Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAJC l , Egész évre 280 K — f Félévre 140 .. — „ Negyedévre 70 „ — ,, Egy hóra :. 25 „ — „ Egyes szám ára hely'ben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabászerinti Ara 2 korona. Köznapokon 1 korona*. i XML évfolyam 228. (14,341.) szám. s* V. I r » fefg^. ^September 28. Kiadótulajdonoson : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V., Vilmos csonzér-ót 7. FIÓKKIADÓIVATAL: Budapest, VXL, Erzsébet körút . A brüsszeli konferencia. Harminc állam képviselője konferenciára áll Brüsszelben a világ gazdasági válsága dolgában. Magyarország küldötte is ott ül a zöld asztal mellett s előreláthatólag kedden lesz alkalma, hogy röviden ismertesse a mi pénzügyi mizériáinkat. Jelentősége nagy ennek a nemzetközi tanácskozásának, de a gyakorlati eredménye — legalább mi reánk nézve — valószínűleg kisebb lesz. Ellenséges és semleges államok először tartanak ily nagyarányú közös tanácskozást, amelyen a győzők és győztesek együtt vannak. A közös nyomorúság kezdi eltüntetni kissé a gyűlöletet. Olybá lehet venni a konferenciát, mint a népszövetségi tárgyalások előzetes szaktanácskozmányát. Nem fog hozni kötelező határozatokat, de fesztelen tanácskozást nyit meg,oly reális kérdésekről, amik az egész világot érintik. Már az összejövetel tényével is elismerték, hogy gazdasági válságban van az egész világ, tehát nemcsak a legyőzöttek, hanem a győztesek is. Ezt bizonyítja az is, hogy a pénzügyi és gazdasági kérdések öt nemzetközi tekintélyű tudósát javaslatok készítésével bízták meg, hogy miként lehetne az egész emberiséget kivezetni a háború okozta gazdasági katasztrófából! A világsajtóban már folyik is a vita főként a svéd Cassel s a francia Gide javaslatai fölött s a tudósoknak tárgyilagos indítványait is már abból a szempontból bírálgatják, hogy melyik használ a németeknek s melyik a "franciáknak s azt firtatják, hogy vajon mekkora lesz az ellentét az angolok és franciák fölfogása között? Maga az elnöklő svájci Ador már e megnyitójában jelezte, hogy a pénzügyi összeomlás ellen tanácskozó államok együttműködése a békeszerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését is hivatva van biztosítanni. E monumentumokból az látszik, hogy a háború szelleme még átmegy e békés szaktanácskozásra is s ennek eredményeit kisebbíti. Sőt az összes békeszerződések dacára is úgy tűnik föl előttünk, mintha a gyilkoló fegyverek pihenése óta a nemzetek között gyilkos gazdasági harc és valutaháború folynék, melyben nemcsak az államok vesznek részt, hanem a spekuláló társadalmak is. Mert előre kimondhatjuk azt az igazságot, amit a konferencián legkevesebbet fognak emlegetni, hogy a világ gazdasági válságának legfőbb oka a nemzetek politikai gyűlölködése s a kapzsi pénzügyi viaskodás. A győztes országok s főként Franciaország beállította költségvetésébe a legyőzöttek kártérítését. A francia budget három részből áll: rendes, rendkívüli és újraépítési költségelőirányzattal. Ez az egész fölborul, ha Németországnak pénzügyi kedvezményt adnak. S ne felejtsük el az amerikai szakértők véleményét, mely szerint Franciaország pénzügyileg legyőzött ország. A brüsszeli konferenciát is befolyásolja tehát a francia-német viszály s növeli az összes államok között az ellentétet a gazdasági versenyből folyó természetes féltékenység. Mindezt annak magyarázatául írjuk, hogy túlságos reményeket nem fűzünk a konferenciához. De a tudósok és szakértők tárgyilagos kritikái és indítványai mindenesetre meg fogják termékenyíteni a nemzetek közvéleményét. Mi magyarok nem tehetünk egyebet, mint hogy a koldusok névjegyzékébe való fölvételünket kérjük. Évszázadokon át mellékletei voltunk más alapnak, most először szerepelünk „önállóan", amikor bejelentjük, hogynemzetközi segítség nélkül nem tudunk „önállóan" fönnállani. De akik túlságosan sokat járnak a külső segítségtől, azoknak figyelmébe ajánlják, hogy még a győztes franciáknak is azt ajánlotta saját tudósuk, Gide, hogy Franciaországot csak a franciák építhetik újra. s Magyarországot is a magyaroknak kell meg-smenteni. Lengyelország megszállja Litvániát, a lengyel békefejtétesek. London, szept 25. A lengyel kormány értesítette a népszövetséget, hogy Lengyelország kénytelen lesz Litvániát megszállani. Hága, szept 25. Rigából táviratozzák a londoni Morningpostnak. Mihelyt lehetséges lesz, az orosz-lengyel béketárgyalások legújabb ülésén a lengyel delegáció elő fogja terjeszteni feltételeit, amelyeknek főbb pontjai a következők: 1. Az ellenségeskedések azonnali megszüntetése. 2. A bolsevikok az úgynevezett Pilsudski-vonal mögé húzódnak vissza, amelyet a lengyelek az orosz előnyomulás előtt júliusban szálltak meg. 3. A békeszerződés egy pontja meg fogja állapítani annak haderőnek nagyságát, amelyet a két ellenség a béketárgyalás alatt tarthat. 4. A lojalisták—krajevoi vonalat a fegyverszüneti szerződés aláírásától kezdődőleg Keleteurópa és Oroszország között az átjáró forgalom számára nyitva tartják. Bécs, szept. 25. A Daily Telegraphnak jelentik Párisból. A nagykövetek tanácsa elhatározta, hogy Szovjetoroszország ellen október 15-én életbe léptetik a blokádot, ha Oroszország október 10-ig nem írja alá a lengyelekkel a békét D'anfianzio a Beszélgetés a „Commandante"-val,ledni kell a magyarokhoz. — „Amikor A Fistl Hirlap kiküldött munkatársától, D'Annunzióval beszélni a mostani mozgalmas fiumei napokban, egyike a legnehezebb dolgoknak. Először az ünnepségek sorozata, tisztelgő küldöttségek végtelen zaja Azután az új állam kialakulásával együtt járó hosszú tárgyalások. Mindéhez hozzá kell számítani a d'Annunzio nyugtalan temperamentumát: mindent maga akar intézni, mindenütt személyesen akar ott lenni. Már egy hete voltam Fiumében 0s valahányszor megjelentem a kormányzósági épületben, az adjutánsok, akiktől megkérdeztem, vajon azon a napon fogad-e Gabrielle d'Annunzio, pontosan ugyanazokkal a szavakkal feleltek: — Non io credo! Il signor Commandasite e molto occupato! (Nem hiszem! A kormányzó úr nagyon el van foglalva!) Végül levelet írtam Gabrielle d'Annunzionak, amelyikben előadtam, hogy a „Pesti Hr-lap" részéről jöttem le Fiuméba, napok óta hiába várom azt az alkalmat, hogy vele beszéljek, pedig a magyar közönséget bizonyára nagyon érdekelné, hogy Fiume mai urának mi mondanivalója van számára? Reggel kilenc órakor — megbízható ember útján — gondoskodtam arról, hogy levelem d'Annunzio saját kezébe kerüljön. Két órával később markantam az erősítést, hogy a signor Commandante délután hat órakor fogad. Ezzel azonban még nem volt vége az odisszeának. Tíz perccel a kitűzött óra előtt új értesítés érkezett hozzám. A kormányzó nagyon sajnálja, közbejött akadályok miatt másnapra kénytelen halasztani az audienciát Még két nap telt el, két nap, miközben a signor Commandante előszobájában mindig ugyanazokat a várakozó arcokat bújtam — végre aztán megnyílt előttem a legbelső ajtó s ott álltam Gabrielle d'Annunzio előtt. Az arditi csapatok csukaszürke egyenruhájában fogadott. A katonablúz mély kivágása szabadon hagyja fehér ingmellét, alacsony duplagallérját és bosaziit, fekete nyakkendőjét Feketelen, élénk fogadtatás. Mialatt a terem közepén álló zöldterites asztalhoz ültet, kedvesen bocsánatot kér azért, hogy ilyen sokáig megváratott Maga is az asztalhoz ül, cigarettával kínál és várja a kérdéseimet Megkérem, beszéljen valamit az új guarnerói régensségről. D'Annunzio szájában gyors tempóban peregnek a gyönyörűen muzsikáló olasz szavak: , _ _ — Egy esztendő óta mindenféle békés és háborús eszközzel megkíséreltük azt, hogy Olaszországgal, az entente-nal és az ellenséges államokkal elismertessük Fiume olaszságát. Ez az egy évi birtoklás nem került ellentétbe semmiféle befejezett ténynyel, mert sem Olaszország, sem a szövetségesek, sem azok a heterogén népek, amelyek a környéken laknak, nem kísérelték meg, hogy a mi birtoklásunkkal szembehelyezkedjenek. Az én jelszavam az volt, hogy aki bírja, marja. A múlt év szeptember tizenkettedikén jöttem Bouchiból Fiuméba. Egy esztendő alatt szembehelyezkedtem Olaszország hivatalos politikájával és a szomszédos népek akaréiztával. Mindezt háborgatás nélkül megtehettem. És most egy év múltán jogom van azt hinni, hogy Fiuméban megmaradnak azok az állapotok, amelyeket itt megteremtettem. Azok, akik ellenségeink vol jelszava , aki bírja, marja. " Kezemeg költő voltam ..." A kis káplár. Fiume, szeptember 23- 14tak, franciák, amerikaiak, amikor velük erről beszéltem, bevallották előttem, hogy, legyőzöttnek tekintik magukat. — Signor Commandante! — kérdeztem ezután — hogyan képzeli el Fiume jövőjét? — Amint ön is tudja, szabad kikötőt akarunk itt csinálni. Ilyen módon itt kikötője lesz a magyaroknak, éppen úgy, mint a románoknak vagy a cseheknek. A horvátoknak és a szlovéneknek is, ha ezek a népek szabadulnak a jugoszláv igától. Ezután külön kérdés nélkül a magyarokról és Magyarországról kezdett beszélni: — A magyarok a mi régi barátaink. Igaz, hogy volt idő, amikor a magyarok — a háború alatt — ezt elfelejtették, mert a magyar katonák sok rosszat követtek el Olaszországban. A harctereken annak idején nekem is volt alkalmam meghallgatni a meggyötört emberek, olasz nők panaszait. Ezt természetesen elfelejtettük, amikor a háborúnak vége lett. Most újra éled bennlünk azoknak a nagy magyaroknak emléke, akik részt vettek Olaszország újjáteremtésének dicsőséges munkájárban és Garibaldi oldalán küzdöttek a mi oldalunkon. És az olasz-magyar tradíciók. A humanizmus, Corvin Mátyás, Magyarországi Szent Erzsébet. Abban az időben, amikor még költő voltam inkább és nem vezér, aki élére áll a népének, elmerültem a magyar humanizmus és Corvin Mátyás korának a tanulmányozásában. Azt tudja, hogy Corvin Mátyás nagyon szerette a zenét! Én mindenfelé összekerestem a régi zenélő szerszámokat. És a mi régi olasz zene-instmmaink legszebb darabjai Magyarországról kerültek hozzám. Van különben a gyüjtettsényemben egy darab, amiről az a zenekereskedő, ciki nekem eladta, azt állítja, hogy a Sapho lírája volt. D'Annunzio nyugtalan, csapongó fantáziája most ismét a politikára ugrott vissza. — Én tehát azt hiszem, hogy nekünk mindent elfelejtve közelednünk kell a magyarokhoz. Megvan köztünk a gondolkozás és a kultúra közössége. Barátoknak kell lennünk! X X X X X X X X X X X semmi nehézsége nem lesz annak, hogy az önök hazája szabadon használja a kikötőnket, hiszen a mi országunk a legszabadabb ország lesz az egész világon! Más részről azok az idegenek, akik részt vettek a mi ünnepségünkön, nem tagadhatják, hogy a mi városunk tiszta, telivér olasz város! Mondhatom, hogy bár mutatkoztak itt ellenszenvek, megnyertük ezt a földet. X XXXXXXXXXXX X X X X bizonyosra veszem, hogy megértjük egymást. Bőszen végül a természet is hasonlónak alkotott bennünket. A merész bátorság, a nagylelkűség, a szép és grandiózus élet szeretete. Ezek