Pesti Hírlap, 1922. május (44. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

I 2 Anglia nem nyugtalan az orosz-német szerződés miatt, Berlin, május 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Egy angolpolitikus, aki a napokban Berlinen átutazott, a következőket mondotta: — A német-orosz szerződés megkötése azon a kitüntető helyzeten, amiben Németország a konferencia elején jolt, kicsit rontott ugyan, egyébként azonban Angliában, nem veszik rossz néven Németországtól az szerződés megkötését és annak tartalma angol politikai körökben a legcsekélyebb nyugtalanságot sem idézte elő. Arra a kérdésre, miként viseltetnék Anglia a franciáknak a Ruhr-vidékre való esetlege® benyomulása ellen, apolitikus ezt válaszolta: — Franciaországnak ilyen katonai eljárása Németország ellen az artifol népben minden esetre a legnagyobb izgalmat keltené. Arra a megjegyzésre pedig, hogy az angol nép izgalma nagyon keveset segítene Németországon, így felelt:• Nem hiszem, hogy Poincaré május 31-ike ítiást is el tudná magát határozni ilyen súlyos következményekkel járó izolált eljárásra Németország testén. Az Angliába érkezett újabb hírek szerint Poinscaré erőszakos politikáját a francia nép széles rétegeiben nem helyeslik. Az angol politikus végülhozzátette: Angliában remélik, hogy erős közeledés történt Anglia és Amerika között. Amerika látszólag elvben hajlandó Európa újjáépítését pénzügyi és gazdasági téren segíteni. Segítő akcióját azonbancsak akkor akarja megkezdeni, amikor bizonyos abban, hogy Európa minden államának politikája azigazi békepolitikára tért át és Európa gazdasági talpraállását katonai akció nem fogja többé megzavarni. Az Amerikával létrejött ez a hallgatólagosegyetértés fontos annak a magatartásnak megértésére, amit Lloyd George legutóbb követett és a jövőiben is követni fog. Elkészült a válaszjegyzék az orosz memorandumra. « Genova, máj. 2. Ma délelőtt és délután a teg-Ütikp kiküldött szakértői bizottság ülést tartott és lete o£ utolsó csiszolást azon a memorandumn, amelyet a szövetségesek terve szerint ma este fognak az oroszoknak átadni. Este fél hat órakor a memorandum szerkesztését befejezték, mindamellett az okmányt eddig nem adták át az oroszoknak, mert a belgák a hatodik cikket a szakértői bizottság és az albizottság tegnapi szövegezése szerint elfogadni vonakodnak. Kormányuktól utasításokat kértek. A francia delegáció sem írta aki, mert Parisból szintán utasításokat vár abban a tekintetben, hogy a belgák vonakodásával szemben milyen magatartást tanúsítson. Újd moszkvai kormány helyesli a németek magatartását, Berlin, május 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának váraaba.) A szovjet kormány, mint Moszkvából táviratozzák, az alábbi kommünikét teszi közzé: A genovai konferencia lefolyása, amit kormánykörökben nagy figyelemmel követnek, megnyugtató. Az újabb fordulat nem jelent meglepetést a moszkvai kormány számára. A tmnácskormány mindenben helyesli a német delegáció kitartó fáradozásait, hogy a német-orosz szerződés betűjének és szellemének teljes megóvása mellett, a nyugati hatalmakban való viszony minden szükségtelen kiélesítését elkerülje. Az orosz és a német delegáció között teljes az egyetértés. Mi megegyeztünk egymással és a konferencia tartama alatt, kölcsönösen ehhez tartjuk magunkat. Miután az, oknélküli felháborodás vihara az orosz-német szerződés felett elmúlt, az Oroszországot érintő gazdasági kérdésekre kerül a sor, amelyek rövid idő alatt megoldást fognak Anglia külön megállapodást köt Oroszországgal (?) Páris, máj. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Nagy eseménye a genovai konferenciának la Corriere della Seranak az a híre, hogy Lloyd George kijelentette Barthounak, hogy ha a hatalmak nem tudnak együttes megállapodásra jutni Oroszországgal, Anglia fentartja magának a jogot, hogy külön megállapodást kössön vele. Az angol-orosz megbeszélések, hír szerint, már meg is kezdődtek. A francia sajtó azt írja, hogy Angliának ez a magatartása újabb nyomást jelent Franciaországra nézve. Bár parlamenti szünet van, e hír hatása alatt a francia pénzügyi bizottságot és a külügyi bizottságot még erre a hétre ülésre hívták össze. Az oroszok a konferencia elnapolását óhajtják (?) Genova, máj. 2. Ellenőrizhetetlen híresztelés szerint az orosz delegátusok az angolokkal arról tárgyalnak, hogy a genovai konferenciát öt hónapra napolják el. Az oroszok állítólag kijelentették, hogy most még nem tanúsíthatnak engedékenységet, de remélik, hogy öt hónap alatt átalakíthatják az orosz közvéleményt és megegyezhetnek az egyes államokkal. Csicserin az orosz delegáció alelnöke (?) Genova, május 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A konferrencia köreiben feltűnést keltett, hogy Csicserin a szövetségesekhez intézett legutóbbi jegyzéket mint az orosz delegáció alelnöke írta alá. Ebből arra következtetnek, hogy az orosz delegáció nyilvánvalóan még mindig fentartja az elnöki tisztet Leninnek és Genovába való érkezését várja. Gróf Bánfffy tárgyalása Benessel. Genova, máj. 1. Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter szombaton dr Benes cseh miniszterelnökkel több óra hosszáig tanácskozott. A tanácskozásba bevonták a magyar delegációk többi tagjait is. A tanácskozás elédménye kielégítő és kedvező reményeket nyújt a további fejlődés tekintetében. I PIESTI HIrtLAP 1932. május 3., szerda: Bethlen és Klebelsberg a felekezeti békétlenség ellen. Hírnevünknek súlyosan ártanak a merényletek. — A királykérdést teljesen ki kell kapcsolni. — A miniszterelnök a dunai konföderáció ellen. A kormány tagjai közül vasárnap gróf Bethlen István miniszterelnök ,és gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter adtak programmot. Bethlen Egerben, Klebelsberg Sopronban mondott beszédeket. Gróf Bethlen István miniszterelnök vasárnap Egerbe érkezett, a kormányzópárt ottani nagygyűlésére. A város közönsége nevében Trakk Géza polgármester és Kolozsvári István pártelnök üdvözölték a pályaudvaron a miniszterelnököt, aki az érseki palotába hajtatott, ahol tiszteletére Szmrecsányi Lajos egri érsek reggelit adott. A kormányzópárt választói gyűlésén hosszabb beszédben nyilatkozott a politikai helyzetről. — Elérkezett az ideje annak, — mondotta többek közt — hogy méltó képviseletet adjunk a parlamentben a magyar munkásosztálynak, de elérkezett az ideje annak is, hogy társadalmi és osztálykülönbség nélkül egyesüljenek a magyarok egymással. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra, mert az osztálypártok beleviszik a politikai küzdelembe még az osztályellentéteket is és ezzel újabb osztályharcot segítenek elő. Ezért tartottunk és tartjuk most is szükségesnek, hogy erős, egységes párt alakuljon, amely megvetve lábát a kisgazdatársadalom széles rétegein, együttérzéssel elfogadva a magyar intelligencia vezetését, erős kézzel vegye kezébe az ország kormányzatát. Újabban az európai világsajtóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, mint hogy ha a Duna-medencében egy Duna-konföderációt akarnának létesíteni. Mi ebben a konföderációban nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk. Mi Magyarországot akarunk, erős, egységes Nagy-Magyarországot. Nem akarunk föderatív régi monarchiát sem. A föderatív régi monarchia megint csak odavezetne, ahol már egyszer voltunk. Olyan közjogi kapcsolatokat létesítene, amelyek nemzeti függetlenségünk rovására