Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Budapest, 1921. H.ÖFIZETÉSI ÁRAK I / Sgésx évre 440 K Félévre . , , ,V* t é . 220 „ Negyedévre . o , , c 110 „ Egy hóra . , * , , , , . 40 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés dij* f •aobá.3 szerink , W / JL y / • XIIII. évfolyam, » «• Péntek, mlms s. Eadötulajdonoeofd HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest Vilmos császár út 78. FIÓK KIADÓHIVATAL Budapest, Erzsébet-körút 1. az, Spasnoje Stajics bombája. Principintársai hét esztendővel ezelőtt azzal ülték át a szerb szabadságharc emléknapját, Vidrán ünnepét, hogy bombát vetettek Fereier Ferdinánd trónörökös és a trónörökösnőfluntójára. Akkor ujjongó tombolássá ioktzó juzott Szerbiában a nemzeti ünnep, hősökként dicsőítették a bombavetőket és a sarajevói merényletet úgy tekintették, mint egy szebb jövő hajnalhasadását. Minden szenvedés, minden veszedelem, ami azóta a világra szakadt, ott kezdődött, a sarajevói bombavetésnél. Ez az erőszak szülte a többi erőszakot, ez a gyilkosság a többi gyilkosságot, két felséges halott után következett a névtelen halottak sok milliója. És úgy látszik, az erőszakból született töméntelen erőszaknak nem akar vége szakadni: Vidovan ünnepén újra bomba robbant. Ezúttal azonban abban a Szerbiában, amelyik úgy örült az első bombarobbanásnak. Spasnoje Stajics, aki a meghódított új szerb területekről származott és elfogatása után dicsekedve hangoztatta, hogy orosz fogságbban bolsevistát neveltek belőle, a szerb trónörököst akarta megölni. Kis Szerbiából nagy Jugoszláviát csinált a hét esztendővel ezelőtt kezdődött erőszak. Nem félnek Belgrádban attól, hogy a folytatódó erőszak előbb-utóbb megint lerombolhatja azt, amit az eddigi erőszak épített. Milyen erő lendítette Spasnoje Stajics kezét, amikor a bombát eldobta? A nagy félszláv birodalom népei kölcsönösen gyűlölik egymást és a meghódított területek lakossága közös erővel gyűlöli a hódító szerbeket. Ez a gyűlölet dolgozott-e a merénylőben és csak a külföldi tudósítások számára kellett megállapítani azt, hogy ezúttal nem az erőszakkal megváltott „testvérek" kissé hangos tiltakozásáról, hanem vérbeli bolsevista merényletről volt szó? Vagy csakugyan Trockij esztelen gyűlölete sütötte ezt az embert, aki — a hivatalos tudósíások szerint — büszke arra, hogy fanatizmusa miatt az orosz fogságban „a szerb Trockij" néven ismerték? Így is lehet, úgy is lehet, .zonban akár igy, akár úgy, a háború tüzén kigyulladt gyűlölet vezette a merénylő kezét ?s ezért bizonyos: Spasnoje Stajics bombája a sarajevói bombavetés évfordulóján a nemezis, sarajevói erőszak magvából kikelt erőszak perében mennydörgött. A sarajevói merénylet egyúttal figyelmeztetés egész Európa számára. Mert ez a bomba nem fog egyedül maradni. A bolsevisták, akik az anarchistáktól és az orosz nihilistáktól tanulták el az erőszak hatalmába vetett ostoba és gonosz hitüket, mihelyt rájönnek arra, hogy szervezett mozgalommal nem tudják megváltoztatni Európa társadalmi berendezését, rátérnek az anarchisták módszeréből ismeretesí tett propagandájára". Háború előtt az anarchista őrület ellen az egész művelt világ összefogott és kijelentette, hogy az anarchista gyilkosságokat nem tekinti politikai merényetesenek. Ugyanezt ki kell mondani a bolsevista tűncselekményekre is, hiszen azzal eddig is tisztába jöhetett a világ, hogy, ezeknek az őrülteknek és gonosztevőknek semmi közük a tisztességes munkásmozgalomhoz és a józan politikához. Ezeket a gonosztevőket nem lehet a humanizmus és a demoscrafife védelme alá helyvari ason a camen, hogy a "bűnük politi-Jca, ritka SS! bolsevúzárostól "félelem miatt ma tömérdek belső , külső rendszabály korlátozza az emberek szabad mozgását. Ez a sok nyög aazonban nem tarthat örökké. Eljön az idő, amikor megszűnik a ma életben levő útlevélkényszer és más korlátozás. A világ szabadsága érdekében előre gondoskodni kell azhogy ezzel a józaneszű és tisztességes emberek számára készülő engedményezet vissza és egyeveztetők. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, amelyen a nemzetgyűlés munkarendjével, valamint a pénzügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatokkal foglalkozik. Az értekezleten a kormány részéről megjelent gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Ráday Gedeon belügyminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Az értekezlet először az általános forgalmi adóról szóló javaslatot tárgyalta. Eörffy Imre előadó ismertette a javaslatot. Utalt arra, hogy a kisgazdapárt által kívánt módosításokat, amelyeket Gaál Gaszton szövegezett meg és terjesztett a pénzügyminiszter elé, a kormány elfogadta, és miután az összes kívánságokat honorálták, kéri, hogy a javaslatot fogadják el. Gaál Gaszton: Utalva arra, hogy a pénzügyminiszter teljes megértéssel volt a párt kívánságai iránt, és garanciákat nyújtott atekintetben, hogy a gazdákat a zaklatásoktól mentesítik, kéri, hogy a javaslatot fogadják el. Az őrlési adónak egy százalékkal, 15-ről 14 százalékra való leszállítását kéri, amivel azonban az adót tulajdonképen még felemelik, mert 10 százalék a malmosoké. Kálmán István hangsúlyozza, hogy a javaslatot egészében helyteleníti, mert ő a teljes szabadforgalom híve és az őrlési tanúsítványt egészen mellőzendőnek tartja. Bodor György attól tart, hogy az állatforgalmi adóval sok zaklatás fogja érni a gazdaközönséget és ezért kéri, hogy az állatforgalmi adót szállítsák le 2 százalékra. Varga Imre közigazgatási bíró megnyugtatja a pártot, hogy a végrehajtási utasításban gondoskodás fog történni arra nézve, hogy az állatforgalmi adónak igazságos kivetésére és méltányos beszedésére megfelelő tisztviselő-személyzet álljon rendelkezésre. Tervbe vették azonkívül, a kettős marhalevél rendszerét. Az egyik levélen lenne csupán rajta az állat eladási ára, ez a pénzügyigazgatóságnál marad, a másikon pedig, amelyet a vevő kap kézhez, csak az foglaltatik, hogy az eladó az állatforgalmi adót lerótta. Bottlik József a kisgazdapárt szempontjából nagyon súlyosnak tartja a javaslatot és arra kéri a pénzügyminisztert, szállítsa le az állatforgalmi adót 2 százalékra, az őrlési adót pedig 3 százalékra. Stolozsi Endre azt javasolja, hogy a forgalmi adó egyesíttessék a jövedelmi adóval oly képen, hogy a jövedelmi adót emeljék. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azonnal tiltakozik ez ellen, a tervet képtelenségnek tartja. Négyessy László azt ajánlja, hogy az állam részére szükséges összeg az összes földbirtokokra arányosan osztassék szét. Temesváry Imre utal arra, hogy a vámmalmok, amelyeknek 1:200 000 méter mázsa gabonát kellene beszolgáltatniok, vállalkoznak erre, a kereskedelmi malmok azonban, amelyeknek 300.000 métermázsát kell rendelkezésre bocsátaniuk, érthetetlenül renitenskednek. Statisztikai adatokkal kimutatja, hogy a kereskedelmi malmok nemcsak 300.000, de 400.000 métermázsát is könnyedén be tudnak szolgáltatni. Kéri a kormányt, erélyesen szorítsa rá a kereskedelmi malmokat arra, hogy a kivánt menynyiséget, beszolgáltassák. Vayer János: Megnyugtatja a pártot, hogy a kormány etekintetben minden intézkedést megtett. Vasady-Balogh György indítványozza, hogy a gazdasági munkások és a földmíves szegények mentesíttessenek az őrlési és forgalmi adó alól, mivel ezek nehéz testi munkával pusztán a családjuk részére keresik meg a szükséges élelmet. Héjj Imre nagyon súlyosnak tartja a javaslatot. A képviselők nem mehetnek ki a választók elé, ha ezt megszavazzák. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter mindenekelőtt az előtte szólónak válaszolt. Ha Héjj Imre oly súlyosnak tartja ez a javaslatot, akor ő lemond, otthagyja a pénzügyminiszterséget és vegye át tőle Héjj Imre. A pénzügyminiszternek kijelentésére nagy mozgás támadt, Hegedűs pedig ingerülten lecsapta táskáját az asztalra és újra kijelentette, hogy ha megnehezítik pénzügyi terveinek végrehajtását, inkább elmegy. Majd a következőket mondotta: őrlési és forgalmi adónak ő maga sem volt híve, azonban a békeszerződés szerint Magyarországnak is legalább olyan adókat kell vállalnia, mint az összes államoknak és a környező országoknak. A pénzintézeteket sokal súlyosabb adóval rótta meg, mint az entente-államok a saját pénzintézeteiket. A minisztertanácsban épen ő, nagyatádi Szabó és Mayer vállalta a szabadforgalom keresztülvitelét, oly feltétellel azonban, hogy biztosítják a forgalmi adó keresztülvitelének sikerét. A kisgazdapárt szempontjából feltétlenül előnyös az, hogy legyen forgalmi adó, de egyszersmind szabad forgalom. HozzájárulVasady Balogh György indítványához, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági cselédek és földmíves szegények, akik az aratómunkától kimaradtak és nem kaptak részt, mentesíttessenek a forgalmi adó alól. A végrehajtási utasításban később megállapítandó módon gondoskodás fog történni arról, hogy ezeknek a szegény embereknek őrlési adóját az állampénztárak visszafizessék, ha a községi elöljáróság bizonyítványával igazolni tudják azt a feltételt, hogy szegények és csak családjuk részére őröltek, az aratómunkások pedig a saját hibájukon kívül maradtak ki. A párt ezután Gaál Gasztrom és Vasady-Balogh indítványával elfogadta az általános forgalmi adóról szóló javaslatot. A pártértekezlet ezután a parlament munkarendjével és a nyári szünet kérdésével foglalkozott. Bottlik József indítványt nyújtott be, hogy a párt kérje fel a kormányt, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten napolja el üléseit olyképen, hogy az ingó és ingatlan vagyon váltságára és a sajtó reformjára vonatkozó javaslatokat halaszszák el a szünet utánra. A nemzetgyűlés szünete augusztus elejéig tartana és akkor kezdené meg ennek a két fontos javaslatnak a tárgyalását. Gaál Endre azt indítványozta, hogy a sajtónovella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé, minthogy a párt háromnegyed része úgysem szavazza meg a javaslatot. Kéri azonkívül, hogy miután mától fogva a pártnak egyyel kevesebb tagja van a kormányban, nevezzen ki egy kisgazdapárti képviselőt belügyi államtitkárrá. Gróf Bethlen István miniszterelnök (közbeszól): A kormány szándéka is az, hogy a belügyi államtitkárságot egy kisgazdapárti képviselővel tölti be. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kéri, hogy a sajtónovella kérdésében a párt ma ne foglaljon állást, miután lényeges módosítások fognak történni az eredeti tervezeten. Várja meg a párt, amíg ezek a módosítások elkészülnek és csak akkor határodon. Gróf Bethlen miniszterelnök kifejti, hogy a kormány, amelynek hivatása a törvényhozás munkáját irányítani, arra kéri a pártot, hogy úgyyól, mint külpolitikai okokból, de főleg a gazdasági helyzetre való tekintettel, még a nyári szünet előtt tárgyalja le az ingó és ingatlan váltságára vonatkozó törvényjavaslatot és tekintettel arra, hogy a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a sajtóra vonatkozó kivételes rendszabályokat, a cenzúrát minél előbb meg akarja szüntetni, erre pedig más mód nincs, csak egy megfelelő sajtótörvény beiktatása, kéri, hogy mind a két nagyjelentőségű javaslatot még a nyári szünet előtt tárgyalta a nemzetgyűlés és csak ezek elfogadása után napolják el a Házat. A sajtótörvénynek most való letárgyalását a kereszténypárt egy része is szükségesnek tartja és csak a sajtó által befolyásolt képviselők kérik annak elhalasztását. A Ház nyári szünetének tartama attól függ, hogy mikorra készül el a törvényhozás ezzel a két javaslattal: amennyiben a javaslatot július közepéig letárgyalják, a Háznak másfél hónapos szünete lesz, ha azonban a két javaslat tárgyalása augusztus elejéig kinyúlna, akkor a nemzetgyűlés kéthónapos szabadságra mehet, ami az október elejéig való elnapolást jelentené. (Élénk helyeslés.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy a sajtójavaslaton a módosítási kidolgozás is folyamatban van. A jövő hét keddjére kérni fogja a pártnak értekezletre való összehívását és ekkor bemutatja az általa készített módosításokat. Gróf Széchenyi Viktor gazdasági okokból" kéri, hogy a vagyonváltságról szóló javaslat minél előbb letárgyaltassék, mert a gazdaközönség csak így tudja beosztani a jövő gazdasági év szempontjából a reája eső terheket. Temesváry Imre, Patacsi Dénes és Janka Károly a választóközönség hangulatára hivatkozva szintén azt kérik, hogy a gazdasági terhek beosztása szempontjából a javaslatokat most tárgyalják le. Hadházy Zsigmond indítványozza, hogy a be nem hajtott adógabona miatt a gazdákra kivetett büntetések végrehajtását függeszszék fel. A pártértekezlet végül elvetette Bottlik indítványát és a miniszterelnök újabb felszólalása után abban állapodott meg, hogy a nemzetgyűlés szünetét két hónapra tervezik. A kormány körében és a pártokban az a vélemény, hogy a nyári szünet július utolsó hetében fog megkezdődni. A sárvári selyemgyár, Huszár Károly nemzetgyűlési képviselő interpellációt jegyzett be, amelyben arra fogja kérni a honvédelmi minisztert, hogy a sárvári Chardonetféle műselyemgyárat a kormány adja vissza eredeti rendeltetésének, mert a háború kitörésekor ezt a gyárat hadicélokra lefoglalták. Az ottani lakosság nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyár ismét műselymet állítson elő. A vagyonváltságot és a sajtónovellát a szünet előtt akarják tárgyalni. Július végére tervezik a nemzetgyűlés kéthónapos szünetét. — Mérsékelték a forgalmi adót. — Hegedűs kijelentette, hogy lemond, ha javaslatainak nehézséget csinálnak. /