Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
PESTI HÍRLAP i s sajtószabadság és a cenzúra. — A nemzetgyűlés ülése. — Egy heti szünet után a nemzetgyűlés kedden megint ülést tartott, amelyet különösen két kérdés uralt: a sajtószabadság és a cenzúra ügye, másrészt az egyetemi zavargások tárgyában előterjesztett sürgős interpelláció, amely azt kifogásolta, hogy a numerus claususrólszóló törvényjavaslatot az egyetemi ifjúság valósággal fölülbírálja s vétóval és ellene. Egy másik sürgős interpelláció az internáltak ügyét tette szóvá, amire nézve a belügyminiszter kijelentette, hogy rövidesen háromtagú bizottság fogja az internáltak ügyét ott a helyszínen felülvizsgálni s méltányos esetekben azonnal intézkedik a szabadonbocsátás iránt. A szerdai ülésen a honvédelmi miniszter válaszol a Rupert-féle interpellációra a Landauügyben. A tanácskozást Hokovszky István és Bozilik József vezették. Heimann Miksa elfedő a találmányi szabadalmra akri Máté novellát ismertette. Rassay Károly nem nagyon örül a javaslatnak éppen novelláris volta miatt. Kérdi, miért nem vették elő a szabadalmi törvénynek már évek óta kész tervezetét, hogy valamennyi problémát egyszerre megoldhatták volna. Rubiner Gyula kereskedelmi miniszter: A novella felnyújtásának oka sürgős pénzügyi érdek volt, arivoly nem tűr halasztást, mert a pénzügyminiszternek kötelessége gondoskodni, hogy az államháztartás egyensúlya minél előbb helyreálljon. A javaslatot úgy általánosságban, mint a részleteiben Rasssz módosításával elfogadták, a harmadszori olvasása szerdán lesz. Gróf Csáky 1E313 külügyminiszter beterjesztette a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatoi. (Kiadták a külügyi, közjogi és közgazdasági bizottságnak.) Elnök jelentette, hogy a kereskedelmi minisztár i szerdai ülésen válaszol Kerekes Mihály és Magyar Kornély Interpellációjára. (Majd bizottsági tagválasztásért voltak.) Leécsényi Pál i .m . s A flügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a kir. bíróságok ás ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumiban való ideiglenes alkalmazásáról szóló t.-c. meghosszabbításáról. Rakovszky elnök a bizottsági tagok eskütétele után figyelmeztette a karzatot, hogy eskütétel alatt kötelessége mindenkinek fölállani. (Mozgás.) Bodor Györffy: Ki kell őket ráverni ! Nincs bennüktisztesség! (Egy hang balfelöl: Zsidók") Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be az adótól való menekülés meggátlásáról továbbá a dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított pénzbüntetések mértékének '"'emeléséről. Következett az indítványok indokolása. A sajtótörvény revíziója. Sluganez Albin a sajtótörvény revíziója tárgyában benyújtott indítványát indokolja. Eddig a sajtószabadságot mindig az államhatalommal szemben védelmezték, de sohasem munkásaival és birtokosaival szmben. Azt kell lehetetlenné tenni, hogy a sajtó megvehető legyen. A kiadóiknak és hírlapíróknak jogi viszonyát végre-valahára intézményesen és radikálisan rendezni kell. Föl kell állítani az autonóm sajtóskamarát. A mostani formány nyolc hónapi működése a papirellátás és a cenzúra rendezésében merült ki. Orbók Atilla: Mindkettő egyformán jól sikerült! A cenzúra, is, a papirellitás is. Lingauer: A cenzúra intézménye olyan elfajulásokat mutat, hogy a magyar sajtó ennek következtében zsurnalisztikai értékben leromlott. A régi eleven, magas színvonalon álló zsurnalisztika ma tojástánccá fajult, amely alig győz védekezni a polgári, de főként a katonai cenzúra túlkapásaival szemben. Ma az a helyzet, hogy még a minisztereknek sem adatik meg a mód arra, hogy az országot a maguk szándéairól és törekvéseiről tájékoztassák, mert nyilatkozataikat a katonai cenzúra egyszerűen keresztül húzza. Oisók Atilla: Katonai diktatúra! (Zaj.) Lingauer: A reform alapgondolata a sajtószabadság kell, hogy legyen; ezzel pedig összeegyezhetetlen a cenzúra, amely ma a magyar sajtót akcióképtelenné tette, s a kormány tekintélyét is megalázta mai elfajulása. Ha azok a hadinagy és főhadnagy uraik jobban tudják, hogy mi való a nyilvánosság elé, akkor tessék őket a bársonyszékekbe ültetni. (Orbók Atilla: Az újságírókat meg a vezérkarba!) Akkor aztán a cenzúra gusztusának megfelelő kormányzat lenne. Ma például megtörténik, hogy amit az ügyészi vagy miniszterelnöki cenzúra átenged, azt a katonai cenzúra eltiltja. Van rá eset, hogy altisztek cenzuráznaik. Eddig csak egyetlenegy embert nem ért a cenzura:a hadügyminisztert, amiből azt következteti, hogy ott legokosabb ember az országban és ő van hívatva a politikai vezetésre. Gaál Gasston! Nem beszél annyit, mint a többi! Beniczky Cián: Nem is cselekszik! (Zaj.) Unganet: A hadügyminiszter kijelentette, hogy megtiltja a katonaságnak a politizálást és arról lehúzza az uniformist, akit ezen rajta ér. Ezzel szemben az történik, hogy Ez egyes katonai fórumok reggeltől este ilyebet sem tesznek, mint politikai kérdéseken veszekszenek, mert a járási katonai parancsnok cenzúráját megfellebbezika vármegyei parancsnoksághoz, szét meg a körletparancsnoksághoz. Ez nem megtiltása, hanem bevezetése a politikának a hadseregbe. Szilágyi Lajos: Ez a veszte a hadseregnek! Ungauer: Furcsa az a rendelkezés például, hogy az egységes kormányzópárt kebelén belül mutatkozó differenciákról a sajtóban nem szabad írni. Ha továbbra is ilyen rendelkezéseket adnak ki, megölik a sajtót, lehetetlenné teszik. Az is furcsa, hogy amit egyik lapba megengednek, a másikba letiltják. Erre nézve szemelvényeket olvas föl Mindent összevéve, azt mondja, hogy volt ilyen, állapotok lesznek Magyarországon, sajtókérdésről beszél"! majdnem ofetrlanság. . . . „ Gaál Baszta»: A kivételes törvényeknek kell véget ! Giafeto. Báró Störényi Jisssf: Helyes! Igaza van Gaálnak! Hegyeshalmi Lajos: Dehogy van igaza! Szó sincs róla! Lineansz: A cenzúra most már a komány nyakára nőtt és ebben a levegőben nem tartja helyesnek, hogy A sajtótörvény reformjával foglalkozzon.. Akkor jön el ennek az ideje, amikor megszabadul a sajtfelfigyelet mai militarizálásától. Addig ideglenesen visszavonja indítványát, de fentartja a jogot, hogy konszolidáltabb időbens előterjeszthesse. (Általános helyeslés.) A miniszterelnök a sajtózékrmról. Gróf Teleki Pál miniszterelnök: Bárha visszavont inditványnyal áll szemben, szükségét érzi, hogy néhány nyilatkozatot tegyen, ő is azt mondja, hogy nyugodtabb időre kell hagyni a revízió tárgyalását. " Azonban megjegyzi, hogy az igazságügyminisztériumban az idő szerint is foglalkoznak a sajtóreform előkészítésével s a sajtókamara felállításának gondolatával- És rövidesen az érdekelt körökkel való megbeszéléseket is lefolytathatják. Ami a cenzúra kérdését illeti, mint már múltkor kifejtette, a minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján gyökeresen megváltoztatja azt és megszünteti a parallel cenzúrázás", amely a legnagyobb bajokat okozta. A személyi kérdéseiket már befejezte, a szerkesztőkkel is megbeszélte a modul vivendit és november 1-én életbe lép az új szisztéma. Ami a katonai cenzúrát illeti, természetesen azt is bevonják ebbe. Reméli, hogy magát a cenzúra fogja magát némileg igazolni. (Helyesség.) Visszavont indítványok Zákány Gyula indítványa levételét kéri, mert a kormány nem mutatta az eddigi keresztény nemzeti kurzus terén való munkateljesítményében azt a biztosítékot, amelyben indítványa megszavazás esetén részesülnek végrehajtás tekintetében. Rassay Károly is visszavonta indítványát. Karafiáth Jenő a harmadrendű vasutak, az úgyneevezett gazdasági kisvasutak típusának vasúti rendszerünkbe való mielőbbi szerves beillesztésétsürgette, amit a tömktermelés tesz szükségessé. (Helyeslés.) Habinak Gyula kereskedelmi miniszternek nincs kifogása az ellen, hogy az indítványt napirendre tűzzék, annál kevésbbé, mert hiszen kész törvényjavaslata is van ebben a tárgyban. Azonban a kormánynak nincs elég panzs és való hozzá, hogy a törvényben foglaltakat megvalósíthassa. Amíg az anyagiaikat nem tudják előteremteni, addig csak a korpus jurfat szaporítják egy törvénynyel, anélkül, hogy azt végre lehetne hajtani. Alkalmas időpontban osszz dolga lesz benyújtani a törvényjavaslatot. Raxaváth Jenő megnyugodva a kereskedelmi miniszter által mondottakban, visszavonta indítványát. A Ház aztán áttért a sürgős interpellációkra. Miért nincs még rend ez egyetemeken? Vasadi-Balogh György: Nálunk senki sem akarja, hogy vezessék, hanem mindenki vezetni akar. A helyzet az, hogy olyan állapotok állottak elő az egyetemen, hogy a rendes tanítást megkezdeni nem lehetett, sőt még mindig napirenden vannak a zavargások. A rend legfölebb csak látszólagos. A meghozott törvény mindenkire nézve kötelező, s e fölött őrködnie kell magának az ifjúságnak is, de elsősorban a kormánynak. Az ifjúság nem várta be az egyetemi tanács döntését, hanem ír még a felvételük iránt érdeklődőket is inzultálta, sőt súlyosabb testi sértésekkel fogadta. Voltak a folyamodók közötti 80 százalékos rokkantak, akiknek négyet kitüntetésük van, ilyeneket is visszautasítottak, egyszerűen azt irván aktáikra, hogy „kérésük nem teljesítheti" Barla-Szabi lessel. Az orvosi karon csak bizonyos szzalékot vettek fel az ötödik évre. Vasadi-Balogh: Ez nem felel meg annak az intenciónek, amit Prohászka és Bernoláik itt képviseltek. Egyesek az egyetemek rektorait és tanárait fenyegették meg. A kolozsvári egyetem rektorához bementek és lovaglópálcával hadonásztak az orra előtt, kijelentvén, hogy nem az a fontos, amit a nemzetgyűlés akar, hanem amit ők akarnak. (Mozgás és zaj.) Fangier Béla: Egy-két éretlen gyerek tette volt! Kerekes Mihály: Ha éretlen, na menjen az egyetemről Vasadi-Bíbb: Ezek az ifjak tehát újra vissza akarták állítani a diáktanácsot Az ifjúság azt hitte, hogy e voltakép a főrendiház szerepét vette át s igy felülibirálhatja a Ház határozatát és visszaküldheti kijavítás végett. Szüligyi Lajos: Ilyet nem lehet tűrni. (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Bolsevizmus kikeresztelkedve! (Derültség és zaj.) Vasadi-Balogh: Mindenről adatai vannak. Kérdi, micsoda intézkedések történtek, hogy az egyetemen a rend biztosítassék? Eddig semmi erélyes intézkedést nem látott. Az ifjúság tehát joggal hihette, hogy szabadon lehet, amit akar. Benkő Gábor: Azt hitte, hogy Magyarországon van! (Zaj.) Vasdi-Balogh: A kultuszminiszter elkövette azt a hibát is, hogy magához hivatta az egyetemi egyesületek vezetőit, hogy miképen lehetne biztosítani a rendet. Egy törvényt, amely életbe lépett, nem lehet alkudozás tárgyává tenni Haller miniszter: Szó sincs róla! Mese! Szijj Bálint: Tegnap is elpüföltek egyet! Épen ott mentem el az egyetem előtt, amikor kirúgták és megverték. Vasadi-Balogh: Még az ultima náció: az egyetem bezárásának kilátásba helyezésével is érvényt kellett volna szerezni a törvénynek. Neki az a benyomása, hogy a folytonosan megújuló zavargásokban bizonyos célzatosság is van. A mozgalmak háta mögött valami spiritus rektor is működik, aki nemcsak a rektor magnifikus intézkedéseit akadályozza meg, hanem a kormány és a nemzetgyűlés intézkedéseit is, hogy aztán azt mondhassák, hogy lám, itt nem tehet addig konszolidáció, míg bizonyos dolog meg nem történik. (Nagy zaj.) Meskó Zoltán: Ez az! Erre megy a játék! Vassah-Balogh: Nem tudja, NOCT új: erély hiányzott-e, mert hiszen a minap épen egy másik minisztertől hallotta, hogy ha renitenciát lát, szuronyhegygyel is kipiszkálja a magtárból a gabonát. (Óriási zaj a keresztény párton). Xascler Béla: Gyalázat ilyeneket hozni elő a nemzetgyűlésen ! (Nagy zaj és kavarodás a kisgazdapárton.) Gaál Galaton: Micsoda? Az egyik olyan gyalázat, mint a másik! (Nagy zaj a kisgazdapárton.) Taszter Béla: Bocsánata?, kérek, ez nem ide valós CPfafd, str. falkiáltások.. Hendrel Rendre S..ál Gasston: Tessék nyugodtabbnak lenni, képviselő urak és a gyalázat szót vigyázva alkalmazni! (Folytonos zaj.) Az elnök: Kéri a szónokol, hogy ismételje meg azokat a szavakat, amikre a zaj kitört. (Zaj. Nem ő mondta, hanem Taszler!) Akkor majd a beszéd után fogom megkérdezni Taszler urat, hogy mit mondott. Hornyánszky Zoltán: Állapítsák meg a gyorsiró jegyzetekbe'! Mért vannak gyorsírók? (Zaj.) Smuk: Azok még nincsenek készen. Egyébként na tanítson ki engem- Rendreutasítom! Vasadi Balogh- Felhozza a műegyetemen most, 31-én történt esetet, majd fölolvasta interpellációját- A koltuszminiszter válassa. Haller István kultuszminiszter: Nem kívánja kutatni, hogy bizonyos dolgok minő célzattal kerülnek a nemzetgyűlés alé, mert feltételezi, hogy minden képviselő lelkiismeretes mérlegelés tárgyává teszi, hogy mit hoz ide. (Élénk taps a kereszténypárton.) Tévedésnek minisíti, hogy a rend még nincs helyreállítva, mert az egyetemeken az összes fa-kultásoscon megindult a tanítás és újabban nem volt semmi néven nevezendő érdemleges incidens. Ha mi meg akarjuk érteni az ifjúság pszichéjét, bele kell képzelnünk magunkat abba a helyzetbe, amin az 6-7 éven keresztül átment .Őket az érzéseket nem lehet máról-holnapra rendőrnel elfojtani. Azonban mégis el lehet érni a konszolidálást az egyetemen és ő azt hiszi, hogy el is érte. Amikor két hétel ezelőtt az első agresszív fellépés jelentkezett, kijelentette, hogy azokat nem fogja tűrni és érvényt kíván szerezni az egyetemi tanács tekintélyének. Azóta a beiratkozások folytak és mindazok, akik az engedélyt megkapták, be is iratkoztak. Gaál Gaszton: És ki is dobták őket! (Derültség.) Haller: Hogy az elbírálás miként történt, nem bírálja felül, vannak esetek, amelyekből azt lehet következtetni hogy az igazolás nem történt a törvény Intenciója szerint. Ő azonban nem indul a látszat után, mert meg van győződve a tanár kar hazafiságáról, mérsékletéről, belátásáról és judoiumáról. Hogy valaki 80 százalékos rokkant az még nem zárja ki, hogy mikor hazajött, olyan magatartást tanúsított, amelylyel alkalmat adott rá, hogy ne engedjél l. az egyetemre. " Barla-Szadi Olyanokat nem engedtek rá, akiket a katonai bizottság igazolt! Haller: Amennyiben lesznek konkrét esetek meg ^JP^10^',h0rry minden fórum, amely téved at a térvédést korrigálni fogja. (Élénk helyeslés és taps). Ez idő szernt azonban ilyen esetről nem tud. Ami a műegyetemi incidenst illeti, az illető meg fogja kapni büntetését. Többen kapok jelentést, hogy akik az atrocitásokat elkövetők, amikor igazoltatni akarták őket, megugrottak. Ebből azt következteti, hogy azok nem egyetemi hallgatók volmert a magyar egyetemi hallgatók nem gyávák, hanem az egyetemen kéttel álló tényezők, akik az egyetem bezárását akarják provokálni. Soha még magyar nemzet-gyűlés és kormány a magyar ifjúságért annyit nem tett mint az ország mostani legszegényebb, legnyomorultabb kormánya. Mikor az egyetemi ifjúság egy jókora részét a karhatalomban foglalkoztatják, akkor milliókra menő szubvenciót adnak ezeknek az embereknek, akiktől elvárnák, hogy a saját portájukon is teremtsenek rendet. Ismételten kijelenti, hogy a diákjátói akcióba a bel- és külföldet addig nem fogja belevonni, amíg teljes és tökéletes fegyelem és rend nincs az összes iskolákban. Kéri az ifjúságot, hogy végre vesse magát komolyan a tanulásra és mindannak a problémáinak a megoldását, amelyek az ő lelküket ép úgy égetik, mint az ifjúságé, bízzák a nemzetgyűlés bölcseségére és erélyére. (Élénk helyeslés és taps) Vasadi-Balogh a miniszter válaszára konkrét eseteket sorolt föl az atrocitásokról és igazságtalanságukról. Haller erre azt feleli, hogy ő is tud konkrét eseteket, amikor föl nem vett hallgatók azt mondták a többieknek, hogy „ha majd mi leszünk felül, ezek lógni fognak." Természetes, hogy ezek rosszul jártak. Sándor Pál: Neveket kérünk! Haller: A zavargásoknak mindig az a jellege, hogy pillanatok alatt történnek és múlnak el, de aztán nincs gazdájuk. Ő a maga részéről mindent elkövet, hogy az illetők elvegyék mellő büntetésüket- Még a közgazdasági szakosztályt vette védelmébe, amire nézve kijelentette, hogy a vitás ügyekben legközelebb ankétot hív össze. (Helyeslés.) Szijj Bálint megismételte, hogy maga látta, amint tegnap délután az egyetemen kidobtak egy fiatal embert és megverték. A Ház a kultuszminiszter válaszát tudomásul vette. Az internáltak figye. Zákány Gyula: A belügyminisztert interpellálta, hogy az internálási határozatokat vizsgáltassa felül és az internáltak ügydarabjait a bürokratikus eljárás helyett soron kívül sürgősen tárgyaltassa le. Továbbá az internálás, valamint a kiszabadítás körül előfordult visszaélésekre és panamákra nézve kérlelhetetlenül járjon el és végül, hogy egy bizottság által vizsgáltassa meg a zalaegerszegi tábor élelmezési viszonyait és az élelmi cikkek szállítására vonatkozó szerződéseket s a visszaéléseket itt is torolja meg. (Helyeslés.) Ferdinándy Gyula belügyminiszter azt felelte, hogy háromtagú bizottságot alakít két olyan, belügyi és egy igazságügyi tisztviselőből, akik eddig internálási dolgokkal nem foglalkoztak, tehát tárgyilagosak s ez a bizottság ki fog menni a helyszínre és nyomban intézkedni fog ott, ahol az szükséges, méltányos és igazságos. És mindjárt a helyszínen határoz a szabadlábra helyezésről és annak végrehajtásáról is. Ami az élelmezési bajokat illeti, azok mindenütt vannak, tehát az internálási táborokban is. Itt a tábor-igazgatóság egyebet nem tehet, mint hogy a romlott dolgokat nem veszi át és gondoskodik, hogy a szerződést betartsák a szállítók. Ha súlyosabb visszaélések tényleg vannak és konkrét adatokat kap, vizsgáló bizottsággal nézeti meg a dolgot és a bűnösöket példát statuáló szigorúsággal megbünteti. (Helyeslés.) A választ a Ház tudomásul vette. 1120. október 27., szerda. „Hissetc egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában" Amen