Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
_4 1921. január 1., szombat. PESTI HÍRLAP jabb adóikkal előteremteni, a 90 százalékot bankóprésre vagy hitellel kénytelen pótolni. Nálunk, hozzávetőleges becsléssel, a behozatal nem sokkal múlhatta felül a kivitelt, vagy ha felül is múlta, normális esztendőben fedezhető lesz kivitelünkkel a behozatal; államháztartásunk sem oly sivár, mint a lengyel vagy az osztrák: semmi ok sincs rá, hogy valutánkat a lengyel márkával vagy osztrák koronával együtt emlegessék. Kapóra jön nekünk, hogy mindaz az áru, amiből nekünk szükségünk van behozatalra, folytonos esésben van és épen most, a győztes Nyugat olyan gazdasági krízist szenved el, hogy valutánk mérsékelt emelkedése és stabilizálódása esetén, behozatalunk értéke milliárdokkal csökken anélkül, hogy a mi kiviteli cikkeink értéke hasonló arányban csökkenne. Itt vannak román szomszédaink, hogy tárgyaljanak velünk a kölcsönös forgalom megkezdéséről. Valutánk meg alatta van ugyan a román valutának, de mihelyt a javulás útján vagyunk, a magyar szervező erő, a magyar közlekedés, minden hibája dacára, a magyar kereskedőszellem bőven ellensúlyozza a jobb román valutát. A magyar hitelszervezet nagy fejlettségével és kiterjedt organizációjával, magában rejti és onnan ki nem vehető, meg jó magyar embereik állnak az élén: a gazdasági integritás gondolatát és mint eleven erő siet leromlott valutánk segítségére. Történtek itt is nagy hibák a maltban, történtek az elmúlt esztendőben is: gyönge, pénzsóvár direktorok adtak ki a magyar kézből fontos értékeket Ám ha megkezdődik az újjáépítés munkája és a magyar valuta elfoglalja méltó helyét, a magyar hitelszervezetben rejlő nagy erők újra működni kezdenek magyar célok szolgálatában és nem kétséges, hogy a nagy versenyben a jobban szervezett erő győz a szervezetlen erőn. Ezért a magyar jövőben mindenkinek hinni kalil. Cs. J. i€iwind®pBás — visszavássáorlás. Úslevél és vicdta. — Politikai megbízhatóság és erkölcsi tekintet. — Két nyilatkozat. Alig van kéresés, ami az embereket jobban foglalkoztatná Csonka- Magyarországon, mint a kivándorlás kérdése. Az itteni viszontagságos megélhető vizonyok közepette igen sokan néznek vágyakozó pillantással a tengeren túlra. Ha a vágyfokozás természetesnek tűnik is fel, a kijutás már sok... 1 nehezebb. Legelsősorban az útlevőknt kell megszerezini. A kérelmét a budapestieknek az útevélosztályban Béla utca 5. szám alatt, személyesen kell előterjeszteni a következő okmányok kíséretében: születési anyakönyvi kivonat, bejelentőlap, férjezett nőknél házassági anyakönyvi kivonat és egy fénykép. Ha ezek az okmányok megvannak, akkor még megvizsgálják a kérelmet. Megállapítják azt, hogy tehető-e kifogás a folyamodó ellen részint politikai megbízhatóság, részint erkölcsi tekintetben. Aki e szempontból nem üti meg a mértéket, az útlevelet nem kaphat. Ha így rendben van a dolog, akkor az útlevél kiállításának akadálya nincs és az kész útlevél rendszerint nyolc nap alatt átvehető. Dr Herényi Imre főtanácsos vezetésével az útlevélosztály igen derekas munkát végez. Bár a kérelmük növekvő irányzatot mutatnak, a várakozók hos-szu kigyóvonala eltűnt s a munka minden torlódás nélkül halad előre. Dr Hetényi az, amerikai É3 az olasz útleveleket személyesen írja alá. Ezek ujabb revízió alá kerülnek, az olasz útlevelek különösen azért, mert — miint ő mondja — Bologna és Milano mellett kommunista fészkek vannak s nem engedi, hogy a kommunista érzelműek érintkezést találjanak az olasz kommunistákkal. Az amerikai útlevelek kiállítása december 15. óta tartozik a főkapitányság útlevélosztályának hatáskörébe, azelőtt ezt is a belügyminisztérium intézte, még ha budapesti illetőségűek is az illetők. A vidéki magyar állampolgárok kérelmeiket a helyi hatóságoknál adják be, amely fölterjeszti a belügyminisztériumhoz elintézés végett. Itt a munkatorlódás miatt az elintézés hoszszabb ideig tart. Ezenkíván segíteni az a az újabb rendelkezés, amelynek értelmében 1921 január 1-től kezdve egyes alispáni hivatalok megkapják azt a jogot, hogy útlevelet állítsanak ki, amelyekre nézve a hadügyminisztérium tartja fenn a döntés jogát. A belügyminisztérium útlevélosztályát Áldássy József miniszteri tanácsos vezeti, a főmunkatársai Barényi Jenő miniszteri tanácsos, aki az amerikai útleveleket, továbbá Szász József miniszteri biztos és dr Pichler Lajos, akik az európai útleveleket intézik el. • Az útlevél megszesítése nem jelenti azt, hogy az utazás megkezdésének akadálya nincs. Meg kel szerezni még az úgynevezett vizumot is. A visuum feltételei különböző országokban mások. Igen sok feltételt kíván meg a jugoszláv konzulátus, melynek hivatala az Andrássy út 114. sz. alatt van. Olyan egyén, akinek Csonka Magyarországon van az illetősége, útlevelére, igen nehezen szerezheti meg a vízumot, mert a kérelem a belgrádi belügyminisztériumot is megjárja s az elintézés rendszerint kedvezőtlen. Épen azért igen, szomorú helyzetben vannak azok a katonák vagy katonatisztek, akik mostanában ér-keznajd a hadifogságból és akiknek családja jugoszláv megszállott területen van. Illető, hogy ezen a téren a helyzet enyhülni fog. Az angol vízum megszerzése szintén igen nehéz, Angliába kettős beutazási engedélyt kell szerdáid. Az egyiket az angol belügyminiszter állítja ki, a másikat a határállomáson, Calaissean vagy Doverben adják Úgy Anglia, mint Amerika szigorúan üigyel arra, hogy az illtető nem volt-e bolsevista, mert ettől fél, mint a bélpoklostól Az északamerikai Egyesült Államok a vízum elnyeréséhez a következőket kívánják: Útlevél Erkölcsi bizonyítvány, melyben az illetőnek politikai megbízhatósága is igazolva van. Oly hitelesített nyilatkozat, amely azt bizonyítja, hogy a kérvényezőt amerikai rokonai el tudják tartani és erre hajlandók is, másrészt a kérvényezőért erkölcsi felelősséget vállalnak. Minden útlevél kiállításáért tíz dollárt kell fizetni. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik a világháborúban katonai szolgálatot teljesítettek, az itteni amerikai konzulátus a vízumot közvetlenül meg nem adhaja. Ezeknek a kérvényeiről esetről-esetre a washingtoni, kormány dönt. . Legtöbben utaznak Cseh-Szlovákiába és az Északamerikai Egyesült Államokba. Igen sokan kívánkoznak román közigazgatás alatt állóterületre, ami még most igen nehéz. Számosan utaznak Ausztriába és Jugoszláviába is. Legnehezebb helyzetben vannak azok a zsidó külföldi honosok, akik 1914 január 1. után telepedtek le Budapesten.Tudvalevő, hogy ezek Budapesten nem tartózkodhatnak. Harminc napra a piliscsabai gyűjtőtáborba viszik őket, és azután, ha nem tudnak lengyel vagy más útlevelet szerezni, akikor a zalaegerszegi internáló táborba kerülnek. A lengyel konzulátus azonban nem ad nekik útlevelet, mert csak azok kaphatnak, akik a varsói külügyminisztérium hivatalos okiratával igazolják, hogy a részükre kiállított községi illetőségi bizonyítvány valódi. Ez azonban leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Palesztinába eddig háromszáz galíciai zsidó kért útlevelet, de legnagyobb részük, akiknek megvan az amerikai összeköttetésük, újabban Amerika felé gravitálnak. A munkásság jelentékeny része Németországba szeretne menni, mert azt hiszi, hogy ott több a munkaalkalom. De Németország nem fogadja be őket, s így a kitoloncolás veszedelme vár rájuk. Szó volt arról is, hogy francia és belga építkezésekhez magyar munkások menjenek ki. Kevés remény van rá hogy ez megvalósítható, mert az ottani munkás-szakszervezetek kemény ellenállást tanúsítanak. A háború folyamán igen sokan létesítettek összeköttetéseket Szerbiában, Olaszországban vagy más helyeken, ahol a háború tombolt, sőt egyik-már sok magyar állampolgár e külföldi között gyengéd kapcsolat létesült. Az volt a vélemény, hogy ezekbe az országokba fog megindulni a kivándorlás, ez azonban nem vált be, a gyengéd szálak kettészakadtak,és a legtöbb ember oda kívánkozik, ahol nem vít háború. Amerika felé. Pediil Amerika nevű Eldorádó. Az Amerikába szóló útlevelek emelkedő irányzatot mutatnak. Beszéltünk Perkins B. A. úrral, az amerikai konzulátus jelenlegi vezetőjével, aki azt a felvilágosítást adta, hogy az amerikai nagyvárosokban, különösen Newyorkban és Chicagóban, igen nagy a munkanélküliség és a lakásínség, bár nem olyan nagy a lakásínség, mint itt Los Angelesban, Kaliforniában szintén ilyenek az állapotok. Az építkezés ott sem indult meg, mert az anyag nagyon drága. A bevándorlóknál a legnagyobb hiba az, hogy valamennyien városokba gravitálnak és a falvakba ímelni, mezei munkát vállalni nem akarnak. "Ha farmot vállalnának, ami jövedelmezőbb, akkor gBBgsm-igL'StArfig furismirtsai iparkodik, hogy a házassági éve lejártára férjet biztosítson magának. De persze nem a világ szeme láttára. Sem úgy, hogy rólunk nevető képpel susogjanak. Természet rendje szerint való, hogy minden nőnek férje legyen. Amíg nincs, keressen. Ha talált, magához, bilincselje. Vélem, hogy önmár túl van a keresés kérdésén. Kérem, semmi nyilatkozatra nem szükséges. Tehát, ha már túl van, azt se láncán, ha levelez vele. De arról se szabad a világnak tudnia. Bizonyos lehet felőle, hogy nem bontom fel a leveleit. Ida elképedve hallgatott. Később ahogy a vonat étkezőjében ebédelnek, magyar szót hallanak az egyik nagyasztalnál. Hatan ülnek ott, és mind a hatan magyarul beszélnek, köztük a franciának vélt karmester is. Visszatéret aztán a francia nem érdeklődött tovább Ida iránt . Csaba még Bécsből előre eresztette a telegrammját: egy barátjának Mikey Pistának telegrafált: Este nyolcra érkezem feleségemmel. Szerezz hotelben hét egymásba nyíló szobát. Vacsorázz velünk. A hosszú utazás mégis megbágyasztotta Idát Az utolsó órában már álmosan gunnyasztott Csaba mellett. Végre előragyognak München villamos lámpásai. A vonat fütyöl és lassúdik Csaba leszedi a koffereket. A ládájuk céduláját is keresi. — Itt vagyunk. A vonat megáll. Utasok közsögetek. Csaba az ablakhoz lép és kitekint. Nagy éljenharsogás hangzik a perronon. Ida füles kérdőn néz Csabára. Csaba maga elé mosolyodik. Ahogy ők is a kocsi lépcsőjéhez jutnak, az éljenzés mégharsogóbban rázza a kőszénszagos levegőt. Férficsoport mosolyog rájuk, közte egy nagyszakállú és nagyhajú férfi is. Kalapok lengenek. Vagy három asszony is a csoportban. •— Szervusz! Isten hozott! — örvendeznek Csabának. Csaba lesegíti a feleségét, és összecsókolódzik egy köpenyes nagyhajú fiatalemberrel Egyben bemutatja Idának: — Mikey Pista. A többi éljenez. Valamennyinek Idán ragyog a szeme. A három asszonynak bemutatja Csaba úgy hamarosan a feleségét A köpönyeges fiatalember, — kissé cigányosan barna vékony arcú úr, — kezében óriás virágcsokor. Hátra int a többinek Karajba állnak. Mikey gyorsan sorolja mindenük nevét. Ida alig győzi a kézszorításokat Aztán pózba feszül: — Kedves Csabán]:, csak annyit mondunk itt, hogy Isten hozott Nemcsak a jöveteleddel leptél meg bennünket, "hanem hogy a múzsádat is magaddal hoztad, s mingjárt magadhoz is bilincselted egy aranygyűrűvel teljes életedre. Nagyságos asszonyom, ezzel a virágcsokorral üdvözöljük, fogadja szivesan, -S megindultak ki. Ida az asszonyok között. Csaba mögöttük a pajtásaival Van szállás? — volt Csabának az első bárdosa — Van, — biccent rá Mikey,— hát hogyne Volna! ^—Hát akkor kérlek a ládám ügyét ha elintéznéd, Mikey már intézte is: magához intett egy szerényen oldalt lógó bajusztalan ifjút, aki úgy meresztette a szemét Idára, mint ahogy Ádám bámulhatott, mikor először látott nőt életében. — Váltsd ki Csabának a ládáját. Tetesd a kocsira és gyere mvigyár! Az ifjú lódult. — Dehát, — kapott Mikey karjához . Csaba, — tudja Csorba, hogy melyik hotelbe hozza? Hátha késik a kiváltásnál." — Nem hotelbe szálltok pajtás, táskta szép gyönyörű szobába. A házigazdámé. Erre az éjszakára a tietek. Olyan mennyezetes ágyban háltok, amilyen Lajos királynak se volt kiállítási ágy barátom. Díjat nyert és Csaba megtorpant. De nem volt ideje rá, hogy vakkanjon, mert egyszerre öten is beszéltek hozzá: — Nem vagytok-e fáradtak? Mert mink úgy jöttünk, hogy együtt vacsorázzunk. Hacsak egy órát is töltötök velünk, jólesik, hogy hallunk egyet-mást az otthonvalókról. Már hát csak az asszonyok kedvéért is tegyétek meg. Láthattad, hogy kijöttek. Kíváncsiak voltak, hogy milyen feleséget választottál