Pesti Hírlap, 1920. június (42. évfolyam, 131-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
V PESTI HÍRLAP Uichy Ferenc a székesfővárosnál nyugdíjazás és elhalálozás folytán megüresedett állások betöltését sürgette. Mintegy 132 tisztviselő várja a megérdemelt előléptetést s ezzel súlyos anyagi helyzete némi javulását. Szabó Balázs törvényjavaslat benyújtását sürgette a zsidóság tudományos, gazdasági, ipari és kereskedelmi úton való szereplése tárgyában. Az egész keresztény társadalom kívánsága, hogy ezek csak a lélekszámuknak megfelelő határig terjeszkedhessenek. Tájékoztatást kér. Sajnálja, hogy csak az interpellálók vannak jelein, kinek mondja el interpellációját, aki utoljára marad? Tankovics János: A malomipart ért ama sérelmet tette szóvá, hogy pár héttel ezelőtt a katonaság az egész országban lepecsételte a malmokat és napokig őrizte valami vizsgálat miatt, a zsidó malmok ezalatt vígan őröltek. Egyforma eljárást kér az exportmalmokra is, amelyek liszttel manipulálnak. Szólt ezután arról, hogy anagybirtokosok a legtöbb helyen idegen aratóknak adtákfel a munkát s a helyiek kereset nélkül maradtak. Ezeket 13 kenyérhez kell juttatni. Végül a falusi kovácsok behívása ellen tiltakozott, mert ezekre a gazdáiknak most okvetlen szükségük van s ha a munka megáll, az egész ország megsínyli. A kérdéseket kiadták az illetékes minisztereknek. Az ülés 3 órakor végződött. A tüntető ország. Az egyetemi tanács elrendelte, hogy a reánk kényszerített béke aláírásának napján, 4-én, dél-él 11-kor az egyetem szentegyházában ünnepi mise legyen. A szentbeszédet dr Wilkenberg Alajos hittudományi dékán mondja. Az előadások ezen a napon szünetelnek. A békeszerződés aláírásának napján pénteken délelőtt fél kilenc órakor a menekültek és kiüldözöttek gyülekeznek az ezeréves emlékműnél Árpád szobra előtt és onnan kilenc órakor indulnak az Andrássy-úton át a Bazilikához, ahol tíz órakor kezdődik a könyörgő istentisztelet Ugyancsak tíz órakor az aláírás időpontjában könyörgő istentisztelet lesz a deák téri evangélikus, a kálvin téri református és a hold utcai unitárius templomban is, amelyeken a főváros egész közönsége résztvesz. Az istentiszteletek után a menekültek a Petőfi térre vonulnak és a Himnusz eléneklése után szétoszlanak. Az üzletek és a nyilvános helyiségek tíz órától kezdve zárva lesznek. A hivatalokban, a bankokban a munka szünetel. A tőzsde szintén zárva lesz. A villamosok tíz órakor tíz percre megállanak. A vonatok az ország egész területén öt percre megállanak. A harangok tíz órától kezdve félórán keresztül zúgnak, figyelmeztetve a magyar nemzetet arra a csapásra, amelyet rá Párisban mérnek. A Területvédő Liga T tittakozó határozata keítésnyomatú nemzetiszínű keretű lapokon már megjelent. Csütörtökön és pénteken már kapható két darabonkolnt tíz koronáért. Ezt a tiltakozó iratot minden hazafias magyar ember függeszsze szobája falára. " Párisi lap a magyar békéről. Versailles, jun. 2. A Journal des Debats vezérkiklu a magyar békeszerződés aláírásának formájával foglalkozik és kifejezi azt a reményét, hogy" a magyarokon nem lesz úrrá a bánat és hogy szilárd elhatározással fognak munkához látni, mivel új államuk gazdag könnyen hasznonható természeti kincsekben és a szomszédokkal kötendő egyenes kereskedemi szerződések helyre fogják állítani a gazdasági egyensúlyt.Az entente előzékeny lesz a magyarokkal Kopenhága, jan. 2. A Berlingske Tidende egy rrigitálnkifka -jelenti, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való fölvételét közvetlenül a béke aláírása után biztosítani fogják. Az entente részérül általában Magyarországgal szemben nagyobb előzékenység mutatkozik és könnyen lehetséges, hogy Magyarországot nemsokára nem mint legyőzött volt ellenséget, hanem mint barátot és érdekszövetségest fogja az entente tekinteni. Ennek előfeltétele azonban Magyarország teljes belső konszolidálása. A galamb. Irta: KÖESMENDY VIKTOR. Itélv eW**Efetedett. A fekete felhők csaknem leestek az égről. A távoli dörgés egyre jobban közeledett és a villámok egyre élesebben cikáztak. A kirándulók sietve menekültek hazafelé és miközben az elrontott vasárnapot szidták, elkeseredett attakokat intéztek a villamosok ellen. János gyalogszerrel igyekezett a bőrét menteni Zivatar idején nem mert villamosra ülni .Bérkocsinak híre-hamva sem volt a ligetben, de egyébiránt János azt sem tartotta célirányos alkalmatosságnak, amikor égiháború készül. Gyorsan mozgó tárgyakba könnyen beleüt a mennykő. Gyermekkorában János a kamrába szokott elbukni, ha megreszketett az ég haragja 09 gyáva, ijedős természetű maradt harmincöt éves korára is. Az Andrássy úton próbált menekülni. Sietve, idegesen lépdelt és jól hallotta a szive dobogását De már késő volt: az Oktogonnál utolérte a felhőszakadás és amikor egy ijesztő csattanással — valahol nem messze — lecsapott, János rémült oldalszökéssel ugrott be a legközelebbi kapu alá. A foga halkan vacogott, amikor odaállt a lakók névjegyzéke alá és a szemétbehunyva, egy régi gyermekimádságot mormolt magában. Csak akkor nyitotta ki megint a szemét, amikor egy csengő, nevető, üde leányhang a nevén szólitotta: — János ur! János csodálkozva riadt föl és nagyon megörült a hang tulajdonosának. — Ilikei Hát maga hogy kerül ide? — Csak ugy mint maga, János ur. Az eső elöl futottam be. A ligetben voltam az unokafivéremmel és a villamosnál elvesztettük egymást, ölöl jutott még, de engem lelöktek. Olyan durvák az emberek ! Azután gyalog igyekeztem menekülni, amig utol nem ért a zápor. Hogy zuhog ! Egy ujabb villámcsapás kísérteties fénynyelvilágított be a kapu alá. — És hogy villámlik! — mondta mély döbbenettel János. — Nem szeretem a zivatart. — Én sem. De azért nem félek tőle. Csak a ruhámat sajnálom. A lány könnyű ingblúzán erős nyomot hagyott a zápor. A tockvirágos fehér zefirácskosan tapadt karcsú, fiús idomaihoz. Kalapján, amit a kezében tartott, a tönkreázott margaréták szomorúan sírták sárga szemükből az esővizet. — Esernyőt kellett volna hozni — dünnyögte János elkésett bölcseséggel. Odakint elkeseredetten ömlött az eső. Mintha ezüstfüggönyt bocsátottak volna a két házsor közé, a túlsó oldalt csak áttetsző árnyképnek lehetett látni. — Mit csináljunk? — kérdezte türelmetlenül a lány. — Hiszen ennek sohasem les® vége! A dörgés most ritkább lett és János kezdett erőt venni az idegein. — Hol lakik? — kérdezte a lánytól. —* A külső Krisztinában. János mosolygott. — Oda most nem indulhat al igy. — Csak esernyőm volna! János tekintete véletlenül a lakásmutató táblára tévedt. Egyszerre hangosan fölkiáltott — Mindjárt lesz ernyő! — Honnan? — Egy barátom lakik itt a házban, a második emeleten. Várjon egy kicsit. Jánosfölszaladt a második emeletre és öt perc múlva esernyővel tért vissza. — Nagyszerű! — örvendezett a lány. — De háthogyan csináljuk a dolgot? János gondolkozott egy percig. — Hát nézze — mondta azután megfontoltan — én a Dorottya utcában lakom. Mindjárt a Fürdőutca sarkán. Odáig elmegyünk szépen együtt, onnan azután magával viszi az ernyőt és holnap visszaküldi nekem. — Jó. Megindultak a zuhogó záporban és hogy jobban elférjenek az ernyő alatt, a lány belekarolt Jánosba. — Megengedi? — kérdezte tréfás kacérsággal. — Hogyne, Ilike, csak egészen bátran. Hiszen mi régi ismerősök vagyunk. Csakugyan régi ismerősök voltak. Ifjú éveiben János is a Krisztinában lakott és jól emlékezett rá hogy a lány a Logody utcában nőtt fel, az ő házuk szomszédságában, ő már nagy diák volt, talán a hatodikba járt, amikor Pusztai Ilike született Valami szegény kis hivatalnoknak volt a gyermeke, de míg a pólyában olyan feltűnően szép volt hogy a barmadik utcából is a csudájára jártak az emberek Tizenöt évig laktak egymás mellett és az utolsó két évben már a kinyílt bimbót látta a lányban János, ő már akkor túl volt az első szerelmen, az első csárdáson és az első házasságon is. Gazfeag nyárspolgárok egyetlen gyermeke volt, akik pénzért házasították össze egy még gazdagabb família elkényeztetett lányával. A frigy várakozáson felül szerencsétlen volt és másfél év múlva elvált a fiatal pár. Akkoriban gyakran találkozott a lánynyal, akinek nyurga diákok udvaroltak és sóhajtozva sétáltak vele a Horváth-kertben. Néha meg is szólította a bájos gyermeket, kérdezett tőle egyet-mást és ha nagyon bátor akart lenni, megsimogatta a piruló orcáját öt évvel ezelőtt azután, amikor a szülei gyors egymásutániban elhaltak, eladta a budai házat és Pestre költözött Azóta nem látta Pusztai Ilit aki ezen a nyáron töltötte be a huszaidik évét Nagyon egymás mellé kellett bújniuk az ernyő alatt, hogy elférjenek. A lány izmos karja szorosan odasimult a Jánoséhoz, aki a nedves blúzon át is érezte a fiatal vér melegét. Az eső rendületlenül ömlött Amikor keresztülvágtak a Váci-körúton, hirtelen utra lekikezdett az égiháború. Az első "" ,a kettő csattanásra János karja idegesen rándult, meg. A leány akaratlanul is elnevette magát — Jesszus, hát ennyire fél? János kínos zavarral felelt: — Nem félek, csak idegesít. A villámcsapások egymást érték. Gyilkos tüzük fénye lefutott az égről a házak közé, mintha, jövai • Napi hírek. (A kecskeméti gyümölcs értékesítése.) Hogy azt a rengeteg mennyiségű gyümölcsöt, különösen pedig kajszinbarackot, amit Kecskeméten triffitelnek, kellően értékesíthessék, az új alakulatok sok mamndien intézkedést megtettek. A kecskeméti piacon a helybeili fogyasztóknak az idén nems kofák fogják árulni a gyümölcsöt, hanem a rokkant katonák, ekik így kellő jövedelemihez jutnak. Ha a budapesti piacot bőségesen ellátják is, annyi gyümölcs marad, hogy Ausztriát, Csehországot és Németországot szinte eláraszthatják, föltéve persze, hogy ott jó árt kapnak érte. A bevásárlást végző szövetkezet azzal a tervvel foglalkozik, hogy a naptáron megvett gyümölcs értékesítése után bekövetkező haszon bizonyos hányadát az eladók között osztják meg és pedig pénz helyett cukor alakjában. (Magyar írók Magyarországért.) Horthy kormányzó előszavával jelenik meg az első magyar feredfiota-könyv: írók, tudósok, művészek küzdenie a csorbítatlan Magyarországért E könyv céljában harcos, de eszközében tisztán irodalmi és művészi. Jövedelméből részesedik a báró Lukficchich Géza altábornagy elnöklete alatt álló nyugdíjas tisztek országos szövetsége. Elbeszélések, versek, tudományos cikkek és értekezések harcolnak itt a magyarság igazáért. A könyvet Kosztolányi Dezső szerkeszti. — (A dunai hajózás.) A személyhajók Budapest és Érsekcsanád között naponta közlekednek.. A hétfőn, szerdán és szombaton Budapestről Induló hajók Bajáig haladnakeffw Strifts Budapestről mindkét esetben esti 10 órakor Ezenkívül minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnapon Budapestről déli 10 órakor személyhajójáratok indulnak, amelyek Érsekcsanádig közlekednek. /- (A hét hű tükre) Az Érdekes Újság új afcáma. Szebbnél-szebb képeik mutatják be a* amerika^ «*vörös kereszt gyermekruha-akcióját, az orléansi szűz szenttéavatását, érdekes fölvételeket közöl a francia köztársasági elnök különös balesetéről, a Területvédő Liga debreceni nagygyűléséről. Harmincnál több fénykép, tizenkét rajz, kisregény, novellák, vegyes, aktuális tréfák: ezt tartalmazza az új szám. (A főváros közgyűlése.) Szerdán délután tartották meg a főváros közgyűlése helyett annak hatáskörében a nyilvános tanácsülést, amelyen dr Lipofeft Jwö kormánybiztos-főpolgármester elnöki megnyitó beszédében bejelentette, hogy a nemzetgyűlésen a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslatot a mai napon letárgyalták. Rényi tanácsnok előterjesztése után elfogadták a svábhegyi fogaskerekű vasút viteldíjának emelését. A főváros iskoláiban fizetendő díjakat is újra szabályozták. Az állatvásári és közvágóhídi hatósági díjakat, valamint a hűtődíjakat és a helyiségek béreinek újabb összegét ötven százalékkal emelték fel. A napi kórházi ápolási díj összegét 51 korona 66 fillérben állapították meg. A vízdíjak megállapítása körül nagyobb vita indult meg és elhatározták, hogy a vízdíj árát köbméterenként 2 koronára emelik fel. Ugyancsak fölemelték a gáz és az elektromos áram egységárát is. A gáz köbméterének ára 8 korona lesz. Az elektromos áram hektowatt óránkénti egységárát 60 fillérremelték fel. A közgyűlést helyettesítő tanácsülés ezután elfogadta Rukovszky tanácsnok előterjesztését, amelynek értelmében 300 ezer koronás kölcsönt vesznek fel a városi tisztviselők segélyalapja javára. A budai nyári színházat újabb három évi időtartamra Sebestyén Géza igazgatónak adták bérbe. Több kisebb ügy elintézése után a tanácsülés véget ért (Elfogató parancsot) adott ki az ügyészség Fleischmann Andor munkásbiztosító pénztári segédtitkár és Majorsiki Lajos munkástanácstag ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy izgattak a proletárdiktatúra idején. (A kálvinizmus jövője.) A Kálvinista Szenfio rendezésében szerdán délután folyt le a régi xiUrfifölőház üléstermében a második hitvita, melynek az volt a tárgya, hogy van-e jövője Magyarországon a kálvinizmusnak. Szabó Dezső bevezető szavaiban a vita tárgyának ilyen precizírozását hibáztatta, amennyiben senki sem tagadja, hogy három millió kálvinista magyarnak van jövője. Kritikai szempontból tárgyalta a kálvinizmusnak a liberalizmussal és a zsidókérdéssel szemben tanúsított magatartását és erős kritikával támadt Balthazár püspökre. Sebesyén Jenő református teológiai tanár felszólalásában örömmel tapasztalta, hogy nem vonják kétségbe a kálvinizmus történelmi hivatását és pozitív keresztény építőerejét, amit négy évszázad igazol. A jövőnek pedig biztosítéka az a hatalmas szociális erőkkel telített kereszténység, amely eddig is olyan kiemelkedő szerepet játszott az egész világ kultúrájában. Magyarországon a keresztény egység fentartása feltétlenül szükséges. A hitvita a Himnusz eléneklésével ért véget ( A A. Move propagandai hangversenyén) Szikszay Mary, az ismert nevűkoloraturénekesnő, nagy sikerrel Rozina cavatinóját, a Traviata nagy áriáját és Rozalinda magyar dalát, Horváth Pál zongorakíséretével. Zajos tetszést keltett még az újpesti dalárda énekelőadása és Toronyi Laky Kmre művészi szavalata is. 1320. június 3., csütörtök.