Pesti Hírlap, 1921. december (43. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-01 / 270. szám

Budapest, 1921. ^IHi^^ymnr 270. (14,890.) szám. —t / u-i - 4 Csütörtök, december L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: jBgész évre .......... 660 E Félévre 340 „ Negyedévrs 170 „ Egy hóra 60 „ Egyes ez4m éra helyben, vi­déken és pályaudvarokon 3 K. Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint. ATVtttl Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDYTESTVÉREK 4ZERKESZ ŐSÉG KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos császár-út 78, FIÓKKI ADÓHIVATAL: Budapest. Erzsébet-korát 1. % A soproni nagy tanúság, Fájdalmas reménységgel, ele egyben hit­j teljes várakozással, amelybe szorongó aggoda­lomnak árnyalata sem vegyül, nézünk elete V annak a rfepszavazásnak, amely Sopron váro­sában és a körülfekvő falvakban fog a közeli határidőre végbemenni. Magasabb elvi szem­pontból ugyan nem engednénk helyet olyas fej­fogásnak, 'hogy bármi népszavazás erejével, a mely végre is csak egyetlen generációnak pil­lanatnyi esetlegek által is befolyásolható nyi­latkozása, végérvényesn el lehetne szaki tani valamely területet és népességet attól az ezer­éves állami egységtől, amelynek ősi szerves al­katrésze. kulturai és gazdasági közösségbe fog­lalt tartozéka. De ebben az esetben, a népsza­vazást és annak előrelátható eredményét nyu­godtan fogjuk beiktatni egyfelől a legigazabb elvi és érzelmi kijelentésnek a szavazásban köz­vetlenül érdekelt lakosság részéről másfelől olyas mélységes törtéuelmi revelációnak, a melynek kihatásai messze túlterjednek Sopron vidékén és a mai helyzet aktuális kérdésein. A párisi béketárgyalások alkalmával ^ a mi békedelegációnk eleve felajánlotta a nép­szavazás alkalmazását. De az antant vésztör­vényszéke, noha külső szinre a demokrácia nagy areopagjának rendezkedett be, velünk szemben megtagadta a demokratikus igazság legelemibb követelését is. soproni réstörés nép­szavazás lesz az első nagy réstörés azon a körbástyázaton, amelyet a rágalom és elő­ítélet durva köveiből körülöttünk emeltek. Minden polgár és polgárnő, ki ott szavazásra van hivatva, bizonyára tudatában van szava­zata óriási történelmi és ethikai fontosságának, tudják, hogy nemcsak saját ííevökfeen szavaz­nak, lYmem ugy őseik, mint utódaik nevében is és azért egyszeri szavazatukban az egymást követő nemzedékek sok százados hagyatéka Eiak kell látható kifejezést öltenie, ök meg fog : ják mutatni, hogy tul minden faji és nyelvi különbségen, tul az osztályellentéten és feleke­zeti izgatáson, amelyek adataiból ellenségeink a rágalmak hálózatát összeszőtték, ők mind­nyájan igaz magyar hazafiak maradtak, akik­ben nem lobban arpolgári elnyomottság egyet­len szikrája sem. Igaz magyar hazafiak nem­csak oly okon és oly érzéssel, ogy az.átörökölt alkotmányos szabadságban edződött magyar nemzeti élet több kenyeret, jobb egyéni sorsot, biztosabb polgári boldogulást nyújthat nekik, mint a vaktában improvizált és máris teljes züllésnek indult külső véletleneknek és belső örjöngéseknek teljesen kiszolgáltatott osztrák köztársaság. Magyar hazafiak oly teljes érte­lemben is, hogy egy rendkívüli, a történelmi hivatás legnagyobb próbáival telitett nemzeti élet osztályosainak érzik magukat, amelynek dicsőségéből és vívmányaiból, bánatából és veszteségeiből, forradalmi lelkesedéséből és vértanúi' szenvedéseiből mindig becsületes rész jutott ki az ő vidék ök lakosainak. Igen. a soproni népszavazás bármi szűk körre szorítkozzék is, tanúságot fog tenni az egész régi Magyarország népeinek eltéphetlen összetartozásáról, a magyar nemzetnek minden szétdarabolás és csonkítás elleDére is megtör­lictlen történelmi egységéről. Az ő szavazatuk­ban ki lesz fejezve ama nyugatmagyarországi vidékeknek lázongó tiltakozása is, amelyek ép oly hű hazafiérzésekkel eltelve, mint Sopron, megkérdezések nélkül egyszerűen az osztrák kapzsiság zsákmányának lettek a velencei egyezményben kiszolgáltatva. Az ő szavaza­tukban a leghasogatóbb vádoló hanghoz jut a trianoni szer elés minden gyilkos, metszése és kegyetlen sebzese, amelyek annyi millió ma­gyar honpolgár polgári létének gyökereit szét; vagdosták. És a népszavazásnak ily történelmi értelmén bizony nem fog változtatni az a sze­mérmetlen voltában csálc annál kétségbeeset­tebb propaganda-hajsza, amelyet mostanában osztrák részről az' antant-bizottság elüé'íése űznek , . . Bethlen uf kibontakozási plattfopmről tett előterjesztést. H kormányzó a döntést fentartotta magának. — Ujabb kihallgatások lesznek. — Jl kereszténypárttal keresik a válság megoldását» — M kisgazdák a két párt együttes kormányzását ajánlfák. — Mit mond nagyatádi Szabó István ? Bethlen kísérlete az egységes párt alakítására egyelőre meghiusult s a dezignált miniszterelnök délután a kormányzónak hosszabb előterjesztést tett, amelynek folyományaként holnap újra elkezdődik a politikusok kihallgatása. A helyzet bizonytalan. A pártok tájékozatlanok. A hangulat mindenütt for­rongó. : . . - ' " ' ' ' ' '•'•'' A természetellenes és erőltetett dolgok a po­litikában sem sikerülhetnek vagy legalább is hosszú életűek nem lehetnek. A különböző elveket valló politikusokból egységes pártot teremteni e erre ál­landó és nyugodt kormányzást alapítani természet­ellenes dolog. Ebben a szervi hibában szenvedett Bethlen kísérlete, hogy az egvséges pártot a két el­lentétes nagy párt összeolvasztásából csinálja meg. Ezért nem is sikerülhetett az. A kisgazdapárt nyíl­tan ellene szegült a beolvasztásnak. A keresztény­párt diplomatikusabb volt, de ez sem* hajlandó föl­ofzlani. Igv tehát a válságot nem sikerült megolda­ni. Sőt talán még mélyebb a szakadék a pártok éa politikusok között. Mert — s ezt sajnálattal állapít­juk meg — nem annyira az elvek, mint inkább az érzelmek és személyes érdekek miatt nem sikerült eddig a békés kibontakozás. Mi már régtől fogva bi­zalmatlansággal fogadtuk az egységes pártra való törekvést, mert a világon még minden fuzr.ó elviéi­adással járt s egVes képviselőre is erkölcsileg köte­lező esetleges pártváltoztatásnál a választök meg­kérdezése, a mandátum letétele, tehát egész párt nem hagyhatja egyszerre cserben a választóközönséget. Az elvhűség szempontjából tehát korrektnek • kell tartanunk a kisgazdapárt ama tagjainak eljárását, kik elveiket a hatalomért nem adták föl. A közeli választások szelére ugy a kisgazda-, mint a keresz­ténypárt szeretné egységét s pártkereteit f ön tartani. Tehát nem mutatkozik sikeresnek az a kísérlet sem. hogy Bethlen most már a kereszténypárttal, a disszidensekkel s a kisgazdapárt miniszterjelöltjei­vel alakítson „egységes" pártot. Ha létre is jönne ilyenféle alakulat, nem sokat használna. A fő ütkö­zőpont ugyanis, ha nem is beszélnek róla. a király­kérdés; ebben nem lehet 3 nem is volna erkölcsös dolog egy kalap alá vonni a szabad királyválasztó­kat a titkos és nyilt legitimistákkal. Végre is párto­kat nem lehet felülről csinálni megrendelésre, csak alulról a választásokon. Az országnak egyébként nincs is szüksége hosszú életű egységes 'kormánypártra./Az ad hoc törvényhozó munkára megtalálhatja az uj kormány a nemzetgyűlésben a többséget más formában is. Csak az a baj, hogy a miniszter urak nem készítet­ték el a törvényjavaslatokat a legsürgősebb teendők­ről. A munka-programm rövid: választójog, főrendit ház, közigazgatási reform, alkotmánybiztositék. köz­szabadságok megadása, a drágaság letörése, a pa­namák kiirtása, jogrend, a termelő munka megkez­dése. Ezek egy részéhez- még a nemzetgyűlésre sincs szükség; csak a kormányban legyen akarat és erő. Nagy hiba volna, a távol jövendő ábrándjai­ért el nem végezni a legközelebbi napok munkáját. S e munka nyugodt elvégzésére megvan — ha,több ciiü'alatt is — a többség a nemzetgyűlésen, i * Gróf Bethlen István dezignált miniszterelnök ma délután kihallgatáson jelent meg a kormányzó­nál. akinek jelenést tett a többspíy^n^ttk határoza­táról, amelv változott helyicrft. tcnliutei* a kibonta­kozási akcióban. A miniszterelnök audienciája dél­után öt órától háromnegyed nyolcig tartptt és Betli, lm István részletcsen kifejtette/a' Rtfrmányzó előtt azokat u lehetőségeket.. amöfyeS a válság