Pesti Hírlap, 1922. május (44. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
1922. jvájuss 3., sgflHav PESTI HÍRLAP U igen kellemetlen feladat, mert a jelölt sok, a kerület kevés, minden igényt nem lehet kielégíteni és igy az ember szükségképen sok embert tesz ellenségévé. — Ugy látom — folytatta azután —, hogy a választási mozgalmakba mint vezérelvet egy ma még megoldatlan kérdést vetettek le, a királykérdést, és ezáltal az a veszély fenyegetbennünket, hogy a nemzet két ellenséges táborra oszlik egy olyan ügyben, amelyhez ma sikerrel hozzányúlni nem lehet. Felemelem tiltakozó szavamat az ellen, hogy a királykérdést belevigyék a választási mozgalomba, mert a királykérdés nemzeti kérdés és nem pártkérdés, amelyet kortescélokra kihasználni nem szabad. Aki azt képzeli, hogy a királykérdés gyakorlatilag a mi belügyünk, az nem ismeri az európai helyzetet. A magyar királykérdés rendkívüli horderejénél fogyva középeurópai, sőt általános európai kérdés és hasztalan helyezkedünk mi arra a nemzetközi jogi szempontból kétségtelenül jogi álláspontra, hogy a királykérdés megoldásába való minden beavatkozás sérti "a szuverenitásunkat, nem lenne erőnk ezen álláspontunk sikeres érvényre juttatásához. Bármely irányban, akár szabad királyválasztás, akár a Habsburg-ház restaurációja útján akarjuk ma megoldani a királykérdést, annyi befolyásnak lennénk kitéve, hogy a kérdést nemzeti becsületünk és saját érdekeinknek megfelelően megoldani képesek nem lennénk. Ha azok nyernének a választásokon többséget, akik a restaurációt írták zászlójukra és megismernék azután a tényleges diplomáciai helyzetet és a restauráció megvalósítása iránti kísérlettel egybekötött mérhetetlen veszélyeket, kénytelenek lennének a kérdést -,rá is kikapcsolni és azt hiszem, hogy akik jó hazafiak, okvetlenül ki is kapcsolnák. Ha pedig az antant elmaradhatatlan közbelépésére a békés eszközök is ejtenék el terveiket, akkor egy gazdaság!.mvii hatalmi kényszereszközök alkalmazásával a megrázkódtatások egész sorozatának lennénk kitéve, ami valószínűleg újabb nemzeti katasztrófához vezetne. És én kérdem: elbizaa ez a kivérzett, tönkrement ország egy újabb megszállást, újabb szerencsédességet? Aki ma a királykérdést feszegeti, annak csak egy mentsége lehet, hogy nem tudja, mit vétkezik nemzetével szemben . A királykérdést ma fölvetni nem szabad és őrültség lenne meghasonlani oly kérdésben, mely ma ,nem aktuális. A detronizáló törvényről ezeket mondotta a belügyminiszter: " Akik ezt a törvényt megszavazták, nem hagyták cserbe a Habsburg-ház restaurációját, ez is, mint a trianoni békeszerződés, külpolitikai nyomással kikényszerített törvény, amelynek törvényi voltát azonban kétségbevonni nem szabad, de amelynek alkalmas időpontban törvényes eszközökkel való megváltoztatására törekedni minden polgárnak jogában áll. Egy másik kérdés, mely szintén alkalmas arra, hogy valósággal megmérgezze a választási mozgalmat, a felekezeti kérdés. Én ebben a tekintetben kellemes és könnyű helyzetben vagyok. Ugyanerről a helyről 1919 decemberében mondottam, hogy nem vagyok kapható általános és agresszív antiszemitizmusra, mely belsőleg jogosulatlan és melyet Európával szemben nem is lehetne képviselni. A katholikus-protestáns ellentétre azt mondja, álljon elő, aki tud komoly sérelemről, amely az utóbbi időben a katholikus érdekeket értevolna és kéri mindazokat, akiknek a kereszténypolitika ,szent, ne szítsanak ellentéteket, protestánsok és katholikusok között, mert ez szükségképen a keresztény irányzat teljes elgyengüléséhez fog vezetni. Ne feszegessük a királykérdést, ne feszegessük a felekezeti kérdést, ne a falu és a város ellentétét. Az új választójog lényegesen tágabb, mint a francia, olasz és más választójog, mert szavazatot juttat a nagykorú lakosság 60 százalékának. Ez a választójog a lehiggadás, a középút, a kiegyenlítődés és a béke választójoga, mely visszaadja az értelmiségnek azt a szerepet, amelyre politikai életünknek szüksége van. Reméli, a második nemzetgyűlés nívósabb lesz, mint az első volt. Gróf Klebelsberg végül kifejtette, hogy a közigazgatást úgy akarja újjáalakítani, hogy a népnek segítője legyen. A minisztert a választók nagy ovációkban részesítették, este lakoma volt a tiszteletére. Az ellenzék választási agitációja. Anpúzzól és Andrássy chiabristákról. — verték őket* Szombathelyen és Kőszegen. — Battreyány Szentesen az gykanizsán leszerelték a botosokat, csendben meg is - Bassay az irredenta politikáról és az egységről A teljes erővel megindult választási agitációból az ellenzék derekasan kiveszi a részét Az agitációsssínetet követő első vasárnap a vidék több főbb pontján megjelentek az ellenzéki vezérek és zászlót bontottak. Szombathelyen, Kőszegen, Szentesen, Nagykanizsán hangzottak el jelentősebb nyilatkozatok gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthyány Tivadar, Kassay Károly részéről. Ugy ezekről a népgyűlésekről, mint a többi ellenzéki mozgalomról az alábbiakban számolunk be. Szolasbadaelyest a keresztény ellenzék bontott zászlót vasárnap gróf Cziráky József programmbeszéde alkalmából, akinek támogatására gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula is leutazott. A várban Mikes János püspöknél" elfogyasztott villásreggeli után a politikusok a város főterére vonultak a népgyűlésre, amelyet Kaiser Lajos elnök nyitott meg, aztán gróf Cziráky József mondotta el programmbeszédét. A következő SZÓ-id. Utóf Apponyi Albert volt, akit a közönség nagy lelkesedéssel ünnepelt. Szónok mindenekelőtt a legitimista álláspontot fejtette ki. Mi királyhívek vagyunk - mondotta — és tudjuk, hogy melyik király hívei. Az ellenpárt is a királyság álláspontján áll, de felfogásuk nagyon hasonlít azokhoz a katonai emléklapokhoz, amelyekre rá van pingálva egy katona, csak a feje hiányzik. Az egységes pártot és a kormányt bírálván, azt fejtegette, hogy a kisgazdapárt, amelynek sziklájára építettek eltűnt a tenger alatt, hogy nyoma se látszik. A párt hirdette az agrárdemokráciát és az általános titkos szavazást. Az egységes párt programmja a választói jogban törleges jogfosztás és nyílt szavazás. Ha ilyen ellentétes irányú követelések egy pártban tömörülnek, akkor valaki be van csapva, csak azt nem tudjuk, hogy kicsoda? Gyenge az a nemzet, amelynek nem a nép valamennyi tagja egyenrangú hozzátartozója. Ezért követeljük mi minden állampolgár részére a teljes egyenlőséget. Akarjuk az építőmunka megindulását, aminek egyik alapfeltétele a tökéletes jogbiztonság. Szűnjenek meg mindazok a ki nem mondott, de szomorú tényekben nyilvánuló kiváltságok, melyek bizonyos