Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

Budapest, 1920 XIm. évfolyam, 43. (I­ELŐfiZETÉSI ÁRAK ! Egész évre....... 440 K félévre 220 „• Kegyedévre 110 „ )Egy hóra 40 „A jegyes szám éra h­elyfcon, vi-Sékan és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint Szerda, február 23. Kiadótulajdonosok « LÉGRADY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL, ÉS FIVOl­ DA: Budapest, Vilmos császár­ út 78. FIÓK KI­ADÓHIVATAL! Budapest, Erzsébet­ körút 1. sz. 1 . Két beszéd. A Vizetgyű­lösy mai ülése a magyar par­lamentarizmus legszebb napjaira emlékeztet Két beszédet hallottunk. Az egyikben Giess­wein Sándor ellenzéki kritikának adott han­got. A másikban pedig Andrássy Gyula indo­kolta meg azt, hogy miért csatlakozott a kor­mányt támogató keresztény nemzeti egyesülés pártjához? Az ellenzéki beszédet a magasabb szempontokhoz igazodó józan mérséklet, a kor­mánypárti beszédet pedig kritikai és jellemez­te. A nemzetgyűlés egyforma figyelemmel és megértéssel hallgatta meg mind a kettőt Ab­ban a pillanatban, amint személyeskedés és gyűlölködés helyett a tárgyilagos józanság ju­tott szóhoz a magyar nemzetgyűlésben, észre­vehetőig közelebb került egymáshoz az ellen­zéki és kormánypárti érvelés, a nemzetgyűlé­sen pedig nyoma sem volt a viharokat kirob­bantó gyúanyagnak. Világos, hogy a közszellem nagyfokú le­higgadása és kijózanodása volt ennek a szük­séges előföltétele. Még kevéssel ezelőtt And­rássy Gyula ilyen beszéddel nem indokolhatta volna meg azt, hogy belép a keresztény nemzeti egyesülés pártjába. És Giesswein Sándor igaz­ságait sem hallgatta volna meg a Ház olyan nyugodtan, mint ahogy ma meghallgatta. Nem elég a keresztény gondolat, hanem keresztény tettre is szükség van, mondotta Giesswein Sándor. És hirdette a kölcsönös sze­retetet az engesztelődő megbocsátást, a mun­kásosztálylyal való kezet fogást, az alkotmá­nyos szabadságok kivirágzását, Andrássy Gyu­la pedig a kormánypárti padokról megismétel­te azt, amit Giesswein Sándor ellenzéki oldal­ról elmondott. Elítélte az erőszakoskodásokat, az egyéni akciókat, amelyek csak ártanak­ a nemzeti becsületnek. Hirdette az egyetértést, a meddő pártoskodások megszüntetését, a kor­mányzati erélyt az állami tényezők hatáskö­rének pontos megtartását a korrupció letöré­sét, a munkásokkal való megegyezést. Az ilyen kormánypártiság és az ilyen ellenzékiség köny­nyen megértheti egymást és könnyen biztosít­hatja a nyugodt kormányzás menetét. Megvalljuk, attól, hogy Andrássy belé­pett a keresztény nemzeti egyesülés pártjába, lényeges előnyöket várunk a magyar közélet szempontjából. Az ő higgadtsága, az európai politika szempontjaihoz igazodó államférfiúi belátása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a mögötte levő párt igazi parlamenti életre ne­velt guvernementális párttá fejlődjék és meg­tisztuljon mindazoktól a hibáktól, túlzásoktól és gyarlóságoktól, amelyeket Andrássy mai beszédében fölemlített. Egy dologban azonban azt hiszszük, And­rássy sötétebben látja a helyzetet, mint ami­lyen az valóban. Szerinte a mai rendszer bu­kása nem jelenthetne mást, mint a vörös ve­szedelem föléledését. Andrássynak igaza vol­na, ha még mindig a forradalmi periódusok korszakát élnék. A közélet számos megnyug­tató jelensége azonban arra mutat, hogy bár még nem vagyunk túl minden veszélyen, talán már mégis átléptünk abba a korszakba, ami­kor nem az alkalmi puccsok és a nyers erősza­kos cselekedetek döntik el az ország sorsát ha­nem rendszerek megbukhatnak és új rendszerek jöhetnek a parlamentarizmus normális útján, az ország erőszakos megrázkódtatása nélkül. A népképviselettel együtt jár a pártok váltó­gazdasága. A feladata magaslatán álló ellen­zék számol azzal a lehetőséggel, hogy esetleg teljes felelősséggel át kell vennie az alkotó munka irányítását. Ezért a m­aga soraiban is csak azokat juttatja szerephez, akik tisztesség, egyéni érték és készültség tekintetében éret­tek és méltók ennek a felelősségnek a viselé­sére. Ez viszont olyan tanulság, amit ellenzéki •Tiki n kit lesz jó följegyezni! A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma este tárgyalta a boritaladóról szóló törvényjavaslatot A javaslatot általánosságban és részleteiben több mó­dosítással elfogadták. A részletes vita során Temes­váry Imre sérelmesnek találta a gazd­ákra nézve a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a bortermelési pótadót a termelő fizeti akkor is, ha borát már el­adta. Kérte, hogy módosítsák ezt a szakaszt oly ér­telemben, hogy az adót iz fizeti, akinek tulajdoná­ban van a bor, akinek a termelő eladta. Hegedűs pénzügyminiszter hozzájárult ehhez a módosítás­hoz és a törvény indokolásába bevették azt, hogy a­mennyiben vitás esetek merülnek föl és perre kerül a sor, az adót az köteles fizetni, akinek a bor tulaj­donában van akkor, amikor ez a törvény életbe lép. Elfogadtak továbbá egy olyan értelmű módosí­tást, mely szerint a bortermelőket három hektó ter­mésig mentesítik a pótaló alól. És végül fölvettek a javaslatba egy szakaszt, amelynek értelmében a ter­melő elemi csapások esetén, ha be tudja igazolni, hogy a bortermés oly csekély volt, hogy az nem fedezi a termelési költségeket sem, kérheti a pótadó elengedését. A kérések fölött a pénzügyminiszter dönt.­­ A bizottságban ezután hosszabb vita indult meg a többi pénzügyi javaslatokról is, de csak ál­talánosságban, különösen a vagyonváltság rendel­kezéseit vitatták meg s több pontra nézve tettek elő­terjesztést Hegedűs pénzügyminiszternek, aki kije­lentette, hogy módosítások elől, amelyek a javaslat irányelveit nem érintik és amelyeket közérdekből in­dokoltnak tart, nem zárkózik el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter egyébként szerdán öt órakor fogja ismertetni a nemzetgyűlés elé terjesztett pénzügyi javaslatait, a pártok közös értekezletén, amelyet a képviselőház I. számú bi­zottsági termében tartanak meg. Ennek végeztével a pártok külön intézőbizottsági ülést, majd pedig pártértekezletet tartanak, amelyen elsősorban az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot tár­gyalják. Lipták Pál nemzetgyűlési képviselő ima délután kihallgatáson volt a kormányzónál. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma tartot­ta alakuló ülését. Elnökké gróf Andrássy Gyulát, a bizottság jegyzőjévé Moser Ernő képviselőt válasz­tották meg. A Polgárok és Munkások Szövetsége címen tudvalevőleg egyes baloldali pártok és a szociálde­mokrata párt blokkot létesítettek, amely ma délután tartja alakuló ülését. A Központi Demokrata párt nem vesz részt ebben az alakulásban. A párt Bécs­iben tartózkodó vezére különben táviratot intézett pártja vezetőségéhez s ebben óva inti őket attól, hogy csatlakozzanak ehhez a forradalmi-radikális és szocialista blokkhoz, amely ellen ő nemzeti szem­pontból kifogásokat emel. Vázsonyi távirata politi­kai körökben nagy feltűnést keltett és élénken kom­mentálták. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában ma este megjelent gróf Andrássy Gyula és a nemzetgyű­lésen elmondott beszédének konklúziójaként szemé­lyesen bejelentette a pártvezetőségnek csatlakozá­sát és a pártba való belépését. Andrássyt Huszár Károly fogadta és tolmá­csolta a párt képviselő- és kültagjainak jelenlétében a párt örömét afölött, hogy súlyos személyét a ke­resztény nemzeti irányzat szolgálatába állította. Andrássy az üdvözlő szavakat megköszönve kijelentette, hogy nem hívásra jelent meg a pártban, hanem meggyőződését követve határozta el magát arra, hogy a keresztény lobogó alá lépjen. Most, amikor az ország a forradalmak után a vajúdás kor­szakát éli, a konszolidációra kell törekedni és nem az egyéni célok fontosak, hanem azz ország sorsa. Amikor a keresztény pártba jött nem embereket akart látni, hanem magyar eszményeket, a keresz­tény nemzeti alap harcos táborát. Igyekezni fog — úgymond — hogy arra a ragaszkodásra, amelyet neki a párt tagjai előlegeztek, rászolgáljon. Andrássyt a nagy számban megjelent pártta­gok, akiknek sorai között voltak Hegyeshalmy La­jos, Vass József miniszterek, Ernsst Sándor, Berno­lák Nándor, Szmrecsányi György, Turi Béla, majd később Haller István, meleg szeretettel fogadták. Andrássy mintegy két óra hosszat időzött a párt­ban és élénk eszmecserét folytatott főleg a képvise­őilfik.Az Nagy feltűnést keltett a pártban báró Korányi Frigyes volt miniszter megjelenése, aki munkatár­sunk előtt kijelentette, hogy ez idő szerint csek mint vendég jött el a pártkörbe, hogy politikai bará­taival találkozzék s hogy egyelőre még nem tagja a pártnak. Mint értesülünk, Andrássynak a keresztény egyesülésbe való belépését több értékes elem csatla­kozása fogja követni, úgy a fennálló pártkeretek tagjaiból, mint olyanokból, akik jelenleg aktív po­litikát nem folytatnak. Főleg azt remélik a keresz­tény egyesülésben, hogy a disszidens csoportból többen fognak csatlakozni, tekintettel Andrássy példájára. A párt csütörtökön párértekezletet tart, mely alkalommal meg fogják választani a pártvezetősé­get. Ugyanez nap este nyolc órakor a Gellért-szálló­ban pártvacsorát rendeznek gróf Andrássy Gyula tiszteletére. A Pesti Hirlap munkatársa Andrássy csat­lakozásával kapcsolatban érdeklődvén a párt han­gulata felől, a következő politikusok véleményét hozza a nyilvánosság elé: Haller István. — Andrássy kezdettől fogva azon az álláspon­ton volt, hogy pártunkhoz való csatlakozását a leg­nagyobb nyilvánosság előtt juttass kifejezésre. Ezért történt meg az, hogy erre az alkalomra nem­zetgyűlési beszédét használta föl, ahol minden vo­natkozásban alkalma nyílott megvilágítania állás­pontját. Belépése új korszakot jelent pártunkban, mert az ő nagy egyénisége másokat is ide fog von­zani, abba a pártba, amelynek programon­ja átfo­góbb és a szociális kérdésekben is exponáltabb. Kü­lönben hogy milyen demokratikus fölfogás uralko­dik pártunkban, az is bizonyítja, hogy csütörtöki értekezletünkön 5—7 tagból álló pártvezetőséget fogunk választani, mert nálunk nem az a fontos, hogy ki a pártelnök, hanem az, hogy céljainkat a legszélesebb alapokon megvalósíthassuk. Szmrecsányi György: — Andrássynak a keresztény egyesülésbe való belépését és új állásfoglalását, 67 óta legelső­rendű politikai eseménynek tekintem. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak idebent, hanem külföldön is nagy hatást fog gyakorolni ez a tény már csak azért is, mert Andrássy neve messze túlhaladja az ország határait, mert ő a megértésnek és politikai bölcsességnek hivatott képviselője. Mai beszédéből nagy örömmel állapítom meg, hogy a nemzetiségi kérdésben elfoglalt politikája teljesen egyezik azzal, amit mi már húsz év óta képviseltünk Ha ez az ál­láspont, amelyet ma kifejtett, érvényesíttetett volna a múltban is, a­kkor sok szomorú dolognak elejét vehettük volna. A szociáldemokratákra vonatkozó kijelentései is rendkívül jó hatást tettek. Csak az volna kívánatos, ha a magyar munkásság — példát véve a németektől — szintén a tiszta nacionalista álláspontra helyezkednék, és velünk együtt venné ki részét a jövő nagy feladataiból. Turi Béla: — Hogy mennyire nem volt efemer jelentőségű a keresztény nemzeti irányzat fellobbanása, azt leg­jobban bizonyítja Andrássy csatlakozása, aki az ő mély történelmi belátásával úgy ismerte fel a ke­resztény mozgalmat, mint történelmi faktort a ma­gyar nemzet életében. Andrásynál ez a felismerés nem az utóbbi napokban történt meg, hanem a kommün bukása után nyomban, amiről tanúskod­nak írott fejtegetései és beszédei. Kováts István és a forradalmárok agitáció­ja. Hírt adtunk arról, hogy a kisgazdapárt múlt pénteki értekezlete egyhangúlag bizalmáról és ra­gaszkodásáról biztosította Kováts J. István új állam­titkárt az ellene intézett nyílt és burkolt támadások­kal szemben. Az ügy előzményeinek magyarázatául most azt közlik velünk, hogy téves az a hír, mintha a forradalomban szerepet vitt egyes politikusok állí­tották volna be Kovátsot úgy, mint a jó köztársasági célú propagandájuknak egyik támogatója. Ezzel szemben a valóság az, hogy egy ismeretlen forrásból származó erdélyi jelentés állította róla azt, hogy a Berinkey-kormány egyik volt tagja reá is hivatko­zott Erdélyben, mint olyanra, akire ők köztársasági akciójukban a nemzetgyűlésen számíthatnak. Andrássy a keresztény egyesülés nezéra­ fogadtatása a pártklubban. — A keresztény pártban látja „a magyar esz­mék harcos táborát". — Módosították a bortermelési adót — Hegedűs ma nyilatkozik pénzügyi javaslatairól. — Vázsonyi óva inti pártját a radikális blokkba való belépéssül.

Next