Pesti Hírlap, 1924. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-23 / 70. szám

V 1924. Taffzmis 23- vasárnap. PEST! HIRLAP tumörült forgatagát. Jól esik tudnom ezt a lüktető, szines életet. Raffinált kirakatok selyemfelhőit, bágyadt káméáncát, sziporkázó brilliánsokat, suhanó autókat s mindazt a pompát és fényt, amit egy boldog és gazdag világváros tud ragyogtatni. Mert hába! Ez mutatja, hogy van munka, lehet keresni, élni és örülni. S ebben a tudatban térek haza a városból a mi kis villalakásunkba. Alattunk a mámoros város, szemben a hófedte szabin hegyek, s idelátszanak a Via Appia méla pincái. És csönd... isteni csönd. A polgármester messze van a Campagnától.4. Laknak-e a más világokon? Irta: Hoitsy Pál. A belső bolygók. . De ha magán a Napon nincs is élet, viszont nélküle sem létezhetik a bolygóin. Mert a Napnak a Földön kívül több bolygója is van. Azokat az égitesteket nevezzük így, melyek az égbolton folyton változtatják hely őket a millió számra menő állócsillagokhoz képest. Ezek is a Nap körül keringenek. Számuk, a Földön és annak Holdján kívül, nyolc. Kettejük közelebb esik a Naphoz, mint mi; ezek a Merkur és a Vénus, aöbbiek nagyobb távolságnyira vannak tőle. u. m. a Mars, Jupiter, Saturnus, Neptun és Uranus. Azonkívül a Mars és Jupiter pályái között, apró testecskéknek egy raja ismeretes, melyek szinte a Nap körül keringenek, s amelyeket kis bolygóknak nevez a tudomány. A nagybolygók sorozatában a legbelső, vagyis a Naphoz legközelebb eső a Merkur. Ötvennyolc millió kilométer távolságnyira fekszik ugyan a Naptól, éle ez a valóságban oly kicsiség, hogy tőlünk tekintve csak ritkán látható és többnyire elvész annak sugaraiban. Néha egy-két év is elmúlik, hogy a Föld valamely pontjáról nem látható. Egészen tiszta időnek kell lennie, hogy közvetlenül napszállta után észrevehető legyen a nyugati égboltozaton. Persze csak azon kevés számú napok alatt mikor a Földről tekintve, lehető nagy távolságra esik a Naptól, s Napernik, a naprendszer felfedezője, egész életén át nem látta ezt a csillagot. Ritkán és mindig csak az égbolt peremén, földi gőzökön keresztül lévén látható, kevés az, amit róla észlelések alapján tudunk-Ellenben számítás alapján pontosan ismerjük pályáját és méreteit. Ez a pálya nagyon el van nyúlva. Legszélsőbb pontján egészen 69 millió kilométernyire eltávozik a Naptól, máskor 45 és fél milliónyira közeledik hozzá. Nagy különbség lehet tehát a légkör téli és nyári hőmérséklete között. Útját 88 nap alatt, teszi meg a Nap körül, úgy, hogy 44 nap alatt követi nyár közepét a tél közepe. Hirtelen tehát a hőmérsékletváltozás. Ha hozzávesszük még azt is, hogy a Merkur forgási tengelye ferdébb, mint a Földé, úgy bizonyos, hogy az évszakok temperatúrája közötti különbség sokszorta nagyobb, mint a Földön. Az emberi szervezet nehezen bízná meg az ott való tartózkodást már emiatt is, még kevésbbé lenne az elviselhető azon az okon, hogy ott a Nap négyszer akkora erővel süt alá, mint minálunk. Legföljebb a sarkokon tudnánk magunkat jól érezni, vagy a hegységek belsejében, mert némely észlelések arra mutatnak, hogy a Merkur hegyei igen magasak. Az ottani lények azonban másként lehetnek teremtve, mint ahogy mi vagyunk, s kellemesebbnek találhatják az ottani éghajlatot. A mi eszkimónk elviselhetetlennek találja Afrika belsejének klímáját, viszont a szerecsen alisz tudna megélni Grönlandban. A Merkur után következő bolygó a Vénus. Pályája, mely közénk és a Nap közé esik, csaknem teljesen köralakú. Mikor legközelebb áll hozzánk, olyankor nem észlelhetjük, mert