Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

4 PESTI HÓLAP 1922. február .1 szerda. A lakáshivatal válsága. Dr Bernolák Nándor népjóléti miniszter, mai parlamenti nyilatkozata új helyzetet teremtett a la­káshivatal válságában. Míg legutóbb, lemondásuk alkalmából, a lakáshivatali bírák léptek fel ,vádló­ként a népjóléti miniszter ellen, állítván felőle, hogy életbe léptette a cédularendszert,, vagyis a­­bírák be­folyásolását, addig ma a miniszter ültette a vádlot­tak padjára a lakáshivatalt. A két vád közül az az enyhébb, amelyet a lakáshivatal lemondott bírói kara hozott fel a mi­niszter ellen, mert hisz a la­káshivatal nem bíróság, hanem közigazgatási hatóság, amelyben bírák lát­ják el az adminisztráció teendőit, hogy a hivatal iránt nagyobb­ legyen a bizalom, de ez a körülmény nem fosztja, nem foszthatja meg a kormányt, főkép pedig az illetékes minisztert a beavatkozás jogától. Te­rmés­zetes, hogy a miniszter az ily beavatkozásért felelőséggel tartozik, és­­a legfőbb felügyeleti jog­körben történő beavatkozás csak akkor igazságos, ha annak nincs protekciós jellege. Azt mondják kü­lönben, hogy a népjóléti miniszter csakis vagon­lakók, menekültek és hajléktalanok érdekében lé­pett közbe a lakáshivatalnál. De azok a kijelentések, amiket dr B Hernolák miniszter a­ nemzetgyűlésen a lakáshivatalról tett, egészen máskép hangzanak. A miniszter ezúttal ho­mályos kifejezésekkel fedte azokat a fogalmakat, amelyeket magának a lakáshivatal működéséről al­kotott. Beszélt panamákról és visszaélésekről, s a visszaélések megállapítása lett volna a lakáshiva­tal bírái lemondásának igazi oka. Ugyanakkor azonban kijelentette d­r Bernolák, hogy az általa tapasztalt sok visszaélést nem a bírák követték el. Ez ellentmondás. Olyan visszaélések, amelyeknek hivatalos megállapítása­­a birói karban a­ rögtön való távozás vágyát keltette fel, segédszemélyzet, nyomozók, iktató és kiadó tisztviselők részéről el­követhető­; nem voltak, mert ezek az alárendelt kö­zegek nincsenek felruházva azzal a hatáskörrel, amelyben főbenjáró visszaélések lennének véghez­vihetők. Visszaélést a lakást hivatalban csak bíró követhetett el, ezt a miniszter tíz, a lakásrendeletek alapos ismerője, és megteremtője, nagyon jól tudja, mert az igénybevétel és a kiutalás bírói hatáskör, másutt pedig, mini.­lakás elrekvirálásánál vagy ki­utalásánál panamázni nem lehet. Mint az esti órákban értesülünk, a budapesti bírói karban a miniszter parlamenti nyilatkozata leírhatatlan izgalmat okozott . Egy bizalmas eszme­csere keretében nagyrangú­­birák azt az álláspontot foglalták el, hogy sem a járásavatal régi és onnan­­már eltávozott bírái, sem a mai birák nem tűrhetik el a magyar Mreg 'fj?', legfőbb erkölcs!, javítajc, a megvesztegethetetlmségének megsemmisülését. A Curia, a Tábla és a budapesti kir. törvényszék bi­rái tisztán óhajtanak látni ebben az ügyben, s ha volt biró, aki az igan,vbevétel vagy kiutalás kérdé­sében avagy bármely más eljárásában mást tekin­­tett volna, mint a lelkiismerete szerint való igazsá­got akkor e magáról megfeledkezett bűnös felett birótársfai ítélkezni kívánnak. A miniszter úrnak tehát — ezt a Bírák és Ügyészek Egyesületének egy-két napon belül , meghozandó határozatából meg fogja tudni — még egyszer kell nyilatkoznia és meg kell mondani­a, hogy ki volt a lakáshivatalban a panamista? A bírák eddig kialakult álláspontja a követ­"— Dr Bernolák Nándor miniszter úr a maga nagy jogi tudásával a rágalmazás vétségének tény­álladékait látta fenforogni, amikor egy par­aszt­tevő megemlítette neki, hogy 30.000 korona ellené­ben még aznap lakást kap és ez összeg egy része a lakáshivatal egyik tagjának jár. Amikor a pana­szos fél a 30.000 koronát e címen követelő ügyvéd­jét megnevezni nem volt hajlandó, a miniszter úr — nagyon korrektül — ingalmazási per megindításá­val fenyegette meg. — A bírói kar álláspontja teljesen a miniszter úr itt, említett eljárásához igazodik. Miként ama panaszt tevőnek, azonkép a miniszter úrnak is meg kell mondania, hogy ki az, akiről valami diffamátot tud, különben ép oly általánosságban gyanúsít mint az a kétségbeesett ember, aki nála panaszával megjelent. . . . . „ — A birói kar határozott formában ken­ fog­ja a minisztert, hogy adja ki a bűnöst, ami kötelessége is, mert a hivatali megvesztegetés közvádra üldözen­dő, s ha a miniszter ezt politikai okokból nem­ haj­landó megtenni, a bírák képviselők által ellenjegy­zett kérvényben fordulnak a nemzetgyűléshez és kérik a miniszter vád alá helyezését — rágalmazás vétsége miatt. Fehéri Armand: Az osztrák hitelügy. Bécs jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójánál­ távirata.) Dr Seipel, a keresztényszocialista párt el­nöke, tegnap egy választói gyűlésen beszédet mon­dott a pénzügyi helyzetről és fejtegetéseinek végén megállapította, hogy a kormány felfogása szerint a legújabb hitelügyi tárgyalások úgy Angliával, mint Franciaországgal és Csehszlovákiával kedvezően al­jának­­­s komolyan vehetők. trürtler pénzügyminisz­ter már néhány nap múlva Prágába utazik, hogy a­­betejedő tárgyalásokon személyesen vegyen részt A közszolgálati tisztviselők és alkalma­zottak százszázalékos fizetésjavítása. Létszámcsökkenés és fedezet A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalma­zottak anyagi helyzetének javításáról, a létszám­csökkentésről és az erre szükséges fedezet biztosí­tásáról szóló törvényjavaslatot kedden nyújtotta be Kállai­ Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlésnek. A javaslatban felhatalmazást kér a kormány, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazot­tak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák, valamint a hi­vatásos állományból származó katonai nyugdíjas ha­vidíjasok, továbbszolgáló altisztek, özvegyek és ár­vák részére, az eddig engedélyezett rendkívüli se­gélyeket jelenlegi összegük száz száza­lékával felemelhesse. Erre a célra az 1921—22. költségvetési évben ösz­szesen 850 millió korona hitelt bocsátanak a kormány rendelkezésére. A törvény intézkedik a magyar királyi honvéd­ség, csendőrség és államrendőrség, folyamrendőrség, folyamőrség­ és vámmőrség tagjai részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdí­jakról Ezeknek újabb megállapításához és a szük­séges intézkedésekhez az 1921—22­ költségvetési évnek hátralevő öt­ hónapjára összesen 100 millió koronára van szükség, ami azt jelenti, hogy ezek az illetmény­javí­tások EGY évre átszámítva 2/1­0 millió koronára, rúgnak. Ezekből az intézkedésekből eredő kiadásokkal szemben, amely kiadásokat a­ közszolgálati alkalma­zottak javadalmazása hárít az államra, most már el­engedhetetlen, hogy az, alkalmazottak létszámának apasztá­sa iránt a szükséges intézkedések teljes ko­molysággal megtetessenek. Abban az esetben, ha az 1921—22. költségvetési előirányzatban egyes közszol­gálati tisztviselők állása, mint felesleges irányoztatott elő és ha az illető a szolgálat, kötelékéből kiválna, az állást végleg be lehet szüntetni. 1922. évi junius végéig az elbocsátott tisztviselőket el kell helyezni olyan más állásra, amelyre ezent­úl is szükség lesz, azokat pedig, akiket így elhelyezni nem lehet, az említett időponttól kezdődő hatállyal, szabályszerű elbánás alá vonnák. A felesleges állások kiválasztásánál csak. a.