Pesti Hírlap, 1922. október (44. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

3922. október 1„ vasárim^. f PESTI HÍRLAP Előfizetőinkhez és olvasóinkhoz ! Október elsején új előfizetést nyitunk a Pesti Hírlapra. Minden olvasónk érdeke, hogy lapunkat előfizetés útján szerezze meg, mert a példányonkint való vásárlással szemben nagymérvű megtakarítást ér el. Így negyedévi előfizetésnél egy pél­dány 10 koronával szemben csak 7 kor. 1 fillérbe kerül Emellett előfizetőinknek azt a nagy előnyt nyújt­juk, hogy déli lapunkat, a kitűnő Magyar Hírlapot, csekély pótdíjért — egy hóra 80 koronáért, ne­gyedévre 200 koronáért — fizet­hetik elő. Ezenfelül karácsonyra díjtalanul megkapja mindenki a Pesti Hirlap 1923. évi szenzációs n­agy naptárát, aki mostantól kezdve — akár havi részletekben is — előfizet. Előfizetési díjak: Egy hónapra: Negyedévre: Pesti Hirlap ... 200 kor. Pesti Hirlap ... 560 kor. Magyar Hirlap. . . 120 „ Magyar Hírlap . . 340 „ Mindkét lap ... 280 „ Mindkét lap . . . 760 „ Külföldön az előfizetési ár a fentiek kétszerese. zátni fogják-e az említett­ feltételeket, ami nem olyan egyszerű dolog, mert a görög forradalmi vezérek­­megfogadták, hogy minden rendelkezésre álló erő­vel védeni fogják Tráciát. A szövetséges hatalmak igen kényes helyzetben vannak, mert ha teljesítik Angóra kívánságát, ki fogja megtisztítani Tráciát a görög hadseregtől. A szövetségesek, vagy Musztafa Kemal? Kissé bizarr dolog volna, ha a nagyhatal­mak átengednék a törököket saját, szövetségesük ellen. Hatalmi szóval pedig aligha bírják visszavo­nulásra a görög forradalmi vezéreket. Musztafa Ke­mal küülemben az­­angoliai kormány utasítása szerint elhatározta, hogy a szövetségesekkel találkozni fog azon az előértekezleten, amelyet jövő hét elején­ tar­tanak és amely a fegyverszünet feltételeit megállapít­ja és újabb konferenciát Velencébe vagy Olaszor­szág más városába fog összehívni. Mindezek az események azonban nincsenek összefüggésben Angliának azzal a követelésével, hogy a törökök vonják ki csapataikat a semleges zónából Egyelőre ezen nyugszik a helyzet súlypont­ja. Kérdés ugyanis, ha Musztafa Kemal vonakodik ezt a követelést teljesíteni úgy, ahogy ezt Harrington tábornok óhajtja, mi fog azután történni. Anglia megkezdi az ellenségeskedést? Ennek olyan súlyos következményei volnának, hogy szinte képtelenség­nek látszik, különösen, amikor remény van még más megoldásra is. Athénból az új kormány megalakulásáról el­lentétes hírek vannak. A Havas-ügynökség jelentése szerint az új kormány Zaimra elnökségével alakult meg, más forrásból érkezett jelentés szerint a forra­dalmi vezérek Kartanost nevezték ki miniszter­elnökké A venizelisták állítólag nem akarnak tárcát vállal­ni, mert az a nézetük, hogy csak új választások dönthetik el, melyik párt vegye át az ország kor­mányzását. Venizelosz visszatéréséről mindez ideig nincsenek pozitív hírek. Úgy látszik, előbb puhato­ tódzik, hogy Londonban és Párisban miyen támo­gatásra számíthat és csak azután fog dönteni. A forradalmi bizottságtól különben Venizelosz a kö­vetkező táviratot kapta: forradalmi bizottság bizalmát nyilvánítja önnek, és ráruházza a nemzeti ügy védelmét s azonnali segítségét kéri." A táviratot öt ezredes és öt alezredes írta alá. A királyi család­ról sincsenek pozitív hírek. Konstantin király, Zsó­fia királyné és Miklós és András hercegek egy gö­rög kereskedelmi hágón elutaztak állítólag Paler­móba. Más jelentések viszont azt mondják, hogy a király még Athénben van. London, szept. 30. (A Pesti ffkrlav tudósító­jának távirata.) A csanaki helyzetre vonatkozólag jól értesült részről kijelentik, hogy az ottani angol állások immár elég erősek arra, hogy azokat bár­mely török tám­adással szemben megvédelmezhessék. Csanaknál mind a két fél közvetlen közelből néz farkasszemet egymással, a­nélkül azonban, hogy eddig bármely részről csak egy lövést is adtak vol­na le. Berlin, szept. 30. (A Pesti Hirlap tudósítójá­nak táivirata.) Konstantinápolyból táviratozzák, hogy odaérkezett információk szerint a tengerszoro­soknál már túlnyomó török haderő van összponto­sítva. Csupán Ismidnél nyolc török hadosztály áll, a Basis Kisvinél és Pandermánál pedig tizenegy had­osztály van összevonva. A Csanaknál álló csapatok naponta újabb erősítéseket kapnak. Páris, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Petit Journal jelentése szerint olyan hí­rek érkeztek Moszkvából, hogy a román határon szovjet c­empatok vannak összpontosítva. A szovjet egy magasállású hivatalnoka kijelentette, hogy Oroszország semmi esetre sem­ óhajt fegyveres konfliktusban, résztvenni, de az esetben, ha a konfliktus nem volna elkerülhető, Törökországot Irander, tőle telhető támogatásban részesíteni fogja,­­hogy Törökországot követeléseinek a keresztülvitelé­hez hozzásegítse. Páris, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Daily Mail jelenti, hogy a görög forra­dalmi hadsereg vezetői a Lemnos hadihajón össze­ültek és elhatározták, hogy Kartanost nevezik ki mi­niszterelnökké, aki a külügyi tárcát is átveszi. A görög flotta a forradalmárok pártján van és hir sze­rint parancsot kapott, hogy induljon a tengerre és izomtózaa Szam­inánál a török állásokat­­iít­ ő szénfelip­és. Itt és ősz és a szénellátás fokozódó gondot okoz új­y a hatóságoknak, mint a magánosoknak. Kérdést intéztünk a Salgótarjáni keszénbánya r­­t. vezérigaz­gatójához, ifj. dr Chorin­ Ferenchez, aki az ország szén­helyzetéről a következőket mondotta: — Ami a szénhelyzetet illeti, pillanatnyilag na­gyon nagy nehézségekkel kell megküzdenünk, a fo­gyasztás igényeit csak nagyon vontatottan tudjuk ki­elégíteni. E nehézségek különböző okokra vezethetők vissza. Elsősorban áll ezek között a nógrádi meden­cében négy héten át tartott bányász-sztrájk. Az itt ki­esett 7000—9000 vagyonnyi szénmennyiséget pótolni nem lehet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hazai bá­nyák összességének termelése is napi 200—300 vag­yonn­al kevesebbet tesz ki, mint tavaly ilyenkor. En­nek oka elsősorban az, hogy a tót munkások mindez­idáig nem állottak munkába. A rossz időjárás folytán elkéstek a mezőgazdasági munkálatokkal és így csak szeptember végén fonnak a hazai, bányáknál jelent­kezni, figyelembe kell azt is venni, hogy a nógrádme­gyei bányákban idén csak hetenkint kétszer végez­nek tulmunká­t a bányamunkások, míg tavaly még háromszor hetenkint teljesítettek tulműszakot.­­ A behozatal. kérdésénél is nehézségek merül­tek fel. Felsőszilézi­a kettéosztása folytán Németország nem rendelkezik szénfeleslegekkel, sőt ellenkezőleg igen nagy mértékben szénbehozatalra van ráutalva. A lengyeleknek jutott bányákból kaphatnánk szenet, itt azonban a szállítás-kérdés megoldása okoz nagy ne­hézségeket és ez ideig számottevő szénmennyiség on­nan nem érkezett meg. A legközelebb eső cseh szenet fogyasztóink a szokol drágasága folytán nem tudják megfizetni .­­ Ezeknek a szerencsétlen körülményeknek ösz­sze találkozása okozza azt, hogy pillanatnyilag olyan nagy szénhiánnyal küzdünk, aminőre már rég nem vo­lt példa. Remélem azonban, hogy ez csak múló je­lenség lesz és­­az őszi hónapokban, amikor a liptói munkások is visszatérnek a bányá­kba s a bányák, ré­széről nagy erővel megindított toborzási akciónak eredményei is mutatkozni fognak, megint teljes erő­vel megindul a termelés és a munkások munkatelje­sítményének emelésével sikerül a termelést a tavalyi nívó felé emelni, ezzel a beállott hiányokat részben pótolni. Bizonyos azonban, hogy nehéz tél előtt állunk s nagyobb külföldi szén behozatal nélkül a fogyasztás ellátása nem biztosítható­. VASÁRNAP. Játék az ősszel. A tavaszt láttam egyszer, az Azúr Parton, hullámoskék ruhájában, csengetyűivel , akkor meg­tudtam, hogy a tavasz francia. A nyarat is ismerem, római pálmafák alól, sárga csöndjét, piros lármáját s hiszem, boltv a nyár olasz. A telet átéltem egy könyvben, melynek halk okslláin zúzmarás reggelek fehérlenek, szánok csi­lingelnek s azóta nékem minden tél orosz. De az ősz, ez a hosszu-bosszu, válni nem tudó, a miénk s valahányszor idegen földön járok, ilyenkor mindig lázadóbban a­­szivem, mert az ősz magyar.­­ • Ezen a kiszáradt tengerfenéken, melyen la­kunk, egyedül ő maradt jó hozzánk, a búcsúzó hű­ség, mely gyümölcsös koszorújával elégtételt, ad a szenvedésnek. Csak rá számíthatunk. Többi évsza­kunk csonkán, szeszélyesen elkeverve jut birto­kunkba. Sehol se ilyen pazar és gazdag. Ismét látom, ezen a verőfényes délutánon, üvegfényét, fürtök héján, viaszos halaványságát ligetek hektikus lombjain, vadszőlők kacsain, érzem az avar édes kloroform­szagát, mely a nagy műtét­ előtt altatja a fákat, virá­gokat, hallom halhatatlan hangját, mely am­helyt dobhártyámhoz ér, már nincs is, egyszerre távoli emlékké fakul az élmény és múlt lesz a jelen Csodálatos, pillanat, melyben ez a kettő még egy s találkozik az érett élet telisége is és a kezdődő halál, mely már végtelen. Édesség, gyümölcsök cuk­ros édessége és keserűség, magok mély, tartalmas keserűsége. x * Hadd rajongjalak körül, te csodatevő, ki életet és halált példázol s fájdalmat adsz, mely szép s szép­séget, mely fáj, megértetve, hogy csak az lehet szép, ami fáj is. Hadd ünnepeljelek, te bájos haldokló. Hadd dicsértelek, te betegek, csüggedtek, költök nyara. Van-e, ki mérkőzhet te veled? Julius végén, késő éjszaka, egy erdőn mentem át s akkor, mikor még mindenki nyárról beszélt, rezzenő levéllel hírt adtál magadról és utánam jöttél ide, a városba. Itt is szép vagy, mindenütt egyforma, mert tö­kéletes vagy. Nem mint a tavasz, mely boos-pocsot, csatakot hoz utcáinkra, nem mint a nyár, mely néha veszett kutyaként garázdálkodik a körutakon, nem mint a tél, mely a pusztán vadregényes tájakat fest, de közöttünk faggyal, nyavalyákkal gyilkol. Az aszfalton fölgyújtod töndérfáklyádat, magasba ereszted zajtalan rakétádat, város Évszaka. 3 _ A te ragyogásod nem szebb a tarlón, mint bőröndös boltok kirakatain, vagy gyógytárak zöld, piros üvegkorsóin, melyeket Tézsut fénnyel világitasz. Nem hűvösebb tavak tükrén, mint íróasztalom tintáján. Csöndesen és fáradtan és előkelően auhansz kövezett tereinken, észrevétlenül, jelenlétedet is alig éreztetve, mint tönkrement főúri hölgy, aki el­vesztette mindenét, de modora még mindig a régi­nyájas, leereszkedő-finom, fakult arany-szoknyáid­ban tipegsz, jóságos, öreg grófnő, ki annyi csapás után mosolyogni is tudsz s mielőtt meghalnál, még néhány csodát művelsz, Örök­ adakozó. * Ezeket a csodákat éneklem most. Kinyittatod utoljára a természetes központi légfűtést, mely még működik s bemelegíti a szük­séglakásokat. Almát teszel koldusok asztalára. Beleöntöd a betegek üres poharába, melybe nem jutott orvosság, a tiszta, őszi levegőt, mely gyógyít, mint valami kék-arany medicina, csak ki kel inni. Külvárosi utcán a szegény gyerek száraz ke­nyerére vastag napfényt csurrantasz. Az pedig nézi és nyalogatja, mintha méz lenne . . . Kosztolányi Dezső. Mit tesz a kormány a drágaság ellen ? A kormány újabb intézkedésekkel igyekszik enyhíteni az immár tűrhetetlenné vált drágaságon. Ezút­tal csak egy-két célszerűnek látszó preventív rendszabályról van szó, nem pedig egy általános és tervszerű akcióról a drágaság ellen, jóllehet, a poli­tikai világ és a közvélemény ezt várta. Tárfis Béla közélelmezési miniszter mai nyilatkozata jelenti­­ki ezt „Tévesen ítélték meg a helyzetet azok — mondja a miniszter nyilatkozatában —, akik azt várták, hogy részletesen kidolgozott tervet terjesztek a mi­nisztertanács elé a drágaság letörésére." Ez nem történt meg — konstatálja a miniszter —, mindösz­sze csak arról volt szó, „hogyan lehet megállítani törtetésében a drágulási folyamatot." A tegnapi mi­nisztertanácson megállapított új rendelkezések a következők: A kiviteli illetéket 30 százalékról 30 százalék­ra emelték fel. Ettől azt várják, hogy a kivitel meg­­csappan, mert nem lesz olyan jövedelmező üzlet mint eddig volt. Főleg az élőállat kivitel csökkené­sét várják s a kiviteli illetékek többletéből szárma­zó bevételt arra fordítják, hogy a szegényebb nép­osztályokat olcsóbb hú­ssal lássák el. A mezőgazda­sági cikkekn­él nem állapítanak meg fix­­kiviteli ille­téket, hanem a vételár bizonyos százalékát fogják kiróni. A takarmányáivitel teljesen megszűnik, a baromfi- és tojáskivitelt pedig lényegesen megnehe­zítik, az exportdézsma felemelésével. Ami a­ főváros ellátását illeti, a főváros lo­bábi­ is fentartja zsírakcióját és remélhető, hogy addig, amíg a most folyó hizlalásokból új zsír áll­hat az akció rendelkezésére, meglesz az eleganítt mennyiségű zsír, ami a zsír és szalonna árának je­­lentékeny olcsóbbodását fogja maga után vonni. A­­kormány a drágaságnak csökkenését várj, továbbá attól is, hogy a vagyonvásságnak és külön­böző adónemeknek szigorú behajtása annyira emel­ni fogja a bevételeket, hogy a bankjegyforgalom szaporítására többé nem lesz szükség. Ez viszont a korona értékének stabilizálását fogja elősegíteni. A tegnapi minisztertanács foglalkozott továbbá a közalkalmazottak helyzetével is és elhatározta a pénzügyminiszter előterjesztésére, hogy a tiszt­se­lők délutáni munkájának külön díját lényegesen felemeli. A népszövetség utolsó ülése. A kisantant kudarca. — Magyarország és a Habsburg­kérdés. A népszövetségi gyűlés — mint Genfből jelen­tik — ma tartotta utolsó ülését. Ezen az ülésen ejtették meg a választásokat a tanács nem állandó hat tagságáról. A választás eredménye: Brazília 42, Spanyolország 40, Uruguay 40, Belgium 36, Svédország 35 és Kina 27 szavazatot kapott. A két új tagsági hely Uruguaynak és Svéd­országnak jutott és így Délamerikának a tanácsban két helye lesz. A kinantant ellenben egyeilen egy helyet sem kapott, mert Jugoszláviára csak 15 sza­vazat esett, a szükséges számú szavazat pedig 26 volt. A népszövetség teljes tanácsa most már a kö­vetkező államokból áll: Angolország, Svájc, Olasz­ország, Japán, Spanyolország, Belgium, Svédor­szág, Brazília, Uruguay és Kína. A választás után az ülés véget ért. Délután megtartották még a zá­róülést, amelyen ,az elnök és egyes szónokok el­mondták záró beszédeiket. A kisantant veresége általános meglepetést keltett, mert köztudomású volt, hogy Benesék min­den követ megmozdítottak, hogy bejussanak a teljes tanácsba. Még nagyobb feltűnést keltett az, hogy a vereséget Nagybritannia és a dominiumok maga­tartása okozta, ezenkívül Olaszország, amely termé­szetszerűleg Jugoszlávia ellen foglalt állást, úgy, hogy a nagyhatalmak közül csak Franciaország nem hagyta cserben kitűnő vazallusait. Nekünk min­denesetre nagyon jól esik, hogy a népeknek ebben az előkelő tanácsában nem foglalnak helyet ádáz ellenségeink, akik apró intrikáikkal állandóan elle­nünk dolgoztak. Geci, szept. 30. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A népszövetség összes tagjainak ma át-

Next