azt a felét fordítja felénk, mely nincs megvilágítva. Kedvező helyzetben fényességre nézve felülmúlja az ég minden csillagát. Este naplemente után vagy reggel napkelte előtt látható. Az emberek sokáig azt hitték, hogy két különböző csillagról van szó, s külön nevet is adtak a hajnalinak (Lucifer , fényhozó) és a napszálláinak. Csaknem olyan a nagysága és tömege, mint a Föld. Ha a Föld átmérőjét 1000-nek vesszük, úgy a Versusié 1954- A saját tengelye körül 23 óra 21 perc alatt , fordul meg egyszer, tehát egy ottani nap, csak valamivel rövidebb, mint aminő a miénk. De esztendeje sokkal rövidebb, miután hamarabb futja be pályáját a Nap körül. 224 napig tart az esztendeje. A nyár és tél közötti különbség ott is sokkal nagyobb, mint a Földön, mert tengelye nagyobb szögben hajlik pályájához, mint Földünk. Télen az északi félgömbön a hideg zóna csaknem az egyenlítőig leér, nyáron a meleg égöv csaknem a pólusig fölhatol. A tavasz és az ősz ott alig létezik s csaknem átmenet nélkül váltja fel egymást a nyár és a tél. Ha ugyan nem hat mérséklőtet a légkör. Mert nemcsak azt tudjuk bizonyosan, hogy a Vénusnak saját légköre van, amelyben vízgőzök is foglaltatnak, hanem azt is, ahogy ez a légkör legalább is kétszer oly sűrű, mint a mi Földünké. " Mérséklőleg hatnak a légkör hőmérsékletére bizonyosan a hegyek is. Mert az ottani legmagasabb csúcsok messze fölülmúlják a Himalája legkiemelkedőbb pontjait, s fölnyúlnak egészen 41.000 méter magasságig. A Vénuson észlelhető körülmények arra engednének következtetni, hogy annak felszínén jól meg tudna élni olyan lény, kinek szervezete hasonló a mienkhez. De van egy tény, amely mégsem engedi meg feltennünk, hogy ott emberek laknak. A Vénus ugyanis sokkal fiatalabb égitest, mint a Föld. Bizonnyal százezer évekkel, talán milliókkal később keletkezett. Olyan állapotban levőnek kell tehát, lennie, mint a mi Földünk százezer esztendők előtt volt. Amikor nálunk olvadt állapotban voltak még a bazaltok, s amikor a szerves életnek még lehetősége sem mutatkozott. A Vénusnak is megjön talán a maga ideje, amikor növényzet fogja borítani felületét, s állatok serege fog élni vadonaiban, s megjelenik majd közöttük a gondolkodó eszes lény is; ez idő szerint azonban alig lehet feltételezni, hogy szerves élet kifejlődött volna már ezen a bolygón. A fosars. Hagyjuk el ezt a napsütötte bolygót, térjünk vissza a Földre, s azon keresztül utazva keressük . föl túljelöli legközelebbi szomszédunkat, de amely már messzebb esik a Naptól, a Marsot. Az összes égitestek között a Mars viszonyait ismerjük legpontosabban. Nemcsak azért, mert közel esik köztünk, hanem azért is, mert akkor, mikor legjobban közelíti meg Földünket, és az a fele fordul felénk, mely teljesen meg van világítva. Észlelése tehát a legkedvezőbb. És a csillagászok sorozatos vizsgálatai megállapították, hogy e bolygó felületén a viszonyok nagyon hasonlók azokkal, amelyek a Földön uralkodnak. A Marsnak is van légköre. Ezt már azelőtt, is konstatálták több jelenségből, de teljesen kétségtelenné tették a színképelemzés adatai. Ezekből kitűnt az is, hogy e légkör alkotó részeit illetőleg egyezik a mienkkel s ugyanazokat a fekete vonalakat tartalmazza, mint a mi atmoszféránk. Vízpárák is előfordulnak a levegőjében s nagyító műszereinken konstatálhatjuk, hogy az ottani tél idején a hóval takart terület megnagyobbodik az északi sark vidékein. Ha hóesések vannak a sark körül, esőknek is kell esniök a mérsékelt zónában. Mert hogy hó eshessék, a napsugaraknak fel kell emelniök a vízpárákat a magasba, hogy pedig vízpárák keletkezhessenek, patakoknak, tavaknak, tengereknek kell létezniök, melyeket csak az esők táplálhatnak. És tényleg léteznek a Marsfelületén homályosabb helyek, melyek nem lehetnek egyebek, mint tengerek. Oly egyezések léteznek a Föld és Mars viszonyai között egyebekben is, hogy bátran igennel kellene válaszolnunk, ha azt kérdezné valaki, hogy lakhatnak-e ott a földi emberekhez hasonló élőlények. Nemcsak lakhatnak, de talán mi is el tudnánk ott lakni mostani szervezetünkkel. Csakhogy a lakhatnak-e és a laknak-e között még nagy a különbség. A tudósok egy része a mellett, kardoskodik, hogy laknak is. Mégpedig nemcsak oly tudósok, mint Kant a nagy filozófus volt, aki azt is megállapíthatónak vélte, hogy az ottaniak sokkal jobblelkű lények, mint a Vénus lakói, de csillagászok is, akik észlelésekből vonták le következtetéseiket. Így konstatálták, hogy a Mars tengerpartjainak egyes helyein változások mentek végbe idők folyamán. Úgy vélték, hogy ez csak élőlények kezemunkája lehet. Sőt az egyes tengerek között is keskeny csatornaszerű alakulások fordulnak elő, melyeknek szabályossága tervszerűségre, tehát gondolkodó lény munkájára mutat. Hagyjuk azonban e kérdést nyitva. Ne feszegessük, hogy a Mars lakóinak száz keze van-e vagy csak kettő, két lábon járnak-e, tudnak-e röpülni, növényi eledellel táplálkoznak-e s szeretik-e a boritalt. Meddő kérdések ezek ez időszerint. Érjük be avval, hogy a Marson megvannak nemcsak az életnek lehetőségei, de az oly életé is, minő a mienk. A Mars, mint bolgó, csaknem kisebb kiadása a Földünknek, 24 óra és 37 perc alatt tesz egy fordulatot saját tengelye körül s tengelyének a pályasíkjához való hajlása is csaknem egyenlő. Azonban sokkal nagyobb pályát, kell befutnia a Nap körül, úgy, hogy 668 napból áll az esztendeje. Hat és félszer kisebb mint a Föld, sűrűsége úgy aránylik a mi bolygónkéhoz mint 71 a 100-hoz. Holdja is van a Marsnak, még pedig kettő is, melyek körülötte forognak. Minő érdekes benyomást tehetnek e hobbik, a Mars lakóira! Ha csakugyan léteznek ily lakók. A belső hold csak 6051 kilométernyire van a Mars felületétől. Tehát oly távolságra, amelyet a mi leggyorsabb lokomotivjainkkal 52 óra alatt le lehet küzdeni legújabb szerkezetű repülőgépeinkkel pedig 21 óra alatt. Csak valamivel több ez, mint Budapesttől Teherán. Nemcsak arra gondolhatunk tehát, hogy a Mars-lakók láthatják nagyító csöveik segítségével az egész életet, mely ezen és a másik holdjukon végbemegy, hanem módját ejtették már alkalmasint annak is, hogy e holdjukra átrándulhassanak. Mert hisz a Mars maga legalább is százezer, — de talán millió —"évekkel régebben keletkezett, mint a Föld, az élet is ott anynyival régibb s a kultúrának is sokkal fejlettebbnek kell tehát lennie. Nem lehetetlen, hogy a menetjegy irodák kirándulásokat rendeznek ott léghajókon erre a kicsi égitestre, melynek egész felülete nem sokkal nagyobb, mint amennyit Budapest határa beföd. És ha megteszik ezt a kirándulást, egy még különösebb látványnak lehetnek szemtanúi. Ez a belső hold 7 és fél óra alatt tesz egy körforgást a Mars körül. A felületén tartózkodó Mars-lakó tehát ugyanennyi idő alatt — talán egy hotel terraszán ülve — körülutazhatja égi hazáját s leszállhat akár azon a ponton is, ahonnan elindult. A másik hold 23.000 kilométernyi távolban fekszik a Mars középpontjától ,a mi holdunk távola 384.000 km.s 30 óra alatt tesz meg egy körülforgást. Minő érdekes látvány lehet nézni a Marsról e két közelfekvős, nagy égitesteknek látszó gömbölyűknek gyors mozgását az égboltozaton! Sőt az sem lehetetlen, hogy maguk e holdak is lakva vannak, oly lényekkel, kiknek szervezetük egészen másnemű, mint a Mars lakóié . . A Mars és a Jupiter pályái között az apró égitesteknek egész raja fordul elő. Ezek az úgy nevezett kisbolygók. Apró csillagocskák, melyeket csak nagyító eszközeinkkel láthatunk. Alig száz év előtt fedezték fel közülük a legelsőt, ma már több százat ismerünk s a számuk egyre, szaporodik. Némelyikük oly kicsiny, hogy egész felülete nincs akkora, mint Magyarországé Csonka állapotában. Viszonyaikról keveset tudunk, ép kicsiségük miatt. Legnagyobb valószínűségével egy tönkrement kisebb égitestnek roncsai ezek, mely itt, a Mars és Jupiter között szenvedett valamikor hajótörést. (Folytattuk.) Újabb tizenkétezer tisztviselő kerül a B- listára. Július elsején megszűnik minden kedvezmény. Nincs dolga az állásközvetítő irodának Mind jobban közeledik a kritikus dátum, a július elseje, akor a „létszámcsökkentett" tisztviselők, akiket a köztudat b) listásoknak ismer, végleg búcsút mondanak az eddigi kenyéradónak, az államnak. Az útilapu, a többévi állami szolgálatot igazoló írás már a kezükben van, de az állás, az a biztos exisztencia, amit ezelőtt sok esztendővel az államnál véltek megtalálni, most a messze ismeretlenben van, elérhetetlen utópia annak a szegény tisztviselőnek, aki épen tíz esztendeje évrőlévre csak a nélkülözést és lemondást tanulta meg. A b) listásokról a felmondás óta alig esik szó, s épen ezért fölkerestük a tisztviselő-ügyek egyik fő vezetőjét, aki részletesen adta elő a tisztviselők helyzetét és a július elseje után várható állapotot. A b) listások — mondotta informátorunk — jelenleg még kapják a rendes fizetésüket, így hát még nem érzik, hogy megszűnt az állammal való összeköttetésük. Ennek tulajdonítható az is, hogy az az állásközvetítő ivoda, amely már hónapok óta működik, még alig mutathat föl valami lényeges forgalmat. A legutolsó, a szeptemberi létszámcsökkentés mintegy 10—12.000 tisztviselőre terjedt ki, de alig néhány száz volt, aki bejelentette, hogy állást keres, s még kevesebb van, aki tényleg el is foglalja azt az állást, amit az iroda közvetített. Most, hogy anynyira közeledik a július elseje, várjuk, hogy az iroda forgalma is megindul, sőt nem elégszünk meg az egyszerű állásközvetítéssel, hanem különleges kiképző tanfolyamokat szervezünk, különösen az ipari és kereskedelmi pályán elhelyezkedni szándékozók számára. Nagyon sokan vannak azonban, akik már személyes összeköttetéseik igénybevételével elhelyezkedtek a legkülönbözőbb pályákon. Mindenesetre egy nagyobb álláskeréső invázió esetéig nehéz lesz az iroda helyzete, mert a munkaalkalom bizony nem nagy. A meghatározott terminusra való fölmondás és az ezt megelőző féléves szabadság nem nagyon lehetett elegendő a 10—12.000 ember elhelyezkedésére, akiknek zöme természetesen itt akar maradni Budapesten. Július elseje azonban a legújabban történtek után kezdetét is jelenti annak az újabb létszámcsökkentési akciónak, amelyet a népszövetségi delegáció kívánságakép kell végrehajtani az állami hivatalokban. .Eszerint úja 10—12 ezerrel kell csökkenteni a már csökkentett létszámot. Az igaz, hogy erre az újabb b) listára helyezés, a szanálási idő, vagyis az öt költségvetési félév áll rendelkezésre, s így jóval kisebb bajt fog okozni az államgépezet menetében meg a gazdasági életben, mint a megelőző, amely félév alatt zúdított rá 12.000 embert a szabad pályákra. Ez az út félév, amely 1926-ban ér véget, talán elegendő lesz, hogy nyugodtan elhelyezkedhessék mindenki, aki rákerül .