Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-02 / 53. szám

1920. március 2., kezdd. PESTI HÍRLAP hozott és lerakta az első téglaköveket a füg­getlen magyar nemzeti alkotmány épületé­hez. A Huszár-kormány lemondása most már írásosan is ott fekszik az uj kormány­zó dolgozó asztalán. Jelöltként a kormány­elnöki székbe a képviselőház folyosói életé­nek forgatagába egész sereg­név került: gróf Teleki Pál, gróf Ráday Gedeon, Hal­fer István, Babinik Gyula, Prohászka Ot­tokár. Nem valószínűtlen azonban, hogy Horthy Miklós Huszár Károlyt bízza meg újra a kormányalakítással, akinek a gazdapárton is van híve. A keresztény nemzeti egyesülés­­ nemzetgyűlési képviselői csoportja ma este István kultuszminiszter elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül rész vettek Hu­szár Károly miniszterelnnöki­, Benitzky Ödön, Friedrich István és Bleyer Jakab miniszterek. Az értekezlet foglalkozott a kormányzóvá­lasztás jelentőségével és az ezzel beállott politi­kai helyzettel. Tárgyalás alá kerültek még az ér­tek ,de ,mi az új kormányalakítás személyi és tár­gyi vonatkozású kérdései. A pártiban ma este a kormányzóválasztás történelmi eseményének különféle mozzanatait tárgyalták az­­egyes csoportok. Abban mindnyá­jan egyetértettek, hogy a mai nap nagy lépést je­lent a konszolidáció felé. Élénk benyomást tett a párt­agok körében annak a tervnek lehetősége, hogy a dezignálandó miniszterelnök sürgős tör­vényjavaslatot­­tet­ teszt elő a Háznak a kormány­zói hatáskör kibővítésére nézve, amely főleg a házfeloszlatás jogát biztosítaná a kormányzó ré­szére. Az ezz­el kapcsola­tos tárgyal­ások úgy a keres­ztény egyesülésben, mint a kisgazdapártban már a mai est folyamán megindulta­k. A dezignálandó miniszterelnök személyére vonatkozó kombinációk a következő neveket ál­ítják előtérbe: gróf Teleki Pál, gróf Ráday Ge­reon és Haller István. A mai nap eseményei, látható jelekből itél­ve, fetezimre hozták annak a lehetőségét, hogy a kereszténypártok és a kisgazdapárt között való fuzió a megvalósulás felé közeledjék. Ha a fuzió nem sikerülne, úgy beavatott forrásból eredő hí­rek szerint egy új párt alakítása van előtérben, amely a kereszténypártok és a kisgazdapárt tag­jaiból alakulna. Ma este a keresztény egy­esülésben hír érke­zett arról, hogy a kisgazdapártból a holnapi nap folyamán nyolcan kilépnek. Politikai körökben kolportálták a mai este folyamán, hogy a holnapi nemzetgyűlésen, több képviseelő indítványára, zárt ülés lesz, rezideálni mint kormányzó, így gondolko­zott: — Amennyire rosszul esett nekem, amikor Károlyi Mihály levonult a Várba, épp '•"..­• el tudom képzelni azt is, hogy akad talán,­akinek rosszul fog esni, ha én lépem át a királyi palota küszöbét. Fölösleges aggodalom ez, kormányzó úr! Mert akinek csak egy percig is fájna ez, nem igaz magyar. Mi tudjuk, ki lesz Horthy Miklós Hu­nyady örökében, őrszem a Vár fokán, aki sasszemével az ellenséget kémleli és egyik keze mindig a kardján pihen. És ott marad az eszme szolgálatában, ameddig érzi, hogy szüksége lesz rá a hazának. Valaki nemrégiben azt mondotta előt­te, hogy úgy volna a legjobb, ha ő lenne a király, Horthy Miklós pedig a széles tükör­ablakon át odamutatott a Gellért­ térre, ah­ol először köszöntötte Budapest és így felelt: — Ha idejönne mindenki, a gyermek­től az aggastyánig és itt kérnének rá, hogy fogadjam el a koronát, azt mondanám, hogy nem! Orr­om Horthy Miklós a Vár fokán, gondviselésszerű erős magyar, akinek gyö­nyörű hivatást szánt az Ég. De önzetlen, puritán hazafi, a legritkábbak közül való, aki, ha elvezette árva nemzetét az ígéret földjére, befejezettnek látja történelmi hi­vatását. És akkor — nos, akkor megint az lesz, aki volt, a kormányzó és ha úgy akar­ja a király, félreáll nemes nemzetes és vi­tézlő Horthy István fia. Várja az Alföld, amelynek csókja kisérte útjában, hívja az akácillat és a Tisza, mint az óriásverő Já­nos vitézt, haza, haza, a kenderesi kúria bold csöndjébe. De addig még hosszú harc lesz és Horthy Miklós még le akarja győzni az óriásokat... Körmendy Viktor:­ ­ A kisgazda és földmivespárt hangulata- 1 Az Országos Kisgazda- és Földrajvespárt­ban a képviselők és párttagok a kormányzó vá­lasztás lefolyásáról s az e­skütétel aktusáról gyaltak. A politikai helyzet jövő kialakíttásSi­ól megosztottak a vélemények. (Be abint m­indenki megegyezett, hogy miután a ní­kot a kormányzó kezébe tette le, a kormányzót minden vállalkozásában, törekvésében, a leg­messzebbmenő támogatásban kell részesíteni. A kormány alakításáról, a kormányéinak de­signálásáról semmi pozitívumot nem tudnak. A nézet az, hogy miután olyan párt nincs, amely­nek abszolút többsége lenne, így az új kabinet is csak koncentrációs lehet. Mikor arról beszél­tek, hogy a kormányzó esetleg egy pártonkívül álló politikust bízna meg a kormányalakítással, nagyatádi Szabó István miniszter megjegyezte, hogy a párt nem személyi, hanem tárgyi garan­ciákat kivon az új kormány megalakításánál és nem nézi azt, hogy ki a kormány­elnök, hanem csakis saját programmját kívánja megvalósítani és bárki legyen az, készséggel támogatja, ha a párt törekvéseinek és programmjának megfelel, amit az új miniszterelnök programmjában hoz. A kisgazdák hétfőn este­­ Kubinek Gyula földművelésügyi miniszter elnöklésével értekezle­tet tartottak, amelyen az elnökség beszámolt a politikai helyzetről. A beszámoló után a párt­vezetőséget a képviselők biztosították bizalmuk­ról. A képviselők egy része a parlamenti szünet alatt vidékre utazik, hogy a tavaszi gazdasági munkákat végezhesse, másik része Pesten ma­rad, hogy a politikai helyzetet figyelje. Bejelen­tette az elnöklő miniszter a­­pártértekezletnek, hogy a földbirtokreformról szóló törvényjavas­lat elkészült s a szakkörök meghallgatása után a törvényhozás el­kerül. A párt megbízásából Schandl Károly képviselő a Mackensen-hadse­regtől megvett lovak ügyében interpellálni fog a nemzetgyűlésen. A pártban most fokozottabb mértékben fog­lalkoznak a nemzeti kisebbségek kérdésével és megalakították a nemzeti kisebbségek bizottsá­gát, amelynek élén Ti­éber János bonyhádi képvi­selő áll, akit hír szerint a nemzetiségi kisebbsé­gek államtitkárának jelölnek. Küldöttségek a keresztény egyesülésben A keresztény iparosok országos szövetsé­ge, mint más helyütt közöljük, hétfőn délután a budai vigadóban nagygyűlést tartott, amelyen Haller István kultuszminiszter, Rassay Károly államtitkár, Micse Endre helyettes államtitár és dr Homonnay Tivadar nemzetgyül^i képvi­selő is jelen voltak. Az értekezlet határozati^j^urfLu) foga­dott el, amelynek értelm*i4(fl*r fölkérik a keresz­tény nemzeti egyesülés pártvezetőségét, hogy az újonan megalakítandó kormányban a kereske­delemügyi tárca vezetésével Haller István eddi­gi kultuszminiszter bizassék meg. A határozatot negyven tagú küldöttség közölte­­ma este Pekovits János és Schal Antal vezetésével a pártelnökséggel, amelynek nevé­ben Taszler Béla alelnök kijelentette, hogy a kisiparosok kérelmét a végrehajtóbizottság elé fogja terjeszteni. Ugyancsak hasonló ügyben tartott népes gyűlést hétfőn délután a keresztény-szocialista munkások szakszervezete dr Miklós Ferenc el­nöklésével, amelyen Székely János államtitkár és Sisabó József nemzetgyűlési képviselő is részt vett és csatlakoztak a keresztény iparosok ha­tározatához és annak küldöttségileg való át­nyújtásáh­oz. A keresztényszocialista munkások azon­kívül előadták azt a kérelmüke, hogy a népjó­léti miniszteri tárca, valamint a földművelésügyi és közélelmezésügyi minisztériumok egy-egy államtitkári állású keresztény-s­­zocialiszta párt-, állású politikussal töltessék be. Uj gazdapárt alakul Az országos földmives- és kisga­zdapirjár.nl egy uj kisgazdapárt megalakulásáról h­iszélek. A pártból hat-nyolc képviseő csa­tlakoznit kiván a keresztény nemzeti egyen zsurfához, illetve annak keretén belül a nimjsari, keresztény- is földmivespártot akarják­­ csatakí­tani. Ez az ala­kulat önállóan venne részt a politikai életben és­ a kormányzásban is mint külön egységes párt kérne részt. A gazdapártban a kiválást úgy tekintik, mint egy tisztulási folyamatot, amely végre tisztázná a párt képviselőinek álláspont­ját, a ga­zda közül :''g írteltem.'. i:-o::yiö.Ho szempontjából. Küzdelem a cinkotai mandátumárt A dakotai kerületben Friedrich István örök párt teljes erővel megindult a küzdelem. Ed­dig négy jelölt igyekszik a választók kegyét meg­nyerni. A mai nap folyamán Balla Aladár nyu­galmazott miniszter lépe­t föl kiágazó párti programmal. A Délvidéki Liga Szegeden. herczeg Ferenc a magyar propa­gandáról . A Délvidéki Liga szegedi fiai fényes ünnepségek között r.­l okították nejt vasárnap a szegedi városházán. Az al­ak­uló ülésre a fővá­rosból is számosan utazik­s be Herczeg Ferenc­nek, a Petőfi-Tán­a Váris elnökének, vezetésével, akiket a pályaudvaron Somogyi Sylvester pol­gármester üdvözölt. Az alakuló közgyűlésre zsúfolásig meg­töltötte a közönség a városház üléstermét. Mol­nár József tanfelügyelő köszöntötte itt a megje­lenteket, Vasek Ernő kormánybiztos pedig a vendégeket. Az üdvözlésért Herczeg Ferenc mondott köszönetet zajos ovációk között. Nagy súlyt fektet arra — mondotta többek közt, — hogy a Liga első zászlóbontását Szegeden tartja, mert Szeged, h­a közigazgatásilag nem is, de va­lóságban fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. A Bánáti Szövetség magyarul beszélni, magya­rul érezni itt tanult meg Szegeden. Száz, sőt mondhatnám ezer la­katatlan csövön át szivár­gott a magyar kultúra a bánáti zónába. Azt mer­ném mondani, hogy ami a Bánátban magyar volt,­ Szegedről jö­­t. Szegednek ma kell csak éreznie, hogy mit vesztett a Bánáttal, viszont a Bánát csak most érzi, hogy mit vesztett Szegeddel, hogy Szeged minden fejlődése, minden virágzása attól függ, hogy a magyar gondolat él-e és virágzik-e a Bánátban is Azért gondolom, hogy e nép, Szeged népe, mely reményeiért erejének, magyar élet­erejének oly nagyszerű jelét adta, meg fogja ér­teni, hogyha a Bánátért harcol, önmagáért har­col. Ezután azt fejtegette, hogy a Délvidéki Ligának kettős feladata van: kulturális és hu­manisztikus. A Délvidéki Liga alapszabályai imperative megtartják a külső és belső politiká­val való foglalkozást. Mi tisztán kulturális és humanisztikus célt tűztünk magunk elé. Ha azonban az irredentizmus azt jelenti, hogy soha sem fogunk belenyugodni abba a véres gyalá­zatba, abba az égbekiáltó igazságtalanságba, amelyet a Szent István ezeréves birodalmával elkövettek, akkor mi mégis irredentisták va­gyunk. Nemcsak mi, minden tisztességes ma­gyar, de minden tisztességes sváb­ ember az. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy fegyveres hatalommal elfoglalhatják a földet, de egy ma­gyar ember telkét sem foglalhatják el. Ellensé­geinknek tudniok kell, hogy ők urak tesznek, míg ezuronynyal meg tudják szállni az orszá­got (Felkiáltások: Nem sokáig!) De abban a percben, amikor kiesik kezükből a fegyver, a­mint elrozsdásodik a szurony, nem lesznek többé urak. Ha nem így gondolkoznánk, akkor nem lennének méltók arra, hogy egy ezeréves nem­zet fiainak nevezzük magunka . Akkor nem len­nénk méltók arra, hogy a mi királyaink között szerepeljen Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király, hogy a mi nemzeti hő­seink között egy Hunyadi, Rákóczi, egy Zrinyi szerepeljen. A kor nem volnánk arra sem mél­tók, hogy államférfiaink között egy Széchenyi, Deák, Kossuth vagy költőink között egy Petőfi, Arany, Jókai (Felkiáltások: egy Herczeg!) I­­­gyen. Mi tehát igenis, az egész világnak meg­mondjuk, hogy amíg egy magyar falu idegen kézen lesz, addig minden tisztességes magyar férfi, minden m­agyar nő, minden gyermek irre­dentista. (Tomboló helyeslés és éljenzés.) " — Más kérdés azonban, hogy a Délvidéki Liga irredentis­ta szervezet-e? Erre nemmel kell válaszolnom. Nagyon naivnak kellene­­lennünk, hogyha mi kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal közgyűléseken akarnánk irre­dentát csinálni. Különben is, azt hiszem, irre­denta propagandára nincs szükség, mert hiszen, amíg egy magyar ember él, addig sohasem fog megfeledkezni arról­­a Magyarországról, amely a Lajtától a székely havasokig, az északi Kár­pátoktól az Adriáig terjed. Ami pedig a svábokat illeti, ami embereink­, börtönben ülnek vagy buj­dosnak. Román csandörcég bottal és puskatus­sal veri a sváb gyermekek fejébe a teckét. Soha kulturális életet másutt, mint Magyarországon élni nem lehet. Tehát miért csináljunk titkos magyar propagandát, mikor ellenségeink megte­szik nekünk a szomoru szívességet, hogy nyilt magyar propagandát cs­nálnok?! A Délvidéki Liga tehát nem irredenta s tervezet, nincs n­eünk semmi ii­kolni valónk. Nem akarunk rom­bolni, mi épiteni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely ez og'-z m­agyar tár­adatom­ból egy egységesen ele­rvezett, jól fegyelmezett, , istenfélő, munkés, hazafias társadalmat akar al­á kötni. (Helyeslés.) Mert a­ nemzet pi­a­c ugy dia­­­da­lmaskodhatik a jövendője fölött, ha az ország egyetlen nagy táborban lesz a j­öveiben, ahol minden katona megállja a maga helyét. Ennek a munkának egy részlete folyik ma is itt, el.en­­t közgyűlésen.

Next