Pesti Hírlap, 1924. április (46. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-01 / 76. szám
A Ronyva-patak azonban még , nincs szabályozva , a bodrogközi riasztó híreidre pedig főleg az ad alkalmat, hogy a hullámtérbe épített házakat ilyenkor természetesen elönti a vzár. A víz emelkedése töltések közti ármederben — épen a gázolás révén — magasabb is, mint az ármentesítés előtti időkben, viszont kisebb területeket önt el, vagyis kisebb helyre szorulta, nagyobb terület marad víztelen. Az elmúlt héten, kivált az utolsó napokban a Duna szintje is gyorsan emelkedett , mivel a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság felszólította a kereskedőket áruiknak a rakodópartról való elvitelére — miaezióéizek keltek szárnyra. Budapesten egyelőre árvízvenededemtől nem kell tartani, annál inkább nem, mert ma már nagyobb emelkedést nem mutat. A vízállás 516 centiméter, ami csak 48 centiméteres emelkedést jelent. Lehetséges, hogy eléri még — bár felülről már csökkenő irányzat jelentkezett, Linznél már apadságon is apadás mutatkozik — a rakodóparrtok 560 centiméteres pontját, de még akkor is egy méterrel alacsonyabb a Duna vízállása a tavalyinál. A télen különben a főváros illetékes műszaki hivatalai ismét emelték egyes városrészek árvédelmi biztonságát s igy a jól kiépített árvízvédelmi műveink még több biztonságot nyújtanak. Az emlékezetes óbudai kiöntés legveszélyeztetett s legkevésbbé védett pontját, a Lőpormalom ü dülő területének védelmét fokozták — itt nyolc-tíz ház fekszik — , így a tavalyi áremelkedés az idén ugyanott már nem okozna bajt. Kelen,föld összekötő vamthíd felöli részének árvédelmi biztonságát is egy méterrel emelték, ami azt jelenti, hogy a budapesti belterületeknél már nem veszélyesebb terület. A szivattyúk különben már napok óta működnek és veszélyéől egyáltalán nincs szó. Újpest árvízvédelmét maga Újpest város látja el s a tavalyi kiöntést az okozta, hogy egyes utcák árvízvezető mélyedéseit későn vették észre. Ilyenkor — de szokatlan víztömeg váratlan megjelenésekor — ha a normális árvizek elleni védőműveken áttör a víz, vagy elszakítja a töltéseket, a rögtöni védekezés segít. Földgátak hirtelen feltöltésével, rőzsével, deszkával, homokzsákokkal keresnek védelmet. — Győrött egy régibb árváz alkalmával a lakosság •párnáit töltötték homokkal védzsákoknak — a ma-gyar főváros lakóinak azonban most épen nem, de általában fölösleges álmát ily rémképekkel rontania, s mert Budapestet jól megépített védőőr őrzi az árviz.i veszedelemtől. PESTI HÍRLAP 1924. április 1., kedd. Vita a középiskolák reformjáról. Kormánypárti kritika. A katholicizmus és a magyar iskolaügy. —A Hailer-féle felvételi vizsgáról szóló rendelet és a numerus clausus ellen. — Revideálják a fegyelmi A nemzetgyűlés hétfőn a középiskolai reformról szóló javaslat általános vitáját folytatta. Scitovszky Béla elnök nyitotta meg az ülést. A Ház a földreform,novella 2. szakaszát harmadszori olvasásban is elfogadta, aztán folytatta a középiskolai reformról szóló javaslat általános vitáját. Bozsik Pál: Szükségesnek tartja a kultuszminiszter ama kijelentésével szemben, hogy „Magyarországon az összes modern tanügyi mozgalmak a protestantizmusra vezethetők vissza' — rámutatni a magyarországi katholicizmusnak a mohácsi vész előtt fél évezreden át igen nehéz időkben a magyar néptörzsnek az európai kultúrára való nevelése terén szerzett érdemeire. Ezeket nem engedheti a miniszteri kijelentéssel homályba borítani. Sokáig kedvelt szólam volt, hogy a magyar iskolaügy voltaképen a protestantizmussal veszi kezdetét, de másfél évtized óta, amióta Dékely Bemig, a zirci rendnek jelenleg is vezetője, megírta két nagy munkáját a népiskolák történetéről 1540-ig, máskép vélekednek erről a kérdésről. Nem akarja kétségbevonni azokat a nagy érdemeket, amiket a magyar protestantizmus az iskolaügy terén szerzett, de a katholicizmusnak a reformáció előtti félévezredes pedagógiai nevelése sem borítható homályba. Nagy Ernő: Ezt nem is mondta senki! (Kiss Menyhért: A miniszter úr mondta!) Gróf Klebelsberg közoktatásügyi miniszter: Ugyan! Ugyan! Nem mondtam! Tiltakozom a beállítás ellen Bozsik: Ezután a javaslattal foglalkozik, amelynek súlypontja abban van, hogy a gimnázium mostani egységét megszünteti és két egymástól különböző típust állít fel: a humanisztikus és a reálgimnáziumot. Az ilyen kettéosztás teljesen novum. Eddigi reformátoraink közül egyik sem mert eddig elmenni. Lukács Györgynek is voltak reformtörekvései, tervezetét Finánczy Ernő dolgozta ki, de a középiskola egységét ő is igyekezett megóvni. Csak a felső tagozatban kívánt reformokat. A másik reformátor, Jankovich Béla, az egység gondolatát még a LukácS-féle tervezetnél is tovább akarta fejleszteni, mert a négy polgárit is be akarta olvasztani az alsó tagozatba. Ezzel szemben a mostani javaslat nemcsak a reált hagyja meg azön tagozatnak, hanem a gimnáziumot is kettéválasztja,,e nagyon fél a sötétbe való ugrástól és óva int. Ismerteti a tanterv-vázlat alapján a humanisztikus és a reálgimnázium közötti különbséget s azt mondja, hogy a két típus között voltaképen semmi különbség nincs. Az egyedüli különbség az, hogy a humanisztikus gimnázium a harmadik osztályban kezdené el a görögöt és hat éven át tanítaná heti 23 órában, ezzel szemben a reálgimnázium a harmadikban nem kezdene új nyelvet, hanem az ötödiktől kezdve valamelyik modern nyelvet: az angolt, franciát vagy olaszt vezetné be. Egyébként mind a két typus a másodikban megkezdené a német nyelvet és a reálgimnáziumban heti két órával többet tanítana. Mindkét typus az elsőben kezdené a latint és a humanisztikus heti 46, a reál heti 48 órán át tanítaná. Ita ezt most összegezzük, azt látjuk, hogy az elsőben kezdik a humanisztikusban a latint, a másodikban a németet, a harmadikban a görögöt. Ez pedagógiai abszurdum. "A nagy tülerhesség mellett így három nyelv eredményes tanítását nem lehet elvégezni. Kéri a minisztert, hogy lássa be, hogy ez nem helyes és ne ragaszkodjék ehhez az intézkedéséhez. görögnek a tanítását vigyék vissza oda, ahol a modern nyelvek tanítása kezdődik, vagyis az ötödikbe Ha elégségesnek tartja, a miniszter a meutern nyelvek tanítására a felső négy osztályt, akkor elég lesz az a görögnek is. Arra is figyelmezteti a minisztert, hogy ne kényszerítse rá mindenkire, a görögöt. Ma alkalmazkodni kell az élethez is , inkább olyan nyelveket" tanítsanak, amelyek segítségével az az intelligencia, amely kikerül az iskolából, s amelyet ez a csonka ország így sem képes elhelyezni, a külföldön is megélhetést találjon. Ha az ötödikbe felveszik a görögöt, tegyék azt fakultatívvá, vagyis a tanulónak legyen módja a görög helyett valamely európai modern nyelvet tanulni. A javaslatot egyébként, amelyben igen sok üdvös dolgot lát, elfogadja, de fenntartja magának a jogot, hogy a részleteknél módosításokat tegyen. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kijelentette, hogy neki esze ágában sem volt a katholikus egyház, különösen pedig a szerzetesrendek, nevezetesen a jezsuiták érdemeit kisebbíteni a tanügy terén. Ismertetését az új korban kezdte és a protestantizmus után mindjárt a szerzetesrendekről emlékezett meg. Kéri a képviselőket, hogy óvakodjanak a felekezetek közötti egyetértést megbontani, mert soha nagyobb szüksége nem volt az országnak erre, mint most. (Helyeslés a kormánypártban.) Drózdy Győző ellenzéki szólott ezután. Jelen javaslatnak első kötelessége az lett volna, hogy az ingyenes népoktatást megalkossa, mert ezen a téren nagyon sok mulasztás történt. Ma is többszint község van, ahol nincs népiskola. Kifogásolja a Haller-féle rendeletet, amely az elemi iskola sikeres elvégzése után külön felvételi vizsgához köti a középiskolába való belépett. Ez nem egyéb, mint egy külön kis numerus clausus s a zsidókat akarja távoltartani a középiskolától. Fropper Sándor: A handlé-foglalkozást mért nem sajátították ki? Drózdy: A Haller-féle rendeletet a szegény falusi gyermekek sínylették meg. Nyolcosztályuvá kellett volna tenni a népiskolát és két típusra: városira és falusira osztani. Scitovszky elnök félbeszakítja a szónokot, mert az előbb azt mondta, hogy „a középiskolák ismeretekkel teletömött szamarakat állítotak ki eddig, viszont gondolkodni tudó gyermekeket nem produkáltak." Ezzel a kijelentésével nemcsak a tanári kar összességét, hanem a középiskolát végzett polgárok nagy tömegét is megsértette, miért is a leghatározottabban rendreutasítja. Drózdy megköveti a Házat. Miután a kultuszminiszter legutóbb kijelentette, hogy elvileg nem híve a numerus claususnak, olyan intézkedéseket kért, amelyek a numerus clausus eltörlését célozzák, mert ennek a szégyentörvénynek a hatásaképpen ezrekre megy a külföldre szorult főiskolai hallgatók száma, ami évi 30 milliárdos károsodást jelent az országnak. Határozati javaslatot is nyújt be ezirányban. Majd a fegyelmileg elmozdított tanerők ügyére tért át. A kurzus elején Zilahi-Kiss Jenő tanácsos és Haller István kultuszminiszter száz és száz becsületes, kiváló pedagógust fosztott meg állásától igazságtalan, bornírt ítéletekkel Elnök figyelmezteti, hogy kritizálhatja ugyan az ítéleteket, de parlamentáris kifejezéseket használjon. Drózdy: Tessék szótárt adni, amelyben megfelelő szót találok erre az eljárásra. Elnök ismételten figyelmezteti a parlamenti illemre és erősebb rendszabályokkal fenyegeti. Nagy Ernő: A kis csepűrágókat ellenben meghagyták! Drózdy: Ezeket az elbocsájtottakat a felsőbbség hajtotta bele a különböző szervezetekbe. Zilahi-Kiss Jenő a kommün alatt odáig jutott, hogy ruhákat rekvirált. Mellette a főinkviaitar Mosdóssy tanfelügyelő volt. Határozott ígéretet kér a minisztertől, hogy intézkedik, hogy ezek a szegény emberek a szégyenbélyeget ne hurcolják tovább az arcukon. A javaslatot nem fogadja el. Alföldy Béla általános pedagógiai szempontból bírálta a javaslatot s a többi között azt fejtegette, hogy a leányiskolák tantervm könyyülni kell. Az egészségtan tanításának a fontosságát hangoztatta. A javaslatot elfogadta. (Helyeslés.) Várnai Dániel beszédét holnapra halasztotta. Az igazságügyminiszter a kölcsönről Pesthy Pál igazságügyminiszter vasárnap megjelent választói körében Gyönkön, ahol a Faluszövetség alakuló gyűlést tartott. A miniszter a gyűlésen felszólalt, hogy választói előtt kifejtse, milyen okok késztették az igazságügyi miniszteri tárca elfogadására. — Magyarország a lét és nem lét kérdése előtt áll — mondotta az igazságügyminiszter. Bethlen miniszterelnöknek sikerült elérnie, hogy az ötmilliomd aranykorona jóvátételi összeg fizetése helyett megkapjuk a külföldi kölcsönt. Nagy megterheltetés következik ránk, de ha nem fogadjuk el a feltételeket, holnap vagy holnapután ott leszünk, ahol Németország. Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzet nálunk forradalommal is fenyegethetne. A kölcsön egyik előnye, hogy a külföld bizalma megerősödik irántunk, másik előnye pedig, hogy megáll pénzünk értékének zuhanása. A falunak kell megtermelni azokat az értékeket, melyekkel ennek az országnak erejét biztosítani lehet. Csak virágzó földmivelés mellett virulhat a kereskedelem és az ipar. A Faluszövetség gyűlésén Perlaky György, Steinecker Ferenc egyetemi tanár és Székely János főgimnáziumi igazgató mondottak még beszédet. A fajvédő csoportnak külön terve var a pénzügyi kibontakozásra A fajvédőcsoport ma este Gömbös Gyula lakásán értekezletet tartott, amelyen arról tanácskoztak, hogy a kölcsönjavaslatokkal szemben milyen álláspontra helyezkedjenek. Kimondották, hogy a csoport nemcsak szigorú kritikában fogja részesíteni a pénzügyi programmot, hanem pozitív irányban meg is jelöli a kibontakozás útjait. A Kossuth-párt résztvesz a kölcsönvitában, de nem obstruál. A Kossuth-párt hétfőn este Rupert Rezső elnöklete alatt értekezletet tartott, amelynek tárgya a kölcsönjavaslat volt. A párt az értekezletről közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy a javaslat tárgyalása során részt vesz az érdemleges vitában. A múltra nézve — hangzik a párt határozata — le akarja vonni a kormányzat teneivel szemben a tanulságokat, másrészt pedig rá akar mutatni arra, hogy a kölcsönakcióról siker csak akkor várható, ha a hatalom alkotmányos tényezők kezében van. Szükségesnek tartja a párt, a bírálatot gazdasági szempontokból is, hogy kellő módosításokat érhessen el mert a javaslatokban foglalt szanálási tervben nem lát megoldást arra nézve, hogy az alsóbb néprétegek gazdasági helyzete javulni fog. Hiányát látja a javaslatokban különösen annak, hogy igazságos, a valódi progresszív adóztatásról és komoly takarékoskodásról nem gondoskodik és így a javaslatok elfogadása végzetes eredménnyel járhat, különösen a nemzet tömegeire nézve. A párt obstruálni nem akar, azonban a felelősségtől sem fél, mert véleménye szerint csak kötelességét teljesíti akkor, mikor érdemleges vitával azért a célért küzd, hogy a külföldi kölcsön csakugyan javára váljék az országnak és az alkotmány helyreálltítassék, amit azért is szükségesnek tart, mert ez esetben jelentékenyen kedvezőbb feltételek mellett lehet a külföldi piacon elhelyezni a kölcsönt. I.IIII.L,,, , ,,, ,,,,,,, ügyeket. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz, napirendjén a középiskolai reformjavaslattal, négy mentelmi üggyel, a társasháztulajdonról, továbbá a polgári eljárás és az igazságügyi szabályzatok módosításáról, a fogadás felelősségéről és az elszállásoláson alapuló és ezzel kapcsolatos biztosításokról szóló törvényjavaslatokkal. Az ülés három órakor ért véget. Jixus francia ftanmány pnagrammja, Párizs, márc. 31. (Havas.) A szenátusban és a kamarában felolvasott kormánynyilatkozat elsősorban az ország gazdasági érdekeivel foglalkozik, majd a külpolitikára áttérve a következőket mondja: Franciaország anélkül, hogy bármelyik eszméjét is elvetné, amely hatalmát és dicsőségét megteremtette, arra fog törekedni, hogy támogassa a népszövetséget, amelyben négy év óta békülékeny szerepet tölt be, és fejlődését előmozdítsa. Ha Franciaország egy késedelmes adósától zálogot, vesz, voltaképen olyan néppel szemben tartja kezében a fegyvert, amely a szerződés ellenére is szaporítja katonai alakulatait. Nem engedhető meg, hogy ebből az óvatossági rendszabályból hazug következtetéseket vonjanak le Franciaország rovására. Franciaország hű szolgája az igazságnak és egyik legjobb őre az európai békének. A Ruhr-vidékről csak a fizetések mértéke és aránya szerint vonhatja vissza csapatait, mert nem adhat, oda pozitív zálogokat bizonytalan ígéretekért. Mégis bizalommal reméli, hogy a szakértők jelentése lehetővé teszi, az általános szabályozást. Mihelyt ezt az emlékiratot előterjesztik, készen állunk arra, hogy barátainkkal együtt törekedjünk a végleges megoldás alapvonalainak elérésére. • Ha a natarizmustól félrevezetett s a bosszú és gyűlölet depojjától megszállott hatalyot megkísérelné az európai politikai helyzetet felborítani és a fennálló rendetmegzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben egy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezését, épíszok, akik utjára állanak, oggiss világ ho-Ipsh'Sével tijjpiköjuutilok. Ami Irlanciaországot illeti, Franciország csupán a szerződések tiszteletű benntartását kívánja.