Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-27 / 189. szám
Szinház és zene. Betlehemes játék. (Eiintr Sci Bpa mirakuluma. Bemutatták kedden este a Sjorckheim-palotában, szerdán és csütörtökön a Madách Színházban.) Nem tart tovább huszonöt percnél, de meg- kap a szivünknél fogva és könyekig megindít. ." Ennek a kis darabnak a nézése felér a legbuz Igóbb nemzeti imádsággal. Miről is szól ? Magányos otthonában, hitves, gyerekek nélkül, egészen árván éri karácsony este a magyar katonát. Mégis állít karácsonyfát. így kevésbé lesz egyedül. Meg aztán — hiszen csodatévő Jézus estje ez! — ki tudja, hátha akad, kinek odaadhatja a kis karácsonyfát. És csakugyan leszáll a csoda, jön a karácsonyi angyal, ajkán Istennek, dicsőség, ember számára békesség csendül. Aztán hozzák kis gyerekek Betlehemet. A szinte három magyar jön. Dunántúliak. Ajkukról keserű fiimek fájdalma perdül. Arról szól jajszavuk, kinek mije veszett oda a dúló oláhok kezén. A katona ökölbe szorult kézzel, túláradó szivel hallgatja őket és szállásul felkínálja szobáját Az Angyal is hallgatja, hallgatja őket és már szólana is, de újabb jövevények érkeznek. Kicsiny pásztorok, jaj, még keservesebb zokszavakkal. Mert a nagy pásztorok legalább otthonról jöhettek, de a kis pásztorok kezében vándorbot, egyegy erdélyi, felvidéki, bácskai, bánáti, ruthén, fiumei kis pásztor tartja a vándorbotot, jelképéül, hogy nincs immár otthonuk. És miközben az Angyalnál sorba panaszt tesznek, leteszik Betlehem elébe botjaikat. És ekkor ujabb csoda esik, kinek-kinek száraz botja más és más virágba boxul és kiki ugy, virágosan kapja vissza. Azt adja jutdtokra az égi hang, hogy lesz még ünnep avilágon. A kis pásztorok boldogan veszik körül a karácsonyfát. És hogy legyen is, a magyar katona szent fogadalmat tesz. Mi a Madách Színházban láttuk ezt a mirakulumot. Lelkes, meghatott tetszés, kényes szemek kísérték menetét még a férfiak részéről is. Darvas bensőséges katonája, Mihályi Juci énekben finoman csendülő angyala különösen tetszett. Iványi, Somogyi, Balla három dunántúlija, Petrik rendezése szintén kivette részét a sikerből. A beléje szőtt szent motívumú dalokat Magyar László állította össze. A Wenckheim-palota tánctermében a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja adta elő a megkapó darabot. Bodola Lajosné, a vigalmi bizottság titkárnője, buzgólkodott a sikeren, ami nem is maradt el. M. Némethy Ella, Toronyi a két főszerepben, Szügyi, Palló, Korday a többi szerepben jeleskedett. A karban Pilinszky, Szemere vállaltak szerepet, a Szent királyok alakját Pusztay és Szathmáry, míg a rendezést és betanítást Kürthy György vállalta. A zenét Karácsonyi István komponálta. Megemlítjük még, hogy a Betlehemesjáték szombaton fél 4 órakor a budai Katholikus Körben (II., Fő utca 83.), 16-án fél 4 órakor a Nemzeti Színházban kerül színre, a színház színészeivel. Erre az előadásra a jegyeket ingyen ojítják ki a szegény gyermekek között fust ugyanis például a kisfizetésű, igazán éhbérért dolgozó billerina azon hiszemben írta alá a szerződésnek többi pontjával együtt, hogy amennyiben annak foganatosítására sor kerül, az elbocsátás egyaránt sújt majd nagyot és kicsinyt. És ha már tényként meg is állapítható, hogy az ország jelenlegi helyzete katasztrofális, a kisfizetésű — mint a jelen esetben is — a színház szolgálatában két évtizednél több időt eltöltött tag sehogyse tudja úgy értelmezni a helyzet katasztrofális voltát, hogy az megkíméli a nagyfizetésű tagot, ellenben romjai alá temeti a kisfizetésűt. De különben is az a paragrafus vagy a színház valamennyi tagjára alkalmaztatik, vagy senkire. Az alperesek felhozták még, hogy az Operaháznak az a védekezése sem helytálló, hogy a kiadások csökkentése céljából kellett őket elbocsátani, mert hiszen majd minden egyes elbocsátott tag helyébe újat szerződtetett az Opera. A bíró honorálta ezt a felfogást atekintetben, hogy elrendelte a fent felhozottak dolgában a bizonyítási eljárást. A másik állami színház, a Nemzeti Színház, ugyan a kényszerparagrafus hatása ervén senkit el nem bocsátott, de viszont a tagok helyzete valami rózsásnak nem mondható. Fizetéseik ugyanis egészen siralmasak. 1500 és 2000 korona között levő fizetése alig pár tagnak van és azok is a színháznak és egyben a magyar színészetnek díszei. Ellenben a túlnyomó részének fizetése az ezer koronán alul van. Ezért hát Ambrus Zoltán igazgató nem is gondol arra, hogy érvényt szerezzen annak a szeptemberi rendelkezésének, melyet fölöttes hatóságának óhajára tett közzé, hogy ti. az idei szezonban színészei közül senki más színpadon föl nem léphet és így mellékkereset után nem nézhet. A magánszínházaknál, a kollektív szerződés folytán, határozottan jobb a helyzete, a színészetnek, épen mert ott a tagok e szerződés alapján 15, illetve 30 százalékos fizetésfölemelést kaptak. Sőt a Vígszínház épen karácsonyra közölte tagjaival, hogy január 1-től mindenki újabb 30 százalékos fizetésfölemelést kap, ami a korábbi kollektív szerződéses emelésekkel sokaknál 60 százalékos emelést jelent erre a szezonra. Viszont a Vígszínház szigorúan veszi a kollektív szerződésnek azt a pontját, mely szerint a szezon alatt a színházi tagok más színpadon nem játszhatnak. Pedig hogy a Vígszínház igazgatója, dr Faludi Jenő, maga mennyire nem tekinti szívügyének ezt az érvet, mindennél jobban igazolja az az ötlete, amit a nyári százon meglepetéséül tartogat. Dr Faludi ugyanis június 15-én előadja a Városi Színházban Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát és, pedig úgy, hogy az egyes szerepekre a legkülönfélébb színpadok színészeit válogatja össze. Május 15-én túlra ugyanis már nem szól a kollektív szerződés tiltó rendelkezése. Azonban ez a nyárra kényszerült, határozottan művészi ötlet amellett szól, hogy a színészeknek túlzott, egy színházhoz kötöttsége sok-sok művészi tervnek a megülőjévé válhatik. Kétségtelen, a kollektív szerződésnek idevágó pontja revízióra szorul. Megemlítjük még, hogy a Városi Színházban tervezett nyári klasszikus előadásokat állandósítani akarják. * (Nemzeti operaház ) A Ri goetto-nak csütörtöki előadásán a megbetegedett Rózsa helyett Bihari, a Városi színház fiatal baritonistája, adta a címszerepet, és ámbátor előzetes próba nélkül lépett fel, énekben és játékban mégis jól megfelelt művészi feladatának. A Bajaszék péneki előadásán pedig változás volt a dirigens személyében: a színlap szerint ifj. Ábrányi Emil vezényelt, a valóságban pedig Pető Imre, az operaház jeles korrepetitora dirigált, igen lendületesen és stílszerűen — újra beigazolva azt, hogy nagyobb karmesteri teendőkre is alkalmas. * (Az Andrássy úti Színházban) Szilveszter estén az ez alkalomra lényegesen kibővített új műsor kerül szinte mérsékelten felemelt helyárakkal. * (A tűzpróba bemutatója.) Nagy buzgálommal készül a Magyar Színház művészszemélyzete Drasche Lázár Alfréd „A tűzpróba" című darabjának a bemutatójára. Az izgalmas cselekményű darab, melyet maga a szerző, hasonló című nagy sikerű regényéből írt színpadra — január 3-án kerül bemutatóra; a főszerepekben a színház legjobb erői lépnek fel. A próbákból következtetve a darabnak is épp úgy, mint annak idején a regénynek, nagy sikere lesz. * (Délutáni előadások) A Vígszínházban vasárnap délután, az Amikor az aszszony ideges, a pompás hollandi vígjáték kerül szinra Ma szombaton és szerdán délután a Csillagszemű királyleányt ismétlik. Csütörtök délután a Legszebb kaland kerül színre, jövő vasárnap délután pedig az Ördög. * (Amerikai méretű) a Vígszínházban a Szerelem vására c. amerikai darabjának sikere. Erre a hétre már múlt szombaton kelt el minden jegy és most már a jövő heti előadásokért ostromolják a pénztárt. * (Óriási érdeklődés) nyilvánul meg a közönség körében a ,,Pünkösdi rózsa" bemutatója iránt A jan. 3-án szinre kerülő Bródy István— Farkas Imre operett előadása, zenéje, kiállítás... és ruhái olyan szenzációt fognak kelteni, amilyen Pesten még csak kevés alkalommal volt. Érthető tehát, hogy a közönség valósággal megostromolja a Revüszínház jegypénztárát. » (Vasárnap este Az arany ember.) Jókai Mór regénye Ga színműve, kerül szinre a Budapesti str..házban. * (Az Intim-kabaré) új műsorának zajos B.kere van esténkint. Pompás operette, kitűnő darabok és szólók váltakoznak a műsorban. Holnap, vasárnap, délután félhárom órakor mérsékelt bevárakkal kerül színre a teljes műsor * (Ezeregyéjszeka meséi,) vagy Paprika Jancsi és Tojás Peti kalandjai c. szerfelett kacagtató varázsrege van műsoron vasárnap délután a jólütött Budapesti színházban. Ez előadásra temérdek előjegyzés történt. Színészek dolga. (Az Operaházból elbocsátott tagok pöre. — A színházi fizetések. — Végre nem hajtott rendelet. — A Szentiváni és a Városi Színházban.) A kommunizmus elmultával, a színházi szezon kezdetével az Operaház újonan kinevezett direktora, ifj. Ábrányi Emil, több tagot két heti kimondással elbocsátott. Az elbocsátás jogi alapjául az a szerződés-paragrafus szerepelt, mely egészen kivételes alkalmakkor — háború, országos katasztrófa stb. — feljogosítja a színházat a rövides elbocsátásra. Az elbocsátott tagok persze nem respektálták ezt a jogi alapot és perrel támadták meg az Operaházat. Az elbocsátottak közül négy tagnak — egy karmester, egy magánénekesnő, meg két ballerina — ügye most került tárgyalás alá a munkásügyi bíróságnál. A tárgyaláson az Operaház jogügyi tanácsosának persze az volt az álláspontja, hogy joggal élt a szóbanforgó paragrafussal. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy ez a felfogás nagyon is megingatható. A szóbanforgó paragra FESTI HÍRLAP 1919. december 21., vasárnap. OPEÍAHÁ? (Vl I KEMUTl ftl vn 'Bi WVTAV caj_ A sasfiók Sióm. |:P.U 'tiga kisissi!.|Császir és non.|Szwe em vítsárul I Makrancv bilgy|Amik.azan-z.id.|Szétmondóa--sg.l VÁROSI (0) C rmen ! KIRÁLY CVQ I BELVÁROS' Q .-7) MADÁCH (Vi7) I János-fité • |A»B tv nére 3 for U| J.nuo, 000.000 , d n. Vesté |ls»OTillg.i borbéyl Fnfcei" lova" I Szor-'l-m 'ásar; A gp.sfók I Sziz zor-'nSo |Fa s'n • tUnd.frej Traviata | l'ill-ngr. fr.j.adn. ! Te- '.o IB'deheme- jítiík R izsi | i.9oo.o°o.ooo 'l.!REVÜSZISM.fVa7VI Ar.o:'iV»T)I AMOVKTI f-VT) I FJV KA3A3t (7) 1 FIV. OR-J'-AT) [ROYAIOR- P/azll T&IKERT '71 IRQVAL KAB. ('/«7) IVa autoi, Kokott' — Csíkhakter Kigyelmet str I Sze;ierit"v stb. Kn yu kám A f'iszkr'H fa ió atra tér Király Ernő Arayf y K.S ta&dór k'8 esrony J Variét'' kn'Snle?0-spffpfc Méltósf «Or vizit Ma % AI'3Urt(t^8irOTrHÓ"(4.y«9, ÍURÁHIA (S.'/,7 S ia«HA'/»t'/.6l/-8ÍC0HS0 ;«44.Wi.| . IV'iLI (4, o. Cl | tHUGAT H.G.8) [DUMAPARTI t'/»7) ~K>8.9) | Asstony-ho-sru | A koryenc I >/I'Í. Y«IOJ MÍIIO- J mos ktsa«?*">ny í VslOJ Kri=ztns-fi'm ufensi o, a fTv.rmok örük kincse Paradicsom Asszonyhos3za Piriké papája JUBAPESTI SZIKHÁZ. Kiu.es előadás, INTIM 1A3ABI. Ffimadoana. Szepiribiut (y»?.) KISFALUSY SZOVÁZ. Kincselom. Mozgóképszínház * (A Mozgókép-Otthon) nagyszabású mű.•sora: a Fenevadak címü izgalmas amerikai-olasz filmattrakció és „A milliomos kisasszony" címü érdekes, vidám és bájos Ossi Oswalda vígjáték illandóan telt házak előtt kerülnek vetítésre. A pompás két filmet karácsony első napján megtekintette Auguszta főhercegasszony 13 a családjával: Zsófia, Magdolna főhercegnőkkel, József Feraficert László főhercegekkel és a fenséges vendégek a legnagyob elragadtatással nyilatkoztak a Mozgókép Otthon kitűnő műsoráról. — Az előadások szombaton 4, 6, fél 8 és %10-kor, vasárnap 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor kezdődnek. * (Az Uránia új műsora) az olasz filmjáték — A bűnvirág — ma 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor, holnap vasárnap pedig fél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor kerül bemutatásra. Lapi hírese Az anyuig hét, üregen volt az,a amikor a budapesti kalmárok köriben az ,,arany hétről" beszéltek, amely — akármilyen nyomorúságos is volt máskülönben a végét járó esztendő — feltétlenül helyrebillentette az üzleti mérleget. December második felében a boltosok „behozták" az egész évi régiót a háztartási költséggel és a személyzeti kiadással egyetemben. Az ünnepeket megelőző vasárnapra rendesen felfüggesztették a munkaszünetet; ekkor zajlott le a híres „arany vasárnap", amelyen kora hajnaltól késő estig nem győzték ki szolgálni a kuncsaftokat — mindenféle alkalmi segéderőkkel sem — nem győzték „bevételezni" a nagy pénzeket. A kereskedők már a kánikula hónapjaiban, amikor bevásároltak, az e nevezetes napot követő hétfőre tűzték ki a váltók esedékességét; tudták, hogy akkor lesz itt fedezet bőven és könnyedén ki lehet egyenlíteni a tartozásokat. Ám az 1914-iki évtől fogva fokozatosan gyengült az ünnepi vásár, mind szórványosabban hintek föl a „karácsonyi ajándékokat" hirdető táblák, míg végre elérkezett az 1919-iki „béke-esztendő", amikor az ünneplés bensőségesebb és családiasabb, mint valaha, szűkölködve azonban majdnem minden külső, anyagi díszben. A nagyközönség nem törődött ezúttal sem a fölfüggesztett munkaszünettel, sem a nyitvatarthatási idő meghosszabbításával: feléje sem ment a csábítóan elrendezett — de csak fogyatékosan megvilágított a kirakatoknak. Az üzletesek pedig be sem várva a zárórát, nem éltek a fűtési kormánybiztos kedvezményével és az ünnepi héten is már délután oltották el a lámpásokat és lehúzták a „görredőnyöket". Körsétát tetünk a főbb útvonalakon és kérdést intéztünk az egyes szakmák képviselőihez: mi volt a kriszkíndlivel? Majdnem kivétel nélkül megállapították, hogy a karácsonyi ajándék, mint olyan —mggy mondták többen is — egyszerűen „kiment a divatból." Mindössze az élelmiszer, brans" emberei nem panaszkodtak. Azokban az üzletekben, ahol harapni valóhoz, vagy valamilyen itókához hozzá lehet jutni, sorba állnak, sőt a legutolsó órákban már valósággal tülekedtek a vevők. Art