lennének. , — Külpolitikai téren célunk — és ezt békés fegyverekkel, nem háborúval akarjuk elérni, hogy a magyar nemzet újra egyenlőséggel bírjon a többi nemzetekkel szemben. Ezt a nemzetet leszerelték, fegyverétől megfosztották, szomszédaink ellenben minden korlát nélkül fegyverkeznek és fenyegetnek bennünket. Hiába van papiroson egyenlős jog, ha a jog háta mögött nem áll egyenlő erő. Mi tehát arra törekszünk, hogy egyenlőségünket újra kivívjuk, hogy mi magunk le lévén fegyverezve, szomszédainkat is fegyverezzék le. — Mit követel az egységes párt befelé? Követeljük a teljes egyenjogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren a szociális és felekezeti, békét, politikai téren a pártszempont háttérbe szorítását, erős parlamenti alappal bíró kormányzatnak megteremtését. Nemzeti létet követelünk. Szemben állunk minden nemzetköziséggel. Elég volt a nemzetközi frázisokból, arra van szükségünk, hogy nemzeti érzést, nemzeti felfogást vigyünk bele a nép széles rétegeibe. Demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalom szerint. Ez a demokrácia nem jelent tömeguralmat, mert a tömeguralom a zsarnokság legrittább fajtája. Ellenségei vagyunk tehát minden olyan politikának, amely a vallásellenes törekvéseket támogatja és a nép lelkében az erkölcsi fölfogást megmételyezi. Ellenségei vagyunk minden olyan politikának, amely nem veszi föl nyíltan és férfiasan a harcot a destruktív törekvésekkel szemben. Ellenségei vagyunk azoknak, akik a felekezeti békét megrontják. A felekezeti béke az utolsó érték, amelyet a nemzet a maga részére meg tudott tartani. Könnyelműség és vétek volna, hogy ha az egyes politikai pártok a napi politikai előnyök kedvéért ezt a felekezeti békét veszélyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének. Magyarország hercegprímása nemrég fényes beszédben rámutatott erre és kifejtette a felekezeti béke alapelveit. Sajnálattal állapítom meg, hogy a n ő szavát nem mindenki követi. Eltekintve attól, hogy nekünk nem a felekezetet, hanem a vallástalanságot kell üldözni, hogy nekünk sem a zsidókat kell üldöznünk, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenséget követtek el, de ezeket épen úgy kell üldözni, mintha azt keresztények követték volna el. Mély sajnálattal állapítom meg, hogy egyes emberek, amióta országszerte megindult a választási mozgalom, könnyelműen s vétkes gondatlansággal vagy rosszakarattal tudatosan a felekezeti béke ellen tesznek. A magyar kormány minden körülmények között minden felekezetnek egyforma mértékkel mér és fog mérni a jövőben is. Mit jelent egyebet, mint felekezeti békétlenséget, amikor azt hirdetik, hogy mi protestáns királyt akarunk idehozni? Mi, protestánsok, tudjuk, hogy mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének, de mit jelent egyebet, mint békétlenséget az, amikor azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba rántjuk. Mi igenis a nemzetet mentettük meg és kötelességünk volt megmenteni, amikor, választanunk kelllett a nemzet és a király között és nem saját akaratunkból kellett választanunk, hanem erre a pucscsisták kényszerítettek bennünket, nekünk a nemzet mellett kellett dönteni Szent István koronájának fényét nagyrabecsüljük. A mi törekvésünk is az, hogy ebből az országból királyság legyen, de csak akkor oldjuk meg ezt a kérdést, amikor egyenlőségünket a többi nemzettel szemben visszanyertük és amikor önszántunkból dönthetünk a kérdésben. Akik könnyelműen meg akarják dönteni a felekezeti békét azok ellenségei ennek a nemzetnek, ellenségei a demokráciának és ellenségei saját felekezetüknek is. Ellenségei a nemzetnek, amelynek van elég baja amúgy is. A felekezeti békétlenség a magyar nép lelkében