bűntetteknek büntetlenséget biztosítanak. Szűnjenek meg végre az eltagadott, de súlyukat mindig éreztető titkos szervezetek. Ez a keresztény morál uralmának is feltétele. Kívánom hogy könyörtelenül üldöztessék minden visszaélés, uzsora, csalás, árdrágítás, tiszességtelen verseny, embernek ember által való kiákmányolása. A nemzeti építő munka érdekében gondolnunk kell a munkásokra is, mert ezek nélkül nincsen munka. A választók jóindulatába ajánlva a jelöltet, beszédét azzal végezte, hogy csakis az erkölcsi újjászületés után indulhat meg gazdasági újjászületésünk. gróf Andrássy Gyula a Kormányt támadta éles hangon, azt állítván, hogy az forradalmi alapon áll, s választójogi rendelete példátlan a történelemben, de reméli, hogy hamarosan visszacsinálhatják. Személyében támadta a földmivelésügyi minisztert, azt hangoztatván, hogy azért, amert valaki egy pár holdat meg tud munkálni, meg nem képes arra, hogy Magyarország nagy mezőgazdasági érdekeit átlássa, irányítsa és vezesse. Végül a miniszterelnökkel polemizált, aki azt mondotta, hogy ő a nemzet érdekeinek ártott azzal, hogy Bánffyt támadta. Nem tartom magam— vetette ellen akkora európai tekintélynek, hogy a genovai konferencia nagy izgalmaiban Lloyd-George azt figyelje, hogy én Budán mit mondok Bánffyról. Bethlen másik vádjára, hogy a legitimista politikusok a király birtokainak jövedelméből propagandacélokra költöttek, azt felelte, hogy ezzel nem lehet elütni azt a vádat, hogy a kormány nem gondoskodott a királyi család sorsáról. A dolog mibenlétére nézve elmondotta, hogy a múlt év nyarán, amikor egy páran a király érdekében propagandát akartak csinálni, a királyi vagyonkezelőség azt mondotta nekik, hogy néhányszázezer korona áll rendelkezésükre. Úgy tudja, öt- hatszázezer korona lehetett. Ő a kiutalást tudomásul vette, de ma sem tudja, hogy ezt a pénzt felhasználták-e, vagy sem? A gyűlés után Sopron város egy küldöttsége felajánlotta Andrássynak a soproni képviselőjelöltséget, amit ő el is fogadott, aztán a politikusok visszamentek ebédre a püspöki várba, ebéd után pedig autókon folytatták körútjukat. Nagygencsen Lingauer Albin mondott programmbeszédet és Andrássy meg Apponyi is beszélt, aztán tovább mentek Kőszegre, amelynek főterén nagy tömeg előtt mondott Lingauer Albin programmbeszédet. Utána gróf Apponyi Albert beszélt, aki azt fejtegette: azért lett ellenzéki, mert a kormány politikáját ellentétben állónak látja az alkotmány két pillérével, a szent korona tanával és a nép jogával. Majd kijelentette, hogy egyedül a senki által kérdésessé nem tehető hagyományos erkölcsi tekintély helyreállítása fogja meghozni a kifogástalan jogrendet, amidőn nem lesz dolgunk többé titkos hatalmi tényezők felelőtlen cselekedeteivel és a közhatalmat nem bitorolhatja senki, csak az gyakorolhatja, aki felelősségre vonható. A magyar király azt a hatalmat jelenti, amely biztosít mindenkit, osztály és felekezeti különbség nélkül, hogy minden jogsérelem kellő megtorlásbanrészesül. Az olyan állapot azonban, amidőn bizonyos irányból jövő bűntények, két év óta büntetlenül maradnak, az vezet olyan eseményekhez, mint a pokolgépes merénylet. Ilyen állapotokat keresztény jelzővel illetni blasztémia, mely ellen keresztény lelkiismeretem egész hevével tiltakozom. Gróf Andrássy Gyula