­, lehet irányadó, hogy arra a munkahelyre, amelyet az ér­dekelt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott betöltött, szükség van-e jövőben is, vagy sem. Abból a meg­ítélésből azonban nem lehet kiindulni, hogy az illető álláson menekült, vagy más tisztviselő volt eddig al­kalmazva. A feleslegesnek nyilvánított tisztviselők a­ köz­szolgálat más ágazatában, — elsősorban a­ pénzügyi, nokbita — nyernek elhelyezést, mert­ ott jelentékeny számú üresedések várnak betöltésre. Akiket nem le­hetett más állásra elhelyezni, azokat nyugdíjazzák, még­pedig elsősorban azokat, akiknek legalább 8 évi betöltött szolgálati idejük van. Azok, akiknek ennél kevesebb szolgálati évük van­, végkielégítésben része­sülnek és pedig arányosan emelkedő összegekkel. Mél­tányosságból a kormány a végkielégítés összegének a megállapításánál figyelemmel lesz a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyokra. A tényleges szolgálatból való elbocsájtás azonban nemcsak létszáma­paszta s címén, hanem előfordulhat szabályozott, esetekben az illető­nek hibájából is. Azok, akik saját hibájukból bocsáj­tatnak el, nem részesülnek olyan kedvező elbánásban, mint akik a létszámapasztás folytán távoznak az ál­lami szolgálatból. A törvényjavaslat fölhatamazást kér a közokta­tásügyi miniszter számára, hogy az államsegélyt él­vező tanári, tanítói és óvónői állásokat fölülvizsgálja abból a szempontból, hogy állami segélyezésük és ál­lásuk föntartása indokolt-e, amennyiben pedig nem indokolt, az adott államsegélyt 1922 június hó végé­vel beszüntethesse. A hatodik szakasz fölhatalmazza a kormányt, hogy a világháborúban részt vett olyan állami, államvasúti és vármegyei, tisztviselőknek, akik 12 hónapot töltöttek el fronton vagy hadifogság­ban, vagy rokkantakká váltak, abban az esetben, ha 1920 január 1-e óta nem neveztettek ki magasabb fize­tési osztályba, 1922 január 1-től nyugdíjba is beszá­mítható átmeneti személyi pótlékot engedélyezzen. Ennek összege 600 koronától 3600 koronáig terjedhet. Ezeket az új államháztartási kiadásokat a pénz­ügyminiszter a következő új jövedelmekből szándéko­zik fedezni: Az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz, ügyes fényűzési tárgyakra a fényűzési forgalmi adó kulcsát, 20 százalékra emelheti fel. A közigazgatási hatóságokhoz intézett beadvá­nyok illetékei 50 fillérről 5 koronára, 1 koronáról 10 koronára, eddigi 1 koronánál magasabb bélyegilleték­nél pedig 20 koronára emelkednek- Felemelik a ki-és beviteli engedélyekért beadott folyamodványok ille­tékeit. Százezer koronás összegnél az illeték 100 korona minden további 100.000 koronás emelkedésnél pedig 50—50 koronával több. Ugyanígy emelkedik egyéb természetű beadványok illetéke is, így a névváltozta­tást kérő beadványok illetéke 500 korona, lesz, a hono­sítási beadványé 200 korona, hitbizományi beadvány 5000 korona, stb. A prágai botrány hőse Bécsben?, Bécs, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Dr Berán képviselő, aki a prágai kép­viselőházban a napokban történt viharos jelenete al­kalmával bűzbombát dobott, ma megjelent a bécsi parlamentben, hogy a nagynémet képviselőkkel be­széljen, de közülök ,senkit sem talált ott. .."" Az erdőőrzés alkalmas ogainak szolgálati szabályzata. Mayer híres földmivelésügyi miniszter be­nyújtotta az állami erdőőrzési szolgálatban alkal­mazottak létszámáról é­s szolgálati feltételeiről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint az állami erdő­őrzési szolgálatban alkalmazottak létszáma 624 főt meg nem­ haladhat. A létszám kiegészítése önkéntes jelentkezés útján történik. Az erdőőrök szervezet­éb­e újonnan belépők hat évi szolgálatot kötelesek vál­lalni, melybe a katonai szolgálatban eltöltött i­dőből legfeljebb három év számítható be.­­ Az erdőőri tisztviselők húsz évi szolgálatra kö­telesek, melybe a katonai vagy bármely más szol­gálatban eltöltött időből legfeljebb tíz év számítható­­­e. Az erdőőri alkalmazottak létszámának évenként legfeljebb egyhuszad részét szabad megfelelő pótlás mellett elbocsátani. Az állami erdőőrzési szolgálat­ban alkalmazottak lőfegyver gyanánt hivatás­gya­korlat közben egy vadászfegyverrel, továbbá hadi­fegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal szerelhe­tők fel. Az állami erdőőrzési szolgálatban alkalma­zottak kizárólag polgári szolgálatot teljesítenek és ezért, őket katonai gyakorlatban való részvétel céljá­ikal összevonni nem szabad. A­­törvény végrehajtásá­ról a földmivelésügyi miniszter gondoskodik és ki­hirdetésének napján lép életbe. A belügyminiszter törvényjavaslata a csendőrség és a rendőrség szervezéséről­ ­írót Kleb­elsberg Kunó belügyminiszter ma nyújtotta be a m. kir. állami rendőrség és csendőr­ség létszáma kiegészítési módjainak és felfegyver­zésének megállapításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat így hangzik: 1. §. A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség tagjainak száma a 12.000—12.000 főt egyik testületben sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámában legfel­jebb 600 tiszt, a rendőrségében pedig­ 1500 egyenruha-és fegyverviselésre jogosított fogalmazói és megfelelő karbeli tisztviselő lehet. A detektívek, továbbá az or­vosok, a­ számvevőségi szak és a kezelési szak alkal­mazottai (irodai alkalmazottak) a dijnokok, a szol­gaszemélyzet, általában a rendőrség polgári ,ruhás, fegyvert nem viselő alkalmazottai nem számítanak bele a 12.1­10 főnyi létszámba. Ezek egyenruhát egy­általában nem viselhetnek. ..V .,csendőrségnél az or­vosok, az irodai személyzet és a számvevőségnél, va­lamint a­ gazdászati kezelésnél alkalmazott személy­zet nem­­számítanak bele a 12.000 főnyi létszámba. Ezek nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert­­. A magyar királyi állami rendőrség"é.-" a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészí­tése önkéntes jelentkezés alapján történik. A csend­őrség tisztjeinek és a rendőrség fogalmazói és fel­ügyelői karbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezett­sége 20 évre terjed. Ebbe az­­időtartamba a katona­Ságnál eltöltött, előzetes szolgálatból legfeljebb tíz év számítható be. A csendőrségnél és a rendőrségnél eltöltött előző szolgálat időtartama teljes egészében beszámítható. A legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége 6 évre terjed. Ebbe a katonaságnál eltöltött előző szolgálatnak legfeljebb 3 évi tartamát, lehet­ beszámítani. 3. §. Elvül szolgál, hogy azokon b­lü­l, akik szolgálati kötelezettségük letelte okából lépik, k­­ki, a 12.000—-12.000 főben megállapított, létszámnak legföl­jebb egyhuszad része bocsátható el évenkint fegyelmi, családi, vagy bármely más okból. Az így elbocsá­tottak önként jelentkezés alapján ismét felvehetők. Három évi szolgálati kötelezettséget kell vállalniuk, ha előzőleg legalább három évet szolgáltak volt, el­lenkező esetben oly időtartamra kell szolgálati köte­lezettséget vállalniuk, mely e­gész kötelezettségüket hat évre kiegészí­tse. 1. §. Lőfegyverül minden csendőr puskát vagy karabélyt viselhet Azok, akik csak karddal vannak felszerelve,­­hadseregbeli temet­őpisztollyal fegyve­rezhetők fel. Hadifegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal vagy revolverrel az egész személyzet fel­szerelhető. 5. A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselnek. A rendőrség létszámának egy­­huszadrésze erejéig géppisztolyokkal szerelhető fel. 6. §. Mind a csendőrség, mind a rendőrség ré­szére a rendszeresített létszámoknak megfelelő lő­fegyvereken felül pótlás céljaira a lőfegyverek felsze­relési mennyiségének tizenöt százaléka, tartható rak­tári készletben. 7. Mind a magyar királyi államrendőrség, mind a magyar királyi csendőrség minden tekintet­ben és kizárólag a magyar királyi belü­­gyminiszter­nek van alárendelve. 8. §. A csendőrségnél jelenleg sorozás alapján szolgáló egyének ezeknél a testületeknél a belügy­miniszter által külön rendelettel megállapítandó időpontig visszatarthatók. Ezen időponton túl egyet­len sorozás alapján álló egyén­­sem lehet sem­ a csendőrség, sem a rendőrség létszámában, hacsak nem vállal a fentiek értelmében önkéntesen szolgá­lati kötelezettséget. 9. A törvényt a belügyminiszter hajtja végre. Rathenau külügyminiszter, Berlin, jan. 31. (Wolff.) A birodalom elnöke dr Rath­enau Waltert kinevezte birodalmi külügymi­­niszterré. •

Next