Pesti Hírlap, 1921. október (43. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
2 N níhLáP lal. október 1., szombat. Pártközi tárgyalások az egységes pártról. Milyen pártokat vonnak be az új alakulásba? - Készül a z programm, kiegészítik a kisgazdák programmpontjaival. — Minisztertanács a nyugatmagyarországi kérdésről Az egységes pártalakítás ügye a kereszténypárt tegnapi határozata következtében egyelőre kissé háttérbe szorul, de az eddigi tárgyalásoknak megvan az az effítmánye, hogy ma már az egyesítés mozgatói előtt tisztán áll a helyzet: kik akarjákés kikkel lehet megcsinálni a nemzetgyűlés kormányzópártját! Nem sikerülhet egy olyan kormányzópárt összekovácsolása, amelyet a múlt évben gróf Bethlen István kormányalakítási akciója nyomán gróf Teleki Pálnak sikerült, átmenetileg — az akkori helyzet kényszerítő nyomása alatt — összeállítania, a kisgazdapárt és a keresztény egyesülés pártjának egyszerű összeolvasztásával. A változott körülmények folytán — így mondják az egységes párt előkészítői — az új nagy párt csupán csak a kereszténypárt és a disszidensek közül jegecesedhetik ki, a kisgazdapárt jobb szárnyának csatlakozásával. Az új párt alakulása óta tehát teljes bizzonyossággal a kisgazdapárt kettészakadása lesz, mert kétségtelen, hogy a ma körülbelül kilencven főnyi gazdapárt nem tudna maga körül olyan erőt csoportosítani,,mint amilyet a keresztény egyesülés és a disszidensek egyesített pártcsoportja tud magához vonzani a kisgazdapárt mérsekelt szárnyából. Különben Andrássy pártját az új alakulásból kihagyni azért sem látszott tanácsodnak, mert ez a párt az ellenzék padjain a kormány számára olyan veszedelem volna, amely állandóan a helyzet fölbontásával fenyegetne. Andrássyék viszont a kormánypárton aligha tudnának együttműködni a kisgazdapárt minden rétegével, elsősorban nem a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló kisgazdacsoporttal. Nagy politikai és világnézeti ellentétek választják el egymástól ezt a két pártot és ezeknek az ellentéteknek a feszültsége robbantotta szét még Teleki idejében az ily alapon konstruált egységes pártot is. Mindehez hozzájárul némi személyi antagonizmusi is, ugy hogy nagyatádi Szabó István és hivei nem titkolják azt az álláspontjukat, hogy ők nem hajlandók egy pártban lenni gróf Andrássy Gyulával, aki — ha nem is ilyen élesen — szintén elhárítja magától a Nagyatádiékkal való politikai összeházasodást. Tisztán áll tehát ma a politikai konszolidáció egyengetői előtt, hogy a nemzetgyűlést csak a fent jelzett módon lehet átcsoportosítani oly célból, hogy egy homogén összetételű többségi párt támasza lehessen a nyugodt parlamenti és kormányzati munkálkodásnak. A többség ilyenformán létrehozható , hogy az új erőviszonyok számszerűen hogyan fognak kialakulni a nemzetgyűlésen, az attól függ, hogy mennyien maradnak nagyatádi Szabó körül. A kormány egyébként még hivatalosan nem foglalkozott az egységes pártalakítás dolgával, mindössze egyszer került szóba az utóbbi időben egy minisztertanács utáni vacsorán. Már a fekete kávénál tartottak, amikor Tomcsányi Vilmos Pál igazságüggyminiszter, aki a maga személyében talán legtöbbször érezte a kormány mögött álló pártok fegyelmének hiányát — szóba hozta a parlamenti helyzetet és ezzel a kérdéssel fordult nagyatádi Szabó Istvánhoz: — No, Pista bátyám, mi lesz az egységes párttal, megcsináljuk-e? Nagyatádi Szabó nem gondolkozott sokáig és elmondta, hogyan képzeli ő az egységes pártot. Ott van a kisgazdapárt — mondotta — az a legnagyobb párt, aki egységes pártot akar, jöjjön be oda. Aztán mások is előadták nézetüket a kabinetből — ezek azonban már nem egyeztek meg a Nagyatádiéval Egyéb azonban nem történt annál, hogy ki-ki elmondta a maga véleményét. A kormánynak nyilván csak a nyugatmagyarországi ügy elintézése után lesz módjában a többségi párt kérdésével foglalkozna A pártok körében mindettől függetlenül folytatják tovább az egységes párt előkészítésének munkálatait. Tegnap este is volt egy bizalmas tanácskozás, amelyen Haller István, Gerencsér István és Frühwirth Mátyás vettek részt a kereszténypártból. A kisgazdapárti Schandl—Vasadi—Daroghcsoport azt az óhajt terjesztette elő, hogy a kereszténypárt ismeretes négy pontját egészítsék ki a kisgazdapárt programmjának kardinális pontjaival. Ezek főleg gazdasági természetűek és a párt demokratikus jellegét vannak hivatva kidomborítani. A tervezet pótlása most van kidolgozás alatt. A véglegesen összeállított és részleteiben is megszövegezett programm október 9-éig feltétlenül elkészül, amikor is gróf Bethlen István miniszterelnök fogja pécsi beszédében nyilvánosságra hozni. A kormány tagjai ma este gróf Bethlen István miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak, amely késő éjszakáig tartott. A minisztertanács a párisi napköveti értekistetnek Nyugatmagyarország kiürítése dolgában hozzánk intézett felszólításával, a lakásrendelettel a drágaság letörésére vonatkozó intézkedésekkel foglalkozott. A keresztény egyesülés pártjának Baranyába küldött választási megbízottjai: Rieyer Jakab, Taszler Béla és Bartos János mi este viszszaérkeztek és beszámolójuk nyomán azonnal értesítenék a kereszténypártnak a kormányban lévő tagjait az ottani állapotokról.. A délvidéki felszabadult területeken ugyanis még érvényben van Soós altábornagynak az a rendelete, mely szerint mindennemű politikai gyűlés összehívása tilos. Ily körülmények között nincs meg a választási agitáció szabadsága a pártok számára és kéri, hogy a kormány rendeletileg oldja fel a gyülekezési tilalmat, hogy a kerületek megkezdhessék a választási előkészületeket A kormány még a mai minisztertanácson foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Keresztény Egyesülés Pártjában nagy gonddal készítik elő a délvidéki választásokat. Rieyer Jakab, Taszler Béla és Barthos János ma este bizalmas megbekélésen számoltak be tapasztalataikról és közölték a párt vezetőségének tagjaival és a jelen volt képviselőkkel, hogy a párt esélyei a délvidéki kerületekben várakozáson felül biztatók. A kereszténypárt, tekintet nélkül a kisgazdák részéről hangoztatott paktumra, az összes kerületekben jelöltet állít. A jelölések még két-három napot vesznek igénybe, azután hozza a párt nyilvánosságra. A lakás-ankét. Pénteken reggel kilenc órakor megnyitotta Bernolák Nándor népjóléti miniaeter a lakás-ankétet. Megjelentője: Folkusházy Lajos alpolgármester, Szabó Imre tiszti főügyészt Csilléry András, Kossalka János és dr Bródy Ernő bizottsági tagok, a pénzügyminisztérium részéről Bárczy Dezső miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztert Jezsovics Lajos miniszteri tanácsos, a belügyminisztert dr Kund Elemér miniszteri titkár, a népjóléti minisztériumot Papp Géza h. államtitkár ,és dr Weiss István miniszteri osztálytanácsos, az igazságügyminisztert Burghardt Géza és Térffy Gyula államtitkár képviselte, a közmunkatanács részéről Zselinszky Szilárd elnök jelent meg. Domolák Nándor népjóléti miniszter ismertette a rendelet-tervet, úgyszintén a folyamatban lévő építkezéseket- Szentlőrincen egy 500 lakásos épülettömbön dolgoznak, a Máv. ..is, építkezik és a laktanyák egy részét is igénybe veszik. Dr Térffy Gyula igazságügyi álamtitkár az igazságügyiniszter nevében súlyos aggodalmát fejezte ki a rendelet-tervezet miatt. A rendelet jogokat sért és ezért pontonként kell kifogásait és észrevételeit megtennie. Dr Kund Elemér belügyminiszteri titkár szerint a rendeletre semmi szükség nincs, maga a rendelet megdöbbentő lépés balfelé. Csak a normális jogrendhez való visszatérés útján lehet a lakáskérdést megoldani. Dr Folkusházy Lajos alpolgármester a főváros törvényhatósági bizottságának nevében kijelenti, , hogy mindenekelőtt meg kell hallgatni a főváros közgyűlését és arra kéri a minisztert, hogy ne siessen a rendelet kibocsátásával, hanem várja meg a közgyűlés állásfoglalását. Dr Csilléry András mindenben osztotta Folkusházy alpolgármester és az előtte felszólalók véleményét, mert a tervezett rendelet nem vette figyelembe a közönség minden rétegének érdekét. Nem állítható nyugodt lelkiismerettel, hogy ez valóban megtörtént és így ő is arra kéri a minisztert, hogy ne hamarkodja el a rendeletet. Dr Bródy Ernő alkotmányjogi szempontból általánosságban kifogásolja, hogy a háború után évekkel és a békekötés megerősítése után is hónapokkal rendeletileg akarnak intézkedni oly kérdésben, amely a személyes szabadsággal, az élet biztonságával egyenrangú. Teljesen ötletszerű kormányzás van, amely törvényhozási úton intézkedik arról, hogy hat órakor legyen az üzleti záróra, ellenben az otthon szentségét diktátori alapon, bíróság kizárásával akarja megszüntetni. Gyakorlati szempontból is helytelen ez az eljárás. Tisztában kell lenni azzal, hogy a lakáskérdést csakis termeléssel lehet megoldani. De hogyan mer építkezni a magántőke, ha negyedévenként változnak a lakásrendeletek? Az adókedvezmények ígérete, a korlátozások megszüntetése csak akkor hat elemi erővel, ha törvényben létesíti a jogbiztonságot. A rendelet tervezete súlyos visszafejlődés. A jelenleg érvényes rendelet legfőbb vívmánya az volt, hogy a legfontosabb kérdésekben a bíróság döntött, nyilvános tárgyalás alapján. És meg volt adva a felebbezés. Az új rendelet kizárja a felebbezést és rekvirálni enged minden lakást. Nem is érdemes a rendelet többi intézkedéseinél időzni — a rendelet ezért a két rendelkezésért készült, viszont e két rendelkezés az abszolutizmus legsötétebb korszakát eleveníti fel. A jogrendnek legnagyobb ellensége az önkény, amely intézményileg megvalósul ezáltal. Mostanában azt láttuk, hogy fedezetet keresnek a kor-mányzók. A pénzügyminiszter felállította a pénzügyi tanácsot, megalakul a közélelmezési tanács, ahol a legkiválóbb szakerők foglalkoznak a legbonyolultabb kérdésekkel. A lakáskérdést sem lehet bürokratikusan, despota módjára megoldani. Az öszszes társadalmi tényezők bevonásával alakuljon egy lakásügyi tanács, amelyben helyet foglaljon a lakó, a háztulajdonos, a lelkész, a kereskedő, iparos, mérnök, bankár, vagyonlakó, munkás és ez a szerv az építkezés egyidejű megindítása mellett keresse és találja meg a szemben álló érdekek méltányos kiegyenlítését. Az 1920 évi népszámlálás eredményeiről felvett statisztikai kimutatás nyilvánvalóvá teszi, hogy a lakáskérdés a lakosság zömének legégetőbb problémája 1920-ban 208.189 lakott magánlakás volt. Ezek közül 1 szobás 47.00, kétszobás 27.3 százalék, 3 szobás 13.7 százalék, tehát az egy-, két- és háromszobás lakások az összes lakásoknak 88 százalékát teszik ki, a négyszobás lakás 6.7, ötszobás 2.8, hatszobás 1 százalék. Kitűnik ebből, hogy a lakosság több mint háromnegyed része szerény viszonyok között él, akiknek otthonát megbolygatni nem szabad. Nagyobb lakás ma kevesebb van, mint tíz évvel ezelőtt volt. A négy-, ötszobás lakásokban is szabad pályán levő lateinerek élnek, orvosok, ügyvédek, mérnökök, akiknek hivatásuk folytatása végett van szükségük e szobákra. Ezeknek a szorongatott, létalapjukban megtámadott, keserves munkából élő exisztenciáknak otthonát és munkahelyét felforgatni nem szabad. A dolgozó budapesti társadalom, a polgárság és munkásság minden rétegét legközvetlenebb élet érdekében érinti a rendelet, amely felesleges, céltalan és az abszolutizmus legszomorúbb napjaira emlékeztet. A főváros illetékes fórumának, a törvényhatósági bizottságnak, alkalmat kell adni arra, hogy megmondja véleményét, előadja kifogását, megvédje az otthon szentségét és felemelje szavát a diktatúra ellen. Dr Jezsovics Lajos és dr Bárczy Dezső beszéde után Zselinszky Szilárd, a közmunkatanács elnöke, fejtette ki álláspontját, mely szerint a lakásügyet csak építkezés útján lehet megoldani és erre is kell minden erőnkkel törekednünk. Az ankét további lefolyása is nagyon élénk volt. Minden felszólaló visszautasította a rendeletet, és különösen a részletes tárgyalásnál hangzottak el súlyos kifogások. Az idő közben nagyon előrehaladt és a rendeletnek alig negyedével készültek el. Bernolák Nándor népjóléti miniszter közölte ekkor a jelenvoltakkal, hogy a tanácskozást felfüggeszti és az szombaton reggel kilenc órakor folytatódik. A mai minisztertanácson pedig azt az előterjesztést teszi, hogy a rendelet kibocsátásával várjanak egy darabig és hallgassák meg előzőleg a főváros közgyűlésének véleményét, így tehát a lakásrendelet vasárnap nem fog a hivatalos lapban megjelenni. 72 birodalmi gyűlés elfogadta az amerikai Étekét. Berlin, szept. 30. A birodalmi gyűlés mai ülésén megkezdte az amerikai békeszerződés tárgyalását. Stöcker (kommunista) a békeszerződést a newyorki tőzsde kemény diktátumának mondotta. Pártja ezért visszautasítja ezt a szerződést. A békeszerződést ezután a kommunisták szavazatai ellen mindhárom olvasásban elfogadták. Elfogadása mellett szavaztak a német nemzetiek is. Ezután a német nemzetiek és a független szocialisták több interpellációja következett a birodalmi elnök augusztus 29-iki rendeletéről, a birodalmi kancellár politikájának a hivatalnokok által való keresztezéséről és a Bajorországgal folytatott tárgyalásokról. Slergt képviselő (német nemzeti) örömmel üdvözölte pártja interpellációját. Dittmann (független szocialista) a német nemzetiek szemére veti, hogy csak arra törekszenek, hogy újra uralomra kerülhessenek és hogy most, miután ez a törekvésük Bajorországban lehetetlenné vált, Salzburgba helyezték át akciójuk központját, ahonnan állandóan veszélyeztetik a köztársaságot. Dr Wirth birodalmi kancellár emelkedik ezután szólásra. Kijelenti, hogy miután Bajorországgal békés megegyezést értek el, belpolitikai aggodalmakra nincsen ok. A birodalmi kormánynak azt az álláspontját, hogy a kivételes állapotot, amennyiben Németország valamely területén még fennáll, megszüntessék, érvényre juttatták. Tekintettel erre a tényállásra, sikerült kompromisszumra jutni. A kancellár ezután rátér Herst beszédére. Szemére veti, hogy a német nemzeti pártgyűlésen tanúsított magatartásával súlyos károkat okozott a birodalomnak. Szívesen ünnepelnek a múlt dicső tettei — mondta a kancellár — de mindent el kell kerülni, ami összefüggésbe hozható a jelenlegi viszonyokkal. Feltétlenül szükséges volt-e, hogy a szedáni ünnepség alkalmával az egyik tábornok kijelentse, hogy a régi hadsereg régi szelleme elenyészti? Vajon nem jelenti-e ez birodalmi vödörségünk lekicsinylését ? A kancellár ezután rátér a birodalmi elnök augusztus 29-iki rendeletére és kijelenti: Az egész kabinet amiatt aggódott, hogy a jobboldalnak hoszszú hónapokon keresztül űzött uszításai rendszabályokra vezetnek. Aggodalmainkat fölülmúlták a badeni kormány leleplezései — folytatta a kancellár. — Kiderült, hogy a német nemzetiek titkos szervezete egész Felsősziléziáig terjed, s ez annál is sajnálatraméltóbb és fájdalmasabb, minthogy a Felső-sziléziáért harcolók soraiban is akadtak oly elemek, amelyek meg akarták buktatni az alkotmányt. a német-francia gazdasági tárgyalások. Berlin, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Parlamenti körökből jelentik, hogy Rathenau és Loucheur francia újjáépítési miniszter között legközelebb újra tárgyalások indulnak. Valószínűnek tartják, hogy a minisztereknek harmadik találkozása már a jövő héten meglesz