Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
4 PESTI HÓLAP 1922. február .1 szerda. A lakáshivatal válsága. Dr Bernolák Nándor népjóléti miniszter, mai parlamenti nyilatkozata új helyzetet teremtett a lakáshivatal válságában. Míg legutóbb, lemondásuk alkalmából, a lakáshivatali bírák léptek fel ,vádlóként a népjóléti miniszter ellen, állítván felőle, hogy életbe léptette a cédularendszert,, vagyis abírák befolyásolását, addig ma a miniszter ültette a vádlottak padjára a lakáshivatalt. A két vád közül az az enyhébb, amelyet a lakáshivatal lemondott bírói kara hozott fel a miniszter ellen, mert hisz a lakáshivatal nem bíróság, hanem közigazgatási hatóság, amelyben bírák látják el az adminisztráció teendőit, hogy a hivatal iránt nagyobb legyen a bizalom, de ez a körülmény nem fosztja, nem foszthatja meg a kormányt, főkép pedig az illetékes minisztert a beavatkozás jogától. Természetes, hogy a miniszter az ily beavatkozásért felelőséggel tartozik, ésa legfőbb felügyeleti jogkörben történő beavatkozás csak akkor igazságos, ha annak nincs protekciós jellege. Azt mondják különben, hogy a népjóléti miniszter csakis vagonlakók, menekültek és hajléktalanok érdekében lépett közbe a lakáshivatalnál. De azok a kijelentések, amiket dr B Hernolák miniszter a nemzetgyűlésen a lakáshivatalról tett, egészen máskép hangzanak. A miniszter ezúttal homályos kifejezésekkel fedte azokat a fogalmakat, amelyeket magának a lakáshivatal működéséről alkotott. Beszélt panamákról és visszaélésekről, s a visszaélések megállapítása lett volna a lakáshivatal bírái lemondásának igazi oka. Ugyanakkor azonban kijelentette dr Bernolák, hogy az általa tapasztalt sok visszaélést nem a bírák követték el. Ez ellentmondás. Olyan visszaélések, amelyeknek hivatalos megállapításaa birói karban a rögtön való távozás vágyát keltette fel, segédszemélyzet, nyomozók, iktató és kiadó tisztviselők részéről elkövethető; nem voltak, mert ezek az alárendelt közegek nincsenek felruházva azzal a hatáskörrel, amelyben főbenjáró visszaélések lennének véghezvihetők. Visszaélést a lakást hivatalban csak bíró követhetett el, ezt a miniszter tíz, a lakásrendeletek alapos ismerője, és megteremtője, nagyon jól tudja, mert az igénybevétel és a kiutalás bírói hatáskör, másutt pedig, mini.lakás elrekvirálásánál vagy kiutalásánál panamázni nem lehet. Mint az esti órákban értesülünk, a budapesti bírói karban a miniszter parlamenti nyilatkozata leírhatatlan izgalmat okozott . Egy bizalmas eszmecsere keretében nagyrangúbirák azt az álláspontot foglalták el, hogy sem a járásavatal régi és onnanmár eltávozott bírái, sem a mai birák nem tűrhetik el a magyar Mreg 'fj?', legfőbb erkölcs!, javítajc, a megvesztegethetetlmségének megsemmisülését. A Curia, a Tábla és a budapesti kir. törvényszék birái tisztán óhajtanak látni ebben az ügyben, s ha volt biró, aki az igan,vbevétel vagy kiutalás kérdésében avagy bármely más eljárásában mást tekintett volna, mint a lelkiismerete szerint való igazságot akkor e magáról megfeledkezett bűnös felett birótársfai ítélkezni kívánnak. A miniszter úrnak tehát — ezt a Bírák és Ügyészek Egyesületének egy-két napon belül , meghozandó határozatából meg fogja tudni — még egyszer kell nyilatkoznia és meg kell mondania, hogy ki volt a lakáshivatalban a panamista? A bírák eddig kialakult álláspontja a követ"— Dr Bernolák Nándor miniszter úr a maga nagy jogi tudásával a rágalmazás vétségének tényálladékait látta fenforogni, amikor egy paraszttevő megemlítette neki, hogy 30.000 korona ellenében még aznap lakást kap és ez összeg egy része a lakáshivatal egyik tagjának jár. Amikor a panaszos fél a 30.000 koronát e címen követelő ügyvédjét megnevezni nem volt hajlandó, a miniszter úr — nagyon korrektül — ingalmazási per megindításával fenyegette meg. — A bírói kar álláspontja teljesen a miniszter úr itt, említett eljárásához igazodik. Miként ama panaszt tevőnek, azonkép a miniszter úrnak is meg kell mondania, hogy ki az, akiről valami diffamátot tud, különben ép oly általánosságban gyanúsít mint az a kétségbeesett ember, aki nála panaszával megjelent. . . . . „ — A birói kar határozott formában ken fogja a minisztert, hogy adja ki a bűnöst, ami kötelessége is, mert a hivatali megvesztegetés közvádra üldözendő, s ha a miniszter ezt politikai okokból nem hajlandó megtenni, a bírák képviselők által ellenjegyzett kérvényben fordulnak a nemzetgyűléshez és kérik a miniszter vád alá helyezését — rágalmazás vétsége miatt. Fehéri Armand: Az osztrák hitelügy. Bécs jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójánál távirata.) Dr Seipel, a keresztényszocialista párt elnöke, tegnap egy választói gyűlésen beszédet mondott a pénzügyi helyzetről és fejtegetéseinek végén megállapította, hogy a kormány felfogása szerint a legújabb hitelügyi tárgyalások úgy Angliával, mint Franciaországgal és Csehszlovákiával kedvezően aljánaks komolyan vehetők. trürtler pénzügyminiszter már néhány nap múlva Prágába utazik, hogy abetejedő tárgyalásokon személyesen vegyen részt A közszolgálati tisztviselők és alkalmazottak százszázalékos fizetésjavítása. Létszámcsökkenés és fedezet A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról, a létszámcsökkentésről és az erre szükséges fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot kedden nyújtotta be Kállai Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlésnek. A javaslatban felhatalmazást kér a kormány, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák, valamint a hivatásos állományból származó katonai nyugdíjas havidíjasok, továbbszolgáló altisztek, özvegyek és árvák részére, az eddig engedélyezett rendkívüli segélyeket jelenlegi összegük száz százalékával felemelhesse. Erre a célra az 1921—22. költségvetési évben öszszesen 850 millió korona hitelt bocsátanak a kormány rendelkezésére. A törvény intézkedik a magyar királyi honvédség, csendőrség és államrendőrség, folyamrendőrség, folyamőrség és vámmőrség tagjai részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdíjakról Ezeknek újabb megállapításához és a szükséges intézkedésekhez az 1921—22 költségvetési évnek hátralevő öt hónapjára összesen 100 millió koronára van szükség, ami azt jelenti, hogy ezek az illetményjavítások EGY évre átszámítva 2/10 millió koronára, rúgnak. Ezekből az intézkedésekből eredő kiadásokkal szemben, amely kiadásokat a közszolgálati alkalmazottak javadalmazása hárít az államra, most már elengedhetetlen, hogy az, alkalmazottak létszámának apasztása iránt a szükséges intézkedések teljes komolysággal megtetessenek. Abban az esetben, ha az 1921—22. költségvetési előirányzatban egyes közszolgálati tisztviselők állása, mint felesleges irányoztatott elő és ha az illető a szolgálat, kötelékéből kiválna, az állást végleg be lehet szüntetni. 1922. évi junius végéig az elbocsátott tisztviselőket el kell helyezni olyan más állásra, amelyre ezentúl is szükség lesz, azokat pedig, akiket így elhelyezni nem lehet, az említett időponttól kezdődő hatállyal, szabályszerű elbánás alá vonnák. A felesleges állások kiválasztásánál csak. a., lehet irányadó, hogy arra a munkahelyre, amelyet az érdekelt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott betöltött, szükség van-e jövőben is, vagy sem. Abból a megítélésből azonban nem lehet kiindulni, hogy az illető álláson menekült, vagy más tisztviselő volt eddig alkalmazva. A feleslegesnek nyilvánított tisztviselők a közszolgálat más ágazatában, — elsősorban a pénzügyi, nokbita — nyernek elhelyezést, mert ott jelentékeny számú üresedések várnak betöltésre. Akiket nem lehetett más állásra elhelyezni, azokat nyugdíjazzák, mégpedig elsősorban azokat, akiknek legalább 8 évi betöltött szolgálati idejük van. Azok, akiknek ennél kevesebb szolgálati évük van, végkielégítésben részesülnek és pedig arányosan emelkedő összegekkel. Méltányosságból a kormány a végkielégítés összegének a megállapításánál figyelemmel lesz a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyokra. A tényleges szolgálatból való elbocsájtás azonban nemcsak létszámapaszta s címén, hanem előfordulhat szabályozott, esetekben az illetőnek hibájából is. Azok, akik saját hibájukból bocsájtatnak el, nem részesülnek olyan kedvező elbánásban, mint akik a létszámapasztás folytán távoznak az állami szolgálatból. A törvényjavaslat fölhatamazást kér a közoktatásügyi miniszter számára, hogy az államsegélyt élvező tanári, tanítói és óvónői állásokat fölülvizsgálja abból a szempontból, hogy állami segélyezésük és állásuk föntartása indokolt-e, amennyiben pedig nem indokolt, az adott államsegélyt 1922 június hó végével beszüntethesse. A hatodik szakasz fölhatalmazza a kormányt, hogy a világháborúban részt vett olyan állami, államvasúti és vármegyei, tisztviselőknek, akik 12 hónapot töltöttek el fronton vagy hadifogságban, vagy rokkantakká váltak, abban az esetben, ha 1920 január 1-e óta nem neveztettek ki magasabb fizetési osztályba, 1922 január 1-től nyugdíjba is beszámítható átmeneti személyi pótlékot engedélyezzen. Ennek összege 600 koronától 3600 koronáig terjedhet. Ezeket az új államháztartási kiadásokat a pénzügyminiszter a következő új jövedelmekből szándékozik fedezni: Az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz, ügyes fényűzési tárgyakra a fényűzési forgalmi adó kulcsát, 20 százalékra emelheti fel. A közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványok illetékei 50 fillérről 5 koronára, 1 koronáról 10 koronára, eddigi 1 koronánál magasabb bélyegilletéknél pedig 20 koronára emelkednek- Felemelik a ki-és beviteli engedélyekért beadott folyamodványok illetékeit. Százezer koronás összegnél az illeték 100 korona minden további 100.000 koronás emelkedésnél pedig 50—50 koronával több. Ugyanígy emelkedik egyéb természetű beadványok illetéke is, így a névváltoztatást kérő beadványok illetéke 500 korona, lesz, a honosítási beadványé 200 korona, hitbizományi beadvány 5000 korona, stb. A prágai botrány hőse Bécsben?, Bécs, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Dr Berán képviselő, aki a prágai képviselőházban a napokban történt viharos jelenete alkalmával bűzbombát dobott, ma megjelent a bécsi parlamentben, hogy a nagynémet képviselőkkel beszéljen, de közülök ,senkit sem talált ott. .."" Az erdőőrzés alkalmas ogainak szolgálati szabályzata. Mayer híres földmivelésügyi miniszter benyújtotta az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak létszámáról és szolgálati feltételeiről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak létszáma 624 főt meg nem haladhat. A létszám kiegészítése önkéntes jelentkezés útján történik. Az erdőőrök szervezetébe újonnan belépők hat évi szolgálatot kötelesek vállalni, melybe a katonai szolgálatban eltöltött időből legfeljebb három év számítható be. Az erdőőri tisztviselők húsz évi szolgálatra kötelesek, melybe a katonai vagy bármely más szolgálatban eltöltött időből legfeljebb tíz év számíthatóe. Az erdőőri alkalmazottak létszámának évenként legfeljebb egyhuszad részét szabad megfelelő pótlás mellett elbocsátani. Az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak lőfegyver gyanánt hivatásgyakorlat közben egy vadászfegyverrel, továbbá hadifegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal szerelhetők fel. Az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak kizárólag polgári szolgálatot teljesítenek és ezért, őket katonai gyakorlatban való részvétel céljáikal összevonni nem szabad. Atörvény végrehajtásáról a földmivelésügyi miniszter gondoskodik és kihirdetésének napján lép életbe. A belügyminiszter törvényjavaslata a csendőrség és a rendőrség szervezéséről írót Klebelsberg Kunó belügyminiszter ma nyújtotta be a m. kir. állami rendőrség és csendőrség létszáma kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat így hangzik: 1. §. A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség tagjainak száma a 12.000—12.000 főt egyik testületben sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámában legfeljebb 600 tiszt, a rendőrségében pedig 1500 egyenruha-és fegyverviselésre jogosított fogalmazói és megfelelő karbeli tisztviselő lehet. A detektívek, továbbá az orvosok, a számvevőségi szak és a kezelési szak alkalmazottai (irodai alkalmazottak) a dijnokok, a szolgaszemélyzet, általában a rendőrség polgári ,ruhás, fegyvert nem viselő alkalmazottai nem számítanak bele a 12.110 főnyi létszámba. Ezek egyenruhát egyáltalában nem viselhetnek. ..V .,csendőrségnél az orvosok, az irodai személyzet és a számvevőségnél, valamint a gazdászati kezelésnél alkalmazott személyzet nemszámítanak bele a 12.000 főnyi létszámba. Ezek nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert. A magyar királyi állami rendőrség"é.-" a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés alapján történik. A csendőrség tisztjeinek és a rendőrség fogalmazói és felügyelői karbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezettsége 20 évre terjed. Ebbe azidőtartamba a katonaSágnál eltöltött, előzetes szolgálatból legfeljebb tíz év számítható be. A csendőrségnél és a rendőrségnél eltöltött előző szolgálat időtartama teljes egészében beszámítható. A legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége 6 évre terjed. Ebbe a katonaságnál eltöltött előző szolgálatnak legfeljebb 3 évi tartamát, lehet beszámítani. 3. §. Elvül szolgál, hogy azokon blül, akik szolgálati kötelezettségük letelte okából lépik, kki, a 12.000—-12.000 főben megállapított, létszámnak legföljebb egyhuszad része bocsátható el évenkint fegyelmi, családi, vagy bármely más okból. Az így elbocsátottak önként jelentkezés alapján ismét felvehetők. Három évi szolgálati kötelezettséget kell vállalniuk, ha előzőleg legalább három évet szolgáltak volt, ellenkező esetben oly időtartamra kell szolgálati kötelezettséget vállalniuk, mely egész kötelezettségüket hat évre kiegészítse. 1. §. Lőfegyverül minden csendőr puskát vagy karabélyt viselhet Azok, akik csak karddal vannak felszerelve,hadseregbeli temetőpisztollyal fegyverezhetők fel. Hadifegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal vagy revolverrel az egész személyzet felszerelhető. 5. A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselnek. A rendőrség létszámának egyhuszadrésze erejéig géppisztolyokkal szerelhető fel. 6. §. Mind a csendőrség, mind a rendőrség részére a rendszeresített létszámoknak megfelelő lőfegyvereken felül pótlás céljaira a lőfegyverek felszerelési mennyiségének tizenöt százaléka, tartható raktári készletben. 7. Mind a magyar királyi államrendőrség, mind a magyar királyi csendőrség minden tekintetben és kizárólag a magyar királyi belügyminiszternek van alárendelve. 8. §. A csendőrségnél jelenleg sorozás alapján szolgáló egyének ezeknél a testületeknél a belügyminiszter által külön rendelettel megállapítandó időpontig visszatarthatók. Ezen időponton túl egyetlen sorozás alapján álló egyénsem lehet sem a csendőrség, sem a rendőrség létszámában, hacsak nem vállal a fentiek értelmében önkéntesen szolgálati kötelezettséget. 9. A törvényt a belügyminiszter hajtja végre. Rathenau külügyminiszter, Berlin, jan. 31. (Wolff.) A birodalom elnöke dr Rathenau Waltert kinevezte birodalmi külügyminiszterré. •