Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

Budapest, 1920. líra 1 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK ! Egész évre 280 K —­­ Félévre 140.. — # Negyedévre .......... 70 .. — Egy­hóra . 85 „ —a Egyae­­tto ára hel-ben, vidéken és pályaudvarodul korona Hirdetés ás apróhirdetás dij szabás szerinti jÜ£^Tfolyam 247. (14,360.) szám. Kedd, október 19. « Kiadótulajdonoson : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest. V., Vilmos császár­ út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest. VXI. Erzsébet­ körút L­ ­ A kormányzó beszéde. Terjed az ellenforradalom urasiországban. A szovjet kormány ellenzéke. Kopenhága, okt. 18. (Wolff-ügynökség.) A Berlingske Tidende jó forrásból arról értesül, hogy a legutóbbi időben a moszkvai tanács­kormány tá­mogatóinak körében erős ellenzéki áramlat érvénye­sül a szovjet kormány eddigi politikája ellen. Az el­lenzéknek az a célja, hogy a szovjetkormányt mér­sékeltebb politikára kényszerítse. Lázadások Besszarábiában Bukarest, okt. 18. Besszarábiában több lázadás ütött ki a szovjet kormány ellen. Hir szerint Odesz­szát a bolsevikok kiürítették. A fölkelők Kiev ellen nyomulnak­ Pár is, okt 18. Hiva­­los forrásból megerősítik azt a hírt, hogy a bolsevisták vereséget szenvedtek. A Tjutjanik vezetése alatt álló felkelők hatalmuk­ba kerítették Kievtől északkeletre Jagotinát és a Kiev—Jagotin közti vasútvonal mentén Kiev ellen nyomulnak. A felkelők egy másik csoportja elfog­lalta Kievtől északra Kosteleczet és elvágta a Kiev —Bakmacs közti vasú vonalat. Egy harmadik cso­port, amely k­izárólag lovasokból áll, Kaniev felől jövet a Dnyeper jobbpartján halad Kiev irányában. Pavlenszki tábornok csapatai, amelyek elfoglalták Zemerinkát, Kazatín irányában támadják a bolse­vistákat, hogy csa­lakozzanak a felkelőknek ahhoz a csoportjához, amely a vörösök háta mögött, Jasztov környékén operál. Kievet ilyenformán há­rom oldalról fenyegeti veszély. Lázadás Moszkvában Páris, okt. 17. A Havas-ügynökség jelenti, hogy Moszkvában hír szerint nagy arányú lázadás tört ki. A fölkelők hatalmukba kerítették a Kremlt. Középlitvánia önálló köztársaság-London, okt. 18. Zeligovszki tábornok kikiár­tatta Középlitvánia önálló köztársaságot. Wrangel nagy győzelmei Róma, okt. 18. Konstantinápolyi jelentés sze­rint Wrangol a Dnyeper jobbpartján újabb nagy­ győzelmet aratott.­­­"Az ország­­ tatárain túl is messzire el fog hangzani az a beszéd, amit Horthy Miklós kormányzó vasárnap Székesfehérvárott tar­tott. De itthon Magyarországon minden be­csületes embernek meg kell szívlelni minden szavát. Ez a beszéd férfias cselekedet volt, melynek következményei nem maradhatnak el. A kormányzó ajkáról ezek a kijelentések f­azafias kötelességeket rónak mindenféle párt­hoz tartozó emberre. Irányt szabott a közgon­dolkodásra és példát adott a korrektségből. A katona nyiltsága s őszinte becsületessége pá­rosult e szónoklatban az államférfi bölcsesé­gével, higgadtságával, felelősségérzetével és hazafiságával. Szeretnénk, ha a külföld e beszéd után ítélné meg Magyarország állapo­tait, de megköveteljük, hogy itthon mindenki e kijelentések szelleme értelmében viselkedjék. Mert akkor itthon biztosítva lesz a jogrend, az alkotmány, a nyugodt munka, odakünn pe­dig a jóhírnevünk s jogos érdekeinknek mél­tánylása. Horthy M­iklós e beszéde fényesen bizonyítja, hogy a kormányzói hivatásnak és felelősségérzetnek magaslatra áll. Két irányban bir ez a beszéd különösen nagy fontossággal. Az egyik a jogrend, a má­sik a királyság kérdése. Megállapítja a kor­mányzó, hogy az emberek még mindig nem tudnak kijózanodni a forradalmi mámorból s egyes csoportok akarják az összes kérdéseket megoldani, amikor csak a törvényes fórumok illetékesek, jogosultak és képesek. Az egész nemzet tapsol a kormányzónak, midőn elitéli a tömegeknek s felelőtlen elemeknek diktatú­ráját s kijelenti, hogy elhatározott akarata, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszers mindenkorra elnémítsa. S a kormányzó e férfias elhatáro­zásához csatlakoznia kell a kormánynak, a nemzetgyűlésnek s a végrehajtó hatalom min­den eszközének a hadseregtől a rendőrségig. Jogállammá kell lennünk, ha azt akarjuk, hogy velünk megkezdje érintkezését a világ. A kormányzó igazságainak másik cso­portja a királyság problémájára vonatkozik. Az egyéni akció itt is fenyegetődzött s ezért igen korrekt és igen bölcs dolog volt minden irányban a nyilt beszéd, ami Horthy ajkát elhagyta. A maga személyére nézve is nyilat­kozott Kijelentette, hogy mint a legfőbb ha­talom helytartójául megválasztott kormányzó, nem élhet vissza e hatalommal s nem nyúlhat a királyi hatalom és királyi trón után. Becsü­letes ember ezt nem is tételezte föl a kormány­zóról. De szükség volt azért e kijelentésre, hogy vissza ne élhessenek esetleg egyesek az ő személyével. Mindenféle puccsot és egyéni akciót elítél a kormányzó s ezzel példát ad másoknak is a kötelességteljesítésből. Valóban nagyon kívánatos volna, ha a törvényességnek és alkotmányosságnak ez az érzése töltené el az embereket az egész országban, mert hiszen a királyság, melynek visszaállítására mi indí­tottuk m­eg a mozgalmat, csak úgy épülhet biz­tos talajra, ha alkotmányra, jogra építik. Csak a népszavazás útján többséget kapó uralkodó trónja lehet biztos és örökké tartó. S amely párt vagy csoport másként akarná, mint nép­szavazással, jelöltjét trónra juttatni, az jöven­dő forradalmak magvát vetné el. Amely ural­kodót a nemzet akarata ellen népszavazás nél­kül bármiféle más úton ültetnének trónra, azt ezzel a ténynyel rögtön megtanítanák arra, hogyan kell a népjogot és alkotmányt félreten­ni. A személy tekintetében mi sem óhajtunk ma még álláspontot, foglalni, de a kormányzó példáját és intését kövesse minden magyar ember s csak a törvényes fórumra, a nemzet egyetemére, bízza a királyválasztást. S ehhez csatoljuk gróf Teleki Pál miniszterelnök sze­gedi programmját, hogy a személyi kérdést meg kell előznie az alkotmány biztosításának, a királyi hatalom korlátozásának. A földreform után a munkásbiztosítás államosítása. Haszonbérletek alakjában adják a földet.­­ Fontos módosítások a reformon. Ferdinándy Gyula belügyminiszter a nemzet­gyűlés szerdai ülésén benyújtja a törvényhatósági választójogról szóló javaslatot. Mint már jeleztük, a javaslat két kategóriába sorozza a törvényható­sági bizottságok tagjait: aktiv választójogot ad minden férfinek, aki 2­1-ik életévét betöltötte, ma­gyar állampolgár és hat éve a megye területén la­kik. A női választójog nyílt kérdés marad, a kis­gazdák és a disszidensek azonban egységesen ál­lást foglalnak a női választójog ellen, mert az a felfogás, hogy a nők bevonása a törvényhatósági életbe ott is megnyitná a lehetőséget a szélsőséges irányzatok érvényesülésének. A javaslat gyors le­tárgyalása, amint a miniszter munkatársunk előtt kifejtette, rendkívül sürgős, mert a közigazgatás konszolidálása a törvényhatósá­gok újjáalakulása nélkül nem következhetik be. A nemzetgyűlés egyesült bizottságai ma tár­gyalták a munkásbiztosítás államosítás­ár­ól szóló törvényjavaslatot. Az ülés elején Homonnay Tivadar előadó azt indítványozta, hogy a javaslatot kít nap alatt tárgyalják­­a Gróf Teleki Pál miniszterelnök ezzel szemben azt vetette fel, hogy mivel a földre­form elintézése sürgős, másfelől­ két ilyen nagyfon­tosságú reformnak úgyszólván egy időben való tár­gyalása lehetetlen, halaszszák el a munkásbiztosítás tárgyalását a földreform törvényerőre emelkedése utáni időre. Bénárd Ágost népjóléti miniszter állott fel ezután szólásra és azt mondotta, hogy bizonyos politikai frakciók, mint a demokraták, akik úgy lát­szik, a szocialisták­ exponensei a parlamentben, meg akarják akadályozni a munkásbiztosítás reformját. Ugron Gábor igen élesen tiltakozott a miniszter be­állítása ellen. A miniszter ragaszkodott a javaslat gyors letárgyalásához. Ezzel szemben azonban a bizottság egyhangúlag elvetette Bénárd miniszter indítványát és a miniszterelnök javaslatához képest a reform tárgyalását elhalasztotta. A bizottság állás­foglalása Bénárd miniszterrel szemben élénk feltű­nést keltett politikai körökben. A földreform tárgyalása során több fontos módosítást fogadtak el a bizottságban. Lchandl Ká­roly azt indítványozta, hogy azokat a­ közép- és kisbirtokokat, amelyek a háború következtében ke­rültek idegen kézre, mert tulajdonosaik bevonultak, vagy hadifogságba eg Lek stb. elsősorban váltsák meg új tulajdonosaiktól és­ juttassák vissza a régi tulajdonosokhoz, vagy azok hozzátartozóihoz. Az indítványt elfogadták. Eörffy Imre azt indítványoz­ta, hogy az elővásárlási jog gyakorlásánál, ha a vételár tekintetében nem jön létre megegyezés és a bíróság alacsonyabb vételárat állapít meg, akkor az eljárási költségek a földbirtokost terheljék. Ezt is elfogadták. Végül K. Pethes László indítványára kimondták, hogy elsősorban azoknak a birtokait váltják meg, akik a kommunizmus alatt államel­lenes vétséget követtek el. Élénk vita tárgya a bi­zottsági tagok között a földreform pénzügyi meg­oldása, ahol Sándor Pál készül fontos módosítá­sokra. Az előzetes megbeszélések során az a nézet alakult ki, hogy­­ a valutakérdés mai rendezetlen­sége miatt a földet haszonbérletek alakjában fog­ják átadni az új tulajdonosnak, elővásárlási jog­gal, a megváltási árat pedig csak évek múlva szab­ják meg, amikor a pénz értéke stabilizálódik. Vasadi Balogh György képviselő a szerdai ülésen interpellációt terjeszt elő az egyetemi álla­potok ügyében. Bénárd miniszternek vitézi jogon ajánlottak föl földet. A szatmári­­káptalan küldöttsége a napokban Budapesten, járt és a káptalan Tiszapüspöki és Be­senyőszög községek közt elterülő 500 holdas birto­kát vitézi telekként felajánlotta. Az adományozó ok­iratban, amelyet a káptalan küldöttsége átnyújtott Horthy Mik­ós kormányzónak, abbeli óhaját fejezte ki, hogy az 500 holdból egy 250 holdas középbirtok alá kuttassék és azt vitézi jogon ajánlják fel Bénárd Rogst népjóléti miniszternek. A káptalan küldött­sége Bénárd miniszternél is járt, akit érthetően meg­­lepett a nem remélt kitüntetés és megkérdezte, hogy miért ajánlják fel éppen őneki a vitézi telket? A küldöttség szónoka így felelt: — Tudjuk, hogy miniszter úr, mint tartalékos ezredorvos 50 hónapot töltött a harctéren és hosz­szú időn át életveszélyben teljesítette kötelességét Ismerjük úgy is, mint a keresztény nemzeti irány­zat egyik becsületes és bátor előharcosát és tudjuk, hogy ha arra kerül a sor, újra kész lesz fegyvert fogni és minket megvédelmezni. Azonkívül szán­dékunk volt a forradalmak után alakult első nem­zeti kormányok egyik miniszterét is megtisztelni, a kormány más tagja pedig tudtunkkal vitézi jogon nem igényelhette ezt. Mint illetékes helyről értesülünk, az adomá­nyozó okirat ez idő szerint a kormányzó előtt van, akinek diszkrecionális joga a vitézi adományok fö­lötti döntés. A kormányzó még nem döntött a káp­talan előterjesztése ügyében. Gál Endre népjóléti államtitkár. A kormányzó a munkaügyi és népjóléti mi­niszter előterjesztésére dr G­á­l Endre nem­zetgyűlési képviselőt államtitkárrá ne­vezte ki. A nagjorkövetek értekezlete a karinthiai bevonulás ellen- Páris, október 18. A nagykövetek értekez­lete foglalkozott a klagenfurti incidenssel. Elhatá­rozta, hogy a négy nagyhatalomnak, Franciaor­szágnak, Angliának, Olaszországnak és Japánnak belgrádi képviselői kollektív kérést fognak előter­jeszteni a jugoszláv kormánynál, hogy kieszközöl­jék a karinthiai népszavazó zónába behatolt csopar­tok sürgős kivonulását. Pavlovichot, a jugoszláv kormány párisi ügyvivőjét, hivatalosan érttet­ték erről a határozatról. T­ pnatyölország a kis-o­-sa-te-ban Páris, október 18. Az Excelsior londoni távirata jelenti: Lengyelország elhatározta, hogy belép a kis entente-ba

Next