Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
Budapest, 1920. mi. évfolyam ELŐFIZETÉSI ÁRAK : : Egyes évre 280 K — I Félévre 140 .. — „ Negyedévre 70 „ — Egy kóra 25..—„ Egyes máméra helyben, vidéken ás pályaudvaron 1 koron* Hirdetés és apróhirdetés díjszabás •forintt M / Szerda, október 27. Kiadótulajdonoson : É GRÁ DI TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, XIADÓHIVATAL ÉS INCfoDA : Budapest, V., Vilmos császár út 78. NŐKXIADÓHIVATAL: Budapest VTL, Ennébet-körúti béke ratifikálása. "Mikor 1871-ben Francia- és Németország megkötötték egymással a békét, Elzász és Lotharingia hónapok óta meg volt már szállva és porosz közigazgatás alatt állott. És mégis, midőn összehívták Bordeauxba a nemzetgyűlésit, amely a béke fölött döntött és azt ratifikálta: a németek beleegyeztek készségesen, hogy ezen a gyűlésen részt vegyenek e kész tartomány képviselői is. Elrendelték Elzászban is, Lotharingiában is a választásokat, szabad utazást, sőt kíséretet adtak a képviselőknek, ugy hogy az addigi teljes s még meg nem csonkított Francia,ország határozhatott akkor a béke elfogadása vagy visszautasítása fölött. A poroszok óvakodtak ürügyet szolgáltatni, hogy későbbi időben kérdés tárgyává tehesse valaki, hogy e tőkét nem az egész szalípia nép kötötte velük. Pedig hát Elzász és Lotharingia összes lakosainak szava csak egy töredékét képezhette a nemzeti akarat megnyilvánulásának. Hasonló fölfogást , eljárást nem tapasztalunk ellenségeink részéről most, hogy a béke ratifikálása a nemzetgyűlés elé kerül. Magyarország elszakadt részei nincsenek a törvényhozásban képviselve, nem voltak a békekötés alkalmával sean s nem lesznek ott a ratifikálás alkalmával sem. Ellenségeink, akik megszállva tartják az ország nagyobbik felét, nem engedik, hogy ottlakó véreink megválaszszák képviselőiket és hogy azok a budapesti nemzetgyűlésen megjelenjenek. Pedig a megszállott terület még formailag sem az övéké, mert hisz a béke perfektuálva még nincsen. S ha a nemzetgyűlés ratifikálni fogja ezt a békét, ott fog lebegni állandóan az a kérdés, kötelezi-e az egész Magyarországot, megnyilatkozott-e ebben a kérdésben az egész nemzet! Sőt megnyilatkozott-e a nemzet többsége, amely egyedül köthet alkotmányos országban érvényes nemzetközi szerződéseket. Most nem az ország kicsi részéről van szó, mint volt 1871-ben. Itt arról van szó, hogy Magyarország tizennégy vármegyéje föl van-e jogosítva, hogy az összes hatvan vármegye sorsáról döntsön, azoknak hovátartozandósága fölött határozzon. A kisebbség hozhat-e ily határozatot. Azok, akiknek sorsáról szó van kötelesek-e respektálni ezt a megállapodást! Mert a dolgot nyilvánvalókig meg is lehetne fordítani. A csehek által megszállott területek is tarthatnának p. o. tizennégy megyéből választott nemzetgyűlést s ha a mi sorsunkról akarnának határozni, akik a meg nem szállott területen lakunk: vehetné-e józan ember jogosnak a határozatukat! Az, hogy a budapesti nemzetgyűlés csonka, ránk nézve kisebb baj, mint ellenségeinkre nézve. A békeokmány, melyet kezükbe kapnak, így formailag is hibás, eltekintve attól, hogy az erőszak hatása alatt írtuk alá s abba a magyar nemzet lélek szerint soha bele nem törődhetik. De ha megjelenhetnének a nemzetgyűlésen a megszállott területek képviselői, legalább erkölcsi pozíciónk lett volna erősebb. Mert alkalmuk lett volna hivatalosan is kinyilatkoztatniuk, hogy nem akarnak tőlünk elszakadni s tiltakozhattak volna az ország megcsonkítása ellen. De hát még ezzel is meg akarták ellenségeink alázni ezt a nemzetet! A ratifikálásról szóló törvényjavaslat, melyet ma nyújtottak be a nemzetgyűlésen, azt sejteti indokolásában, hogy nincs választásunk s a békét be kell cikkelyeznünk törvényeink közé erős fenyegetések hatása alatt. Ha így áll a dolog, meg kell hajolnunk vérző szívvel, de föl nem adva a jövőbe vetett reményt — a kényszer előtt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a békeszerződéshez csatolt kisérő levél után nem ezt várhatta ez a nemzet s nem lehetett elkészülve reá, hogy ezt a megalázást is el kellszenvednie. Teleki miniszterelnök a béke ratifikálásáról. A francia szenátus előadója Budapestre jön. — Mikor ürítik ki a szerbek Baranyát? Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma megjelent a kormányzópárt klubjában és a képviselőkkel eszmecserét folytatott az aktuális kérdésekről. Arra nézve, hogy az ontente felszólítása a ratifikálást illetőleg szabott-e határnapot, a miniszterelnök kijelentette, hogy a jegyzékben volt határnap: november elseje. — A jegyzék hangja azonban nem ultimátumszerű —mondotta a miniszterelnök — a szövetséges hatalmak tanácsa felhívta a magyar kormány figyelmét arra, hogy bizonyos nemzetközi bizottságok fognak a közeljövőben megalakulni és ebben Magyarország csak úgy vehet részt, ha sürgősen ratifikálja a békeszerződést. Én ezt nyomban bejelentettem a kormányzópárt értekezletnek és erre megindult a békeszerződés becikkelyezésének törvényhozási munkája. A javaslatot tulajdonképen nagyon sok bizottságnak kellene tárgyalni, de egyszerűsíteni akarjuk a dolgot s csak a külügyi, közigazgatási és közjogi bizottságok elé kerül. Tárgyalhatná a vizigyi bizottság is és az volna csak megelégedve a szerződéssel mert jóformán csak a dunai hajózás terén és a műkincsekre vonatkozó rendelkezésiben értünk el lényegbe vágó rendelkezéseket. A bizottsági tárgyaláskörülbelül két hétig fog tartani, a kormány nem kívánja befolyásolni a bizottságokat munkájukban, annál is kevesebbé, mert a plénumban nem lesz vita. Azután fogják az entente-államok ratifikálni a szerződést és ennek megtörténte után 6 hónappal lép életbe. Ez azonban nem fog valami hamar megtörténni, mert a francia szenátus előadója, mint hallom, csak tíz nap múlva fog megérkezni, hogy tanulmányozza a helyzetet, amelybe Magyarország a békeszerződés következtében jutott. Visszaérkezése után tesz jelentést a francia parlamentnek. Most fog megjönni az entente jóvátételi bizottsága — vártuk tisztán, hogy már korábban jönnek, hogy ez a munka ne a kemény téli időre essék, de csak most jönnek. — Baranya kiürítése mikorra várható? — A jugoszlávoknak van egy szerződésük, amelyet Franchet d'Esperay-vel kötöttek még annak idején, s amely szerint a magyar békének Franciaország részéről történő ratifikálása után három hónappal ürítik ki a nekünk ítélt déli megyéket. Mi azonban ezt a megállapodást nem ismerjük el, hanem a békeszerződés rendelkezéseihez tartjuk magunkat. Arra a kérdésre, hogy a szerbek állítólag a kiürítési junkuimba hozták Nyugatmagyarország átadásával, a miniszterelnök azt felelte, hogy erről nincs tudomása. A nemzetgyűlés munkarendjeire nézve a miniszterelnök kijelentette, hogy csütörtöktől kezdve újabb szünet lesz addig, amíg a bizottság elkészül a földreform-javaslattal. A módosítások alapján kodikfikált javaslat újra visszakerül a bizottsághoz s reméli, hogy november 6s 6-ika táján, még a békeszerződést megelőzően, megkezdheti a nemzetgyűlés a földreform tárgyalását. A görög király meghalt, Pál herceg követi a trónon. A görög király tegnap reggel fél hat órakor meghalt. Halálának okáról a legkülönbözőbb hírek keltek szárnyra. A legmegbízhatóbbnak lehet tekinteni azt az athéni jelentést, hogy Sándor királyt kedvenc majma harapta meg, de ez a harapás halálos volt, mert a majom veszettség bacilussal volt megfertőzve. Sándor király halálával ismét felvetődött a dinasztia kérdése és a háttérben ott lappang az az alapos gyanú, hogy Venizelosz ismét a dinasztia ellen keveri a se'rtvi.v - ' ugyan megcáfolja ezt a gyanúsítást és kijelenti, hogy a jogos trónöröklésnek mi sem áll útjában és Sándor királyt öccse, Pál herceg, aki jelenleg tizenkilenc éves, követi a trónon. Lehet, hogy Venizelosz, a ravasz krétai, eredetileg nem így gondolta, de tervét, hogy idegen dinasziát ültet a trónra, mégsem merte megvalósítani, mert Constantin királynak még mindig nagy pártja van, különösen a hadseregben éstrv 'see- ke'tet'n'kalnia a lehetőségekkel. Pál herileg jelenleg Svájcban van, ahová követte atyját a számüzetettse. Valószínűleg legközelebb Athénbe utazik, hogy át-vegye az uralkodási teendőket. Sándor király haláláról a következő táviratokat kaptuk: Hága, okt. 26. Londoni lapok athéni jelentése szerint Sándor görög király tegnap reggel 5 óra 80 perckor meghalt. Közvetlenül a király halála után. Venizelos a Daily Mail athéni tudósítója előtt kijelentette, hogy Konstantin királyt és dinasztiáját sohasem detronizálták. A trónutódlás tehát automatikusan Pál hercegre száll át, aki ezidőszerint Svájcban, atyjánál időzik. Semmi kétség, hogy Pál herceg a trónt elfogadja. Az állítólagos merényletről szóló híresztelést Venizelos ellenfelei választási úranővaránk mondja. Egyelőre, folytatta Venizelos, régensség lesz és a választások után, amelyek Venizelos szerint nagy liberális többséget fognak hozni, Pál herceg formálisan trónralép. A görög kormányköztársaság kikiáltását vagy angol avagy más külföldi herceg trónrahívását sohasem tervezte. Athén, október 26. (Havas.) A feloszlatott parlamentet haladéktalanul egybehívják, hogy régenst válasszon. Kunduriotisz tengernagy megválasztása bizonyosnak látszik. A nemzetgyűlési vállasztásokat egy héttel elhelysztják. Az angol bányászok megkapják a béremelést fronson, okt. 25. (Reuter-ügynökség.) A kormány és a bányászok megbízottainak tanácskozása után a miniszterek a szakértőkkel tárgyaltak. Az új ajánlat feltételei értelmében megadják a bányászoknak a kiránt két shillinges béremelést, az egyezmény azonban ezzel egyidejűleg biztosítani fogja a termelés jelentékeny fokozását. Henderson, a munkáspárt vezetője és Thomas, a vasutasok vezetője, az alsóházban azt kívánták, hogy a kivételes intézkedésről szóló törvény tárgyalását későbbre halaszszák. Bonar Law azt válaszolta nekik, hogy a kormány fontosnak tartja a törvény letárgyalását. Bécs, okt. 26. A Vorwaerts londoni tudósítása szerint délelőtt a kormány képviselői és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő három pontban: 1. A munkások megkapják a kívánt béremelést; 2. kötelezik magukat, hogy gondoskodnak a széntermelés fokozásáról; 3. a kormány a bányaüzemek felszerelésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonnal a bányászok végrehajtó bizottsága elé terjesztik, amely délután hoz végleges határozatot. Kormánykörökben remélik, hogy miezen az alapon létrejön a megegyezés és a munkások már szerdán megkezdik a munkát. D'Axlavizio újabb puccsra készül Milano, október 26. Az olasz, katonai összeesküvésről szóló hírekkel kapcsolaban a® Epoca azt írja, hogy neo igaz az, hogy a velencei győzelem emlékünnepére puccsot terveznek. Hanem az a nacionalisták szándéka, hogy bevárják az Adriakérdésben folyó tárgyalásokat és a várható olasz engedmények felett érzett nemzeti felháborodás kitörését. D'Annunzio Spalacot, Cavillia tábornok Lombardiát és Veneziát szállna meg, egy másik tábornok pedig november harmadikán átvenné az ottani csapatok parancsnokságát. Bécs, okt. 26. Triestben vasárnapra viradó éjjel arra a híresztelésre, hogyD'Annunzio hajnali három órakor odaérkezik, pánikszerű izgalom volt. A középüleeket és a nagyobb térségeket, különösen a kikötőt, katonaság szállotta meg. Az utcákon egész sereg páncélos automobil cirkált A nacionalistáknál házkutatást tartottak és akinél fegyvert találtak, azt letartóztatták. Mikor D'Annunzio mégsem jöt, a csapatokat bevonultatták a laktanyákba. Spalató, okt. 23. Fiuméban keleti hadosztály alakult, amelynek legénysége arnautákból és montenegrói menekültekből áll. A hadosztályt, amelynek hír szerint Montenegró megtámadása a célja, d'Annunzio szereli fel és olasz tisztek szervezik. (Törlés.)