — Ki most a zsibárus-elnök ?" — A Tomasik. Tomasik István cipőkereskedőt felkerestem bódéjában, a zsibárusok ipartestületének elnöke következőkben vázolta a Teleki-téren uralkodó viszonyokat: — Tessék elhinni, rettenetes állapotok. — Tetszett látni ezt a csőcseléket itt a tér körül Ami lopott holmi ma Pesten van, az mind itt cserél gazdát És olyan láncolás van itt lopott holmiból, hogy a közönség méregdrágán vásárolhat csak. De persze azt hiszik, lopott holmi, olcsó! Pedig kijelentem, akármelyik zsibárusnál vagy ószeresnél olcsóbban vásárolhatnak, mint ezeknél a csirkefogóknál. — Mi van az ószeresek és zsibárusok régi harcával? — kérdem én, mint régi Teleki-téri szakember. — Mi már megkötöttük a békét, köztünk már nincs semmi baj Most a közös ellenség, a tisztességtelen elemek ellen kell felvenni a harcot. Voltunk a rendőrségen, egy-két razzia volt, bevittek pár száz embert, félóra múlva megint tele volt a tér, mint a férgek, nem lehet tőlük megszabadulni, kérem, nemrég még idejöttek egész a boltomig, majdnem kitúrtak a helyemről, mikor azt mondtam: innen takarodjanak, azt felelték, mit akar ez az irigy zsidó, pedig hálisten, nem is vagyok zsidó — (érdekes, a Teleki-tér idén keresztény elnököt választott!) — a rendőrség jól tenné, ha még erélyesebben utána járna ennek a dolognak, tessék kiülni az újságba, annak több haszna lesz, mint a mi deputációzásunknak. Tessék kimenni és megfigyelni, hogy dolgoznak ezek. Mindig két ember együtt Az egyik az eladó, a másik a falazó. A falazó ott áll mellette és ígér az árura, hogy az a vidéki többet ígérjen. Ezek az emberek gyorsan összevásárolják a lopott árut és annak a vevőnek már ők adják el, úgy, mintha ők lopták volna . . . Tessék elhinni, nea szabadna ezt a Teleki-teret így hagyni. Elbúcsúztam Tomasik mestertől, beleléptem a tömegbe és tovább úsztam a Népszínház-utca felé Az út közepén ismerős arcot láttam. A pofaszakállas csirkefogó most már egy kék-fehér párnát kínálgat erősen. A feleségem utolsó párnája, eladó, eladó, a feleségem utolsó párnája... Sz B-