nincs meg, azt a külföldről hozták és oltották bele azért, hogy visszavonást szítsanak közöttünk egy harmadik javára. A miniszterelnök tetszéssel fogadott nyilatkozatai után Nagy János, a kerület képviselője mondotta el programmbeszédét, majd Gömbös Gyula beszélt. Délben lakoma volt, Bobory György főispán és Babocay Sándor pohárköszöntői után a miniszterelnök is beszélt. — Genovából visszahoztunk sok tapasztalatot, mit mondotta, — visszahoztuk a tapasztalatát annak, hogy milyen cselekvések, és nyilatkozatok ártanak ennek az országnak. Súlyosan árt az országnak az a propaganda, amelyet Bécsben és a körülöttünk levő többi államokban kifejtenek. Továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket elítélem és ellenük a törvény szigorával eljárok. Ezek ártanak, de még nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, mint hogyha a kormány ezekkel szemben nem akarna vagy nem merne eljárni, mert azt a benyomást kelti külföldön, mintha itt valóban olyan kormány volna, amely tehetetlen, fél és nem mer a hibákkal szembeszállani. De árt az ország tekintélyének az is, hogy akkor, amikor mi magyar férfiak Genovában mindent elkövettünk, hogy ezt a nemzetet méltóan képviseljük, idebenn az országban nyilatkozatokat tettek tisztán pártpolitikai célzattal és kortesfogásból olyan irányban, hogy olyan férfiak tekintélyét, akik a külföldön működnek, lerombolják. Épp így ártalmára van a nemzetnek, ha az elkövetett éretlen csínyeket még ma is dicsőítik, amikor mindenki tudja a külföldön, hogy ezek a csínyek nem voltak egyébre, mint arra valók, hogy ezáltal a magyar politika egységét megbontván, egyes férfiak hatalomhoz jussanak. Az egri zsidók küldöttsége Betailainél. A miniszterelnök délután küldöttségek tisztelgését fogadta. A református egyház küldöttsége után, amelyet Lipcsey Péter közjegyző vezetett, a két zsidó hitközség küldöttsége kereste fel a miniszterelnököt. A neológ hitközség nevében Konitz Dezső üdvözölte Bethlent, aki válaszában a következőket jelentette ki: — Legyenek meggyőződve, hogy bennem semmiféle ellenszenv önökkel szemben soha nem volt, nem is lesz és nincs is. Én a politika terén arra törekedtem és törekszem most is, hogy az országnak a nyugalmat ezen a téren is visszaadjuk. Legyenek meggyőződve arról, hogy a kormány nemcsak bírni akar, hanem bírni is fog azokkal a szenvedélyekkel, amelyek önökkel szemben megnyilvánultak, mert azt hiszem, hogy a maguk részéről önök is csak polgári kötelességeiket teljesítik, amelyeket mindenkinek teljesítenie kell. Azt hiszem, eljön az az idő, amelyben a társadalmak egymást megértik. Az orthodox hitközségnek, amelynek nevében Benedikt Nándor azt kérte, hogy a miniszterelnök által kibontott zászlón a liberalizmus csillaga is tündököljön, Bethlen ezeket felelte: — Köszönöm szíves üdvözlésüket. Én tudom, hogy a magyar társadalomban a zsidóság irányában bizonyos ellentétek mutatkoztak. De nekünk nem a vallást kell üldöznünk, hanem a vallástalanságot és én meg vagyok győződve arról, hogy önök épp úgy teljesítik kötelességüket a haza iránt, mint mindenki írás. Legyenek meggyőződve arról, hogy ebben az esetben az összhang a magyar társadalomban helyre fog állani. I •Klebelsberg belügyminiszter programmbeszéde. Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter vasárnap tartotta meg programmbeszédét Sopronban. Schwarz Károly a soproni egységes párt elnöke, üdvözölte a minisztert, aki programmbeszédében ezeket fejtegette: — A mai súlyos körülmények között — kezdte beszédét a belügyminiszter nem tartozik az élet legnagyobb gyönyörűségei közéMagyarország belügyminiszterének lenni. A belügyministernek a feladata az is, hogy a hivatalos jelöltségeket kiossza .