Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
Budapest, 1920. líra 1 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK ! Egész évre 280 K — Félévre 140.. — # Negyedévre .......... 70 .. — Egyhóra . 85 „ —a Egyaetto ára hel-ben, vidéken és pályaudvarodul korona Hirdetés ás apróhirdetás dij szabás szerinti jÜ£^Tfolyam 247. (14,360.) szám. Kedd, október 19. « Kiadótulajdonoson : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest. V., Vilmos császár út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest. VXI. Erzsébet körút L A kormányzó beszéde. Terjed az ellenforradalom urasiországban. A szovjet kormány ellenzéke. Kopenhága, okt. 18. (Wolff-ügynökség.) A Berlingske Tidende jó forrásból arról értesül, hogy a legutóbbi időben a moszkvai tanácskormány támogatóinak körében erős ellenzéki áramlat érvényesül a szovjet kormány eddigi politikája ellen. Az ellenzéknek az a célja, hogy a szovjetkormányt mérsékeltebb politikára kényszerítse. Lázadások Besszarábiában Bukarest, okt. 18. Besszarábiában több lázadás ütött ki a szovjet kormány ellen. Hir szerint Odeszszát a bolsevikok kiürítették. A fölkelők Kiev ellen nyomulnak Pár is, okt 18. Hivalos forrásból megerősítik azt a hírt, hogy a bolsevisták vereséget szenvedtek. A Tjutjanik vezetése alatt álló felkelők hatalmukba kerítették Kievtől északkeletre Jagotinát és a Kiev—Jagotin közti vasútvonal mentén Kiev ellen nyomulnak. A felkelők egy másik csoportja elfoglalta Kievtől északra Kosteleczet és elvágta a Kiev —Bakmacs közti vasú vonalat. Egy harmadik csoport, amely kizárólag lovasokból áll, Kaniev felől jövet a Dnyeper jobbpartján halad Kiev irányában. Pavlenszki tábornok csapatai, amelyek elfoglalták Zemerinkát, Kazatín irányában támadják a bolsevistákat, hogy csalakozzanak a felkelőknek ahhoz a csoportjához, amely a vörösök háta mögött, Jasztov környékén operál. Kievet ilyenformán három oldalról fenyegeti veszély. Lázadás Moszkvában Páris, okt. 17. A Havas-ügynökség jelenti, hogy Moszkvában hír szerint nagy arányú lázadás tört ki. A fölkelők hatalmukba kerítették a Kremlt. Középlitvánia önálló köztársaság-London, okt. 18. Zeligovszki tábornok kikiártatta Középlitvánia önálló köztársaságot. Wrangel nagy győzelmei Róma, okt. 18. Konstantinápolyi jelentés szerint Wrangol a Dnyeper jobbpartján újabb nagy győzelmet aratott."Az ország tatárain túl is messzire el fog hangzani az a beszéd, amit Horthy Miklós kormányzó vasárnap Székesfehérvárott tartott. De itthon Magyarországon minden becsületes embernek meg kell szívlelni minden szavát. Ez a beszéd férfias cselekedet volt, melynek következményei nem maradhatnak el. A kormányzó ajkáról ezek a kijelentések fazafias kötelességeket rónak mindenféle párthoz tartozó emberre. Irányt szabott a közgondolkodásra és példát adott a korrektségből. A katona nyiltsága s őszinte becsületessége párosult e szónoklatban az államférfi bölcseségével, higgadtságával, felelősségérzetével és hazafiságával. Szeretnénk, ha a külföld e beszéd után ítélné meg Magyarország állapotait, de megköveteljük, hogy itthon mindenki e kijelentések szelleme értelmében viselkedjék. Mert akkor itthon biztosítva lesz a jogrend, az alkotmány, a nyugodt munka, odakünn pedig a jóhírnevünk s jogos érdekeinknek méltánylása. Horthy Miklós e beszéde fényesen bizonyítja, hogy a kormányzói hivatásnak és felelősségérzetnek magaslatra áll. Két irányban bir ez a beszéd különösen nagy fontossággal. Az egyik a jogrend, a másik a királyság kérdése. Megállapítja a kormányzó, hogy az emberek még mindig nem tudnak kijózanodni a forradalmi mámorból s egyes csoportok akarják az összes kérdéseket megoldani, amikor csak a törvényes fórumok illetékesek, jogosultak és képesek. Az egész nemzet tapsol a kormányzónak, midőn elitéli a tömegeknek s felelőtlen elemeknek diktatúráját s kijelenti, hogy elhatározott akarata, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszers mindenkorra elnémítsa. S a kormányzó e férfias elhatározásához csatlakoznia kell a kormánynak, a nemzetgyűlésnek s a végrehajtó hatalom minden eszközének a hadseregtől a rendőrségig. Jogállammá kell lennünk, ha azt akarjuk, hogy velünk megkezdje érintkezését a világ. A kormányzó igazságainak másik csoportja a királyság problémájára vonatkozik. Az egyéni akció itt is fenyegetődzött s ezért igen korrekt és igen bölcs dolog volt minden irányban a nyilt beszéd, ami Horthy ajkát elhagyta. A maga személyére nézve is nyilatkozott Kijelentette, hogy mint a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzó, nem élhet vissza e hatalommal s nem nyúlhat a királyi hatalom és királyi trón után. Becsületes ember ezt nem is tételezte föl a kormányzóról. De szükség volt azért e kijelentésre, hogy vissza ne élhessenek esetleg egyesek az ő személyével. Mindenféle puccsot és egyéni akciót elítél a kormányzó s ezzel példát ad másoknak is a kötelességteljesítésből. Valóban nagyon kívánatos volna, ha a törvényességnek és alkotmányosságnak ez az érzése töltené el az embereket az egész országban, mert hiszen a királyság, melynek visszaállítására mi indítottuk meg a mozgalmat, csak úgy épülhet biztos talajra, ha alkotmányra, jogra építik. Csak a népszavazás útján többséget kapó uralkodó trónja lehet biztos és örökké tartó. S amely párt vagy csoport másként akarná, mint népszavazással, jelöltjét trónra juttatni, az jövendő forradalmak magvát vetné el. Amely uralkodót a nemzet akarata ellen népszavazás nélkül bármiféle más úton ültetnének trónra, azt ezzel a ténynyel rögtön megtanítanák arra, hogyan kell a népjogot és alkotmányt félretenni. A személy tekintetében mi sem óhajtunk ma még álláspontot, foglalni, de a kormányzó példáját és intését kövesse minden magyar ember s csak a törvényes fórumra, a nemzet egyetemére, bízza a királyválasztást. S ehhez csatoljuk gróf Teleki Pál miniszterelnök szegedi programmját, hogy a személyi kérdést meg kell előznie az alkotmány biztosításának, a királyi hatalom korlátozásának. A földreform után a munkásbiztosítás államosítása. Haszonbérletek alakjában adják a földet. Fontos módosítások a reformon. Ferdinándy Gyula belügyminiszter a nemzetgyűlés szerdai ülésén benyújtja a törvényhatósági választójogról szóló javaslatot. Mint már jeleztük, a javaslat két kategóriába sorozza a törvényhatósági bizottságok tagjait: aktiv választójogot ad minden férfinek, aki 21-ik életévét betöltötte, magyar állampolgár és hat éve a megye területén lakik. A női választójog nyílt kérdés marad, a kisgazdák és a disszidensek azonban egységesen állást foglalnak a női választójog ellen, mert az a felfogás, hogy a nők bevonása a törvényhatósági életbe ott is megnyitná a lehetőséget a szélsőséges irányzatok érvényesülésének. A javaslat gyors letárgyalása, amint a miniszter munkatársunk előtt kifejtette, rendkívül sürgős, mert a közigazgatás konszolidálása a törvényhatóságok újjáalakulása nélkül nem következhetik be. A nemzetgyűlés egyesült bizottságai ma tárgyalták a munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslatot. Az ülés elején Homonnay Tivadar előadó azt indítványozta, hogy a javaslatot kít nap alatt tárgyaljáka Gróf Teleki Pál miniszterelnök ezzel szemben azt vetette fel, hogy mivel a földreform elintézése sürgős, másfelől két ilyen nagyfontosságú reformnak úgyszólván egy időben való tárgyalása lehetetlen, halaszszák el a munkásbiztosítás tárgyalását a földreform törvényerőre emelkedése utáni időre. Bénárd Ágost népjóléti miniszter állott fel ezután szólásra és azt mondotta, hogy bizonyos politikai frakciók, mint a demokraták, akik úgy látszik, a szocialisták exponensei a parlamentben, meg akarják akadályozni a munkásbiztosítás reformját. Ugron Gábor igen élesen tiltakozott a miniszter beállítása ellen. A miniszter ragaszkodott a javaslat gyors letárgyalásához. Ezzel szemben azonban a bizottság egyhangúlag elvetette Bénárd miniszter indítványát és a miniszterelnök javaslatához képest a reform tárgyalását elhalasztotta. A bizottság állásfoglalása Bénárd miniszterrel szemben élénk feltűnést keltett politikai körökben. A földreform tárgyalása során több fontos módosítást fogadtak el a bizottságban. Lchandl Károly azt indítványozta, hogy azokat a közép- és kisbirtokokat, amelyek a háború következtében kerültek idegen kézre, mert tulajdonosaik bevonultak, vagy hadifogságba eg Lek stb. elsősorban váltsák meg új tulajdonosaiktól és juttassák vissza a régi tulajdonosokhoz, vagy azok hozzátartozóihoz. Az indítványt elfogadták. Eörffy Imre azt indítványozta, hogy az elővásárlási jog gyakorlásánál, ha a vételár tekintetében nem jön létre megegyezés és a bíróság alacsonyabb vételárat állapít meg, akkor az eljárási költségek a földbirtokost terheljék. Ezt is elfogadták. Végül K. Pethes László indítványára kimondták, hogy elsősorban azoknak a birtokait váltják meg, akik a kommunizmus alatt államellenes vétséget követtek el. Élénk vita tárgya a bizottsági tagok között a földreform pénzügyi megoldása, ahol Sándor Pál készül fontos módosításokra. Az előzetes megbeszélések során az a nézet alakult ki, hogy a valutakérdés mai rendezetlensége miatt a földet haszonbérletek alakjában fogják átadni az új tulajdonosnak, elővásárlási joggal, a megváltási árat pedig csak évek múlva szabják meg, amikor a pénz értéke stabilizálódik. Vasadi Balogh György képviselő a szerdai ülésen interpellációt terjeszt elő az egyetemi állapotok ügyében. Bénárd miniszternek vitézi jogon ajánlottak föl földet. A szatmárikáptalan küldöttsége a napokban Budapesten, járt és a káptalan Tiszapüspöki és Besenyőszög községek közt elterülő 500 holdas birtokát vitézi telekként felajánlotta. Az adományozó okiratban, amelyet a káptalan küldöttsége átnyújtott Horthy Mikós kormányzónak, abbeli óhaját fejezte ki, hogy az 500 holdból egy 250 holdas középbirtok alá kuttassék és azt vitézi jogon ajánlják fel Bénárd Rogst népjóléti miniszternek. A káptalan küldöttsége Bénárd miniszternél is járt, akit érthetően meglepett a nem remélt kitüntetés és megkérdezte, hogy miért ajánlják fel éppen őneki a vitézi telket? A küldöttség szónoka így felelt: — Tudjuk, hogy miniszter úr, mint tartalékos ezredorvos 50 hónapot töltött a harctéren és hoszszú időn át életveszélyben teljesítette kötelességét Ismerjük úgy is, mint a keresztény nemzeti irányzat egyik becsületes és bátor előharcosát és tudjuk, hogy ha arra kerül a sor, újra kész lesz fegyvert fogni és minket megvédelmezni. Azonkívül szándékunk volt a forradalmak után alakult első nemzeti kormányok egyik miniszterét is megtisztelni, a kormány más tagja pedig tudtunkkal vitézi jogon nem igényelhette ezt. Mint illetékes helyről értesülünk, az adományozó okirat ez idő szerint a kormányzó előtt van, akinek diszkrecionális joga a vitézi adományok fölötti döntés. A kormányzó még nem döntött a káptalan előterjesztése ügyében. Gál Endre népjóléti államtitkár. A kormányzó a munkaügyi és népjóléti miniszter előterjesztésére dr Gál Endre nemzetgyűlési képviselőt államtitkárrá nevezte ki. A nagjorkövetek értekezlete a karinthiai bevonulás ellen- Páris, október 18. A nagykövetek értekezlete foglalkozott a klagenfurti incidenssel. Elhatározta, hogy a négy nagyhatalomnak, Franciaországnak, Angliának, Olaszországnak és Japánnak belgrádi képviselői kollektív kérést fognak előterjeszteni a jugoszláv kormánynál, hogy kieszközöljék a karinthiai népszavazó zónába behatolt csopartok sürgős kivonulását. Pavlovichot, a jugoszláv kormány párisi ügyvivőjét, hivatalosan érttették erről a határozatról. T pnatyölország a kis-o-sa-te-ban Páris, október 18. Az Excelsior londoni távirata jelenti: Lengyelország elhatározta, hogy belép a kis entente-ba