a köztisztviselőket hívta fel, hogy szavazzanak becsületesen, mert a választójogot lelkiismeretlenül felhasználni komiszság. Politikájának két fő célja: a királyválasztó svindli minden körülmények között való megakadályozást és II. Ottónak kellő előkészítéssel a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával való visszahozatala. Gróf Apponyi Albert beszélt még német nyelven. Gyűlés után bankett volt a Bálházban. Apponyi és Andrássy az éj folyamán visszautaztak Budapestre Szentesen gróf Batthyány Tivadar, az orsz. függetlenségi és 48-as Kossuth-párt elnöke, mondott programmbeszédet. Kíséretében voltak: Farkasházy Zsigmond volt OÍSZ, képviselő, Fóthy Vilmos és Gerster Béla. A szentesiek küldöttségileg Kiskunfélegyházáig Batthyányék elé jöttek. A szentesi állomáson is nagy fogadás volt. A rendőrség pedig, a vidéken több ízben előfordult rendzavarásokra való tekintettel, széleskörű intézkedéseket tett: nagy készültségek vonultak ki,ötös csendőr őrjáratok cirkáltak, de rendzavarás nem történt. A piactéren tartott gyűlést Fábián-Nagy András nyitotta meg. Majd gróf Batthyány Tivadar mondotta el programmbeszédét. Azzal kezdi, hogy ő igenis oktobrista volt, ezt sohasem tagadta és elvárja, sőt követeli azoktól, akik vele együtt voltak, hogy most ne tagadják ezt le. Kik az októbristák? — vetette fel a kérdést, amire a következőkben adta meg a feleletet: — Azok, akik 1918-ban hazafias örömmel fogadták Magyarország önállóságát, ebben a nemzeti tanácsokat támogatták, a Károlyi- és Berinkey-kormánynak tagjai voltak, aki államtitkár, kormánybiztos vagy főispán volt a Károlyi-kormány alatt és aki politikai és diplomáciai megbízásokat fogadott el. Ha én most pikantériákra pályáznék, mutathatnék igen előkelő nemzeti tanácsot. Tagja volt például Nagyatádi Szabó István a budapesti nemzeti tanácsnak. Tagja volt januártól a bolsevizmus kitöréséig. Kérdezem, oktobrista Nagyatádi? (Nagy derültség.) Ha igen, akkor érje őt is legalább annyi gáncs, mintengem, aki öt napig voltam a nemzeti tanács tagja, negyvenkét napig pedig a Károlyi-kormány minisztere. A miniszterelnök úr tagja volt a székely nemzeti tanácsnak. Ezenkívül 1919 tavaszán, amikor Bethlennel együtt ettük az emigráció sanyarú kenyerét, én voltam olyan szerencsés, hogyBethlennek tollba mondtam azt a memorandumot, amelyet ő az entente elé terjesztett Ebben nem tagadtam meg az októbert, ez az 1918 november 16-iki néphatározat alapjára helyezkedett, továbbá a szegedi kormány is, amely Ábrahám Dezső elnöklésével alakult, a november 16-iki határozatot fogadta el alapjául. Haller István december 24-én a Károlyi Mihály gyűlésén kijelentette, hogy hazafias kötelességének érzi a Károlyi-kormány támogatását. Ugyanitt megjelent a Pallavicini György őrgróf alapította földmives-párt megbízottjaként Patacsy Dénes volt államtitkár is és igen poétikus szavakban fejezte ki ragaszkodását Károlyi Mihályhoz. Jó lesz tehát abban hagyni a vádaskodást, mert ha tovább folytatják, felolvasom azok nevét, akik csatlakoztak a nemzeti tanácshoz és elfogadták a november 16-iki néphatározatot. Szólni akart a királykérdésről is, azonban a rendőrség ezt nem engedte. Utána Farkasházy Zsigmond beszélt, majd Erdélyi Kálmán, Fóthy Vámos és Gerster Béla. Nagykanizsán a függetlenségi kisgazda- és polgári párt (Rassaypárt) tartott nagygyűlést, amelynek keretében Rassay Károly programmbeszédet mondott. Rassay Sümegi Vilmos volt országgyűlési képviselő társaságában jelent meg a gyűlésen, amelynek helyszínén már a gyűlés kezdete előtt ismeretlen fiatalemberek tünedeztek fel Az ottani munkások felhívták ezekre a rendőrök figyelmét, akik többeket igazolásra szólítottak fel, mire a fiatalemberek kabátja alól furkósbotok kerültek elő. Elvették tőlük. A gyűlést dr Demján Lajos helyi pártelnök nyitotta meg. Alig mondott pár szót, itt-ott zajongás támadt, egy-egy bátortalan Levele! hangzott el, dea kiabálókat a munkások és kereskedelmi alkalmazottak közrefogták, néhányat szép csendesen megraktak és kiemelték őket a tömegből, szinte észrevétlenül, úgy hogy rendőri beavatkozásra nem volt szükség. A többinek oda-dugták, hogy ha nem lesznek csendben, agyonverik őket, egyébként nem lesz bántódásuk, így aztán, mire Rassay Károly beszédére került a sor az zavaró incidensek nélkül folyhatott le. Szónok a többi között beszélt az irredenta politikáról, amely nem lehet keresetforrás, hanem ott kell élnie a nép lelkében és ápolni kell elszakított véreink lelkében is. Szólott a gazdasági és politikai szabadságról, kikelt a tklikk-uralom ellen, amely sokszor bűntények kirobbanásához vezet. S amíg az elkövetett bűntényeket meg nem torolják, addig itt nem lehet jólét és nem fakadhat élet. A mostani viszonyok mellett nem csoda, ha a művelt nemzetek nem mutatnak érdeklődést a mi szerencsétlen országunk iránt. Ami az egységet illeti, azt ő is követeli, de ezt nem lehet mesterséges módon, erőszakosan helyreállítani. Sümegi Vilmos beszédével véget ért a népgyűlés. A leszerelt fiatalemberek gyűlés után eliédelni mentek, a munkások azonban nyomon követték és felszólították őket, hogy hagyják el a várost Szemükre vetették, hogy napidíjért gyűlést zavarnak s megígérték nekik, hogy ha még egyszer Nagykanizsára beteszik a lábukat, agyonverik őket. Ez így tartott, az állomásig, ahol a rendőrség mégis csak közbelépett, mert a nagykanizsaiak már majdnem összefogtak a Keszthelyről átrándult ifjakkal. Kassay Károly délután Kiskanizsán adott programtmrv. A szociáldemokrata jelöltek programmbeszédei. A szociáldemokrata párt vasárnap harminc ielyen tartott népgyűlést vidéki választókerületekben. A párt fővárosi képviselőjelöltjei május .-án, szerdán, tartják meg prorammbeszédüket a következő helyeken: IV., Eskü-tér 5. (magántisztviselőknél) este fél 8 órakor. Előadó: Pikler Emil. VII., Thököly-utcti. (vasmunkásoknál) este fél 8 órakor. Előadó Vanczák János. VIII., Hunyady-utca 37. (Cirják-féle vendégig) este fél 8 órakor. Előadó Lakatos József. VIII., Kálvária-tér 19. (kisipari kovácsoknál) este fél 8 órakor. Előadó Güntner Péter. VIII., Népszínházutca 16. (asztalosoknál) este 7 órakor. Előadó: Farkas István. VIII., Rökk Szilárd utca 8. (cipőfelsőrészkészítők) este 7 órakor. Előadó: dr Berkes Jenő. IX., Ferenc-tér 1.(Munkásotthon) este fél 8 órakor. Előadó Kitajka Lajos. IX., Ráday-utca 3. (Hazai kávéház) este fél 8 órakor. Előadó Dincsér István. X.,Hungária-körút és Kerepcsi-út kereszteződésénél levő szabad téren délután 6 órakor Előadó Propper , Sándor és Vanczák János. X., Martinovics-tér 2. (Munkásotthon) este fél 8 órakor, Előadó Horovsth Gábor. 3 .