Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-05 / 171. szám
A PESTI HÍRLAP 1919. december 7., vasárnap: koncolták, a királyt és asaládjait pedig a Templafogházba zárták. Danton, neui igazságügyi miniszter, arra a hírre, hogy a poroszok Verdünt lfogták, 1792. szeptember 24-ikén a börtönökben csakezsratott; nemeseket és papokat mind ejzszébföig lemészároltatta. Ezofő előzményei annak a történetnek, amelyet Anatol Francé meisiél d aaíi psffiagó elheskél") művészetével. Beléptemkor Paniline de Ivussy kezét nyujto utca. Egy pifflanatig mindketten hélystramk.Váferalágja és szaitaak'aajptjia flaSigfagot odadobva, pihent a fekmsezték ölében. Az vérpihetis" imája kinyitva kievett a zon-Igpráb. Az ffibtekhez lépve, Pauene a vérvörös tszátében fceaiyutgvó napszemiliéletete merült— Asewonyoim — szakítottam meg végre a rosefiídtet — ésfóéba jutnak még azok aszavak, OTK-eket kát ével ezelőtt naponktott megismíétett ott, a folyó pántján, amely Mé e percben, a •tekSötetét Szíángatja? Eszébe'inti még, valami prófétai ihlettől áthatva, mint emgedé sejtetni a aneghpenáb áítetások, a bűnök, a borzalmak eljövetelét?Az ajkamra fagyasztotta a szerelmi vallomást, mondván: „Éljen harcoljon sza iganságért, és ^ Szabadságért?* — Reezonyoimi! Att kezdve, hogy ön keze, amelyet könnyeimmel és csókjaimmal is seretnék elárasztani, megmutattta. a® amelyeit követem !kell: bátran haladtam, sajta dóré! Eogjeddmeskedtem a szavának: irjtam és szónokoltam. Két éven át szünet nélkül harcoltam; a küldetett rendbontókkal, akik a viiszály és gyűlölet magvát hintették; a népszórt okokkal, ákífó hamfe érzések fitogteitasával édesige® magukhoz a népet; a .(gyávákkal, akik a kö-Szeki uralomnak áldoznak. l , Pauline egyetlen kázmopaduttall, elíraTlgattafcott és csöndre killett. A kerti virágok illatá-TóI terhes és madárdalM ten szeptemberi leveigjön á± messziről haMforditás hangzott Mienk: „Lampavaera a nemesekkel! * v, , Szurony hé-Igyére tűzzük a ferfiketr , , Panláne mutatóujját m, 'ajkílra 'i'l'Te-íztive, sái,paááten áffitose előttem — Bizonyosan üliSoznaki valakit — szóltam hiaffikan. — Házkutást tartanaik s éjjesti nappal folgjdossák össze a gyárral? elemekeit. Talán még ide is benéznek. Jólesz, ha távozom, nemhogy gyanúbakeverjem int. Jóllehet, ebben a negyedben roem igen ismernek engem, de ez idő szerint vesztedelnesem én jelenlétem . . . — szaladjon! — mondta Pauanengsn és nádibb hántások hangzottak el ei a csöndes levegőben; a kiáltások közé majd léptek zaja és puskalövések ropogása vegyült. A zsivaj mindegyre közeledett, tisztán hallhattuk: „Csukják be a kapukat! láef hagy elmeneküljön a gazembert" » » * Madame !$e Luzy amtal raragodtabb-nak 'latezott, minél jobban kezdedzett a veszedelem. — Menjünk fel a második emeletre! — •mondotta. — A zsaluk nyílásain keresztül! jolmegegyezhetek, hogy mi történt az utcán. Alighogy kinyitották az ajtót, a lépcsőkön is egy halovány férfi rohan föl vacogó fogakkal. Az emberi árny fojtott hangon mormogta: — Menjenek meg! . . . Rejtsenek el!... Tüldöztem a nyomomban vannak . . . Betörték a kopnt, benyonaultek a ker(4» ^ •.. íMfe itt vannak n-jf^r ' ' v TT. Patfliheeie9&ntervén' Plandhoniné^t. az öreg i^Ics&Kt, alki' a szomszéd Mzban lakortt, teSCara !faggató kezdte: — Láttar-e önt idemendkálni a szalsácsft&nt? Az ugyanis a jakuMnusok MTO. — Egy lélek sem vette észre!