Pesti Hírlap, 1923. augusztus (45. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

1923. augusztus 1., szerda. PESTI HÍRLAP -kapjon, mert ez nem felelne meg annak a viszony­nak sem, amelyben állások egymáshoz köz­jogilag vannak. Vass népjóléti miniszter kijelentette, hogy az ál­lami­­tisztviselők betegápolási alapja már megvan, s bizonyos kategóriákra való kiterjesztése tekintetében tárgyalások folynak. Az érdekeltségekre is bizonyos terheket rónak majd. Valkó kereskedelmi miniszter a mávnál nem "hajlandó a 6 órai pihenőt kötelezőleg kimondani, bárha ez többnyire kikerül, mert általánosítani nem­lehet. A 24 órai szolgálat tulajdonképen csak 8 órai intenzív munkát jelent. Kállay miniszter is már a mérnökök részére léte­sített műszaki pótlékok kiterjesztését az ellenőrök és főellenőrök kategóriájára nem látja indokoltnak. A munkások állandósításához egy esztendő a tekin­tetbe veendő körülmények elbírálására. A MÁV nyu­gb­ér pénzt­ár alapszabályainak átdolgozása folya­matban van. Azzal egyetért, hogy posta, mint külön­leges intézmény és a postai szolgálat, mint különle­ges szolgálat vétenék figyelembe s igy az üzemi ju­taléknál u­j remé­­­v állapittassék meg. Hogy min­den ember egy anotl napon kapja meg mindenütt az illetményeit azt a mai viszonyok mellett nem képes biztosítani. 1920-21—22-ik éveknek, ha azok hadifogságban teltek el, a beszámítását számításba vette. A végleges döntés a kormányzó elhatározása alá tartozik. Menekült és nem menekült alkalma­zott között nem kíván különbséget tenni. A tisztvise­lőm­ szolgálati pragmatikáját tervbevette, de azt nem tudja garantálni, hogy december 1-ig a javaslat előterjeszthető­­lesz-e. Rakov­zky belügyminiszter szerint a megfelelő intézkedés, már megtörtént a gyámüggyel kapcsolat­ban, hogy a kiskorúak vagyona az értékcsökkenéstől megóvassék. A gyámügyi eljárással a most előkészü­let alatt álló közigazgatási reform foglalkozik. A gyámügy korszerű reformja benne van a már telje­sen kész polgári törvénykönyvben. A tisztviselők mellékfoglalkozása. Gróf Bethlen István a tisztviselők mellékfoglal­kozására vonatkozólag kijelentette, hogy a kormány rendeleti úton kíván intézkedni, hogy a fennálló visszás állapotok megszűnjenek. Erre Gaal Gaszton visszavonta határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jobbról.) Gróf Bethlen ezután odanyilatkozott, hogy a Tisztviselőknek titkos társaságokban való részvételét lehetetlenné kell tenni, de ez nem törvényhozási ma­téria, hanem a kormánynak rendeleti úton kell sür­gősen intézkednie. (Helyeslés.) A hitbizományok el­törlésér­e nézve kijelentette, a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a kérdéssel momentán foglal­kozzék. Nagyatádi Szabó miniszter: A föld árat nem lehet rendeletileg megállapítani. A kérdés a földbir­tokrendező bíróságra van bízva. A katholikus autonómia. Gróf Klebelsberg kultuszminiszter. A katho­likus autonómia kérdését az indemnitás keretében nem lehet eldönteni. A 70-es évek óta foglalkoznak a kérdéssel, amit most lényegesen komplikál a legfőbb kegyúri jog szünetelése és a püspöki karral is be­ható tárgyalásokra lenne szükség. Proppen Az októberi forradalom meg akarta csinálni! (Szomjas: Ma sem tagadja meg azt a for­radalmat?) Kállay miniszter a jegybank ellenőrzésére nézve kijelentette, hogy a Ház két bizottsága is fog­lalkozik ezzel és állandóan jelentést tesz a nemzet­gyűlésnek. Ezen túlmenő intézkedést nem lát szük­ségesnek. Az általános, titkos stb. választójogra vonat­kozólag volt még vagy három határozati javaslat, mind elvetették. Szilágyi: A régi kisgazdapárt programmját te­metjük! (Szomjas: Okultunk! Nagy zaj.) A tőzsdét nehéz lenne megrendszabályozni Kállay miniszter a tőzsde eltörlésére, illetve megrendszabályozására vonatkozó­­javaslat elveté­sét kérte, mert nagyon nehéz lenne végrehajtani. (Élénk derültség.) A szeszfogyasztás korlátozására nem tart szükségesnek intézkedést, meg a pálinka és a sörfogyasztás úgyis lényegesen csökkent, csak a borfogyasztás emelkedett. A vasárnap délutáni szeszfogyasztást a belügyminiszter korlátozta. (He­lyeslés.),­­, A diáknyomor. Klebelsberg kultuszminiszter a diáknyomor kapcsán kijelentette, hogy a lefolyt évben 176 mil­liót fordítottak erre a célra. A kormányzó rendelke­zésre bocsátott a sasadi laktanyában két pavillont, ahol 600 diákot helyeztek el. Azonkívül már meg­nyílt két leányinternátus, s legközelebb a harmadik is megnyílik. A sasadi laktanyából újabban még két pavillont kértek. Súlyos testi munkára azok a hall­gatók kényszerültek, akik nem tettek kellő előmene­telt s igy megvonták tőlük a kedvezményeket, mert új diákokat nem támogatnak. (Egyébként Alföldi Bélának ugy ezt, a diáknyomor enyhítésére, mint a többi, a közegészségügy javítására vonatkozó hatá­rozati javaslatait elfogadta a Ház.) Rakovszky belügyminiszter az egyesülési és­­gyülekezési jog tekintetében fennálló korlátozások megszűnését arra az időre ígérte, amikor az ország társadalmi és gazdasági nyugalma helyreáll. E te­kintetben különben törvényjavaslatok is vannak elő­készítés alatt. Az internálótábor visszafejlesztésére az­ igazság,ügyi miniszter dolgozott ki javaslatot. Nagy Emil miniszter a bírói és ügyészi nyug­t­díjak ügyét a valorizáció tekintetében megoldandó­­nak tartja, de hirtelenében nem lehet intézkedni. (Györki egy javaslatára azt mondja: egész regény, a visszaélések büntetését ő is helyesli, meg is akarja valósítani, de azért a javas­atot mégis kéri elvetni, mert nagyon sok cifra dolog van benne. (El is ve­tették­.) Az é­pítések előmozdítása. Vass miniszter az építkezések előmozdítása te­kintetében kijelentette, hogy nagyon mélyreható tár­gyalások vannak folyamatban az érdekeltekkel s azok holnap vagy holnapután befejeződnek. A ked­vezmények már a megvalósulás stádiumában van­nak. Az adókedvezmények megadását az indemnitás­ban fogja kérni a megfelelő szakasznál. Vaskó mini­szter a kéményseprő-kérdéssel az új­­ipartörvényben foglalkozik. A numerus clausus. Kle­ielsberg miniszter Csonka-Magyarországon a numerus clausust fenn kívánja tartani, mert az itelligencia túlteng. Nagymagyarországon nem volna híve. Kállay miniszter foglalkozik a bortermelők ne­héz helyzetén való segítéssel, a luxusadó tekintetében már intézkedett is. A valorizáció kérdésében legkö­zelebb javaslatot nyújt be. A népjóléti miniszter a nyomor enyhítésével foglalkozik behatóan s e célra épen azok a források állanak rendelkezésére, amelye­ket Botlik István ajánl. A határozati javaslatok letárgyalása után szü­net volt, majd áttértek Gróf Bethlen István miniszterelnök kedden délben fogadta a Házban a Szakszervezeti Tanács küldöttségét. Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő vezette a küldöttséget, aki átnyújtotta a minisz­tyel­nöknek a Pesti Hírlap mai számlában részletesen is­mertetett memorandumot és beszédében rámutatott a munkásosztály rettenetes nyomorára. Kérte, hogy a kormány törvényes eszközökkel avatkozzon bele a mai állapotok megváltoztatásába. A miniszterelnök elismerte, hogy a munkások végtelenül nehéz időket élnek. Kijelenti­­e, hogy a nehézségek elhárítására a kormány hajlandó közre­működni. Aggályai vannak azonban az indexrendszer behozatala ellen, mert félő, hogy ez sokkal gyorsabban magával hoz­za pénzünk leromlását, mint a külföldi példák mu­tatják. A kormány különb­en bármikor rendelkezé­sére áll a munkásságnak. Sajnálja, hogy a béregyez­tetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása az indem­nitási vita elnyújtása miatt csak ősszel,­­kerülhet a nemzetgyűlés elé és ezért nincs meg a törvényes mód arra, hogy a kormány ezekbe az ügyekbe "be­avatkozzon, hanem csak mint közvetítő léphet fel . Csak átmenetinek tartja el jelenlegi válságos időket és kéri a munkásságot, hogy őrizze meg nyugalmát. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter szólott ezután a küldöttséghez. A maga részéről is hajlan­dó bármikor a munkásság rendelkezésére állani. Peyer Károly válaszában azt mondotta, hogy csak a szakszervezeteknek köszönhető, hogy az iparban nincs anarchia. Ha a szakszervezetek nem volnának, akkor a gyárak átalakulnának harcte­rekké, az ipari termelés megszűnne és helyette küz­delem és harc volna. A kormány figyelmébe ajánlot­ta, hogy mennyit kell dolgoznia egy nap­leásnak a mai három-négyszáz koronás órabérek mellett, amíg egy kilogramm zsírhoz jut. A miniszterelnök viszonválaszában azt mon­dotta, hogy sürgősen bekéri a munkásság helyzeté­re vonatkozó adatokat. Ismételten hangoztatta, hogy az ügyet jóakaratúan kívánja kezelni, és arra kér­te a munkásság vezetőit, hogy ha a munkásságnak baja van a munkaadókkal, forduljanak hozzá a sgíj­teljesebb bizalommal. A Szakszervezeti Tanács mai küldöttségjárása alkalmából az összes budapesti gyárakban és ipar­telepeken ma délben féltizenkét órakor tíz perces tüntető munkaszüneteltetés volt. Valamennyi üzemben tíz percig szünetelt a munka. A munkások megbízottai a miniszterelnöktől a JzalsSzer'Vezeti Tanács vezetőségi ülésére mentek, ahol beszámoltak kiküldetésük eredményéről. A Szak­szervezeti­­Tan­,3-j­­s délután folyamán hosszas és be­ható tanácskozást folytatott a kérdésről. Az 'ül­és után a Szakszervezeti Tanács álláspontját az egy­ k­­eze­dn­yi tag a következőkben fejtette ki a Pesti Hírlap munkatársa előtt:­­— A Szé­l­s­zerezeti Tanácsnak a kiküldöttek részletes referátuma után az a véleménye, hogy a miniszterelnök, nem merítette ki teljesen a kérdést. Ha igaz f-e, hogy­ neki az indexrendszerrel szemben aggályai vannak, akkor miért valósította azt meg a közalkalmazottak fizetésénél? A kormánynak igen­is módja van arra, hogy a bérek fakulására befoly­jon és módja van a béregyeztető bizottságokat ren­deleti úton is megvalósítani. Ha az ország közgaz­dasági boldogulásának érdeke követeli, hogy ilyen intézményt valósítsanak meg, akkor utólag maga a törvényhozás is törvényesíti a­z ilyen rendeleteket. A nemzetgyűlés fennállása óta több precedens van az indemnitás részletes tárgyalására. A 4-ik szakasz­ban Őrffy Imre előadó új sza­­­kaszt, javasolt a jövedelem és vagyonadó felemelése tárgyában, 1927-re az 1921-es adó 3 szörösét, 1923-ra pedig 25-szörösét véve tervbe. A javaslatot az ellenzék nagy felháborodással fogadta. Pikter: Bolondok házába való dolog ez. (Nagy zaj.) Horváth Zoltán: Ez puccs! (Folytonos zaj.) Kállay miniszter a szakaszt a pénzügyi bizott­sághoz kéri utasítani. Henymegi-Kiss Pál indítványozza, hogy külön törvényb­en intézzék el ezt a dolgot. A kormánynak is alkalmazkodnia kell a házszabályokhoz., A mi­niszterelnök ne leckéztesse folyton­­ az ellenzéket, hanem seperjen a maga háza előtt. Farkas Tiz­or szerint az általános vita alól ilyen fontos kérdést nem lehet kivonni. Tiltakozik a ház­szabálysértő becsempészés ellen. Dénes István is a külön törvényben való elinté­zés mellett szól, mert szóvá kell tenni az egész jöve­delemadó- kérdést is. Farkas István nemkülönben a puccsszerű be­csempészés ellen tiltakozott. Így — mondotta­­— fö­lösleges a nemzetgyűlés. Határozatot a szerdai ülésen hoznak, amikor interpellációk is lesznek, már arra, hogy kormányrendelettel valósítottak meg ilyen intézkedéseket, többek között rendelet alapján történt a munkásbiztosítás reformjáról szóló intéz­kedés.­­ A Szakszervezeti Tanács nem tartja kielé­gítőnek a miniszterelnök válaszát és nem hiszi, hogy módjában van a munkásokat megnyugtatni, bár minden törekvése odairányul, hogy a munká­sok nyugodtan és fegyelmezetten küzdjék végig ezt az élettel való nehéz viaskodást. Ha a kormány nem­csak szép szavakat a­kar hangoztatni, hanem tenni is akar valamit, akkor azonnal cselekedni is kellett volna.­­ A Szakszervezeti Tanács mai ülésén arra­­az elhatározásra jutott, hogy permanenciában ma­rad. Megbízottai eljárnak az egyes szakszervezetek­ben és informálják az ottani vezetőket A vezetők azután a munkásokat meg fogják nyugtatni azzal a bizalommal, hogy a kormány meggondolja a dolgot, és megalkotja a minden befolyástól független pari­tásos béregyeztető bizottságot; a törvényhozás útján­­meg fogja alkotni a létminimumtörvényt, az index­törvényt, mint ahogy megalkotta ez utóbbit a köz­alkalmazottaknak. Csak így lesz módjában a szak­szervezetek vezetőinek a munkásokat teljesen meg­nyugtatni és csak ezeknek a kívánságoknak a telje­sítésével vállalhatják a felelősséget a továbbiakért. A Szakszervezeti Tanács tervbe vette mé­g, hogyha mód van rá, a munkásokat gyűléseken igyekszik to­vábbi nyugodt kitartásra birni. 111 "" ——— ' «•»•H.WII. I !••••! I miniszterelnök csak átmenetinek tartja a jelenlegi válságos időket. A Szakszervezeti Tanács küldöttsége gróf B­thlen Istvánnál. — A kormánynak aggályai vannak az indexm­tiszsz­um és csak mint közv­eitő szerep Ismét a bérkérdések tárgyalásánál. — A Szak­szervezeti Tanácsot nem elégít­­te ki a miniszter­­nök válasza. — Tíz perc s szün­t az üzemekben. Enyhült a mozdonyvezetők mozgalma. A kormány háromszorosára emelte az óradíjakat. — Kedden Rákoson gyűlést tartottak. — 2-án döntenek véglegesen. — Az alsóbb kategóriákba tartozó vasuta­sok nincsenek megelégedve. A mozdonyvezetők s fűtők mozgalma lassanként kezd lehiggadni. Némileg megnyugtatólag hatott a kormány százszázalékos fizetésemelése, de még in­kább az az intézkedése, hogy az óradíjakat, az úgy­nevezett változó illetményeket háromszorosára emelte A mozgalom az utóbbi napokban már annyira ki volt élesedve, hogy még olyan mozdonyvezetők és fűtők is, akik eddig semmiféle hasonló mozgalom­ban részt nem vettek, a leghangosabban követeltél­­ vezetőségüktől az erélyesebb lépéseket. Hétfőn este azonban hirtelen megjelent körren­delet formájában a kormány intézkedése, amellyel az óradíjakat háromszorosára emelte föl. A kormány­nak ez az intézkedése csillapítólag hatott a moz­donyvezetőkre, ami éreztette hatását a kedd délutáni gyűlésükön, amelyet Rákoson tartottak. A gyűlésen Sarkadi Sándor, a Mozdonyvezetők Országos Egyesületének elnöke, informálta "a moz­donyvezetőket a helyzetről, magával vitte a hivatalos lap keddi számát, amelyből fölolvasta a rájuk vonat­kozó pontokat s kijelentette, hogy a kormány meg­ígérte a változó illetmények háromszorosára való fölemelését. Igyekezett megértetni, hogy ezzel a moz­donyvezetők és fűtők abban az esetben, ha háromszáz órát töltenek szolgálatban, külön óradíj címén akko­ra összeget kapnak, mint a fizetésük. A Mozdonyveze­tők Országos Egyesülete úgy véli, hogy a további követeléseknek helyük nincs. Ökrös János válaszolt a jelenlevők nevében s bejelentette, hogy az elnök előadását megvitatják maguk között. A végleges döntést azonban a kérdés­ben az augusztus 2-iki választmányi gyűlés fogja megadni. A mozdonyvezetők között a nyugtalanság azon­ban még nem csillapodott le teljesen, mert egy je­lentékeny csoportjuk szilárdan kitart az index-rerur­szer bevezetése, mellett. Vannak, akik az óradíjak háromszoros fölemelését is kevesztít. De most már úgy látszik, a mérsékelt fölfogás lesz úrrá az elége­detlenség fölött.

Next