Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

Budapest, 1920. ORVOU ILII. évfolyam 223. (14,336.) szám.­­ Kedd, szeptember 21 Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA­­ Budapest, V. Vilmos császár­ út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest, VII. Erzsébet­ körút L. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 KF t Félévre 140 „ — a Negyedévre 70 „ — j Egy bóra ............ 25 ,, — ,, Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerintis Bethlen István szózata. Bethlen István hódmezővásárhelyi pro­grammbeszéde fényes példát szolgáltathat azoknak a divatos politikusoknak, akiket a forradalmi események zavaros áradata és a mélységek tajtékos kavargása hirtelen a sze­replés előterébe sodrott és most a nemzeti lét torlódó válságai között folyton csak egyéni ambícióik kielégítését hajszolják. Bethlen Ist­ván megállotta helyét a korábbi komoly ellen­zéki küzdelmek porondján, azután úgy került a mi irtózatos nemzeti tragédiánk központjába, hogy a rémséges meredélyek szélén járva, nem vesztette el sem lélekjelenlétét, sem tisztánlá­tását, de fájdalmas megrendülései és az elho­mályosodott látóhatárok között ingathatlan bizalommal kereste a megmentésnek megszű­kült ösvényeit. Azok közé tartozott, akiknek a nagy összeomlás után a hazánkat tipró ellen­ségekkel kellett megtalálniuk az érintkezésnek és a lehető megértésnek módjait A programm­beszédében ezért a hazafi­ lelkiismeret érzékeny­ségével és az államférfiúi megfontolás tiszta­ságával látjuk kifejtve azokat az igazságokat és követelményeket, amelyek az ország mai helyzete fölött uralkodnak. Ő tapasztalásból tudja és ahogy tudja,­­úgy mondja, hogy jelenben a mi belső politi­kánkat a mi külső politikánknak kell irányíta­nia és a jó külpolitikának legelső föltétele bel­ső viszonyainknak teljes konszolidációja. Ő látja és tudja, hogy ez irányban az országban még sok hiányt tell pótolni, mindenekfölött a törvény erejét és a kormányzat­ tekintélyét kell helyreállítani. Ennek ter­­észetes járuléka, hogy a megbontott társadalmi békét újra be­vigyük a lelkekbe és az összes osztályokat egy­befoglaljuk a fokozott termelés megfeszített munkájába Hogy ez nehéz hazafiúi feladat, éppen beszédéből látjuk. Méltán mondhatta kétségbeejtőnek, hogy államiságunk romjain, szétdúlt hazáink törmelékdarabjai között a ma­gyarok nemhogy kez­et fognának, egyik gyű­lölséggel és irigységgel tekint a másikra. Meny­nyire igaza van, bizonyság rá magának a nem­zetgyűlés üléseinek indulatviharzása, ami­kor pedig onnét kellene szertehangzania a nem­zeti akarat egybefoglaló harmonikus szózatá­nak. Bethlen Istvántól a legilletékesebb ítélet­mondás is az, hogy olyan ország nem számíthat szövetségekre, „amelyben felelőtlen tényezők nap-nap után kardjukat csörtetik". Az ő fáj­dalmas egyéni tapasztalásai, hazafi­­ lelkének megpróbáltatásai kitágították­ látkörét és az előtte megnyílt világtörténelmi perspektívában csak annál mélységesebb megdöbbenéssel szemlélhet, hogyan sürögnek a nyilvános fórumon olyanok is sokan, akik kisszerű osztály- és magánérdekek örökös szembeállítá­sával egyenest az ország nemzetközi számba­vehetetlenségét munkálják és ennek következ­tében teljes elszigeteltségét is idézhetik elő. Bármi szomorúan érintheti is azonban az ország mind jobban tisztuló közvéleményét az ilyen látvány, Bethlen István nemes egyéni­ségének és államférfiúi hitének latbavetése már magában oly biztató jelenség, amely az országos rekonstrukció munkájában döntően segíti elő a romboló erők visszavetését, a bontó befolyások ellensúlyozását, az alkotó képessé­gek tömörítését. Bizalom nemzeti jövőnkben! Ez a varázslat emelte föl Bethlen István­­ le­sújtott lelkét, ez árad szét beszédének hatásá­val az egész magyar közönségre. Hiszen az volt oly viszontagságos, örökös viharok között há­nyatott nemzeti sorsunknak gondviseléses jel­lege, hogy valahányszor történelmi szerencsét­lenségeinkben a pártos bomlás és vad önzés kísértései támadták meg a szellemeket, soha­sem hiányoztak olyan erős lelkek és igaz haza­fiak, akik vezérlő képességükkel, győzelmes lendületre élesztették a nemzet természetes ne­ixaea ösztöneit és tiszta belátását. A lengyelek megtisztították Galíciát az oroszoktól. Bécs, szept. 20. A Neues Wiener Tagblatt tu­dósítója táviratozza Varsóból, hogy Lublinból ma jelentés jött, hogy a híres wolhyniai háromszög harmadik pillérét, Rovnót elfoglalták. Zdob­unowo, a fontos csomópont Rovnótól délre ugyancsak a len­gyelek kezére került. Galiciát az oroszoktól meg­tisztították és a Pavlenko-hadsereg Szovjet-Ukrajna­­területére való bevonulásának nincs akadálya. A lengyel hadsereg intézkedésére Balakovics tábornok hadser­egcsoportját nemzeti csapattá­­ szervezték át. B­alakovics tábornok parancsnoksága alatt bolsevista­ellenes osztagok harcolnak. Maga a tábornok orosz, aki a lengyelek szolgálatába áldott. A bosevikiek százezer rubelt aranyban tűztek ki fejére.­ Bécs, szept. 19. Az United Telegraph jelenti. A lengyel-orosz béketárgyalások során ma meg­kezdődött a titkárok megbeszélése. Holnap talál­koznak egymással Joffe és Danszki, a lengyel kül­döttség vezetője. A tárgyalások valószínűleg hosz­szabb ideig tartanak. Mint az United Telegraph­ képviselője kitűnő forrásból értesül, az oroszok hajlandók elismerni a Curzon­ vonalat Lengyelor­szág határául, azonban további engedményeket nemm tesznek. Másrészt ragaszkodnak ahhoz a követelé­sü­khöz, hogy Oroszország szabad forgalomba lép­hessen Nyugateurópával. Orosz oldalról közlik, hogy az oroszok be akarják engedni a sajtót a bé­ketárgyalások teljes üléseire. Újabb válság Németországban. A szocialisták a birodalmi gyűlés Bécs, szept. 20. A Morgenn-nek jelentik Ber­linből. A birodalmi kormányban rövidesen fontos változás lesz. Heinze alkancellár és birodalmi igaz­ságügyminiszter, a kormány legfontosabb bizalmi embere, kiválik a kormányból. Megerősítik, hogy dr Wirth birodalmi pénzügyminiszter benyújtotta le­mondását. A birodalmi pénzügyminisz­ter elhatáro­zása azokra az ellentétekre vezethető vissza, ame­lyek közte és Giessbarth birodalmi postaügyi, vala­mint Gröner birodalmi közlekedésügyi miniszter közt a közalkalmazottak fizetésének nagy reformja tárgyában felmerültek. Sok szó esik a töbségi szocialisták hivatalos orgánumának, a Soziallistische Korrepspondenznek támadó föllépésről. A kőnyomatos a birodalmi pénz­ügyminiszter lemondásával kapcsolatban bejelenti, hogy más miniszterek is belefáradtak hivatalukba és vissza akcarnak lépni. Ezek között van Koch bel­ügyminiszter. A kőnyomatos azután a válság megoldásának módozatairól írva, megállapítja, hogy a szocialistákra nézve teljes lehetetlenség a nép­párttal együtt résztvenniök egy kormányban. Egyet­len megoldás van csak: a birodalmi gyűlés felosz­latása. Hogy az félév múlva vagy most fog megtör­ténni, az még nincs eldöntve. A német néppárt teg­napra több nagyszabású gyűlést hívott egybe, ame­­­lyen tiltakozni akartak a szocialisták ga­zdálkodása ellen. A radikális szocialisták kiadták a jelszót, hogy a gyűléseket meg kell akadályozni. Több he­lyütt véres verekedésre került a sor. A poltika eseményei. A kormányzópárt ma este Meskó Zoltán ál­lamtitkár elnöklésével értekezletet tartott, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök és a kormány csak­nem valamennyi tagja megjelent. Az értekezleten gróf Teleki Pál fontos külpolitikai nyilatkozatokat tett, amiket a párt egyhangúlag tudomásul vett. A miniszterelnök nyilatkozatához hozzászóltak: Bott­lik József, Rakovszky István, Kovács I. István, Ru­­binek Gyula, Balla Aladár, Szmrecsányi György és Meskó Zoltán. Ezután nagyatádi Szabó István bemutatta a „Házhelyek kijelöléséről és kis ha­szonbérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot", amely alkalmasint holnap kerül a nemzetgyűlés elé. Ugyancsak holnap terjeszti a Ház elé a kor­mány a három hónapra szóló indemnitást. Az Ébredő Magyarok Országos Egyesületé­nek elnöki konferenciája huszonöt pontba foglalta azokat a politikai és gazdasági intézkedéseket, a­melyeknek sürgős végrehajtását kéri a kormánytól. A memorandumban foglalt követeléseket kedden délben nyújtja át az egyesület igazgatóságának küldöttsége Szmrecsányi György vezetésével gróf Telesd Pál miniszterelnöknek. Úgy tervezik, hogy a memorandum átnyújtá­sának ideje alatt a főváros­ban a villamoskocsik öt percre megállanak. Bethlen István külügyminiszter. A Teleki-kormány megalakulása óta a külügy­minisztériumot maga a miniszterelnök vezette. Mi­vel azonban a külügyek irányítása mind nagyobb munkával jár, a kormány előterjesztést tesz a kül­ügyminiszteri szék betöltésére. Gróf Teleki Pál a külügyi tárcát gróf Bethlen Istvánnak ajánlotta fel s a vele folytatott tárgyalások, mint illetékes helyről közlik velünk, eredménnyel végződtek. Ennek foly­tán gróf Bethlen István külügyminiszteri kineve­zése a közeli napokban meg­örténik. Millsrand elnökjelölt. Páris, szept. 20. (Havas.) Sok előkelő sze­mély ma Millerand távolléte ellenére, fölkereste a miniszterelnökséget, hogy Millerand munkatársai­nál közbenjárjanak annak érdekében, hogy Mille­rand vállalja az elnökjelölést. Úgy látszik, hogy a közvélemény és a parlamenti körök szokatlan egy­hangúsága Millerand elhatározását megingatják. A jelek arra vallanak, hogy ha, amint az valószínű, a kamara keddi ülésén az ország akarata nagy vehemenciával fog Millerand mellett megnyilvánul­ni, a miniszterelnök majd tovább nem tud a köte­lezettségei elől elzárkózni, melyet a nemzeti sza­badságok föntartása ró reá. Ha Millerandot ily körülmények között jelölni fogják, majdnem bizo­nyos, hogy ellenjelölt nélkül fogják megválasztani. Millerand holnap tér vissza a Quai d'Orsayra. Arra az esetre, ha Millerand elfogadná a je­lölést, a Matin Millerandnak következő programja­ját közli: Megjavítása, ha nem is az Angliához, de a Lloyd-Georgehoz való viszonynak, aki az em­lített lap véleménye szerint rossz név ien veszi, ha emlékeztetik arra, hogy a lengyel kérdésben téve­dett. Továbbá a jóvátétel kérdésének megoldása. Meg kell végül valósítani a német-francia viszony megjavulását, ami Németország rosszindulata miatt eddig nem volt lehetséges. Ha az utóbbi pontban megoszolnak is a vélemények, mégis kedvező jel, hogy immár a párisi sajtó is hangsúlyozza a né­met-francia viszony megjavításának szükségét. Határegyezmény Magyarország­ és Jugoszlávia között. Dr Aigner Károly főispán elnökl­ésével nagy­fontosságú értekezlet volt tegnap Szegeden a jugo­szláviai határátlépés és közlekedés tárgyában. Ott volt az értekezleten Patacsi Dénes államtitkár és Preszly Elemér, Pest megye főispánja is. A helyi hatóságok részéről megjelent a körletparancsnokság képviselője, továbbá eljöttek a szerb demarkációs vonalmenti magyar vármegyék megbízottjai és a megszállás alatt levő vármegyék zsupánjai. Az ér­tekezleten egyezmény jött létre Magyarország és Jugoszlávia között, földmunkák végzése céljából a Makó és Baja közötti ideiglenes határvonalon való átlépés tárgyában. Az egyezmény csak azokra a személyekre alkalmazható, ak­ik a demarkációs vo­nalak egyik oldalán laknak és a másik oldalon levő olyan földinga­lanok művelői (bérlői vagy tulajdo­nosai), amelyek a demarkációs vonaltól legfölebb húsz kilométerre esnek. Az újszegedi óvodára és elemi iskolára külön az a megállapodás, hogy ezek magyar tanerőkkel megnyithatók és fentarthatók Szeged város részéről Új főispán. Csongrád vármegye főispánjává dr Szabi Sándor volt nemzetgyűlési képviselőt fogják kine­vezni. Saller miniszter Pestszentlőrincen. Frühich­t Mátyás nemzetgyűlési képviselő vasárnap délután tartotta beszámolóját Pestszentlőrincen, mely al­kalommal kíséretében megjelentek Haller István kul­tuszminiszter, Semrecsányi György, Dernolák Nándor, Taseler Béla, Somogyi István és Gunda Jenő képviselők. Frühich­t Mátyás beszámoló beszéde után, melyben a kereszténység gazdasági szervezkedését hangoztatta, Hal­fer István miniszter tartott hosszabb beszédet a nagy számban megjelent választók előtt, akik a pártvezér fej­tegetéseit mindvégig ovációkkal fogadták.

Next