— Biála Istent, kedve® szomszédt! 'Paailino az, öreg embert bevezette a hátfó-Iszfeigába, ahová én is követtem őket. Olyan írrvéhelyet k kellett találnia számára,ahol Planshonnet( tert) napon át, de a legtöbb esetben is, kőbb órahbssant rejtegethette, hogy a közöst téviotra vezesse. Abban állapodtunk meg, hogy én ittajid kikémletem a környéket s az általam adott jelre az üreg ffilozófus kietzőlik a kertajkón. E percben azonban jóformán még a lábán sem Duikítt egyenesen állni. Valahogyan megérttette Münk, hogy öt, a papok és királyok ellenségei, fiatal vádolják, hogy Jacques Cazonteiróval összeesküdött az alkotmány elen és hogy Boginsztojs 10-ikén részt vett a Tuálériák védemében. Mindez aljas rágalom! Az igazság az, hogy Luban üldözi őt halálra. Luibin, a mészáros, akit ő annakidején meg akart botoztatni,hogy leszoktassa a hamis mérleg használatáról , ajd most annak a foewtetnek a parancsnoka, ahol ennekelőtte a mészárszéke volt. Amikor Lubin nevét kiejtette, mindjárt magát a rettegett mészárost i is látni vélte s ijedten temette arcárt tenyerébe. De, most Csakugyan lépések hangzanak a lépcsőházban ... Pauline zárja az ajtózárt s az öreg embert egy spanyolfal mögé tuszkolja be.. . percben kopognak az ajtón. Paulime megismeri a szakácsnő hangját, aki fenhangon jelente, hoigy a hatóság a rács előtt vár s a nemzetőrség segítségjével házkutatást ascar tartani. — Azt is momtjék — folytatja a szakácsnő, — hogy Planehonnet itt turkál a házban. Én jól tudom, hogy nem igaz, mert ilyen gonosztevőt csak nem rejtegti a?, én urnero, de hét azok ott lenn nem hiszik. — Hát jól van! Hadd jöjjenek! — kLátottka! Pauline. — Hát csak kufecssálka a Iviwat a pHieétöl a piadlásig! Pl szavak hallatika & szerencsétlen Planchkmneit .iffultan össze a spanyol fal mögött s hidegvj®es borogatásokkal aig bírtam észretériteni, — Kedves barétóm — bátoritottA őt tieík bíwisírni Pauline — tózssék blannem és az . . . asszonyi ivaszsiágban! Ekkor azután, mintha a megszokott, napi (•lökószünteteket tenné, az ágyat húzta az alkóvből, levette róla a takarót s az én segítségemmel három msztramt olyképp rakott egymás fölé asa ágyt és a M fcözt maradt hézag felhasználásával, hogy arany módon támaslí me a helyen egy ember kényét arosszt éttezhetett. Alig készültünk el ezekel az előkészületekkel, a lépcsőről csizmás és facipős tiétek dobogása, pusktaagyak dübörgése és durva hangokzsivitja tört felénk. Rémes pillanatok voltak ezek nekünk, hárménknak! A magassontban lassanlassan halkult s most felülről hangzott. Megértettük, hogy a® őrség, a jakobinus szakácsnő vezetésével, előbb a padlást kutasó Fejünk fölött a tető recsegettn-ropogott, fenyegető hangos idálitások, gúnyos rötkejek, nehéz lábdobogások és szaronytok pengése hantetezett le hozzánk, amint a rekeszekbe bedöfik a searonyt. Kissé fellétegzettünfc, de egy pilfeciafcank sem veit veszteni van. AZ öreg falazódnst besegítettem a három matrac 'közt támadt üregbe, miol meglapult. PiaMtíbe fe^osov#va nézte, hogy an®, ok*oi£funk. — így nem lesz •jó! — mondta. —Art a látszatot kell kelteni, hogy maga a kedvesem. Megzavartak egy légyottot Mire nagy dübörgések és wzftkroodások közt leérkeztek a padlásról és az ajlfcórfc felé közeledtek, már mj®deni élőktészteletet nyajtottunk a fogadásukra. " A rzerencsétlen Plandtvormsel-t Quaai jSsac-Mdlteg fogta, el és egész testéiben annyira reszketett, hogy a® egész ágy remegett bele. Mi több, ugy szuszogott szegény, hogy mellékek sípolása talán még a folyosóra, is fetbalfelsapitt.— Biz egy kissé megnehezíti a játékot az viselkdésé, — jegyezte meg Paníme.— No, de majd csak megseginit a® feten! E piÓanattK®: egy ares 63131 verte is^g az a^tót — Ki azt? — kendezte Paulete. —A nemzetgyűlés! képvá®|lőt! — Néhány pillanattnyi türemet tíszek! ?— Nyissa ki az ajtót, vagy pedig betörjük? — Barátom — saeft homvm Paulete — nyíresia kí az — Míneva csoda, töiterá votaaí. Planohoaniet remegfíso és szuszolása ebbto a. pttfanatbím tehesen megszűnt. m. Elsőnek Liibín lépott" tó szoCSSk derekán a széfes szallag; nyomában vagy tie-tizenfeét szaronyos katona. Teldatete hol rota, hol Panlinára szegeződött. •— Terringettíé®! — kiáltott föl Bubki — úgy létezik, hogy rosszfeor jöttönfe » . , Megzavartak a sérelmeseket! . . Óh, Wocí«éta?tet kérünk, szép hölgy . . . Majd as őrtökhöz fordul, möcözben megsinogatta Pauline a vifíhölgy,áSSát, így szőtt: — Azt meg keldöni, — hogy esüde a® ajkak nem imádkozásra termettek! Kár te volna értek! . . . No, dehát fő a kötelesség! Éljen a köztársaság! Hol van az az akasztérára vasaló Planehonnet? Itt kell Dentóé! El kell csipimet, hogy lenyakazhassam a gazembert! — Hát keressék! — jegyezte meg aorwghamnál Pauline. Keresték vagy Stefit, a saefcréterekben, szau'&nyakkal döfték'a párnákat, mai talirokat. JzEndhiába! Luibin a fűlét vakarta, működben gyanakvóan sandított reám. Pauline észrevette ezt a tekintetet, s aggódni kezdett miattam, nemthogy akaratlannl is eláruljak valamit. — Kedves barátom — szól hozzám — ön épp oly jól ismeri e ház mindeni zugát, akárcsak én! Ott vannak a kulcsok, vegye magához és kalauzolja végig Lubin urat. Tudom, menynyire örül annak, hogy e derék hazafiaknak szolgálatot tehet. Levezettem özt a pincébe, ahol felforgatták a kötigfákrat eltítták a borosüvegeket. Lubin a puskatussal belevágott a hordók oldalába, amelyből csak ugy ömlött ki A DOT, elöntve az egész pincét. Ekkor ezután megadta a jelet az indulásra. Egész a rácsig kisértem őket s onnan futva tértem vissza Pauline szobájába. . .Elmentek! Elmúlt a veszedelem! — mondottam. Pauline e szavakra a fal felé hajolt és ceenge hangon kiáltotta: — Planchonnet ur! . . . Planehonnet ur! Egy fájdalmas nyögés vonult reá a válasz. — No, hála istennek! Csakhogy él! . . . így megijeszteni az embert! ... Azt hittem, hogy meghalt! — jegyezte meg szend guargnya, Pauline. ..... Amitán felém fordult: — Csak attól félek, hogy önt elveszítettem . „ . ön, aki olyan eserngve eugdosta a fülembe, hogy szeret, többé nem vall szeretetet nekem Kár! Oé. A Légrády Testvérek könyvnyomdája, Budapest Törvénykezés. Botrány a leánygimnázium előtt Tegnap intéződött el a büntető járásbíróságnál az a kínos affér, mely Sényi Miklós százados és Riegler Ernő, a Veress Pálné utcai leánygimnázium határa között lejátszódott. Sényi ugyanis a Twift utcán inzultálta Rieglert, mert az szerinte érdemtelenül buktatta el leányát az vizsgán. A tárgyaláson Sényi Miklós a történtek miatt legmélyebb sajnálkozását fejezte ki, mert meggyőződött róla, hogy őt tévesen informálták és hogy Rieglert leányával szemben semmiféle animozitás nem vezette. Riegler e nyilatkozatra visszavonta panaszát és a járásbíróság a további eljárást megszünttette. Vegyes. (A Cigánybáró szövegírója.) Mattéteibe nyolcvanadik életévét Schnitzer Ignác, Strausz, János legszebb operettjének, a Cigánybárónak szövegírója. A ritka korönnepet jó egészségben és élénk szellemi erőben érte meg. Budapesten született, itt kezdtepályáját is, mint lírai költő, majd újságíró, de később fölkerült Bécsbe és azóta ott él Petőfi költeményeinek első valamirevaló német átültetése az ő nevéhez fűződik és ezt az érdemét jutalmazta, meg a Petőf, meg a Kisfaludy Társáig, amikor tagjai sorába választotta. A Cigánybáró szövegkönyvének cselekményét tudvalevően Jókainak egyik elbeszé.léséből merítette, aki azzal is hozzájárult a világhírű operetthez, hogy a zeneszerzőnek maga dúdolta elő egyik diákkori nótás emlékét, amelyből aztán a darab magyaros ütemű, pattogó indulója lett. („Háború van, jer öcsém, Csapj föl katonának! . . .") Mint színpadi szerző sokoldalú tevékenységeit fejtett ki Schnitzer. A bécsi Volkscreater játékrendjén hosszú időn át szerepelt Kéz a kézben című népszínműve, a Hofoperben A király arája címmel ment egy operája, amelynek zeneijét Fuchss Róbert írta és az ő librettójával vonult be az operettkomponisták közé az akkor még egészen fiatal Eyster Edmund, a Vándorlegény és a Nevető férj szerzője. A közeljövő is tartogat még Schnitzer-bemutatókat, mégpedig egy-egy operettlibrettót Sterauss Oszkár és Eyster, azonkívül egy vígoperaszöveget két magyar ember: Verő György és Dienzl Oszkár muzsikájára. A Mozart cműs színjátéka Girardi halála miatt nem került még színre, akinek nagy és hálás szerepet szánt benne. Politikusok, írók és művészek közreműködésével szerkesztett egy terjedelmes monográfiát is I. Ferenc József és kora címmel. W"B0R061H0BD(OK"9S saját gyártmányú, új, jó minőségű, használt, minden nagyságban Kameny Bahm Ifólmán főordókyárnyiségben kapható : "OH In IVavildE: 3464+ K5«irant iroda: Budapest, Rózsa-utca 15. — Telefon: József 126. Hordógyár, Szabolcs-utca 17. OKTAVAS VHMEKIEXE 1' feletűssséggel tanut Budai Előkészítő Budapest, Tárnok-utca 22. Proepettus. K80+ JOGX akipvszkgftkri', szigálatokra, HitanisBánkttelre elökészkünik. Jegyzet kölcsönixís. Ssontagli-szemlniliHun, Vitdlutca 51. 24040-KULSNFÉLE BORFINCE 500 hektoliter befogadilsion, transport- és lagerhordóTafl. fíltrinnel, pumpákkal, tömlökkel felszerelve, nyugati pályaudvar közelében eladó. Bővebbet Vas-utca 15b. földszint 1. 24061— N. SÁNDOR filmn jól vagyunk, Soroksárint 45. fildes anyád. VETEL ES CSADAS TELJESEK Jókarban illő Werthelm-p&ttzszekrényt ker resak megvételre sürgősen. Simontornya és Vidéke „Hangya" Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. — HÁZASSAS SZÉF 29 éves nő 20,990 K és 3 szoba butoc hozomflmival jobb Üzletemberhez, férjhez menne. „Magas szőke" jeligerre a főkiadóba. 73606— üZ LETEK BORBÉLYÜZLETET tí. difiken veszek vagy konkurrencia ni3ktul bolyon nyitok. Levelet „Borbély" címre a kl-240fiíradíiba kéret. 3541+