Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Budapest, 1921. JL / • XUII. évfolyam, y H.ÖFIZETÉ8I ARAK I / Sgésx évre 440 K Félévre . , , ,V* t é . 220 „ Negyedévre . o , , c 110 „ Egy hóra . , * , . , , . 40 „ Egyes ezám ára helyben, vl. dékea és pálraudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés dij* f •aobá.3 szerink , W / » «• Péntek, jnlms s. Eadötalajdonoeofct HIVATAL ÉS NYOMDA: Budape«VVilmoscsászár-út78, FIÓK KIADÓHIVATAL! Bndacest; Erasébot-kSrút 1. az, Spasnoje Stajics bombája. Princip <wtársai hét esztendővel ezelőtt azzal ülték njM a szerb szabadságharc emlék­napjót, Vidrán ünnepét, hogy bombát vetet­tek Ferei^r Ferdinánd trónörökös és a trón­örökösnófluntójára. Akkor ujjongó tombolássá i'okí)z<j#rott Szerbiában a nemzeti ünnep, hő­sökként dicsőitették a bombavetőket és a saraje­vói merényletet ugy tekintették, mint egy szebb jővő hajnalhasadását. Minden szenvedés, minden veszedelem, ami azóta a világra szakadt, ott kezdődött, a sa­rajevói bombavetésnél. Ez az erőszak szülte a többi erőszakot, ez a gyilkosság a többi gyil­kosságot, két felséges halott után következett a névtelen halottak sok milliója. És ugy látszik, az erőszakból született töméntelen erőszaknak uem akar vége szakadni: Yidovan ünnepén újra bomba robbant. Ezúttal azonban abban a Szer­biában, amelyik ugy örült az első bombarob­banásnak. Spasnoje Stajics, aki a meghóditott uj szerb területekről származott és elfogatása után dicsekedve hangoztatta, hogy orosz fogság­!>an bolsevistát neveltek belőle, a szerb trón­örököst akarta megölni. Kis Szerbiából nagy Jugoszláviát csinált a hét esztendővel ezelőtt kezdődött erőszak. Nem félnek Belgrádban at­tól, hogy a folytatódó erőszak előbb-utóbb me­gint lerombolhatja azt, amit az eddigi erőszak jpitettf Milyen erő lenditette Spasnoje Sta­jics kezét, amikor a bombát eldobta? A nagy iélszláv birodalom népei kölcsönöseu gyűlölik egymást és a meghóditott területek lakossága xözös erővel gyűlöli a hóditó szerbeket. Ez a iyülölet dolgozott-e a merénylőben és csak a külföldi tudósitások számára kellett megálla­pítani azt, hogy ezúttal nem az erőszakkal meg­váltott „testvérek" kissé hangos tiltakozásáról, •tanem vérbeli bolsevista merényletről volt szó? Vagy csakugyan Trockij esztelen gyűlölete fü­iötte ezt az embert, aki — a hivatalos tudósi­ások szerint — büszke arra, hogy fanatiz­nusa miatt az orosz fogságban „á szerb Troc­rij" néven ismerték? így is lehet, ugy is lehet, .\zonban akár igy, akár ugy, a háború tüzón kigyulladt gyűlölet vezette a merénylő kezét ?s ezért bizonyos: Spasnoje Stajics bombája a sarajevói bombavetés évfordulóján a nemezis, i sarajevói erőszak magvából kikelt erőszak oevében mennydörgött, A sarajevói merénylet egyúttal figyel­meztetés egész Európa számára. Mert ez a bomba nem fog egyedül maradni. A bolsevis­ták, akik az anarchistáktól és az orosz nihilis­táktól tanulták el az erőszak hatalmába vetett ostoba és gonosz hitüket, mihelyt rájönnek ar­ra, hogy szervezett mozgalommal nem tudják megváltoztatni Európa társadalmi berendezé­sét, rátérnek az anarchisták módszeréből isme­retes „tett propagandájára". Háború előtt az anarchista őrület ellen az egész művelt világ összefogott és kijelentett^, hogy az anarchista gyilkosságokat nem tekinti politikai merény­etefeaek. Ugyanezt ki kell mondani a bolsevista ranoselekményekre is, hiszen azzal eddig is tisztába jöhetett a világ, hogy, ezeknek az őrül­töknek ée gonosztevőknek semmi közük a tisz­tességes munkásmozgalomhoz és a józan poli­tikához. Ezeket á gonoszttröbet nem lehet a humanizmus és a demofcráflfe védelme alá he­tywari ason a cam«n, hogy a "bűnük politi­Jcaá btku SS! bolsevúzárostól 'félelem miatt ma tömérdek belső & külső rendszabály korlá­tozza az emberek szabad mozgását, Ez a sok nyög aaconban nem tarthat örökké. Eljön az id5, amikor megszűnik a ma életbenlevő ut­levélkénysaer és más korlátozás. A világ sza­badsága érdekében ©lőre gondoskodni kell ar­hogy őzzel a józaneszü és tisztességes em­bered számára készülő engedményezel vissza és » ggcoeztevők, M vagyonváltságot és a saitónoveií&t a szünet előtt akarják tápgyatni. Julius végére tervezik a nemzetgyűlés kéthónapos szünetét. — Mérsékelték a forgalmi adót. — Hegedűs kijelentette, hogy lemond, ha javaslatainak nehézséget csinálnak. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, amelyen a nemzetgyűlés munkarendjével, valamint a pénzügyminiszter által beterjesztett törvényja­vaslatokkal foglalkozik. Az értekezleten a kormány részéről megjelent gróf Bethlen István miniszter­elnök, gróf Ráday Gedeon belügyminiszter, Tonu csányi Vilmos Pál igazságügyminiezter és Hege­dűs Lóránt pénzügyminiszter. Az értekezlet először az általános forgalmi adóról szóló javaslatot tárgyalta. Eörffy Imre elő­adó ismertette a javaslatot. Utalt arra, hogy a kis­gazdapárt által kivánt módosításokat, amelyeket Gaál Gaszton szövegezett meg és terjesztett a pénz­ügyminiszter elé, a kormány elfogadta, és miután az összes kívánságokat honorálták, kéri, hogy a javas­latot fogadják el. Gaál Gaszton: Utalva arra, hogy a pénzügy­miniszter teljes megértéssel volt a párt kívánságai iránt, és garanciákat nyújtott atekintetben, hogy a gazdákat a zaklatásoktól mentesitik, kéri, hogy a javaslatot fogadják el. Az őrlési adónak egy száza­lékkal, 15-ről 14 százalékra való leszállítását: kéri, amivel azonban az adót tulaj donképen még feleme­lik, mert 10 százalék a malmosoké. Kálmán István hangsúlyozza, hogy a javasla­tot egészében helyteleníti, mert ő a teljes szabadfor­galom hive és az őrlési tanúsítványt egészen mellő­zendőnek tartja. Bodor György attól tart, hogy az állatforgalmi adóval sok zaklatás fogja érni a gazdaközönséget éa ezért kéri, hogy az állatforgalmi adót szállítsák le 2 százalékra. Varga Imre közigazgatási bíró megnyugtatja a pártot, hogy a végrehajtási utasításban gondos­kodás fog történni arra nézve, hogy az állatforgalmi adónak igazságos kivetésére és méltányos beszedé­sére megfelelő tisztviselő-személyzet álljon rendel­kezésre.^ Tervbe vették azonkívül, a ketté? marha­levél rendszerét. Az egyik levélen lenne csupán rajta az állat eladási ára, ez a pénzügyigazgatóságnál marad, a másikon pedig, amelyet a vevő kap kézhez, csak az foglaltatik, hogy az eladó az állatforgalmi adót lerótta. Bottlik József a kisgazdapárt szempontjából nagyon súlyosnak tartja a javaslatot és arra kéri a pénzügyminisztert, szállítsa le az állatforgalmi adót 2 százalékra, az őrlési adót pedig 3 százalékra. Iíolozsi Endre azt javasolja, hogy a forgalmi adó egyesittessék a jövedelmi adóval oly képen, hogy a jövedelmi adót emeljék. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal til­takozik ez ellen, a tervet képtelenségnek tartja. Négyessy László azt ajánlja, hogv az állam részére szükséges összeg az összes földbirtokokra arányosan osztassék szét. Temesváru Imre utal arra. hogy a vámmal­mok, amelyeknek 1,200 000 métermázsa gabonát kel­lene beszolgáltatniok, vállalkoznak erre, a kereske­delmi malmok azonban, amelyeknek 300.000 méter­mázsát kell rendelkezésre bocsátaniok. érthetetlenül renitenskednek. Statisztikai adatokkal kimutatja, hogy a kereskedelmi malmok nemcsak 300.000. de 400.000 métermázsát is könnyedén be tudnak szol­gáltatni. Kéri a kormányt, erélyesen szorítsa rá a kereskedelmi malmokat arra, hogv a kivánt menv­nyiséget, beszolgáltassák. Uaver János: Megnyugtatja a pártot, hogy a kormány etekintetben minden intézkedést megtett. Vasady-Balogh György indítványozza, hogy a gazdasági munkások és a földmives szegények men­tesittessenek az őrlési és forgalmi adó alól, mivel ezek nehéz testi munkával pusztán a családjuk ré­szére keresik meg a szükséges élelmet. Héjj Imre nagyon súlyosnak tartja a javasla­tot. A képviselők nem mehetnek ki a választók elé, ha ezt megszavazzák. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter mindenek­előtt az előtte szólónak válaszolt. Ha Héjj Imre oly súlyosnak tartja ez a javaslatot, akor ő lemond, ott­hagyja a pénzügyminiszterséget és vegye át tőle Héjj Imre. A pénzügyminiszternek t kijelentésére nagy mozgás támadt, Hegedűs pedig ingerülten le­csapta táskáját az asztalra cs újra kijelentette, hogy ha megnehezítik pénzügyi terveinek végrehajtásit, inkább elmegy. Majd a következőket mondotta: őrlési és forgalmi adónak ő maga sem volt hive, azonban a békeszerződés szerint Magyarországnak is legalább olyan adókat kell vállalnia, mint az ösi­szes államoknak és a környező országoknak. A pénz­intézeteket sokai súlyosabb adóval rótta még, mint az entente-államok a saját pénzintézeteiket. A mi­nisztertanácsban épen ő, nagyatádi Szabó és Mayer vállalta a szabadforgalom keresztülvitelét, oly felté­tellel azonban, hogy biztosítják a forgalmi adó ke­resztülvitelének sikerét. A kisgazdapárt szempontjá­ból feltétlenül előnyös az, hogy legyen forgalmi adó, de egyszersmind szabad forgalom. Hozzájárul .Vasady Balogh György indítványához, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági cselédek és földmives szegé­nyek, akik az arató-munkától kimaradtak és nem kaptak részt, mentesittessenek a forgalmi adó alól. A végrehajtási utasításban később megállapítandó módon gondoskodás fog történni arról, hogy ezeknek a szegény embereknek őrlési adóját az állampénzta­rak visszafizessék, ha a községi elöljáróság bizonyít­ványával igazolni tudják azt a feltételt, hogy szegc­nyek és csak családjuk részére őröltek, az arató­munkások p.edig a saját hibájukon kivül marad­tak ki. A párt ezután Gaál Gasztjcm és Vasady-Balogh indítványával elfogadta az általános forgalmi adóról szóló javaslatot. A pártértekezlet ezután a parlament munka­rendjével és a nyári szünet kérdésével foglalkozott. Bottlik József indítványt nyújtott be, hogy a párt kérje fel a kormányt, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten napolja el üléseit olyképen, hogy az ingó és ingatlan vagyon váltságára és a sajtó reformjára vonatkozó javaslatokat halaszszák el a szünet után­ra. A nemzetgyűlés szünete augusztus elejéig tar­tana és akkor kezdené meg ennek a két fontos ja­vaslatnak a tárgyalását. Gaál Endre aZt indítványozta, hogy a sajtóno­vella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé, mint­hogy a párt háromnegyed része úgysem szavazza meg a javaslatot. Kéri azonkívül, hogy miután mától fogva a pártnak egy gyei kevesebb tagja van a kor­mányban, nevezzen ki egy kisgazdapárti képviselőt belügyi államtitkárrá. Gróf Bethlen István miniszterelnök (közbeszól): A kormány szándéka is az, hogy a belügyi államtit­kárságot egy kisgazdapárti képviselővel tölti be. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kéri, hogy a sajtónovella kérdésében a párt ma ne foglaljon állást, miután lényeges módosítások fognak történni az eredeti tervezeten. Várja meg a párt, amíg ezek a módosítások elkészülnek és csak akkor határodon. Gróf Bethlen miniszterelnök kifejti, hogy a kormány, amelynek hivatása a törvényhozás mun­káját irányítani, arra kéri a pártot, hogy ugy bel, mint külpolitikai okokból, de főleg a gazdasági hely­zetre való tekintettel, még a nyári szünet előtt tár­gyalja le az ingó és ingatlan váltságára vonatkozó törvényjavaslatot és tekintettel arra, hogy a kor­mánynak elhatározott szándéka, hogy a sajtóra vo­natkozó kivételes rendszabályokat, a cenzúrát minél előbb meg akarja szüntetni, erre pedig más mód nincs, csak egy megfelelő sajtótörvény beiktatása, kéri, hogy mind a két nagyjelentőségű javaslatot még a nyári szünet előtt tárgyalta a nemzetgyűlés és csak ezek elfogadása után napolják el a Qázat. A sajtótörvénynek most való letárgyalását a keresz­ténypárt egy része is szükségesnek tartja és csak a sajtó által befolyásolt képviselők kérik annak elha­lasztását. A Ház nyári szünetének tartama attól függ. hogy mikorra készül el a törvényhozás ezzel a két javaslattal: amennyiben a javaslatot iulius közepéig letárgyalják, a Háznak másfél hónapos szünete lesz, ha azonban a két javaslat tárgyalása augusztus éle­iéig kinyúlna, akkor a nemzetgyűlés kéthónapos szabadságra mehet, ami az október elejéig való el­napolást jelentené. (Élénk helyeslés.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter be­jelenti, hogy a sajtójavaslaton a módosítási kidol­gozás is folyamatban van. A jövő hét keddjére kérni fogja a pártnak értekezletre való összehívását és ek­kor bemutatja az általa készített módosításokat. Gróf Széchenyi Viktor gazdasági okokból" kéri, hogy a vagyonváltságról szóló javaslat minél előbb letárgyaltassék, meri a gazdaközonség csak igy tudja beosztani a jövő gazdasági év szempontjából a reája eső terheket. Temesváry Imre, Patacsi Dénes és Janka Ká­roly a választóközönség hangulatára hivatkozva szintén azt kérik, hogy a 1 gazdasági terhek beosztása szempontjából a javaslatokat most tárgyalják le. Hadházy Zsigmond indítványozza, hogy a he nem hajtott adógabona miatt a gazdákra kivetett büntetések végrehajtását függeszszék fel. A pártértekezlet végül elvetette Bottlik indít­ványát és a miniszterelnök ujabb felszólalása után abban állapodott meg, hogy a nemzetgyűlés szünetét két hónapra tervezik. A kormány körében és a pár­tokban az a vélemény, hogy a nyári szünet julius utolsó hetében fog megkezdődni. A sárvári selyemgyár. Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő inter­pellációt jegyzett be, amelyben arra fogja kérni a honvédelmi minisztert, hogy a sárvári Chardonet­féle müselyemgyárat a kormány adja vissza eredeti rendeltetésének, mert a háború kitörésekor ezt a gyárat hadicélokra lefoglalták. Az ottani lakosság nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyár ismét mü­selymet állítson elő. /

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék