Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
ZKtt. JHÖM 1, péntek, PESTI HÍRLAP A Tisza-pör tanul. A csütörtöki főtárgyaláson dr Várkonyi Oszkár, Kéri Pál védője előterjesztést kívánt tanni a védelem szabadságának megsértése miatt, a elnök azonban megvonta tőle a szót, mire a védő összecsomagolta írásait és elhagyta a tárgyalótermet. A bíróság azzal a megokolással, hogy dr Várkonyi jogos ok nélkül hagyta el a tárgyalást, az ügyet az ügyvédi kamarához tette át. Az egéss incidens abból az esetből keletkezett, hogy Kéri cédulát csúsztatott védője kezébe és a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kéri jogerősen elítélt rab, ennélfogva a bűnvádi perrendtartásban biztosított érintkezési jogkör őt nem illeti meg. Dr Polónyi Dezső védő hangsúlyozta, hogy Kéri nem lehet hátrányosabb helyzetben, mint a többi vádlott, a bíróságnak ez a végzése a védelem szabadságát sérti. Közben megérkezett Kéri másik védője, Gál Jenő, aki Várkonyival abban állapodott meg, hogy az ügyvédi kamarához fordulnak orvoslásért, mert súlyos sérelmet látnak a védők abban, hogy Kéri írásbeli információt juttatott védőjéhez és emiatt Kérit negyvennyolc órára sötét zárkába helyezték. Pap József, az ügyvédi kamara elnökének kihallgatása után Svachulay Zoltán volt kormánybiztos vallotta, hogy amikor Friedrich megsérült a lánchídi csatában és Friedrichet másnap meglátogatta, Friedrich kijelentette, hogy többé ebbe a társaságba nem elegyedik, mert teljesen megundorodott tőle. A gyilkosságról a legnagyobb felháborodás hangján nyilatkozott. Gürtner: Ismételten kérem a törvényszéket, méltóztassék benyújtott kérvényemet . . . Az elnök: Nem engedem zavarni a tárgyalást, üljön le! Gürtner: (A teremőrhöz.) Legyen szives vigye ezt a levelet az elnök úrhoz! Az elnök: Velem nem lehet levelezni! Gartner: Engem holnap már nem hoznak fel ide, vagy más állapotban hoznak fel. (Derültség.) Én megbolondulok, én ezt nem bíromtovább, én a védőmet követelem vissza! Az elnök: Ez nem korcsma, itt nem lehet így kiabálni! Kihirdetem a bíróság végzését. Gartnert botrányos viselkedése miatt a teremből eltávolítom. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott határrendőrségi főnök elmondta, hogy a nyomozás első stádiumában még Szegeden dolgozott, ott Pogányt és Kérit jelölték meg tettestársaknak. Augusztus 12-ikén Pestre jött és jelentkezett báró Perényi belügyminiszternél. A gyilkosságra vonatkozó iratokat két ízben is kérte Mattyasovszky főkapitánytól, de megtagadta. Jelentést tett erről a miniszternek, aki ebben az időben lemondott. Rögtön menesztették a tanút is. Friedrich István: A tanú úr többször járt nálam és arra kért, hogy a határrendőrséget ne oszlassuk fel. Azért jött hozzám, mert az ellenforradalom idején is együtt dolgoztunk. Amikor ideiglenesen vezettem a belügyi tárcát, a tanú úr felkeresett engem a nyugdíjazása kérdésében, de minthogy én csak néhány óráig vezettem a belügyi tárcát, ebben a kérdésben nem akartam intézkedni. Ebbe belemagyarázni, hogy azért történt a nyugdíjazása, mert a Tisza-ügy iránt érdeklődött, nem lehet. Fényes László: Meg tudom érteni a tanú úr elkeseredését, az objektivitását azonban elveszíteni nem szabad. Mi most itt nem a Tisza-gyilkosságot tárgyaljuk, mert ez a tárgyalás pletyka alapján folyik. Engem nagyobb sérelem ért, mint a tanú urat, mert másfél év óta szuronyok között ülök, mégsem veszítem el objektivitásomat. Boross László az utolsó tanú, aki az általános kérdéseknél foglalkozására nézve azt adja elő, hogy kommunista sajtómunkás. Az elnök, Bártfai vallomása szerint a gyűjtőfogház udvarán ön valaki előtt azt állította, hogy Kéri be van avatva a Tisza-gyilkosságba. A tanú: Ilyet nem mondhattam! Ez lehetetlen! Tudom, hogy Kérit milyen módon keverték bele a gyilkosságba. A forradalmat megelőző napon, október 16-ikán egy bizalmas értekezlet volt, amelyen igen tisztelt barátom és martírhalált halt vezérem Korvin-Klein Ottó . . . Az elnök: Azonnal megbüntetem! Hogy mer ilyet mondani. Természetes, hogy most ön saját magát is martírnak érzi. Korvint halálos ítélet alapján végezték ki. A tanú: Miután a katonaság a Károlyi-párt oldalán volt, megkértük Károlyit, hogy küldjön ki valakit a katonaság képviseletében a forradalomnak november 4-ikére tervezett kitörésének előkészítésére. Károlyi Kérit küldte ki. Miközben erről határoztunk, egy munkás felszólalt, hogy mi lesz Tiszával és a többiekkel. Ezeket, szerinte, meg kellett volna gyilkolni. Kéri ezt határozottan ellenezte és a forradalom rendjére hivatkozott. Még a vádlottak intéznek kérdéseket a tanúhoz, majd a tárgyalást péntekre halasztják. Vizsgálat Vasady-Balogh mandátuma ügyében. A nemzetgyűlés IV. számú bírálóbizottsága Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő elnöklésével ülést tartott, amelyen Vasady-Balogh György nemzetgyűlési képviselő mandátuma ellen beadott panaszt tárgyalták. A panasz előadója Berki Gyula volt. A bizottság egyhangúan elhatározta, hogy a panasz ügyében elrendeli a vizsgálatot és pedig" annak két pontjára nézve, amelyek közül az egyik azt állítja, hogy a választás titkosságát megsértették, a másik, hogy a választás elnöke az egyik ellenjelölt jelöltségét alaptalanul utasította vissza. A bizottságuk az igazolást állandó bizottsághoz és vizsgálóbizottság kikülldését foszja körül. Mi történik a román vámhivatalokban? Hamis lebélyegzésü pénz a magyar utasoknak. A magyar—román határon nagyban űzött visszaélésekről adnak nekünk hírt Erdélyből érkező utasok. Tömérdek hamis lebélyegzésü pénz van forgalomban az országban, amely a külföldről árad be hozzánk. Ennek a hamispénz-áradatnak egyik forrására mutatnak rá most az utasemberek, menekültek, akiket kiüldöztek ősi fészkükből, vagy akiknek ügyes-bajos dolgaik elintézése végett kell fölkeresniök Csonka- Magyarországot Ez a forrás ott van a romániai vámhivatalokban, ahol félig csalással, hazugsággal, félig erőszakkal tukmálják rá az utasokra — persze csak a magyarokra — a hamis lebélyegzésű százasokat és ezreseiket A román kormány nemrégiben rendeletet adott ki, amely szerint Romániából ezer lest szabad kivinni. Mikor az utas a határszéli állomásra ér, a vámhivatalban ez akérdés támad rá: — Mennyi pénze van? Az utas bemondja: — Nyolcszáz lej, ezer lej — Csak háromszáz lejt szabad kivinni ! — jelenti ki zordon szigorúsággal a vámhivatalnok. Az egyik utas tudja, másik nem tudja a rendeletet. De ha tudja, sem sokat ér vele: a vámhivatalnok nem hajlandó tudomást venni a kormánya rendeletéről. Asszonynép nem mer ellenmondani, férfiak is tartanak a nagyobb kellemetlenségtől, ha szembeszállanak a határszéli hatalmasságokkal. A legtöbbje siet, fél, hogy lekésik a vonatról,vagy lekéstetik) zavarban van, mitevő legyen? De a jó Sziva vámos segit a baján, szolgál a jó tanáccsal: — Majd mi beváltjuk a pénzét! Ami meg is történik, perese úgy, hogy egy leiért három magyar koronát adnak, ami a pénzváltó közegeknek a lei mai állása mellett is szép kis mellékjövedelmet biztosít. De még csak azután derül ki, ami cifra a dologban, ami felháborító a dologban. Mikor ugyanis a megdézsmált utas Csonka-Magyarország földjére érkezik, a kötegyáni vámhivatalban erős vizsgálat alá veszik a pénzét. Nem is kell azonban erős vizsgálat: könnyen konstatálható, hogy a legtöbb pénz lebélyegzése hamis. Így szállítják Magyarországba a hamis bankót a román vámhivatalok. Tudósítónkkal is megtörtént, hogy a határszéli potentátok a pénze fölváltására akarták kényszeríteni. Ismervén azonban a legtöbb román hivatalban uralkodó divatot: óvatosságból megszerezte és magával vitte azt a lapot amelyben a kérdéses rendelet megjelent s odatartotta azt a vámhivatalnok ar orra alá. Erre a jeles tisztviselő még sem merte tovább forszírozni a dolgot s áteresztette a vámon — ezer lei vel. A többi utas szerencsétlenségére ő volt a vizsgálatinál a legutolsó — a többi utas már ráment, erősen megkoppasztva. Ugyancsak ez útja alkalmával tudósítónk szemtanúja volt, amikor Betegyánban rengeteg pénz hamis lebélyegzésű voltát konstatálták. Ezekről az esetekről jegyzőkönyvet is vettek föl, amelyeket föl is terjesztenek illetékes helyre. Nem kételkedünk, hogy a magyar külügyminisztérium energikus intézkedéssel bevágja az ajtót ennek a hivatalos hamispénz-szállításnak. A magyar-cseh tárgyalások, Prága, jún. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Tribuan értesülése szerint azok a hírek, amelyek szerint a Glecszlovákia és Magyarország közötti tárgyalások kedvezőtlen lefolyást vettek volna, teljesen alaptalanok. Ellenkezőleg, a tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy a legnehezebb kérdés megoldására is találtak alapot. A nemzeti kisebbségek kérdését általában úgy fogják szabályozni, amint ez az Ausztriával kötött egyezményben történt, figyelembe véve természetesen a Slovákiában lévő különleges viszonyokat A kereskedelmi szerződés a legtöbb kedvezmény alapján fog állani. Ez olasz kormányválság. Bécs, jan. 30. A Frankurtfer Zeitungnak jelentik Rómából. Az olasz néppárt vezetősége közzéteszi programmját, amely a tisztviselőkérdésben megegyezik Giolitti szándékaival és a kormányba való belépését helyezi kilátásba. Ezzel Giontti legfőbb feltétele teljesül, asz, hogy a mindenfelől nyilvánuló óhajnak engedve, a kormányt most már át fogja venni a német külügyminiszter a szankciók megszüntetéséért. Berlin, jún. 30. A birodalmi gyűlés mai ülésén a szankciókról szóló interpellációk tárgyalása eorán dr Rosen külügyminiszter kijelentette, hogy Németország tiltakozása a szövetséges haderőknek Duisburgba, Düsseldorfba és Ruhrortba való bevonulása, valamint a külön vámkezelés felállítása ellen annak idején nem talált meghallgatásra. A miniszter felolvassa a francia kamara külügyi bizottságának ismert határozatát a szankciók megszüntetése ellen és kijelenti, hogy a német kormány nem érthet egyet a francia kormány álláspontjával és biztosíthatja a házat, hogy mindent el fog követni, hogy a kényszerrendszabályok megszüntetését el / • A trianoni béke gazdasági következményei a francia kamarában, Páris, jun. 30. (Havas.) A francia fesdam külügyi bizottsága meghallgatta a Magyarországgal a trianoni béke gazdasági határozmányainak végrehajtása dolgában kötött egyezményről azóló előadói jelentést és felhatalmazta az előadót, hogy konklúziót beszélje meg Brianx-nak Páris, jun. 30. (Havas.) A szenátus mai ülésén Reynold előadta jelentését a trianoni békési szerződésről. Hír Kun Béla elfogatásáról. Bécs, jun. 30. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Az ukrán sajtóiroda jelenti Lembergbeli a Karkov kormányzóság ismét véres színtere bolsevisták és a felkelő parasztok harcának. A Karkovtól nyugatra vezető összes vasúti vonalakat a felkelők tartják megszállva. Hír szerint a Moszkvából Karkovba vezető vasúti vonalon néhány kommunistavezért, köztük Kun Bélát is, foglyul ejtették. Szovjetoroszországból újabb bolseviki haderők indultak a fölkelők leverésére. (Az ukrán sajtóiroda értesülései sokszor bizonyultak már megbízhatatlanoknak, ezért ez a hirte illő fentartással kell fogadni. A szerk.) Maniu Take Jonescu ellem Bukarest, jun. 80. Mánia a kamarában megtámadta Take Jonescu külügyminisztert, kérdőre vonta, hogy a cseh és jugoszláv katonai egyezség szövegét miért nem terjesztette a román kamara elé. Take Jonescu válaszában azt feleltei, hogy ilyen az eddigi szokás nem követelt. Ez a kijelentés a födszválisták között felzúdulást keltett. NAPI HÍREK. (Bizonyitványosztás.) Azok a kivetelt-nagyobb emberkék, akik a főváros elemi iskoláiban szedték magukba a kezdetleges ismereteket és akik a szénhiány következtében ugyan csak kivették a részüket a szünnapokból, kedden kapták kezeikhez a bizonyítványokat, végével a rövidre fogyott tanévnek és elmaradásával a nyilvános vizsgáknak. A különböző iskolák körül nagy volt tehát az élénkség, amelynek növelésében a gyermekeken kívül a szülők egy része is kivette a részét. Utcák hosszán látni lehetett az apróságokat, amint az érdemjegyeket vizsgálgatták, amelyek között nagy számmal szerepeltek a kitűnők, de persze akadtak olyanok is, amelyek nem igen biztattak fölemelő hangulatokra ... A leánynövendékek között sok volt olyan, akik a régi, de már egy idő óta megtiltott virágadományokkal járultak érdemes tanítónőik elé, hordván egyesével, csomójával, sőt cserepestől is a nyíló virágokat. Ezzel a bizonyítványosztással kezdetét vette a nyári ezünidő, hogy az apróságokat különböző tájak felé vigyék, ahol egy kis piros arcszint kapnak és ahol talán jobb kosztban lesz részük, mint amilyen az itthoni volt, segédkezése mellett az amerikai misszióknak, akiknek jóvoltából az ország fönnállása óta nem kaptak a budapesti emberkéik annyi kakaót, mint ebben az esztendőben. (József Ferenc főherceg doktorrá avatása.) A királyi Pázmány Tudományegyetem dísztermében szerdán avatták az államtudományok doktorává Jóózsef Ferenc főherceget Az ünnepélyes aktuson jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József főherceg Auguszta főhercegasszonynyal és Zsófia főhercegnővel, a kormány részéről Ráday Gedeon, Vass József, Tomcsifi Gyl, Hegyes-P halmy és Bernolák minisztere, azonkívül a politikai és társadalmi élet számos kiválósága, Hannag Ferenc rektor üdvözlő szavai után a főherceg letette az estént Az avatási ünnepséget a magyar Hiszekegy fejezte be. (A nuncius a ceglédi harangszentelésen.) Nagy egyházi ünnnepe volt Péter Pál napján Ceglédnek. Ekkor szentelték fel Schioppa Lőrinc pápai nuncius és Haller István a város nemzetgyűlési képviselőjének jelenlétében a római katholikus templomnak azt a két új harang-ját, amely a háború alatt elreikvirált harangokat van hivatva pótolni. Az ünnepség után a tisztikaszinóban díszebéd volt, amelyen a nunciua Magyarországra mondott pohárköszöntőt. Hangoztatta, hogy átérzi a nemzetnek minden fájdalmát és biztosította a magyarokat, hogy a pápa, miként a múltban, úgy a jövőből is szószólója 6® pártfogója lesz a magyarság igazságos ügyének. Utána Haller István és Takács József beszélt . (A kormányzó) Gödöllőn kihallgatáson fogadta Kende Gézát, az Amerikai Magyar Népszava ez idő szerint Budapesten tartózkodó szerkesztőjét, az az Universal Service amerikai laptudósító vállalat részére magyarországi tapasztalatairól cikksorozatot ir. (A háztulajdonosok a vagyonváltság ellen.) A Budapesti Háztulajdonosok Szövetsége több vidéki háztulajdonosi egyesület bevonásával gyűlésen tiltakozott a házak vagyonváltsága ellen. A kormányt Kátay Tibor államtitkár és Venczelly Béla miniszteri tanácsos képviselték. Teles Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének igazgatója, határozati javaslatában felhívta a kormány, a nemzetgyűlés és az egész ország figyelmét arra, hogy a házak hozadékából képtelenek a vagyonváltság kamatait fizetni. A háztulajdonosok végül fizetésképtelenné válnak és aházak legnagyobb rész© a bankok kezére fog jutni. A határozati javaslatot a gyűlés elfogadta. (A vaj ára) száznegyven koronáig csökkent _