Pesti Hírlap, 1922. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

Boflapesf, 1922. !. ELŐFIZETÉSI ÁRAK.1 Egy hóra ... 200 korona Negyedévre.. 1500 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon ... fO korona Ausztriában 300 osztr. kor. Hirdetések dSj ezabás seerirrt. III - > Km. uh //> 19?- sfrmaÍV? |foIyam, 198. (14,912.) szám. Péntek, szeptember !. » Kiadótulajdonosok: LÉSRÁDV TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos császár-ut 78. HÓKKIABÓHI VATAL: Budapest, Errsébet-körút 1. Külföldi vendégek. Igaz magyar szívvel üdvözöljük Buda­pestén külföldi vendégeinket, a kulturnemze­tek politikusait. Ugy köszöntjük őket, mint az igazságos birákat, kik eljöttek meglátogatni a letiport magyar nemzetet a megszükitett or­szághatárok börtönében. A régi magyar ven­dégszeretet töredékeivel fogadjuk őket, hogy leplezzük szegénységünket. De kérjük őket, tekintsenek az ünnepségek és lakomák Po­temkin-falai mögé s ismerjék meg igazi hely­zetünket, az állami és társadalmi nyomort, me­lyet igazságtalan földarabolásunk s az azóta ellenünk folytatott gazdasági háború idéztek elő. Egy békés, rendszerető és munkás népet találnak itt, mely nem akart sohasem háborút, csak a maga független nemzeti, kulturális és gazdasági életét akarta becsülettel végig élni s mely akarata és megkérdezése nélkül berán­tatván a világháborúba, elvesztette létfeltéte­leit. Megmutatjuk önöknek mindenünket. Be­mutatjuk gyárainkat, melyeknek kéménye nem füstölög, mert elvették kőszénbányáinkat s mert nem adnak nyers anyagot. Bemutatjuk gyönyörűen fölépített klinikáinkat, kórhá­zainkat, melyekben azonban hiányzanak a bete­gek számára a lepedő, az orvosszer s a műtő­eszközök. Elvezetjük önöket a tudományos akadémia szép épületébe, amelyben pang ós éhezik a tudomány, mert nincs pénzünk köny­vekre és folyóiratokra. Remek felsőiskolákat mutatunk önöknek, amelyekben a nyomor pá­lyái számára nevelünk éhező diákságot. El­visszük vendégeinket fényűzéssel épült szín­házakba, melyekben az idegen nemzetek iro­dalmának emeltünk oltárt, minden viszonzás és elismerés nélkül. Fényes parlamenti palo­tában fogjuk üdvözölni vendégeinket, mely­ben nem csinálunk mást, mint nap-nap után az adókat emeljük s egy megcsonkított ország panaszait irjuk jegyzőkönyvekbe. S ime, be­mutatjuk önöknek az ország kultur-szegénvsé­gének legkiáltóbb bizonyítékát, ezt- az önöket üdvözlő lapot, mely közel félszázadja a nyu­gati műveltségnek s a nemzeti érzésnek legna­gyobb közlönye volt s naponta száz oldal ter­jedelemben jelent meg, bemutatjuk a Pesti Hirlapot, mely most a többi magyar lappal együtt csak nyolc oldal szűk terjedelmével üd­vözölheti önöket s szolgálhatja az eszméket és elveket, miket önök hirdetnek. Az interparlamentáris unió nem az egyes nemzeteket, hanem az emberiséget szolgaija. Nem is'akarunk mi semmi különleges kedve­zést. Csak azt kérjük, hogy mint az emberiség egyik részével, emberségesen s igazságosan bánjanak. Csak általános emberi jogokat, ké­rünk, amelyek örökéletüek s amelyektől nem lehet megfosztani még a legyőzött népeket sem. Mi politikai, gazdasági és kulturális^te­kintetben egyaránt bele akarunk kapcsolódni a civilizált nemzetek forgalmába. Mi csak dol­gozni akarunk, liogv kiheverjük a ránk kény­szeritett háború sebeit. Mi többet szenved­tünk, mint a világ bármely nemzete, mert a háború normális kárain kivül el kellett szen­vednünk egy megszállás és egy proletárdikta­túra elképzelhetetlen fosztogatását. Politiku­sok, jogászok és tudósok jöttek hozzánk, kik a civilizációt, a népszabadságot, a törvénytisz­teletet s a haladást terjesztik minden ország­ban. Kérjük őket. hogy ha igazságosan meg­bírálták szerencsétlen helyzetünket, birakbo! alakuljanak át védőügyvédekké s védjék meg a külföldön a szeretet érveivel ezt az ígazsag­talanul üldözött nemzetet. Helvszini szemlének nevezhetnénk el a kül­földi politikusok budapesti látogatását s mind­azoknak, kik ez alkalommal érintkeznek ven­dégeinkkel, kötelességük arról gondoskodni, liogv ez a helyszíni szemle lehető alapos legyen, Fölös fényűzéssel ne tüntessük föl hazug szín­ben állapotainkat. Az ilyen hazugság igen jössz tőkebefektetés volna. A segitésnek első .föltétele. hogy őszinték legyünk,. Németország nem kap moratóriumot. 71 többség Bi*adbowy javaslata elten. — 7S belga Scöxvetitö javaslatot fogadt&k el* Egész Európa, sőt bizonyára Amerika is, fe­szült figyelemmel tekint Páris felé, ahol a jóváté­teli (bizottság megvívta. a maga súlyos harcát a •német jóvátételi kérdésben. .4 bizottság ma csak­ugyan döntött s amolyan fából vaskarika féle hatá­rozatot hozott, mely alkalmas arra, liógy a kátyúba ragadt szekeret ideig-óráig ismét mozgásba hozza. A harc tudvalevőleg két irány között dühöngött. Az egyik a Poincaré-féle irány, amely tudni sem akar engedményekről és arra a merev álláspontra he­lyezkedett, ha Németország nem fizeti kötelezettsé­geit, a büntető szankciókhoz nyul a szövetségesek kel agyetemben, de ha kell külön is. A Poincaré-fé'e egyéni akcióval szemben áll az angol álláspont, a kapta meg az abszolút többségét, a figyelem' a belga javaslat felé fordult, amelyet aztán el is fogadtak. Egyelőre tehát marad minden a régiben és Német­ország födött továbbra is Damokles kardja csüng. A bizottság döntéséről a következő tudósítást 'kaptuk: Páris, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A jóvátételi bizottság Bradboury angol delegátusnak azt a javaslatát, hogy Németország­nak ez év végéig moratóriumot engedélyezzenek, három szavazattal öt ellenében elvetette. Ezzel szemben a belga—olasz közvetítő javaslatot, amely szerint érdemileg nem vitatja a bizottság, hogy megadják-e a moratóriumot vagy sem, hanem Né­metországnak fizetési könnyítéseket nyújtanak oly értelemben, hogy a Belgium számára 1922. .ívben esedékes összegről Németország kincstárt .'egyet adjon, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Páris, augusztus 31. (A Pesfi Hírlap tudósító­jának távirata.) A francia kormány tegf.ap egy kő­nyomatos utján azt a hírt terjesztette el, hogy a hadügyminisztérium és a pénzügyminisztérium ille­tékes körei már parancsot kaplak a Ruhrvidék meg­szállási tervezetének előkészítésére, hogv minden esetlegességgel szemben felkészülten álljanak. A L'Oeuvre azt irja. hogy a franc,i& kormány Brüsz­szelben hivatalosan tudakozódott, milyen magatar­tást tanúsítana Belgium ebben 'az esetben. Beavatott körökben kijelentik, hogy az angol kormány a ka­tonai megszállásra határozottan barátságtalan in­tizkedéssel válaszolna. Miért volt „lagymatag" a liberális ellenzék magatartása? A nemzetgyűlés munkarendje. — A módosított adójavasiatok a minisztertanács élőit. Az inlerparlanientáris unió nemzetgyűlési kép­viselőtagjai szombaton délután érkeznek Buda­pestre. ami kétségkívül ismét élénkséget fog hozni a napok óta stagnáló politikai életbe. Ezidőszerint ugyanis teljes a szélcsend és a liberális ellenzéki blokk megteremtése is, amelynek ujrafelvetödése egyetlen szüleménye az egyhetes parlamenti szünet­nek, jelenleg még csak az elméleti viták stádiumá­ban van... Rassaa Károlynak és Propper Sándornak azok a nyilatkozatai, amelyekben rámutattak arra, hogy a liberális polgári ellenzék a közelmúlt parlamenti harcaiban lagymatagon viselkedett és épen ezért Rassay bejelentette egy nagy liberális ellenzéki tábor megalakítását, amely a szociáldemokratákkal kar­öltve küzdene a jövőben a demokratikus elvekért és szabadságiogckért. a polgári ellenzék körében ko­moly viszhangot keltettek. Liberális polgári körökben általában elismerik az ellenzék egy táborba tömörü­lésének szükségességét, a liberális ellenzéknek a mult­ban tanúsított „lagymatag' viselkedését illetőleg azonban nem egyöntetűek a vélemények. így például egy liberális polgári ellenzéki képviselő, akire sem­miesetre sem fogható rá a lagymatagság vádja, a következőket mondta a Pesti Hírlap munkatársának: — A liberális polgári ellenzéknek ma egyetlen egy olyan tagja sincs, alá ne tartaná szükségesnek ás a politikai élet egészséges kialakulásának szem­pontjából elengedhetetlennek, hogv a jogrend és a kö zszabadságok kérdésében ne vállat vállhoz vetve küzdjön együtt a szociáldemokraták parlamenti frak­ciójával. Ezt az együttműködést különben a szociál­demokraták deklarációja is könnyűvé teszi a polgári ellenzék számára. Ma azonban olyan súlyos gazda­sági problémák megoldása vár pártkülönbség nélkül az egész magyar közéletre és elsősorban a kormány­zatra. hogy ha nem is lehet tagadni a Rassay és Propper által felpanaszolt, úgynevezett lagymatag ellenzéki harcmodert. kétségtelen, hogv a harc tem­póját és élességét az a meggondolás tompította, hogy az ellenzék nem kívánta a kormány részére azt a könnyű mentséget a gazdasági helyzet orvoslásának hibáival szembe4 biztosítani, hogy az ellenzék maga­tartása miatt nem tudott és nem ért rá a gazdasági helyzet kellő enyhítésére. — Másrészt mindjárt az uj parlament megnyi­tása után olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek a reakció megerősödését tükröztették vissza és akik még a mult nemzetgyűlés utolsó napjaiban ésuvá­lasztások alatt a leghevesebben harcoltak a keresz­tény ellenzék részéről a kormány ellen, nagy hajlan­dóságot mutattak régi reakciós törekvéseik újjá­élesztésére és erre ürügyül épen a gzociáidnnokr dák­nak a politikai arénában való meur'lrncsél husznhl­ták föl. , —'ilyen körülmények között a hango kard­csörtetésnél célszerűbbnek látszott bizonyos t,-:."ikai állásfoglalás, amely ncha szord.inót lehánt harc­modor élességét illetőleg, viszont nein tenetetle; hogy a közel jövőben épen a Rassay álla is !< rá, kemény harciasságot teszi szükséges*/. A nemzetgyűlés 5-én ül újra ö.<sze, hogy foly­tassa az adójavaslatok tárgyalását. Az adójavasla­tok vitája azonban már nagyrészt elvesztette érde­kességét, ugy hogy miután a nemzetgyülé keddtől kezdve nyolcótrás üléseket tart, valószínűleg né­hány nap alatt be is fejeződik. Azután, ha nem :ezdi is meg a nemzetgyűlés őszre kitolódott ,,nyári szü­netét'", már csak kisebb . jelentőségű javaslatokat fognak elintézni, mert a fontosabbakat u kormány csak ősszel szándékozik letárgyaltaim. Szünet uttya kerül a nemzetgyűlés elé a főrendiházi törvényja vaslat, a közigazgatás reformja és az efczel össze-, ijiggö javaslatok egész sora. így* például a várme­gyék uj beosztásáról szóló uj törvényja va- U vala­mint a városok és közeégek háztartásának -rendezé­séről szóló (javaslat, amelyet már teljesen elő is ké­szítettek a belügyminisztériumban. Ma délután mini &{er tanácsra ültek össze a kormány tagjai. A tanácskozáson, amely éjíélutánig tartott, nagyobbrészt adminisztratív ügyek kerültek tárgyalás alá. Szó volt természetesen valamennyi aktuális kül- és belpolitikai kérdésről is. A minisz­terelnök infoiriúálta a kormány tagjait a külügyi hely-zetröl, amelynek feszültsége majdnem teljesen eloszlott Olaszország erélyes beavatkozása folytán. Bemutatta a tanácskozáson Kállay pénzügyminisz­ter az adójavaslatok ama módosításait, amelyekkel az elégedetlenkedő kisgazdaképviselőkef akarják le­szerelni. A minisztertanács megállapodásait íiethlén miniszterelnök a kisgazdáknak tet igéreléhez ké­pest a 4-én tartandó egységespárti értekezleten fogja •ismertetni a párt tagjaival. Szóba kerültek a minisz­tertanácson a főispáni kinevezések ;s. illetve a fő­ispánok számának a föispánságok egyesítésével szükségessé vált csökkentés^. Német demai'S a magyal* &os>miínynál. Berlin, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.J A budapesti német ügyvivő a mágyar ko-mónynak a német birodalmi kormány nevében szóbeli jegyzéket nyújtott át, amelyben panaszt tesz amiatt, hogy köztársaságellenes és államellenes ele mek Magyarországon bizonyos reakcionárius kö­rökkel szoros kapcsolatot tartanak fenn és hogy ezek a köztársaság ellen törő elemek M agyar orszá­. yon támogatásra és befogadásra találnak. Jól tudja a német kormány, hogy a magyar kormány nak egyáltalán nincs •szándékában ezeknek az ele­meknek támogatása, azonban ezeknek i magyar területen való puszta megtörése is már könny n fél­reértésekre-'vezethet. A német kormány ezért meg­nyugtató "felvilágosítást és kijelentést - úr arra néz­ve, hogy a magyar kormány 'nem fogja tűrni e köz­társaságellenes körö.i támogatását. (Illetékes helyen mindezideig mit sem Inának erről a der rsról•)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék