Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Budapest, 1922. 7 (/SfJ/YV XIIV. évfolyam, 26. (14,740.) szám. vp. Szerva, február 1. -éri ! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 660 K Félévre 340 w Negyedévre 170 * Egy hóra 60 ^ Egyenszám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 3 K. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szenet. PESTI Kiadótulajdonosok: ÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos csáneár-ut 73* FIÓK KIADÓ HIVATAL: Budapest, Erzsébet körút l.ss. A végrendelet. Azt olvassuk, hogy abban az esetben, ha az ellenzék megakadályozza a választójogi javaslat letárgyalását, a kormány rendeleti úton lépteti életbe. Noha a hírt eddig sem nem erősítették meg, sem nem cáfolták, aggodalommal fogadjuk. Mert oly lehetőséget vetít elénk, mely ellen mindenkor hangosan tiltakoztunk. A mostani nemzetgyűlés utolsó napjait éli. Könnyen kiszámíthatjuk, hány perce van még hátra. A haldokló végakaratát akarja nyilvánítani, hogy íródiákjainak tollba mondja utolsó rendelkezését, de ebben megakadályozzák balról is, jobbról is. Azok, akik baloldalon állanak, így kiáltanak fel. Az, amit te tervezel, sohase válik valósággá. Inkább felvonulunk ellened, hadirendben körülálljuk haldokló ágyadat, macskazenét csapunk s nem nékudnak el mindaddig, mig utolsó órád nem üt. A jobboldal erre így válaszol: — Ám tessék, kezdődjön el az obstrukció, melyet inkább destrukciónak nevezünk. Mi türelmesen megvárjuk az utolsó percet s akkor minden hókusz-pókusz nélkül rendeleti úton léptetjük életbe a mi javaslatunkat Kinek a pártján lehet a nemzeti Nyilvánvalóan egyikén sem. Károsnak, értelmetlennek találjuk most ezt az agyarkodást s hasonlóan kárhoztatjuk a másik oldalon a merevséget is, mely az myira ragaszkodik igazához, hogy nem keres utat módot a békés megértéshez. Hiszen úgy látjuk, hogy az efesztet kormány és ellenzék közt egyáltalán? nem olyan szakadékos, hogy át ne lehetne hidalni egy kis pallóval is s mindenki, tudja, hogy a szenvedélyek nem a választójogi paragrafusok miatt lángolnak föl az égig, hanem a közelmúlt események, a legitimizmus és szabadkirályválasztó tusák táplálják őket. A pártpolitikusok pedig nemcsak a választójog miatt hajlandók ilyen ,karakán módon összeveszni, hanem akár egy rézpityke, vagy egy gyufatartó miatt is, hogy megmutassák, ki a legény a csárdában. Ma erre a választójog jött ürügyül, mellyel aztán élnek is, mohón és minden tekintet nélkül arra, hogy ezek a pillanatok a magyarságnak drágák, nagyon drágák. Mi, kik a két fenekedő part között áltunk, mint az igazság, ezt a jelenséget az elviharzott forradalmak utolsó lobbanásának tekintjük s arra kérjük a felvonuló harcosokat, igyekezzenek megoldást lelni, a középúton s kikapcsolva a pártszempontokat, nyugodtan tárgyalják le a választójogi javaslatot, ahogy az ország érdeke követeli, akár készek lesznek vele a határidőig, akár nem. Nem titkoljuk, hogy a kormány tervezetében is számos kivetni valót találunk s egyáltalán nem vagyunk elragadtatva attól, hogy a lajstromos választást csak Budapestre terjeszti ki és nem fogadja el azt, amit a személyes és lajstromos választás összehangoló megoldásával itt több ízben ajánlottunk. Ezen a ponton engednie kell a kormánynak. De az ellenzék viszont szüntesse meg a hadilármát, ne idézze az obstrukciós időket, melyeket a boldog békében megengedhettünk magunknak, ma azonban bűnös fényűzés. A végrendeletnek — törvényesen, alkotmányosan — létre kell jönnie. Jaj lenne a jövendő békének, nemzeti megszilárdulásnak, haladásnak, hogyha ez a nemzetgyűlés akármelyik párt hibájából anélkül oszlana föl, hogy határozna, s vagy az obstrukció ölné meg, vagy egy rendelet döntené el, hogy mi a jogforrás. Ekkor három írás lenne előttünk, a Wekerle-féle, a Friedrich-alkotta s Bethlen jelzett állítólagos rendelete és az anarchia tetőfokára hágna. Ezt a nemzetgyűlést rendeleti úton hívták össze, de okulva a sok keserű tapasztalatból, azon kell lennie, hogy a másik alkotmányos úton, közakaratból hozott törvény alapján üljön össze. Utolsó szava is ez legyen. Elhalasztják a génuai konferenciát. Anglía előbb Franciaországgal aktar megegyezni a vitás kérdésekben. Páris, jan. 31. A Newyork Herald jelentése szerint Lloyd George miniszterelnök most már hajlandó a génuai konferencia elhalasztásához hozzájárulni, hogy Angolország és Franciaország közt a keleti kérdésben és a tengeri kérdésben a megegyezést még a génuai konferencia megnyitása előtt lehetővé tegye. Lloyd George és munkatársai úgy vélik, hogy Franciaország és Anglia közt függőben levő valamennyikérdés rendezése az Egyesült Államokat arra fogják bírni, hogy Génuában magukat képviseltessék. Páris, jan. 31. (Havas.) A keleti kérdés megbeszélésének elhalasztása ma délután a francia, angol és olasz külügyminiszternek beható eszmecserére adott alkalmat. A szövetségesek legközelebbi találkozása valószínűleg csak február 9-ike után lesz. Időközben a három kormány kölcsönösen kifejti a maga nézetét, hogy a vitát ily módon előkészítse. A szövetséges miniszterek találkozásuk alkalmával azután megbeszélik a hozott határozatokat, hogy a sévresi szerződés revízióját lehetővé tegyék. Washington, jan. 31. (Havas.) A hivatalos amerikai körökben mindjobban terjed a génuai konfererácián való részvétel híveinek mozgalma. Életbe lépett a bolgár földreform. EgyediHágó személynek egy hektárnál nagyobb birtoka nem Lehel Szófia, jan 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szobránje által elfogadott földreformtörvény már életbelépett. E törvény értelmében egyedülálló személynek Bulgáriában egy hektárnál nagyobb földbirtoka nem lehet, a családok földbirtokának maximumát pedig harminc hektárban állapították meg. Az ennél nagyobb földbirtokokat kisajátítják mezőgazdasági munkások számára. A kisajátítási munkálatok már megkezdődtek. Minthogy a törvényben megállapított maximális földbirtok csupán arra elegendő, hogy egy személy, vagy kis család szükségletét kielégítse, természetes dolog, hogy Bulgária a törvény végrehajtás után, mint mezőgazdasági export állam többé számításba nem jöhet. Az új törvény főként azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági erők kivándorlását megakadályozza. Bethlen és Klebelsberg belépése a kisgazdapártba. Politikai küdörcben érdeklődéssel várják a gazeailai napot. Akkor történik meg gróf Bethlen István miniszterelnök .•formálisbelépése a Keresztény Kisgazda és Földmivespártba. Szerdán este ít u gyanis értekezlet lesz a pártban, amelyen a miniszterelnök is megjelenik gróf Klebelsberg Kuno belügyminiszter és Jjivei társaságában és bejelentik belépésüket A disszidensek kedden délben írtákmeg nyilatkozatukat az egységes pártba való belépésükről és a még szükséges aláírásokat a szerdainemzetgyűlési ülés folyamán szerzik meg. Érthető feltűnést keltett ma Saller István csatlakozása az ellenzékhez. A választójogi bizottülése előtt ugyanis az ellenzék tagjai értekezletet tartottak, amelyen Haller is megjelent s kijelentette, hogy miután pártja a kormánytól a javaslattal szemben támasztott kívánságaira pozitív választ nem kapott, nincs abban a helyzetben, hogy támogassa a kormány javaslatát és is az ellenekkel tart ó választójogi javaslat a bizottságban. A parlamenti tudósítók nyilatkozata, nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedden este kezdte meg a kormány választójogi javaslatának tárgyalását. Az Illés délután öt órától a késő éjszakai óráikig tartott. A parlamenti tudósítók testülete az éjszaka folyamán a következő közleményt adta ki: " A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűen híven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellentétben hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimerítőbb, részletes és pontos, hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel, részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassék ki és ez a sajtóval közöltessék. A bizottságtöbbsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán i. e. 11 órakor rendkívüli ülést tart. Vass miniszter a nők választójogáról A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének minden vidéki csoportja elküldte képviselőjét arra a nagygyűlésre, amelyet a szövetség vezetősége kedd délutánra hívott egybe, hogy meghallgassák a kormány képviselőjének információit a választójogi törvényjavaslatnak a női választójogra vonatkozó részéről. A nagygyűlést a szövetség elnöke, Torviay Cecil nyitotta meg. Ladik belügyi államtitkár ismertette a nők választójogára vonatkozó részt. Kijelentette, hogy a javaslat megtervezését az a vezérgondolat vezette, hogy a nőknek a politika harcaiba való bevonása nemkívánatos, de mégis meg kell adni mindazoknak a szavazati jogot akik a férfiakkal egyenlő arányban veszik ki részüket az élet harcaiból- Slachta Margit a Katholikus Nőszövetség álláspontját szögezte le a javaslattal szemben. Ladik államtitkár kijelentette, hogy nem lehet szó szerzett jogok sérelméről a nőkkel szemben, mert eddig még semmiféle törvény nem adott nekik szavazati jogot Vass József kultuszminiszter, aki időközben érkezett, a miniszterelnök üdvözletét hozta, aki őt bízta meg azzal, hogy a magyar asszonyok parlamentje előtt fejtse ki a kormány álláspontját. Ma az országban elégedett ember nincs. Alig van olyan ember, aki épen ebből az elégedetlenségből folyó keserűségtől mentes elfogulatlansággal és objektivitással tudná az ország dolgait mérlegelni. Ami a női választójogot illeti, nem híve a széles női választójognak. Még a férfiak sincsenek ránevelve a választói jognak és a politikai jognak helyes gyakorlására, még kevésbbé lehet a nők széles rétege. A választói jognak a művelődési koefficiens legyen az irányszabója Abba semmi esetre nem egyezhetik bele a kormány, hogy a nőknek a férfiakkal egyenlő cenzus alapján adjanak választójogot. A nők választójogának fontosságát abban látja, hogy a férfiak esetleges túllengéseit a nők mérséklete korrigálhatja. A javaslatnak esetleges enyhébb módosításairól lehet még beszélni. A miniszter beszédét számos közbeszólás szakította meg, amelyeknek mind az volt az alapgondolata, hogy a korhatárt lényegesen le kell szállítani, a gyermekcenzust lehetőleg meg kell szüntetni, vagy emeljék fel azt három gyermekig. Tormay Cecil a maga részéről hozzátette, hogy a választójogot úgy kell megcsinálni, hogy az számoljon az ország területi integritásának helyreállásával. Felszólította a MANSZ csoportjainak, kiküldötteit, hogy követeléseiket foglalják memorandumba, terjesszék a központhoz, amely azokat összegezve az összes parlamenti pártok vezetőségeihez el fogja juttatni. A trianoni szerződés az állami hivatalnokok gyermekeinek nevelésébe is beleszól. Vass József miniszter ma nyújtotta be„a katonatisztek, továbbá állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézetéről" szóló 1921. évi Ct LIV. t.c. módosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat indokolása szerint a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtását ellenőrző budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság több jegyzékében ismételten bizalmatlanságát nyilvánította ama nevelőintézetek iránt, amelyek azelőtt katonai célokat szolgáltak. E nevelőintézetek tanítási terve és tanügyi vezetése teljesen polgári, csupán közigazgatásuk került célszerűségi okokból a honvédelmi minisztériumba. Minthogy a budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság aggályait ismételt felvilágosításokkal sem sikerült eloszlatni, abból a célból, hogy ezek a sokat rak-