Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-26 / 279. szám
Budapest, 1920. ELÖFIZETÉSI ARAKt ) Kgttz évrs . 289 K — I Kélévre 140 .. — Negyedévre .......... 70.. — ^ Egy hóra ..... . 25 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidékér pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés dijuabés •Eervntt Arai korona. XLII. évfolyam 279. (14,392.) szám. ^gjgttere^ november 16.. Kiadótulajdonoson : tía RÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest, V., Vilmos csÁszár út II FIÚK KIADÓHIVATAL : Budapest, VTL. Elmélet-körítő ! A főrendiház reformja Wlassics Gyula megosította a főrendek kívánságát, hogy kisozzászólhassanak a főrentiház reformjáb^T A főrendek álláspontja természetese^t, hogy a felsőház reformjálidte a teTyj^országgyíilés illetékes s a régi toreiraiWS szavazatával is járuljon hozzá a saját reformjához. De hozzáteszik: amennyiben a nemzetgyűlés magát egyedül tartaná illetékesnek e reformhoz, akkor kérik a kormányt, hogy ne mellőzze a főrendek konzultatív véleményadását, aminthogy a törvény helyes megalkotása minden illetékes ember hozzászólását kívánja. A törvényesség és illetékesség tekintetében a többféle vis maior által előidézett mai helyzetben nem foglalhatjuk el mindig a régi papiros-igazságot, mert a régi papiros-törvények nagy részét széttépte a háborúvesztés és forradalmak vihara s mikor gyorsan alkotni kell, akkor fontosabb az, hogy jót teremtsünk, annál, hogy ki teremti azt. A gyors szükség rákényszeríti a nemzetgyűlést oly intézkedések megtételére is, amelyek normális viszonyok között igazán a rendes országgyűlés funkciói lennének. De hiszen, hogy rendes országgyűlésünk legyen, ehhez is a leggyorsabb út az, hogy az általános választójog alapján összeült nemzetgyűlés mondja ki először is az elvet, hogy a kétkamararendszer hivői maradunk s aztán a maga körében alkossa meg mindjárt a felsőház szervezetét. Egyáltalán nem vagyunk elragadtatva a nemzetgyűlés kodifikátori és jogászi munkájától, sőt sok olyan hevenyészett paragrafust tudunk mi is, amit korrigálni kell. De az a nézetünk hogy a főrendiház reformját jobban megcsinálja a nemzetgyűlés úgy, ha a főrendiház szavazata nem szükséges hozzá. A régi főrendiház kerékkötője lehetne a reform modern végrehajtásának. Ellenben Wlastics alternatív javaslatából azt a részt teljes mértékben jogosultnak tartjuk, hogy a régi főrendek konzultatív véleményükkel előzetesen hozzászólhassanak a törvénytervezethez. Ehhez megvan a szellemi és erkölcsi képesítésük és jogosultságuk. Ettől megfosztani őket illetlenség volna s ezenfelül kár is volna a közérdek szempontjából. A refor szellemére nézve az volna fő elvi követelésünk, hogy a régi főrendiháznak azt az alapját, hogy elsősorban a születés, másodsorban a vagyon s harmadsorban a királyi kinevezés jogán jöhetett be a felsőházba a legtöbb tag, meg kell szorítani, ha egészen — a történelmi tradíciók miatt — talán nem is töröljük el. E három jogcím megszorítása mellett ki kell terjeszteni az érdemes és tehetséges emberek bevonásának jogcímeit. Mert nem szabad, hogy a felsőház főként érdekképviselet legyen. Ezért a képviseleti rendszert ki kell terjeszteni oly módon, hogy nemcsak az egyházak képviselői legyenek a hivatalból tagjai a főrendiháznak, hanem egyes testületek képviselői, így a törvényhatóságok legidősebb választott főtisztviselői, alispánok, polármesterek, továbbá a kereskedelmi és iparamarák, a közjegyzői, ügyvédi, orvosi és mezőgazdasági kamarái elnökei, stb. Ily módon olyan szenátorok kerülnének a felsőházba, akik különböző szakértelmet, de egyforma higgadtságot, élettapasztalatot, bölcseséget és érdektelenséget hoznának a törvényhozásba. Külön kategóriát képezne esetleg a nép által választott szenátorok csoportja. A különböző kategóriák közötti számarány megállapítását politi-skai tapintattal kellene az ország érdeke szempontjából megállapítani. Így nem hagynánk ela történelmi talajt, de erre modernebb szenátust építenénk Ennek nem szabad osztályképviseletnek lenni, hanem a politikai mérséklés céljára kell teremteni független, önzetlen, képzett, művelt és meghiggadt emberekből egy lakulóképes testületet, Nyugatmagyarország ügye az osztrák nemzetgyűlésen. Bécs, november 25. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A nemzetgyűlés december 1-iki ülésén hosszabb vita lesz Nyugatmagyarország kérdésében. A szövetséges kormány alaotmánytervezet terjesztett elő az. úgynevezett „Burgerlamdroll" Int egyenlő form,.Szövetséges államról és az államzövetségbe eló beolvasztásáról. A szociálderirinfipitiont kivánja, hogy a kormánynak ez az előterjesztése minél előbb a nemzetgyűlés elé kerüljön. Az első olvasásnál a kormányt határozati javaslatban fel fogja hívni arra, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy a békeszerződésben Ausztriának ítélt Nyugatmagyarországot mielőbb átadják Anglia nem avatkozik Görögország belügyeibe. A londoni értekezlet programmja. Bécs, nov. 25. A Neue Freie Presse jelenti: A Corriere della Sera értesülése szerint Anglia nem fogja elfogadni azt a francia javaslatot, hogy a görög nemzethez nyilvános felhívás alakjában óvást intézzenek Konstantin exkirály újabb trónra helyezése ellen. Anglia Görögországnak teljesen szabad kezet ad a trónkérdés megoldására. London, nov. 25. A francia miniszterelnök Berthelot kíséretében ma érkezik Londonba. Giolitti olasz miniszterelnök is Londonba fog jönni az ankTOl miniszterelnök meghívására. Hir szerint Rhallys görög miniszterelnököt is bevonják a tanácskozásokba. A tanácskozások tárgya a görög kérdés, az Oroszországgal való kereskedelmi viszony felvétele, a német jóvátétel kérdése és a Törökországgal való békeszerződés megváltoztatásának lehetősége. Athéni jelentés szerint András és Kristóf hercegek a Jerax nevű torpedóromboló fedélzetén ma Pireuszba érkeztek. Athén és Pireusz egész lakossága eléjük sietett. A tömeg a hercegek autói elé vetette magát kiemelte őket a gépkocsikból és vállán vitte apalotába. A magyaro—osztrák tárgyalások. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ffodasági tárgyalások folytatására Heinl osztrák kereskedelemügyi miniszter csütörtökön este dr Gratz Gusztáv bécsi magyar követ társaságában Budapestre érkezett. A miniszter kíséretében vannak Riedel osztályfőnök, Enderes osztályfőnök, Langer, dr Böller és dr Bahren osztálytanácsosok, valamint Hennet miniszteri tanácsos. A pályaudvaron báró Cnobloch János osztrák követ és lovag Hornbossler és Semann követségi titkárok, továbbá a magyar kormány nevében Pokornus követségi tanácsos, akülügyminisztérium és dr Péteri miniszteri tanácsos a kereskedelmi minisztérium részéről fogadták az érkezőket. Bécs, nov. 25. Dr Gratz Gusztáv bécsi magyar követ egy bécsi pénzügyi folyóiratban nyilatkozik a Magyarország és Ausztria közt meginduló gazdasági tárgyalásokról. A tárgyalásokon — úgymond — elsősorban azoknak az alapoknak a megbeszéléséről van szó, amelyekre a kétállam gazdasági viszonya építendő fel a folyó év végével lejáró osztrák-magyar gazdasági egyezmény lejárta után. Arra a kérdésre, hogy a szabad forgalom alapján álló gazdasági egyezmény van-e tervbe véve, a magyar követ azt felelte, hogy a teljesen szabad forgalom már a kereskedelmi szerződések különböző határozmányaira való tekintettel sem lehetséges ez időszerint. A kompenzációs forgalom és a teljesen szabad forgalom között még számtalan lehetőség van és ezel egyikében kell majd megállapodni. — Fognak tárgyali a gazdasági egyezmény keretében más kérdésekből álló komplexumot? volt a tudósító következő kérdése. Dr Gratz így felelt: — Remélem, hogy erre lesz mód. Az én kizárólag személyes álláspontom az, hogy igyekezni kellene minél előbb kiküszöbölni a határforgalom és az útlevélügy rendkívül akadályozó nehézségeit a gazdasági forgalomból. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tarthatnak a budapesti tanácskozások, a magyar követ azt felelte, hogy a tárgyalásokat egyelőre két-három napra tervezik. Mindenekelőtt csak arról van szó, hogy az alapelvekben állapodjanak meg, amelyekre az új gazdasági megállapodások felépítendők lesznek. A mostani tárgyalások eredménye alapján azután megkapják a két állam szakreferensei a szükséges utasításokat az új gazdasági egyezmény megszövegezésére. — Pénzügyi kérdéseket is fognak érinteni a tárgyalásokon ? — Nem hinném, hogy ez lehetséges lesz, mert a pénzügyi kérdések egész külön fejezetet alkotnak. Wrangel hadserege Lemnoshan. Pária, nerv. 25. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Athénból érkezett távirat szerint Wrangel hadseregének húszezer katonája a görög kormány beleegyezésével Levanceba érkezett. A román trónörökös hazája gazdasági helyzetéről és a görög választásokról. Páris, november 25. Az Excelesor munkatársa Luzernben beszélgetést folytatott Károly román trónörökössel, aki menyasszonya, Heléna görög hercegnő látogatására érkezett oda. — Románia gazdasági helyzete — mondotta — hasonló a többi országéhoz, melyek részt vettek a háborúban. Szeretnénk növelni a kivitelt és üzleti összeköttetésbe lépni szomszédainkkal és szövetségeseinkkel, hogy Romániát virágzóbb országgá tegyük. Erőfeszitéseinknek, sajnos, nehezen leküzdhető akadályai vannak: a közlekedési eszközök elégtelensége és a valuta hullámzása. Igyekezetünkben számítunk barátaink segítségére.- Ami a kis entente-ot illeti, csak annyit mondhatok, hogy Take Jomescu nagy buzgalommal törekszik diadalra juttatni tervét. — A görög választások nagyon megleptek engem, sohasem hittem volna, hogy Konstantin király hive ilyen irtózatos többséget érjenek el. Az elért ragyogó siker remélhetőleg meg fogja engedni a hellének királyának, hogy teljesítse népe kívánságát. — Romániának és Görögországnak annyi közös érdeke, közös szükséglete van, hogy boldogulásuk útja is ugyanaz. Heléna hercegnővel való eljegyzésének hírét a trónörökös egyelőre korainak mondotta. A felvidéki magyar irredenta. Genf, nov. 25. Benescseh külügyminiszter néhány héttel ezelőtt kijelentette, hogy a felvidéki magyar irredenta-propagandára vonatkozó anyagot a népszövetség fórumai elé fogja terjeszteni. A népszövetség főtitkársága most részletes jegyzéket bocsátott ki, amely magában foglalja mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a a népszövetség rendelkezésére bocsátanak és amelyek a közgyűlés folyamán tárgyalásra kerülhetnek. A jegyzékből kiderül, hogy Benes semmiféle anyagot nem terjesztett a népszövetség elé. Usry látszik, hogy Benes is rájött, időközben a bécsi hamisított akták értékére. Amerika jövendő külpolitikája. Páris, nov. 25. Cormick szenátor, aki hatheti tartózkodásra Angliába és Franciazágba k szót, az Egyesült Államok új kormányának politikájáról a newyorki újságok közlése szerint így nyilatkozott: Mihelyt Cnox indítványát, amelynek értelmében kimondják, hogy Németországgal helyreállt a békeállapot, elfogadják, a két ország kereskedelmi kapcsolatát a háborút megelőző idők kereskedésének alapjára helyezik és azután dipioiaáchti ügyvivőket neveznek ki. Az Egyesült-illírnek azután dönteni fognak arról, hogy azokhoz az államokhoz dzázakoznak-e, amelyek a világpolitikában általános megegyezést óhajtanak, vagy pedig önállóan kötnek baráti és kereskedelmi szerződéseket.