Pesti Hírlap, 1923. augusztus (45. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

t TäOÜAPKSl , 1923. 1 1 1 előfizetési Arak : ' Egy hóra .... 4000 korona Negyedévre . 12000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken ós a pályaudvaro­kon 120 korona, vasárnap 150 korona. Külföldön két­szeres az előfizetési ár. XLV, . EVT0 LYAM, 171. (15,182.) SgAlVr. ... ' ' U " . 'A , U / SZERDA, AUGUSZTUS KiaaíftJaJdonoaefc t 1£GRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA« Bpest, Vilmos esáa*ái-nt 78. nő K KIA D ŐH1 VATALj BatUpest, Ersaábei-kSeút Xl Hanyatló korona, kisebb kenyér. és a módot annak a megkönnyítésére, hogy munkások és munkaadók megértsék »egymást. Tőke és munka, a nemzeti, termelés két fő tényezője kölcsönösen legyen méltányos tekin­tettel egymás súlyos helyzetére. A munkások' ne tűrjék azt, hogy akármilyen szinü és akár­milyen irányzatú szélsőséges agitációval poli­tikai célokra használják ki nyomorúságát. Hiszen minden túlzó és kétségbeesett lépés nem javitana, hanem rontana a helyzetükön. A munkaadók pedig tanuljanak a magyar állam példájából. Magyarországon ma senki sem olyan szegény, senki sem olyan koldus, mint maga az állam. Á koldus állam áldozat­készségét kövessék a magáncégek is és akkor talán nagyobb rázkódtatás nélkül sikerül meg­oldást találni a hanyatló korona és fogyó ke­nyér problémájára. M magyav» korona esti árfolyama 0.03. Határozott javulást feleznek a prágai és bécsi par>ií€Ísoh. — Mz. irányzat a stabilitás felé tautraí. — Belgrádban és Zágrábban továbbra is rossz a tendencia. — M búza ára SeözaS van a világjtaritáshoz. — Hz ufabb drágulás a ftorona rovásává mehet. A magyar 'korona esti kurzusa Zürichben 0.03. A berlin—zürichi paritás 2.1, a bécs—zürichi pari­tás 2.5, a prága—zürichi paritás 2.5. A bécsi és prá­gai paritások tehát ma is határozott ;javulást mutat­nak. Bécsben 2.75-röl 3.05-re, Prágában 0.15-röl 0.17­re javult a korona. Ez a javuló tendencia nem mond egyelőre többet, minthogy a korona a 0.03 felé emel­kedik, de hogy est is elérje, még jó ut van hátra. A tendencia azonban a javulás felé, vagy mondjuk a stabilitás felé megvan, félre nem ismerhetöen, aminthogy napok előtt félre nein ismerhetöen rossz volt a tendencia. A rossz irányzat továbbra is csak Belgrádban és Zágrábban maradt meg: amott 0.45-röl 0.30-ra, emitt 0.38-ról 0.35-re gyöngült. Ezek a piacok azon­ban kisebb jelentőségűek. Nagyobb jelentőségű ennél, hogy a gabona ára állandó emelkedést mutat. A tiszavidéki 79 kilogram­mos buza 82.000 koronára emelkedett, ami fölötte van tiz hollandi forintnak, holott Berlinben a buza ára átszámítva hollandi forintra 9.6. Párizsban a buza ára 95 frank, ami 1160-al (a Devizaközpont frankárfolyama) megszorozva 110.000 koronás hu­zat eredményez. Ha a szállítási és egyéb költségeket, vesszük, akkor a buza ára már nagyon közel van a világ paritáshoz és további drágulása csak a korona rovására folyhat tovább. Elégedetlenség' a gazdák kossi a kivitel késése miatt. Hadik János cáfolja a ioldreiorm kompromisszum hirét — Elejtették a járadék­birtokok tervét. — Az adóvalorizáció a kormánypárton sem népszerű. — Az eilesizék már a bizottságban nagy harcot indít ellene. Az adóvalorizációról szóló indítványt, amely az 1921-ki jövedelem- és vagyonadó ötszörösét, illet­ve huszonötszörösét veti ki az 1922. és 1923. évre a pénzügyi bizottság előadója, ma beterjesztette a Huzbaii mz imltfujiiitá'-i jv-zW-s tárgyalása során. • Az ellenzék viharos tiltakozással fogadta az egy szakaszba elbujtatott súlyos adóemelést, puccsnak bélyegezte a javaslat meglepetésszerű benyújtását, aminek hatása alatt Kállay Tibor pénz ügy minisz­ter azt indítványozta, hogy az előterjesztést — ame­lyet az indenmitási javaslat uj ötödik szakaszaként akarnak beleilleszteni a törvénybe — adják ki előze­tes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bi­zottságnak. Az adóvalorizáció kérdése tehát a pénzügyi bizottság elé került, amely alkalmasint már holnap megkezdi az adózó közönségre súlyos terheket je­lentő szakasz tárgyalását. Előreláthatólag nagyobb vita fog kifejlődni a kérdés körül s azért nem lehe­tetlen, hogy a nemzetgyűlés előbb véges majd a ja­vaslat részletes tárgyalásával, mint a bizottság az adóvalórizációs szakasszal. Ebben az esetben félbe­szakítják az indemnitás tárgyalását és vagy szüne­tel egy ideig a Ház plénumának ülésezése, vagy pe­dig napirendre tűzik közben a tisztviselői létszám­csökkentésről szóló javaslatot. A kormánypárti képviselők, akik az ülésterem­ben hozzászólás nélkül vették tudomástil' az adó­valorizáció beterjesztését, az ülés végeztével a fo­lyosón élesen kikeltek ellene. Többen egészen nyíl­tan hibáztatták evvel kapcsolatban a „kapkodó pénzügyi politikát 1' s azt hangoztatták, hogy a jöve­delem-'és vagyonadó ujabb szabályozására külön törvényt kell csinálni. A gazdaképviselök élénk figyelemmel kisérik a gabonaexport körül történő eseményeket. Általáríb­san helytelenítik, hogy a kormány ebben a rendkí­vül fontos kérdésben még mindig nem adta ki ren­delkezéseit s a késedelem miatt félni lehet attól, hogy a középeurópai piacot elveszítjük a magyar liszt számára. Gazdaképviselök azt mondják, Ijogy hiba volt a kivitelt tisztán valutáris Itférdéssé csökkenteni, mert ezzel teljesen a pénzügyi vezetés kezébe csú­szott át a nagyfontosságú kérdés lebonyolítása, másfelől pedig helytelen volt a gabonakivitelt teljje­gen elejteni. — A ragyascztók'lKmpon.jHI i.» ' a megoldás — fejtegették a gazdaképviselök a Ház folyosóján — mert azt fogja elredményezni, hogy a buza ára aránylag alacsony marad, a lisztárak pedig fel fognak szökni. A malmok ugyanié nem dolgoznak föl annyi gabonát lisztté, hogy lisztben is nagy fölöslegünk legyen. A kivitel megindulásá­nak bizonytalansága pedig kétségessé teszi, hogy kiiünö termésünket értékesíteni tudjuk-e? Augusztus kö/epére márkint kellene lenni a magyar lisztnek, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai és orosz búzával. Máris jönnek hirek Bécsből, hogy ellátják őket orosz búzával. Kormánypárti képviselők hangsúlyozták, hogy a kivitel kérdésében a miniszterelnök szándéka is merőben ellentétben 'áll azzal a késlekedő, bizonyta­lan politikával, amely ebben a kérdésben a gyakor­latban érvényesül. A kivitel ügye egyébként valószí­nűleg megvitatásra kerül a szerdai rendkívüli mi­nisztertanácson is. A földbirtokpolitika ellentétei még nem simul­tak el teljesen s az OMGE köréből hangsúlyozzák, hogy a novella kérdésében nem jött létre megegyezés tt kormány és a nagvbiWok érdekképviselete között. A kompromisszum hirét gróf Hadik János meg is cáfolja. — A megbeszélések nem vezettek meg­egyezésre — mondja gróf Hadik —, több elvi jelentőségű kérdésben fennállanak az ellentétek. Mindezekkel azonban csak a javaslat hiteles szövegének megjelenése után lehet a nyilvános­ság előtt foglalkozni. A javaslat a legközelebbi napokban nyilvános­ságra jut, a főbb, elvi jelentőségű intézkedései közül kiemeljük azt, hogy a járadékbirtok tervezetét — az eredeti elgondolásban — elejtették. Csak a háború­ban szerzett• birtokok és a vagyonváltságból be­folyó földek sajátíthatók ki járadékbirtokok céljaira. Hányadik esztendeje tapasztaljuk már azt, hogy a korona hanyatlása és állandó érték­csökkenése a munkájukból élő emberek szempontjából egyre kisebb és kisebb ke­uyeret jelent! A jó Isten tudja, hiszen a sanyarú évek sokasága immár végtelennek tet­szik és mint valószínűtlenül messzi, talán igaz 5em volt időkre emlékezünk vissza a béke­itapokra, amikor boldog országban boldog ?mberek tisztességes iparkodással meg tudták maguknak szerezni nemcsak a legszükségeseb­bet, hanem a szerény igények számára feles­egeset is. Minden esztendő elvitt valamit á jó békekorona értékéből. És a hanyatló korona Ivett valamit az emberek kenyeréből. Lassan­assan beletörődtünk ebbe is, mint az elemi isapásba. A munkabérért, fixfizetésért dolgo r ;ók sors/üldözött csoportja elismerésre méltó iősiességge.1 tűrte életnívója következetes •sökkenését. Ugv látszik azonban, most már ilérkeztiínk oda, ahonnan nincs tovább. Az a renyér, amelyet a csökkenő értékű korona tzeknek a kategóriáknak a szájában meg­i agy ott, olyan kicsi, hogy abból immár nem ehet letördelni a legkisebb darabot sem. Minden koronaromlás, minden árdrágu­lás között ezért lett következményeiben különö­sen fájó katasztrófává a mostani válság, ami­-cor a napok alatt fele értékét vesztő korona jlvan drágulást indított meg a piacokon, a Helyhez hasonló tempójú árfelszökkenésre még i mi megedződött tapasztalatunk sem emléke­ik. Egyszerre az ország egyik legégetőbb pro­blémája lett a fixkeresetüek kenyere. Az őriil­:en ugrándozó árak nyomában dagad azoknak i Tvésérüsfi^fe, akik nem tudnak lépest tartani az árak széditő iramával és akik már eddig is a létminimum nivóján álló szerény és önmegtar­óztató tengődésre voltak utalva. Állam és tisztviselő, munkás és munkaadó á fogyó ke­ivér és az elégtelen fizetés jegyében szem­>e kerültek egymással. Az ország nyugal­na, a magyar termelés jövője múlik azon, hogy ?rre a problémára milyen megoldást sikerül találni? Az állam ezúttal a bürokratikus formasá­gokat megszégyenítő gyorsasággal intézte eí a tisztviselői fizetések kérdését. Az a gyökeres és az emelkedő árak tempójához igazodó fize­tésemelés, amelyet a mult éjtszaka határozott ?1 a minisztertanács, alkalmas arra, hogy a lisztviselőket megnyugtassa, hogy őket eddigi szerény és önmegtagadó életmódjuk folytatá­sára képesitse. Más kérdés, hogy a pénzügymi­niszter honnan teremti majd elő á megállapí­tott sok százezres fizetések folyósítására a fe­dezetet. Bevalljuk, ebben a tekintetben vannak bizonyos aggodalmaink. Mégis hirdetjük az államnak azt az erkölcsi kötelességét, hogy a tisztviselőit ne kárhoztassa krónikus éhezésre, S ezért, helyeseljük, hogy a kormány a legna­gvobb áldozatok, sőt kockázatok árán is igyek­szik biztosi tani alkalmazottainak a létmini­mumot. A tisztviselők ügye azonban csak egyik része a hanyatló korona és a fogyó kenyér problémájának. Itt vannak' még a magántiszt­viselők, a gyári munkások, a mezőn dolgozó napszámosok és mindazok, akik fix bérért nél­külözhetetlen tényezői a nemzeti termelésnek. A Szakszervezeti Tanács ma megdöbbentő statisztikai adatokkal fűszerezett memorandum­ban hivta föl a miniszterelnök figyelmét a munkásság helyzetére és kérte a kormány közbenjárását ä bérek méltányos rendezése érdedében, örvendünk.' hogy a munkások kép­viselői részéről mérséklet, a kormány részéről megértés jellemezte á mai tárgyalást. A minisz­terelnök és a kereskedelmi miniszter megígér­ték, hogy támogatni fogják a munkásság jo­gos tö^eái^geit. Ezt az Ígéretet sürgősen be is jkell váltam. , A kormánynak meg kell talalnia az utat 7S hamfruvgsniincheni vonat hataszfrófáfa. Cassel, jul. 31. (Wolff.) Ma reggel 4 órakor Kreiensen község állomásán a hamburg—müncheni D-voi.at valószínűleg a jelzés elnézése miatt bele­futott az állomáson álló vonatba. Eddig a halottak száma 29, a sebesülteké 43, ezek közül 15 súlyosan sebesült. Mind a két fővcnalat elzárták. Berlin, jul. 31. A kreienseni vasúti katasztrófa alkalmával délután 4 óráig 44 halottat hoztak ki a romok ah51. A göttingai klinikán 34 sebesültet he­lyeztek el, akik közül háromnak élete reszedelemben van. Eddig 24 halott nev4t állapították meg. XendörSh harca a hommunistáfchal. Hamburg, jul. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Hamburg szórakozónegyede, St. Pauli, nagy kommunista gyűlés szintere volt, ame­lyet a rendőrség tilalma ellenére több ezer ember részvételével megtartottak. A lovasrendörség a tö­meget. több izben szétszórta és eközben ismételten kézi tusára IcerüU a sor a rendőrök és a kommunis­ták között. Egy lovasrendört lehúztak a lováról ét súlyosan bántalmazták. A környéken minden ven ééglötés üzlethelyiséget kénytelenek voltak bezárni a fenyegető helyzet miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék