Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

V Budapest, 1922. 7\ (/{SfJ/Y XUV. évfolyam, 26. (14,740.) szám. vp, Szerűa, február 1, -éri r ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 660 K Félévre 340 w Negyedévre 170 * Egy hóra 60 ^ Egyea Ezúm ára helyben, vi­déken éa pályaudvarokon 3 K< Hirdetés éa apróhirdetés díj­szabás szenet. PESTI i Kiadótulajdonosok: ÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, K8ADÓ­M1VATAL ÉS NYOMDA: Budapest, VilmoB csáaeár-ut 73* Fl6K KI ADÓ HIVATAL: Budapest, Erzsébet-körűt l.ss,' A végrendelet. Azt olvassuk, hogy abbau az esetben, Ea az ellenzék megakadályozza a választójogi ja­vaslat letárgyalását, a kormány rendeleti. uton lépteti életbe. Noha a hírt oddig sem nem erő­sítették meg, sem nem cáfolták, aggodalom­mal fogadjuk. Mert oly lehetőséget vetit elénk, mely ellen mindenkor hangosan tiltakoztunk. A mostani nemzetgyűlés utolsó napjait éli. Könnyen kiszámíthatjuk, hány perce van még hátra. A haldokló végakaratát akarja nyilvánítani, hogy iródiákjainak tollba mondja utolsó rendelkezését, de ebben megakadályoz­zák balról is, jobbról is. Azok, akik balddaJon áltenak, ígv; kiál­tanak fel­— Az, amit te tervezel, sohase válik való­sággá. Inkább felvonulunk ellened, hadirend­ben körülálljuk haldokló ágyadat, macskazenét csapunk s nem néirudwtk el mindaddig, mig utolsó órád nem üt. A jobboldal erre ígv válaszol: — Ám tessék, kezdődjön el az obsiruZció, melyet inkább destriikciówak nevezünk. MI tü­relmesen megvárjuk az utolsó percet s akkor minden hókusz-pőkusz nélkül rendeleti uton léptetjük életbe a mi javaslatunkat Kinek a pártján lehet a nemzeti Nyilván­valóan egyikén sem. Károsnak, értelmetlennek találjuk most ezt az agvarkodá&t s hasonlóan kárhoztatjuk a másik oldalon a merevséget is, mely armvira ragaszkodik igazához, hogy nem keres utatmódot a békés megértéshez. Hiszen ugy látjuk, hogy az eHeirtét kormány ég ellen­zék közt egyáltalán? nem olyan szakadékos, hogy át ne lehetne hidalni egy kis pallóval is s mindenki, tudja, hogy a szenvedélyek nem a választójogi paragrafusok miatt lángolnak föl az égig, hanem a közelmúlt események, a legi­timizmus és szabadkirályválaaztó tüsák táplál­ják őket. A pártpolitikusok pedig nemcsak a választójog miatt hajlandók ilyen .karakán mó­don összeveszni, hanem akár egy rézpityke, vagy egy gyiifatartó miatt is, hogy megmutas­sák, ki a legény a csárdában, Ma erre a válasz­tójog jött ürügyül, mellyel aztán élnek is, mo­hón és minden tekintet nélkül arra, hegy ezek a pillanatok a magyarságnak drágák, nagyon drágák. Mi, kik a két fenekedő part között áötmk, mint az igazság, ezt a jelenseget az elviharzott forradalmak utolsó lobbanásának tekintjük s arra kérjük a felvonuló harcosokat, igyekezze­nek megoldást lelni, a középúton s kikapcsolva a pártszempontokat, nyugodtan tárgyalják le a választójogi javaslatot, ahogy az ország ér­deke követeli, akár készek lesznek vele a határ­időig, akár nem. Nem titkoljuk, hogy a kor­mány tervezetében is számos kivetni valót ta-< lálunk s egyáltalán nem vagyunk elragadtatva attól, hogy a lajstromos választást csak Buda­pestre terjeszti ki és nem fogadja el azt, amit a személyes és lajstromos valasztás összehan­goló megoldásával itt többizben ajánlottunk. Ezen a ponton engednie kell a kormánynak. De az ellenzék viszont szüntfcsge meg á hadi­lármát, ne idézze az obstrukciós időket, melye­ket a boldog békében megengedhettünk magunk­nak, ma azonban bűnös fényűzés. A végrendeletnek — törvényesen, alkot­mányosan —• létre kell jönnie. Jaj lenne a jö­vendő békének, nemzeti megszilárdulásnak, ha­ladásnak, hogyha ez a nemzetgyűlés akárme­lyik párt hibájából anélkül oszlana föl, hogy határozna, s vagy az obstrukció ölné meg, vagy egy rendelet döntené el, hogy mi a jog­forrás. Ekkor három. írás lenne előttünk, a Wekerle-féle, a Friedrich-aXkotta s Bethlen jelzett állítólagos rendelete és az anarchia tető­fokára hágna. Ezt a nemzetgyűlést rendeleti uton hívták össze, de okulva a sok keserű ta­pasztalatból, azon kell lennie, hogy a másik alkotmányos uton, közakaratból hozott törvény alapíáu üljön össze. Utolsó szava is ez legyen. Elhalasztják a génuai konferenciái. Hnglía előbb Franciaországgal akta* megegyezni a vitás kérdésekben. Páris, jan. 31. A Newyork Herald jelentése sze­rint Lloyd-George miniszterelnök most már hajlan­dó a génuai konferencia elhalasztásához hozzájárul­ni, hogy Angolország és Franciaország közt a keleti kérdésben és a tengeri kérdésben a megegyezést még a génuai konferencia megnyitása előtt lehetővé legye. Lloyd-George és munkatársai ugy vélik, hogy Franciaország és Anglia közt függőben levő valamennyi (kérdés rendezése az Egyesült-Államo­kat arra fogják bírni, hogy Génuában magukat kép­viseltessék. Páris, jan. 31. (Havas.) A keleti kérdés megbe­szélésének elhalasztása ma délután a francia, angol és olasz külügyminiszternek beható eszmecserére adott alkalmat. A szövetségesek legközelebbi talál­kozása valószínűleg csak február 9-ike után lesz. Időközben a három kormány kölcsönösen kifejti a maga nézetét, hogy a vitát ilymódon előkészítse. A szövetséges miniszterek találkozásuk alkalmával azután megbeszélik a hozott határozatokat, hogy a sévresi szerződés revízióját lehetővé tegyék. Washington, jan. 31. (Havas.) A hivatalos ameri­kai körökben mindjobban terjed a génuai konfereru cián váló részvétel híveinek mozgalma. ÉteibeBépefí a bolgár földreform. EgyedíHáHó személynek egy hektárnál nagyobb birtoka nem SeheL Szófia, jan- 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szobránje által elfogadott földreformtör­vény már életbelépett. E törvény értelmében egyedül­álló személynek Bulgáriában egy hektárnál nagyobb földbirtoka nem lehet, a családok földbirtokónak maximumát pedig harminc hektárban állapították meg. Az ennél nagyobb földbirtokokat kisajátítják mezőgazdasági munkások számára. A kisajátítási munkálatok már megkezdődtek. Minthogy a törvény­ben megállapított maximális földbirtok csupán arra elegendő, hogy egy személy, vagy kis család szükség­letét kielégítse, természetes dolog, hogy Bulgária a törvény végrehajtás után, mint mezőgazdasági export állam többé számításba nem jöhet. Az uj törvény fő­ként azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági er5k kivándorlását megakadályozza. Bethlen és Klebelsberg belépése a kisgazdapártba. Politikai küböfcben érdeklődéssel várják a •azeailai napot. Akkor történili meg gróf Bethlen István miniszterelnök .•formális (belépése a Keresz­tény Kisgazda és Földmivespúrtba. Szerdán este íttgyaniá értekezlet lesz a pártban, amelyen a minisz­terelnök is megjelenik gróf Klebelsberg Kuno bel­ügyminiszter és Jjivei társaságában és bejelentik belépésüket A disszidenselc kedden délben irták .meg nyilatkozatukat az egységes pártba való béi-é­pésükről és a még szükséges aláírásokat a szerdai .nemzetgyűlési ülés folyamán szerzik meg. Érthető feltűnést kel tett ma Saller István csatlakozása az ellenzékhez. A választójogi bizott­ülése előtt ugyanis az ellenzék tagjai értekez­letet tartóttaík, amelyen Haller is megjelent s kije­lentette, hogy miután pártja a kormánytól a javas­lattal szemben támasztott kívánságaira pozitív vá­laszt nem kapott, nincs abban a helyzetben, hogy támogassa & kormány javaslatát és isr az ellen­ekkel tart A választójogi javaslat a bizottságban. A parlamenti tudósítók nyilatkozata. nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedden este kezdte meg a kormány választójogi javaslatának tárgyalását. Az.