Pesti Hírlap, 1924. április (46. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

A Ronyva-patak azonban még , nincs szabá­lyozva , a bodrogközi riasztó híreidre pedig főleg az ad alkalmat, hogy a hullámtérbe épített házakat ilyenkor természetesen elönti a v­zár. A víz emelke­­dése töltések közti ármederben — épen a gázolás ré­vén — magasabb is, mint az ármentesítés előtti idők­­ben, viszont kisebb területeket önt el, vagyis kisebb helyre szorulta, nagyobb terület marad víztelen. Az elmúlt héten, kivált az utolsó napokban a Duna szintje is gyorsan emelkedett , mivel a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság felszólította a kereskedőket áruiknak a rakodópartról való elvite­lére — miaezió­éizek keltek szárnyra. Budapesten egyelőre árvízvenededemtől nem kell tartani, annál inkább nem, mert ma már nagyobb emelkedést nem mutat. A vízállás 516 centiméter, ami csak 48 centiméteres emelkedést jelent. Lehetséges, hogy el­éri még — bár felülről már csökkenő irányzat je­lentkezett, Linznél már apad­s­­ágon is apadás mutatkozik — a rakodóparrtok 560 centiméteres pontját, de még akkor is egy méterrel alacsonyabb a Duna vízállása a tavalyinál. A télen különben a főváros illetékes műszaki hivatalai ismét emelték egyes városrészek árvédelmi biztonságát s igy a jól kiépített árvízvédelmi műveink még több biztonságot nyújtanak. Az emlékezetes óbudai kiön­tés legveszélyeztetett s legkevésbbé védett pontját, a Lőpormalom ü dülő területének védelmét fokozták­ — itt nyolc-tíz ház fekszik — , így a tavalyi áremelke­dés az idén ugyanott már nem okozna bajt. Kelen,­föld összekötő vamt­híd felöli részének árvédelmi biz­tonságát is egy méterrel emelték, ami azt jelenti, hogy a budapesti belterületeknél már nem veszélyesebb terület. A szivattyúk különben már napok óta mű­ködnek és veszélyé­ől egyáltalán nincs szó. Újpest árvízvédelmét maga Újpest város látja el s a tavalyi kiöntést az okozta, hogy egyes utcák árvízvezető mélyedéseit későn vették észre. Ilyenkor — de szokatlan víztömeg váratlan megjelenésekor — ha a normális árvizek elleni védőműveken áttör a víz, vagy elszakítja a töltéseket, a rögtöni védeke­zés segít. Földgátak hirtelen feltöltésével, rőzsével, deszkával, homokzsákokkal keresnek védelmet. — Győrött egy régibb árváz alkalmával a lakosság •párnáit töltötték homokkal védzsákoknak — a ma-­­gyar főváros lakóinak azonban most épen nem, de általában fölösleges álmát ily rémképekkel rontania, s mert Budapestet jól megépített védőőr őrzi az árviz.­i veszedelemtől. PESTI HÍRLAP 1924. április 1., k­edd. Vita a középiskolák reformjáról. Kormánypárti kritika.­­ A katholicizmus és a magyar iskolaügy. —A Hailer-féle felvételi vizsgáról szóló rendelet és a numerus clausus ellen. — Revideálják a fegyelmi A nemzetgyűlés hétfőn a középiskolai reform­ról szóló javaslat általános vitáját folytatta. Scitovszky Béla elnök nyitotta meg az ülést. A Ház a földreform,novella 2. szakaszát harmadszori olvasásban is elfogadta, aztán folytatta a középiskolai reformról szóló javaslat általános vitáját. Bozsik Pál: Szükségesnek tartja a kultuszmi­niszter ama kijelentésével szemben, hogy „Magyar­országon az összes modern tanügyi mozgalmak a protestantizmusra vezethetők vissza­' — rámutatni a magyarországi katholicizmusnak a mohácsi vész előtt fél évezreden át igen nehéz időkben a magyar néptörzsnek az európai kultúrára való nevelése te­rén szerzett érdemeire. Ezeket nem engedheti a mi­niszteri kijelentéssel homályba borítani. Sokáig ked­velt szólam volt, hogy a magyar iskolaügy voltaké­pen a protestantizmussal veszi kezdetét, de másfél évtized óta, amióta Dékely Bemig, a zirci rendnek jelenleg is vezetője, megírta két nagy munkáját a népiskolák történetéről 1540-ig, máskép vélekednek erről a kérdésről. Nem akarja kétségbevonni azokat a nagy érdemeket, amiket a magyar protestantizmus az iskolaügy terén szerzett, de a katholicizmusnak a reformáció előtti félévezredes pedagógiai nevelése sem borítható homályba. Nagy Ernő: Ezt nem is mondta senki! (Kiss Menyhért: A miniszter úr mondta!) Gróf Klebelsberg közoktatásügyi miniszter: Ugyan! Ugyan! Nem mondtam! Tiltakozom a beállí­tás ellen Bozsik: Ezután a javaslattal foglalkozik, a­melynek súlypontja abban van, hogy a gimnázium mostani egységét megszünteti és két egymástól kü­lönböző típust állít fel: a humanisztikus és a reál­gimnáziumot. Az ilyen kettéosztás teljesen novum. Eddigi reformátoraink közül egyik sem mert eddig elmenni. Lukács Györgynek is voltak reformtörek­vései, tervezetét Finánczy Ernő dolgozta ki, de a kö­zépiskola egységét ő is igyekezett megóvni. Csak a felső tagozatban kívánt reformokat. A másik refor­mátor, Jankovich Béla, az egység gondolatát még a LukácS-féle tervezetnél is tovább akarta fejleszteni, mert a négy polgárit is be akarta olvasztani az alsó tagozatba. Ezzel szemben a mostani javaslat nemcsak a reált hagyja meg azön tagozatnak, hanem a gimnáziu­mot is kettéválasztja,,­e nagyon fél a sötétbe való ugrástól és óva int. Is­merteti a tanterv-vázlat alapján a humanisztikus és a reálgimnázium közötti különbséget s azt mondja, hogy a két típus között voltaképen semmi különb­ség nincs. Az egyedüli különbség az, hogy a huma­nisztikus gimnázium a harmadik osztályban kezdené el a görögöt és hat éven át tanítaná heti 23 órában, ezzel szemben a reálgimnázium a harmadikban nem kezdene új nyelvet, hanem az ötödiktől kezdve vala­melyik modern­ nyelvet: az angolt, franciát vagy olaszt vezetné be. Egyébként mind a két typus a má­sodikban megkezdené a né­met nyelvet és a reálgim­náziumban heti két órával többet tanítana. Mindkét typus az elsőben kezdené a latint és a humanisztikus heti 46, a reál heti 48 órán át tanítaná. Ita ezt most összegezzük, azt látjuk, hogy az elsőben kezdik a humanisztikusban a latint, a másodikban a németet, a harmadikban a görögöt. Ez pedagógiai abszurdum. "A nagy t­ülerhesség mellett így három nyelv ered­ményes tanítását nem lehet elvégezni. Kéri a minisz­tert, hogy lássa be, hogy ez nem helyes és ne ragasz­kodjék ehhez az intézkedéséhez. görögnek a taní­tását vigyék vissza oda, ahol a modern nyelvek taní­tása kezdődik, vagyis az ötödikbe Ha elégségesnek tartja, a minisz­ter a meutern nyelvek tanítására a felső négy osztályt, akkor elég lesz az a görögnek is. Arra is figyelmezteti a minisztert, hogy ne kénysze­rítse rá mindenkire, a görögöt. Ma alkalmazkodni kell az életh­ez is , inkább olyan nyelveket" tanítsa­nak, a­melyek segítségével az az intelligencia, amely kikerül az iskolá­ból, s amelyet ez a csonka ország így sem képes elhelyezni, a külföldön is megélhetést találjon. Ha az ötödikbe felveszik a görögöt, tegyék azt fakul­tatívvá, vagyis a tanulónak legyen módja a görög helyett valamely európai modern nyelvet tanulni. A javaslatot egyébként, amelyben igen sok üdvös dol­got lát, elfogadja, de fenntartja magának a jogot, hogy a részleteknél módosításokat tegyen. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kijelentette, hogy neki esze ágában sem volt a katho­likus egyház, különösen pedig a szerzetesrendek, ne­vezetesen a jezsuiták érdemeit kisebbíteni a tanügy terén. Ismertetését az új korban kezdte és a pro­testantizmus után mindjárt a szerzetesrendekről emlékezett meg. Kéri a képviselőket, hogy óvakod­janak a felekezetek közötti egyetértést megbontani, mert soha nagyobb szüksége nem volt az országnak erre, mint most. (Helyeslés a kormánypártban.) Drózdy Győző ellenzéki szólott ezután. Jelen javaslatnak első kötelessége az lett volna, hogy az ingyenes népoktatást megalkossa, mert ezen a téren nagyon sok mulasztás történt. Ma is többszint­ község van, ahol nincs népiskola. Kifogá­solja a Haller-féle rendeletet, amely az elemi iskola sikeres elvégzése után külön felvételi vizsgához köti a középiskolába való belépett. Ez nem egyéb, mint egy külön kis numerus clausus s a zsidókat akarja távoltartani a középiskolától. Fropper Sándor: A handlé-foglalkozást mért nem sajátították ki? Drózdy: A Haller-féle rendeletet a szegény fa­lusi gyermekek sínylették meg. Nyolcosztályuvá kel­lett volna tenni a népiskolát és két típusra: városira és falusira osztani. Scitovszky elnök félbeszakítja a szónokot, mert az előbb azt mondta, hogy „a középiskolák ismere­tekkel teletömött szamarakat állítotak ki eddig, vi­szont gondolkodni tudó gyermekeket nem produkál­tak." Ezzel a kijelentésével nemcsak a tanári kar összességét, hanem a középiskolát végzett polgárok nagy tömegét is megsértette, miért is a leghatáro­zottabban rendreutasítja. Drózdy megköveti a Házat. Miután a kultusz­miniszter legutóbb kijelentette, hogy elvileg nem híve a numerus claususnak, olyan intézkedéseket kért, amelyek a nume­rus clausus eltörlését célozzák, mert ennek a szégyentörvénynek a hatásaképpen ez­rekre megy a külföldre szorult főiskolai hallgatók száma, ami évi 30 milliárdos károsodást jelent az országnak. Határozati javaslatot is nyújt be ez­irányban. Majd a fegyelmileg elmozdított tanerők ügyére tért át. A kurzus elején Zilahi-Kiss Jenő taná­csos és Haller­ István kultuszminiszter száz és száz becsületes, kiváló pedagógust fosztott meg állásától igazságtalan, bornírt ítéletekkel Elnök figyelmezteti, hogy kritizálhatja ugyan az ítéleteket, de parlamentáris kifejezéseket hasz­náljon. Drózdy: Tessék szótárt adni, amelyben megfe­lelő szót találok erre az eljárásra. Elnök ismételten figyelmezteti a parlamenti illemre és erősebb rendszabályokkal fenyegeti. Nagy Ernő: A kis csepűrágókat ellenben meg­hagyták! Drózdy: Ezeket az elbocsájtottakat a felsőbb­ség hajtotta bele a különböző szervezetekbe. Zilahi-Kiss Jenő a kommün alatt odáig jutott, hogy ruhá­kat rekvirált. Mellette a főinkviaitar Mosdóssy tan­felügyelő volt. Határozott ígéretet kér a minisztertől, hogy intézkedik, hogy ezek a szegény emberek a szé­gyenbélyeget ne hurcolják tovább az arcukon. A ja­vaslatot nem fogadja el. Alföldy Béla általános pedagógiai szempontból bírálta a javaslatot s a többi között azt fejtegette, hogy a leányiskolák tantervm könyyü­lni kell. Az­ egészségtan tanításának a fontosságát­­ hangoz­tatta. A javaslatot elfogadta. (Helyeslés.) Várnai Dániel beszédét holnapra halasztotta. Az igazságügyminiszter a kölcsönről Pesthy Pál igazságügyminiszter vasárnap meg­­jelent választói körében Gyönkön, ahol a Faluszövet­ség alakuló gyűlést tartott. A miniszter a gyűlésen felszólalt, hogy választói előtt kifejtse, milyen okok késztették az igazságügyi miniszteri tárca elfoga­dására. — Magyarország a lét és nem lét kérdése előtt áll — mondotta az igazságügyminiszter. Bethlen mi­niszterelnöknek sikerült elérnie, hogy az ötmilliom­d aranykorona jóvátételi összeg fizetése helyett meg­kapjuk a külföldi kölcsönt. Nagy megterheltetés kö­vetkezik ránk, de ha nem fogadjuk el a feltételeket, holnap vagy holnapután ott leszünk, ahol Német­ország. Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzet ná­lunk forradalommal is fenyegethetne. A kölcsön egyik előnye, hogy a külföld bizalma megerősödik irántunk, másik előnye pedig, hogy megáll pénzünk értékének zuhanása. A falunak kell megtermelni azokat az értékeket, melyekkel ennek az országnak erejét biztosítani le­het. Csak virágzó földmivelés mellett virulhat a kereskedelem és az ipar. A Faluszövetség gyűlésén Perlaky György, Steinecker Ferenc egyetemi tanár és Székely János főgimnáziumi igazgató mondottak még beszédet. A fajvédő­ csoportnak külön terve var­ a pénzügyi kibontakozásra A fajvédőcsoport ma este Gömbös Gyula laká­sán értekezletet tartott, amelyen arról tanácskoztak, hogy a kölcsönjavaslatokkal szemben milyen állás­pontra helyezkedjenek. Kimondották, hogy a cso­port nemcsak szigorú kritikában fogja részesíteni a pénzügyi programmot, hanem pozitív irányban meg is jelöli a kibontakozás útjait. A Kossuth-párt résztvesz a kölcsönvitában, de nem obstruál. A Kossuth-párt hétfőn este Rupert Rezső elnök­lete alatt értekezletet tartott, amelynek tárgya a köl­csön­javaslat volt. A párt az értekezletről közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy a javaslat tárgya­lása során részt vesz az érdemleges vitában. A múltra nézve — hangzik a párt határozata — le akarja vonni a kormányzat teneivel szemben a­ tanulságokat, másrészt pedig rá akar mutatni arra, hogy a kölcsönakcióról siker csak akkor várható, ha a hatalom alkotmányos tényezők kezében van. Szükségesnek tartja a párt, a bírálatot gazda­sági szempontokból is, hogy kellő módosításokat ér­hessen el mert a javaslatokban foglalt szanálási tervben nem lát megoldást arra nézve, hogy az al­sóbb néprétegek gazdasági helyzete javulni fog. Hiányát látja a javaslatokban különösen annak, hogy igazságos, a valódi progresszív adóztatásról és komoly takarékoskodásról nem gondoskodik és így a javaslatok elfogadása végzetes eredménnyel jár­hat, különösen a nemzet tömegeire nézve. A párt obstruálni nem akar, azonban a felelős­ségtől sem fél, mert véleménye szerint csak köteles­ségét teljesíti akkor, mikor érdemleges vitával azért a célért küzd, hogy a külföldi kölcsön­ csakugyan ja­vára váljék az országnak és az alkotmány helyre­álltítassék, amit azért is szükségesnek tart, mert ez esetben jelentékenyen kedvezőbb feltételek mellett lehet a külföldi piacon elhelyezni a kölcsönt. I.IIII.L,,, , ,,, ,,,,,,, ügyeket. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz, napirendjén a középiskolai reformjavaslattal, négy mentelmi üggyel, a társas­háztulajdonról, to­vábbá a polgári eljárás és az igazságügyi szabály­zatok módosításáról, a fogadás felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos biztosítá­sokról szóló törvényjavaslatokkal. Az ülés három órakor ért véget. Jix­us francia ftanmány pnagrammja, Párizs, márc. 31. (Havas.) A szenátusban és a kamarában felolvasott kormánynyilatkozat elsősor­ban az ország gazdasági érdekeivel foglalkozik, majd a külpolitikára áttérve a következőket mondja: Franciaország anélkül, hogy­ bármelyik eszméjét is elvetné, amely hatalmát és dicsőségét megteremtette, arra fog törekedni, hogy támogassa a népszövetsé­get, amelyben négy év óta békülékeny szerepet tölt be, és fejlődését előmozdítsa. Ha Franciaország egy késedelmes adósától zálogot, vesz, voltaképen olyan néppel szemben tartja kezében a fegyvert, amely a szerződés ellenére is szaporítja katonai alakulatait. Nem engedhető meg, hogy ebből az óvatossági rend­szabályból hazug következtetéseket­­ vonjanak le Franciaország rovására. Franciaország hű szolgája az igazságnak és egyik legjobb őre az európai bé­kének. A Ruhr-vidékről csak a fizetések mértéke és aránya szerint vonhatja vissza csapatait, mert nem adhat, oda pozitív zálogokat bizonytalan ígéretekért. Mégis bizalommal reméli, hogy a szakértők jelen­tése lehetővé teszi, az általános szabályozást. Mi­helyt ezt az emlékiratot előterjesztik, készen állunk arra, hogy barátainkkal együtt törekedjünk a vég­leges megoldás alapvonalainak elérésére. • Ha a na­tarizmustól félrevezetett s a bosszú és gyűlölet depojjától megszállott hatalyot megkí­sérelné az európai politikai helyzetet felborítani és a fennálló rendet­­megzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben egy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezé­sét, ép­íszok, akik utjára állanak, oggiss világ ho-Ipsh'Sével tijjpiköjuutilok. Ami Irl­anciaországot il­leti, Franciország csupán a szerződések tiszteletű benntartását kívánja.

Next