megoldá­K-laál számba jöhetnek. -Az &• körülmény, -^kugy a kisgazdapárt elvetette BéuSteanük eredeti tervezetét, meghiúsította a.z egységes" párt' lehetőségét a mi­niszterelnök által kivánt értelemben, aki tudvalevő­leg a nemzetgyűlés homogén gondolkozású tagjai­ból egy egészen uj egységes programm alapjára he­lyezett és erősen fegyelmezett kormányzótöbbséget kivánt alakítani. A miniszterelnök kibontakozási programm ja tehát ezen az alapon lehetetlenné, vált, és most uj megoldási módozatot kell választania. Gróf Bethlen István miniszterelnök mai au­dienciáján előterjesztést is tett arról az uj plattfoimról, amelyet a parlamenti válság megoldáséra szintén alkalmasnak tart A kormányzó az előterjesztések dolgában a döntést fentartotta magának. Elhatározás teháí a mai napon semmilyen irányban nem történt, de tény, hogy ZTÓÍ Bethlen István továbbra is dezignált mi­niszterelnök és folytatja tárgyalásait a kibontako­zás ügyében. Azt a hírt, amely este a kisgazdapárt­ban eltelrjedt. hogv Bethlen visszaadta volna meg­bízatását, illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolták. A dezignált miniszterelnök további elhatározásaira nézve a kormányzó döntését kérte ki, ami azonban m.ég ezideig nem történt meg. Tény továbbá az is. hogy mielőtt ezirányban a döntést megejtik, a kor­mányzó újra meghallgatja a pártok illetékes vezéríériiaít. ­Ebből a célból valószínűleg már a csütörtöki nap folyamán ujabb politikai kihallgatások kez­dődnek. Szerda estig a pártvezérek közül senki sem kapott meghívást - Politikai körökben számolnak azzal, hogy a kisgazdapárt elutasító állásfoglalása következtében gróf Bethlen István a keresztény egyesülés pártjában íegja keresni a kibontakozási alapot. A kereszténypárt ugyanis teljesen egységeseit Bethlen terve mellé állott és szívesen venne Irészt egy olyan alakulásban, amely még a disszidensek­böl és a kisgazdapárt mérsékeltebb irészéböl tevőd­nék össze. Beszélik, hogy a kereszténypárt azért nem határozott tegnap este, mert meg akarta várni, hogy mi történik a kisgazdáknál, s el volt határoz­va arra, hogv amennyiben Nagyatádiék külön vál­nak a kisgazdák mérsékeltebb szárnyától, ez utób­biakkal fognak együtt menni. Hir szerint erre még mindig meg van a lehetőség és ez alapon fogják megkísérelni a kormányzótöbbség összetoborzását. A miniszterelnök szándékaival teljesen isme­rős mértékadó politikustól a helyzetre nézve a kö­vetkező információkat kaptuk: — A kisgazdapárt szélsőséges szabad ki­rályválasztó csoportja, amelynek élén Simonyi­Semadam Sándor, Hencz Károly és Dömötör Mi­hály állanak, volt döntő befolyással a párt teg. napi állásfoglalására, ők ugy igyekeztek feltün­tetni gróf Bethlen István álláspontját, mintha a miniszterelnök a kisgazdák vidéki pártszerveze­teit fel akarná bomlasztani és a kisgazdák vT'ki szervezkedését lehetetlenné akarná, tenni. Pedig ennek épeji az ellenkezője áll, mert a miniszterel­nök igenis ugv akarta az egységes pártot meg­teremteni, hogy abban a kisgazdák meglévő erőt és népszerű szervezetei mint aktív működő alar kulatok vegyenek részt. Ennek a ténynek a szán­dékos elferdítésével sikerülhetett az intranzigens -csoportnak határozati javaslatát keresztül haj­tani r a kisgazdapártban, amelynek különben hatvan százaléka távol maradt az értekez­letről, és a párt eme részének magatartása legalább is bizonytalan. — Ami nagyatádi Szabó István szereplését illeti, kétségtelen, hogy magatartásában a szemé­lyi momentumok a kelleténél jobban előtérbe jxyo* multak. Ugy látszik, nagyatádi Szabó zokon vet­te, hogy Bethlen István nem ajánlotta fel neki a földmivelésügyi tárcát, hanem csak a kisgazda­ügyek tárcanélküli miniszterségét, de hát a föld­mivelésügyi miniszterség nem lehet örök tulaj­don, se vitézi telek, se hitbizomány és ha az or­szág érdőke ugy parancsolja, akkor az oi-szá­gos érdeknek kell, hogy Szabó István irf deferál­ni tudjon, A kisgazdapárt állásfoglalásával szem­ben a kereszténypárt határozata sokkal komo­lyabb és 'parlájtteütáriüabb és minden esetre lé"

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék