Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

PESTI HÍRLAP i­ s sajtószabadság és a cenzúra. — A nemzetgyűlés ülése. — Egy heti szünet után a nemzetgyűlés kedden megint ülést tartott, amelyet különösen két kér­dés uralt: a sajtószabadság és a cenzúra ügye, másrészt az egyetemi zavargások tárgyában elő­terjesztett sürgős interpelláció, amely azt kifogá­solta, hogy a numerus claususról­­szóló törvény­javaslatot az egyetemi ifjúság valósággal fölül­bírálja s vétóval és ellene. Egy másik sürgős in­terpelláció az internáltak ügyét tette szóvá, amire nézve a belügyminiszter kijelentette, hogy rövide­sen háromtagú bizottság fogja az internáltak ügyét ott a helyszínen felülvizsgálni s méltányos esetekben azonnal intézkedik a szabadonbocsátás iránt. A szerdai ülésen a honvédelmi miniszter vá­laszol a Rupert-féle interpellációra a Landau­ü­gyben. A tanácskozást Hokovszky István és Bozilik József vezették. Heimann Miksa elfedő a találmányi szabadalmra ak­­­r­i Máté novellát is­mertette. Rassay Károly nem nagyon örül a javaslatnak ép­pen novel­láris volta miatt. Kérdi, miért nem vették elő a szabadalmi törvénynek már évek óta kész tervezetét, hogy val­amennyi problémát egyszerre megoldhatták volna. Rubiner Gyula kereskedelmi miniszter: A novella felnyújtásána­k oka sürgős pénzügyi érdek volt, arivoly nem tűr halasztást, mert a pénzügyminiszternek köteles­sége gondoskodni, hogy az államháztartás egyensúlya minél előbb helyreálljon. A javaslatot úgy általánosságban, mint a részletei­ben Rasssz módosításával elfogadták,­­ a harmadszori olvasása szerdán lesz. Gróf Csáky 1E313 külügyminiszter beterjesztette a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatoi. (Kiadták a külügyi, közjogi és közgazdasági bi­zottságnak.) Elnök jelentette, hogy a kereskedelmi mini­sztár i­­ szerdai ülésen válaszol Kerekes Mihály és Magyar Kornél­y Interpellációjára. (Ma­jd bizottsági tagválasztásért voltak.) Leécsényi Pál i .m . s A flügym­i­ni­sz­ter törvényjavas­latot nyújtott be a kir. bíróságok ás ügyészségek tagjai­nak az igazságügyminisztériumiban v­aló ideiglenes alkal­mazásáról szóló t.-c. meghosszabbításáról. Rakovszky elnök a bizottsági tagok eskütétele után figyelmeztette a karzatot, hogy eskütétel alatt köteles­sége mindenkinek fölállani. (Mozgás.) Bodor Györffy: Ki kell őket ráverni ! Nincs bennük­­tisztesség! (Egy hang balfelöl: Zsidók") Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter törvényja­vaslatot nyújt be az adótól va­ló menekülés meggátlásá­ról továbbá a dohányjövedéki kihágások és szabályta­lanságok után megállapított pénzbüntetések mértékének '"'emeléséről. Következett az indítványok indokolása. A sajtótörvény revíziója. Sluganez Albin a sajtótörvény revíziója tárgyá­ban benyújtott indítványát indokolja. Eddig a sajtószabadságot mindig az államhatalommal szemben védelmezték, de sohasem munkásaival és birtokosaival szmben. Azt kell lehetetlenné tenni, hogy a sajtó megvehető legyen. A ki­adóiknak és hírlapíróknak jogi viszonyát végre-valahára intézményesen és radikálisan rendezni kell. Föl kell állí­tani az autonóm sajtóskamarát. A mostani f­ormány nyolc hónapi működése a papirellátás és a cenzúra rendezésé­ben merült ki. Orbók Atilla: Mindkettő egyformán jól sikerült! A cenzúra, is, a papirellitás is. Lingauer: A cenzúra intézménye olyan elfajuláso­kat mutat, hogy a magyar sajtó ennek következtében zsurnalisztikai értékben leromlott. A régi eleven, magas színvonalon álló zsurnalisztika ma tojástánccá fajult, amely alig győz védekezni a polgári, de főként a katonai cenzúra túlkapásaival szemben. Ma az a helyzet, hogy még a minisztereknek sem adatik meg a mód arra, hogy az országot a maguk szándé­­airól és törekvéseiről tájé­koztassák, mert nyilatkozataikat a katonai cenzúra egy­szerűen keresztül húzza. Oisók Atilla: Katonai diktatúra! (Zaj.) Lingauer: A reform alapgondolata a sajtószabadság kell, hogy legyen; ezzel pedig összeegyezhetetlen a cen­zúra, amely ma a magyar sajtót akcióképtelenné tette, s a kormány tekintélyét is megalázta mai elfajulása. Ha azok a hadinagy és főhadnagy uraik jobban tudják­, hogy mi való a nyilvánosság elé, akkor tessék őket a bársony­székekbe ültetni. (Orbók Atilla: Az újságírókat meg a ve­zérkarba!) Akkor aztán a cenzúra gusztusának megfelelő kormányzat lenne. Ma például megtörténik, hogy amit az ügyészi va­gy miniszterelnöki cenzúra átenged, azt a ka­tonai cenzúra eltiltja. Van rá eset, hogy altisztek cen­zuráznaik. Eddig csa­k egyetlenegy embert nem ért a cen­zura:­­a hadügyminisztert, amiből azt következteti, hogy o­tt legokosabb ember az országban és ő van hívatva a po­litikai vezetésre. Gaál Gasston! Nem beszél annyit, mint a többi! Beniczky Cián: Nem­ is cselekszik! (Zaj.) Unganet: A hadügyminiszter kijelentette, hogy megtiltja a katonaságnak a politizálást és arról lehúzza az uniformist, akit ezen rajta ér. Ezzel szemben az tör­ténik, hogy Ez egyes katonai fórumok reggeltől est­e ilyebet sem tesznek, mint politikai kérdéseken veszek­szenek, mert a járási katonai parancsnok cenzúráját meg­fellebbezik­­a vármegyei parancsnoksághoz, szét meg a körletparan­csnoksághoz. Ez nem megtiltása, hanem beve­zetése a politikának a hadseregbe. Szilágyi Lajos: Ez a veszte a hadseregnek! Ungauer: Furcsa az a rendelkezés például, hogy az egységes kormányzópárt kebelén belül mutatkozó diffe­renciákról a sajtóban nem szabad írni. Ha tová­bbra is ilyen rendelkezéseket adnak ki, megölik a sajtót, lehetet­lenné teszik. Az is furcsa, hogy a­mit egyik lapba meg­engednek, a másikba letiltják. Erre nézve szemelvényeket olvas föl Mindent összevéve, azt mondja, hogy volt ilyen, állapotok lesznek Magyarországon, sajtókérdésről beszél"! majdnem ofetrlanság. . . . „ Gaál Baszta»: A kivételes törvényeknek kell véget ! Gi­­afeto. Báró S­törényi Jisssf: Helyes! Igaza van Gaálnak! Hegyeshalmi Lajos: Dehogy van igaza! Szó sincs róla! Lineansz: A cenzúra­ most már a komány nyakára nőtt és ebben a levegőben nem tartja helyesnek, hogy A sajtótörvény reformjával foglalkozzon.. Akkor jön el ennek az ideje, amikor megszabadul a sajtfelfigyelet mai mili­tarizálásától. Addig ideglenesen visszavonja indítványát, de fentartja a jogot, hogy konszolidáltabb időben­­­s elő­terjeszthesse. (Általános helyeslés.) A miniszterelnök a sajtózék­rmról. Gróf Teleki Pál miniszterelnök: Bárha visszavont inditványnyal áll szemben, szükségét érzi, hogy néhány nyilatkozatot tegyen, ő is azt mondja, hogy nyugod­tabb időre kell hagyni a revízió tárgyalását. " Azonban megjegyzi, hogy az igazságügymini­sztériumban az idő sze­rint is foglalkoznak a sajtóreform előkészítésével s a sajtóka­mara felállításának gondolatával- És rövidesen az érdekelt körökkel való megbeszéléseket is lefolytathatják. Ami a cen­zúra kérdését illeti, mint már múltkor kifejtette, a minisz­tertanácstól kapott felhatalmazás alapján gyökeresen meg­­változtatja azt és megszünteti a parallel cenzúrázás"­, amely a legnagyobb bajokat okozta. A személyi kérdéseiket már be­fejezte, a szerkesztőkkel is megbeszélte a modul vivendit és november 1-én életbe lép az új szisztéma. Ami a katonai cenzúrát illeti, természetesen azt is bevonják ebbe. Reméli, hogy magát a cenzúra fogja magát némileg igazolni. (He­lyesség.) Visszavont indítványok­ Zákány Gyula indítványa levételét kéri, mert a kor­mány nem mutatta az eddigi keresztény nemzeti kurzus te­rén való munkateljesítményében azt a biztosítékot, amely­ben indítványa megszavazás esetén részesülne­k végrehaj­tás tekintetében. Rassay Károly is visszavonta indítványát. Karafiáth Jenő a harmadrendű vasutak, az úgynee­vezett gazdasági kisvasutak típusának vasúti rendszerünkbe való mielőbbi szerves beillesztését­­sürgette, amit a tömkter­melés tesz szükségessé. (Helyeslés.) Habinak Gyula kereskedelmi miniszternek nincs ki­fogása az ellen, hogy az indítványt napirendre tűzzék, an­nál kevésbbé, mert hiszen kész törvényjavaslata is van eb­ben a tárgyban. Azonban a kormánynak nincs elég panzs és való hozzá, hogy a törvényben foglaltakat megvalósít­hassa. Amíg az anyagiaikat nem tudják előteremteni, addig csak a korpus jurfat szaporítják egy törvénynyel, anélkül, hogy azt végre lehetne hajtani. Alkalmas időpontban­ oss­zz dolga lesz benyújtani a törvényjavaslatot. Raxaváth Jenő megnyugodva a kereskedelmi minisz­ter által mondottakban, visszavonta indítványát. A Ház aztán áttért a sürgős interpellációkra. Miért nincs még rend ez egyetemeken? Vasadi-Balogh György: Nálunk senki sem akarja, hogy vezessék, hanem mindenki vezetni akar. A helyzet az, hogy olyan állapotok állottak elő az egyetemen, hogy a ren­des tanítást megkezdeni nem lehetett, sőt még mindig napi­renden vannak a zavargások. A rend legfölebb csak látszó­lagos. A meghozott törvény mindenkire nézve kötelező, s e fölött őrködnie kell magának az ifjúságnak is, de első­sor­ban a kormánynak. Az ifjúság nem várta be az egyetemi tanács döntését, hanem ír még a felvételük iránt érdeklődőket is inzultálta, sőt súlyosabb testi sértésekkel fogadta. Voltak a folyamodók közötti 80 százalékos rokkantak, akiknek négy­et kitüntetésük van, ilyeneket is visszautasítottak, egysze­rűen azt irván aktáikra, hogy „kérésük nem teljesítheti­" Barla-Szabi lessel. Az orvosi karon csak bizonyos szzalékot vettek fel az ötödik évre. Vasadi-Balogh: Ez nem felel meg annak az intenció­­nek, amit Prohászka és Bernoláik itt képviseltek. Egyesek az egyetemek rektorait és tanárait fenyegették meg. A ko­lozsvári egyetem rektorához bementek és lovaglópálcával hadonásztak az orra előtt, kijelentvén, hogy nem az a fon­tos, amit a nemzetgyűlés akar, hanem amit ők akarnak. (Mozgás és zaj.) Fangier Béla: Egy-két éretlen gyerek tette volt! Kerekes Mihály: Ha éretlen, na menjen az egye­temről Vasadi-Bíb­­b: Ezek az ifjak tehát újra vissza akar­ták állítani a diáktanácsot Az ifjúság azt hitte, hogy e vol­­takép a főrendiház szerepét vet­te át s igy felülibirálhatja a Ház határozatát és visszaküldheti kijavítás végett. Szüligyi Lajos: Ilyet nem lehet tűrni. (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Bolsevizmus kikeresztelkedve! (De­rültség és zaj.) Vasadi-Balogh: Mindenről adatai vannak. Kérdi, mi­csoda intézkedések történtek, hogy az egyetemen a rend biztosítassék? Eddig semmi erélyes intézkedést nem látott. Az ifjúság tehát joggal hihette, hogy szabadon lehet, amit akar. Benkő Gábor: Azt hitte, hogy Magyarországon van! (Zaj.) Vas­di-Balogh: A kultuszminiszter elkövette a­zt a hibát is, hogy magához hivatta az egyetemi egyesületek vez­etőit, hogy miképen lehetne biztosítani a rendet. Egy törvényt, amely életbe lépett, nem lehet alkudozás tárgyá­vá tenni­ Haller miniszter: Szó sincs róla! Mese! Szijj Bálint: Tegnap is elpüföltek egyet! Épen ott mentem el az egyetem előtt, amikor kirúgták és megverték. Vasadi-Balogh: Még az ultima náció: az egyetem bezárásának kilátásba helyezésével is érvényt kellett volna szerezni a törvénynek. Neki az a benyomása, hogy a foly­tonosan megújuló zavargásokban bizonyos célzatosság is van. A mozgalmak háta mögött valami spiritus rektor is működik, aki nemcsak a rektor magnifikus intézkedéseit akadályozza meg, hanem a kormány és a nemzetgyűlés in­­tézkedéseit is, hogy aztán azt mondhassák, hogy lám, itt nem­ tehet addig konszolidáció, míg bizonyos dolog meg nem történik. (Nagy zaj.) Meskó Zoltán: Ez az! Erre megy a játék! Vassah-Balogh: Nem tudja, N­OCT új: erély hiányzott-e, mert hiszen a minap épen egy másik minisztertől hallotta, hogy ha renitenciát lát, szuronyhegygyel is kipiszkálja a magtárból a gabonát. (Óriási zaj a keresztény párton). Xascler Béla: Gyalázat ilyeneket hozni elő a nem­zetgyűlésen ! (Nagy zaj és kavarodás a kisgazdapárton.) Gaál Galaton: Micsoda? Az egyik olyan gyalázat, mint a másik! (Nagy zaj a kisgazdapárton.) Taszter Béla: Bocsánata?, kérek, ez nem ide valós CPfafd­, str. falkiáltások.. Hen­drel Rendre S..ál Gasston: Tessék nyugodtabbnak lenni, képvi­selő urak és a gyalázat szót vigyázva alkalmazni! (Folyto­nos zaj.) Az elnök: Kéri­ a szónokol, hogy ismételje meg azo­kat a szavakat, amikre a zaj kitört. (Zaj. Nem ő mondta, hanem Taszler!) Akkor majd a beszéd után fogom megkér­dezni Taszler urat, hogy mit mondott. Hornyánszky Zoltán: Állapítsák meg a gyorsiró jegy­zetekbe'! M­ért vannak gyorsírók? (Zaj.) Sm­uk: Azok még nincsenek készen. Egyébként na tanítson ki engem- Rendreutasítom! Vasadi Balogh- Felhozza a műegyetemen most, 31-én történt esetet, majd fölolvasta interpellációját- A koltuszminiszter válassa. Haller István kultuszminiszter: Nem kívánja kutat­ni, hogy bizonyos dolgok minő célzattal kerülnek a nemzet­gyűlés alé, mert feltételezi, hogy minden képviselő lelkiis­meretes mérlegelés tárgyává teszi, hogy mit hoz ide. (Élénk taps a kereszténypárton.) Tévedésnek minisíti, hogy a rend még nincs helyreállítva, mert az egyetemeken az összes fa-kultásoscon megindult a tanítás és újabban nem volt semmi néven nevezendő érdemleges incidens. Ha mi meg akarjuk érteni az ifjúság pszichéjét, bele kell képzelnünk magunkat abba a helyzetbe, amin az 6-7 éven keresztül átment .Őket az érzéseket nem lehet máról-holnapra rendőrn­el elfojtani. Azonban mégis el lehet érni a konszolidálást az egyetemen és ő azt hiszi, hogy el is érte. Amikor két hét­el ezelőtt az első agresszív fellépés jelentkezett, kijelentet­te, hogy azokat nem fogja tűrni és érvényt kíván szerezni az egyetemi tanács tekintélyének. Azóta a beiratkozások folytak és mindazok, akik az engedélyt megkapták, be is iratkoztak.­­ Gaál Gaszton: És ki is dobták őket! (Derültség.) Haller: Hogy az elbírálás miként történt, nem bírálja felül, vannak esetek, amelyekből azt lehet következtetni hogy az igazolás nem történt a törvény Intenciója szerint. Ő azonban nem indul a látszat után, mert meg van győ­ződve a tanár kar hazafiságáról, mérsékletéről, belátásá­ról és judoiumáról. Hogy valaki 80 százalékos rokkant az még nem zárja ki, hogy mikor hazajött, olyan magatartást tanúsított, amelylyel alkalmat adott rá, hogy ne engedjél l. az egyetemre. " Barla-Szadi Olyanokat nem engedtek rá, akiket a katonai bizottság igazolt! Haller: Amennyiben lesznek konkrét esetek meg ^JP^10^',h0rry minden fórum, amely téved a­t a tér­védést korrigálni fogja. (Élénk helyeslés és taps). Ez idő szernt azonban ilyen esetről nem tud. Ami a műegyetemi incidenst illeti, az illető meg fogja kapni büntetését. Több­­en kapok jelentést, hogy akik az atrocitásokat elkövet­ők, amikor igazoltatni akarták őket, megugrottak. Ebből azt következteti, hogy azok nem egyetemi hallgatók vol­mert a magyar egyetemi hallgatók nem gyávák, ha­nem az egyetemen kéttel álló tényezők, akik az egyetem bezárását akarják provokálni. Soha még magyar nemzet-gyűlés és kormány a magyar ifjúságért annyit nem tett mint a­z ország mostani legszegényebb, legnyomorultabb kormánya. Mikor az egyetemi ifjúság egy jókora részét a karhatalomban foglalkoztatják, ak­kor milliókra menő szubvenciót adnak ezeknek az embereknek, akiktől elvárn­­ák, hogy a saját portájukon is teremtsenek rendet. Ismé­telten kijelenti, hogy a diákjátó­i akcióba a bel- és kül­földet addig nem fogja belevonni, amíg teljes és tökéle­tes fegyelem és rend nincs az összes iskolákban. Kéri az ifjúságot, hogy végre vesse magát komolyan a tanulásra és mindannak a problémáinak a megoldását, amelyek az ő lelküket ép úgy égetik, mint az ifjúságé­, bízzák a nem­zetgyűlés bölcseségére és erély­ér­e. (Élénk helyeslés és taps­) Vasadi-Balogh a miniszter válaszára konkrét esete­ket sorolt föl az atrocitásokról é­s igazságtalanság­ukról. Haller erre azt feleli, hogy ő is tud konkrét esete­­ket, amikor föl nem vett hallgatók azt mondták a töb­bieknek, hogy „ha majd mi leszünk felül, ezek lógni fog­nak." Természetes, hogy ezek rosszul jártak. Sándor Pál: Neveket kérünk! Haller: A zavargásoknak mindig az a jellege, hogy pillanatok alatt történnek és múlnak el, de aztán nincs gazdájuk. Ő a maga részéről mindent elkövet, hogy az illetők elvegyék mell­ő büntetésüket- Még a közgazdasági szakosztályt vette védelmébe, amire nézve kijelentette, hogy a vitás ügyekben legközelebb ankétot hív össze. (Helyeslés.) Szijj Bálint megismételte, hogy maga látta, amint tegnap délután az egyetemen kidobtak egy fiatal embert és megverték. A Ház a kultusz­miniszter válaszát tudomásul vette. Az internáltak figye. Zákány Gyula: A belügyminisztert interpellálta, hogy az int­ernálási határozatokat vizsgáltassa felül és az internáltak ügydarabjait a bürokratikus eljárás helyett soron kívül sürgősen tárgyaltassa le. Továbbá az inter­nálás, valamint a kiszabadítás körül előfordult visszaélé­sekre és panamákra nézve kérlelhetetlenül járjon el és végül, hogy egy bizottság által vizsgáltassa meg a zala­egerszegi tábor élelmezési viszonyait és az élelmi cikkek szállítására vonatkozó szerződéseket s a visszaéléseket itt is torolja meg. (Helyeslés.) Ferdinándy Gyula belügyminiszter azt felelte, hogy háromtagú bizottságot alakít két olyan, belügyi és egy igazságügyi tisztviselőből, akik eddig internálási dolgok­kal nem foglalkoztak, tehát tárgyilagosak s ez a bizott­ság ki fog menni a helyszínre és nyomban intézkedni fog ott, ahol az szükséges, méltányos és igazságos. És mind­járt a helyszínen határoz a szabadlábra helyezésről és an­nak végrehajtásáról is. Ami az élelmezési bajokat illeti, azok mindenütt vannak, tehát az internálási táborokban is. Itt a tábor-i­gazgatóság egyebet nem tehet, mint hogy a romlott dolgokat nem veszi át és gondoskodik, hogy a szerződést betartsák a szállítók. Ha súlyosabb vissza­élések tényleg vannak és konkrét adatokat kap, vizsgáló bizottsággal nézeti meg a dolgot és a bűnösöket példát statuáló szigorúsággal megbünteti. (Helyeslés.) A választ a Ház tudomásul vette. 1­120. október 27., szerda. „Hissetc egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában" Amen

Next