- illés délután öt órától a késő éjszakai óráikig tartott. A parlamenti tudósítók testülete az éjszaka fo­lyamán a következő közleményt adta ki: — A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kö­telességszerűen hiven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellen­tótben hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a eajtó tájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tár­gyalásról hivatalos jelentést adtalí ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimeritőbb. részletes és pontos, hivatalos gyorsírói följegyzések alap­ján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembe­helyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen in­tézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel, részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassék ki és ez a sajtóval közöltessék. A bizottság -többsége azonban végül is ugy döntött, hogy a nyilvános­tág tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán <L e. 11 órakor rendkiviili ülést tart. Vass miniszter a nők választójogáról A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének minden vidéki csoportja elküldte képviselőjét arra a nagygyűlésre, amelyet a szövetség vezetősége kedd délutánra hivott egybe, hogy meghallgassák a kor­mány képviselőjének információit a választójogi tör­vényjavaslatnak a női választójogra vonatkozó ré­széről. A nagygyűlést a szövetség elnöke, Torviay Ce­cil nyitotta meg. Ladik belügyi államtitkár ismer­tette a nők választójogára vonatkozó részt. Kijelen­tette, hogy a javaslat megtervezését az a vezérgondo­lat vezette, hogy a nőknek a politika harcaiba való bevonása nem .kívánatos, de mégis meg kéli adni mindazoknak a szavazati jogot akik a férfiakkal egyenlő arányban veszik ki részüket az élet harcai­ból- Slaclita Margit a Katholikus Nőszövetség állás­pontját szögezte le a javaslattal szemben. Ladik ál­lamtitkár kijelentette, hogy . nem lehet sző szerzett jo­gok sérelméről a nőkkel szemben, mert eddig még semmiféle törvény nem adott nekik szavazati jogot Vass József kultuszminiszter, aki időközben ér­kezett, a miniszterelnök üdvözletét hozta, aki őt bízta meg azzal, Iwgy a magyar asszonyok parlamentje előtt fejtse ki a kormány álláspontját. Ma az ország­ban elégedett ember nincs. Alig van olyan ember, aki épen ebből az elégedetlenségből folyó keserűségtől mentes elfogulatlansággal és objektivitással tudná az ország dolgait mérlegelni. Ami a női választójogot illeti, nem hive a széles női választójognak. Még a férfiak sincsenek ránevelve a választói jognak és a politikai jognak helyes gyakorlására, még kevésbbé lehet a nők széles rétege. A választói jognak a műve­lődési koefficiens legyen az irányszabója Abba semmi esetre nem egyezhetik bele a kormány, hogy a nők­nek a férfiakkal egyenlő cenzus alapján adjanak vá­lasztójogot. A nők választójogának fontosságát abban látja, hogy a férfiak esetleges tullengéseit a nők mér­séklete korrigálhatja. A javaslatnak esetleges enyhébb módosításairól lehet még beszélni. A miniszter beszédét számos közbeszólás száki­tóttá meg, amelyeknek mind az volt az alapgondolata, hogy. a korhatárt lényegesen le kell szállítani, a gyer­mekcenzust lehetőleg meg kell szűntetni, vagy emel­jék fel azt három gyermekig. Tormay Cecil a maga részéről hozzátette, hogy a választójogot ugy kell megcsinálni, hogy az számoljon az ország területi integritásának helyreállásával. Fel­szólította a MANSZ csoportjainak, kiküldötteit, hogy követeléseiket foglalják memorandumba, terjesszék a központhoz, amely azokat összegezve az összes parla­menti pártok vezetőségeihez el fogja juttatni. A trianoni szerződés az állami hivatalnokok gyermekeinek nevelésébe is beleszól. Vass József miniszter ma nyújtotta be '„a kato* natosztek. továbbá állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézetéről" szóló 1921. évi £t{LIV. t.-c. módositására vonatkozó javaslatot. A javaslat indokolása szerint a trianoni béke­szerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtását el­lenőrző budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság több jegyzékében ismételten bizalmatlan­ságát nyilvánította ama nevelőintézetek iránt,. ame­lyek. azelőtt katonai célokat szolgáltak. E nevelőin­tézetek tanítási terve és tanügyi vezetése teljesen polgári, csupán közigazgatásuk került célszerűségi okokból a honvédelmi minisztériumba. Minthogy a budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizott­ság aggályait ismételt felvilágosításokkal sem sike­rült eloszlatni, abból a célból, hogy ezek a sokat zak-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék