Pesti Hírlap, 1924. november (46. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-01 / 232. szám

mellé katonás sorban. Ez a kis hősi csapat csak egy xa tanai küldöttség annak a sok százezer hő.-; halottnak képviseletében, kik idegen föl­dön ilusszák örök álmukat. De erre a tizen­nyolc koporsóra több százezer gyászoló magyar családnak siró kömiye .csordul, akiknek szen­vedő szive végső sóhajjal tekint most halottak napján a szürke távolba, hol virágtalan, elha­gyott sirban fekszik a család reménve. a nem­zet oszlopa. A hazahozott hősi halottakban egyszerre gyászoljuk és ünnepeljük, siratjuk és dicsőitjük az összes magyar hősöket, kik elhullottak éret­tünk, de nem miattunk. Kiket a magyar lélek­től távol álló nagyhatalmi érdek kergetett a há­borúba. de akik ott már aztán a magyar hazát is, a magyar becsületet is védték. cél oltárán lehet áldozni: a szabadságért és a haza visszaszerzéseért! Ebből a tizennyolc koporsóból és több százezer néma sirból ez az igazság kiált az ég felé! . . . Bár beszélhetnének az elnémult hősök! Bár csak egyetlen napra fölélednének és szét­nézvén a hazában, megleckéztethetnéK ezt a mai kort, mely méltatlanná vált hozzájuk. Ha megtörténhetnék ez a csoda, s újra fegyvert ra­gadhatnának a hősök, tán a mai közszereplők egy része ellen fordulnának. Milyen sok nemes érzés, hűség, bajtársi szeretet, önfeláldozás, bátorság, nagylelkűség támadt föl a legádázabb harc tüzében, melv megacl'lositotta a vas-lelkeket. S ime, pár év fordultával mennyi aljasság-, önzés, csalás, kép. A zarándoklás a halottakhoz,a hódolat a; hősök és nagyok sirja előtt ma jótékony hatás­sal lehetne az élőkre. Mert ma a temető falán kiviil van a halál és pusztulás országa. Az egészséges közszellem, az élő igazság, a szabad­ságszeretet, a humanizmus, a jogegyenlőség vi­lága. ott van a kerepesi-uti temető falai közé zárva. Ezért az éltető szellemért oda kel! menni. Az igazi hazaszeretetért s hősi ősségért a hősök temetőjébe kell zarándokolni. Itt van az igazi temető, itt van a pusztulás és ;romlás az élők -, között . . . ­Hőseink, nagy halottaink! adjátok áfc -'kincsekben gazdag szellemeteket a' lélekbeji . szegény élőknek! BUDAPEST, 1924. / " XLVI. ÉVFOLYAM, 232. (15,537) SZÁM» ' csäszär - ut - -78. szárai, .^^0^^22—91. Fiólc. kin^óhiiyattil : Budapest^ -VII. kerl. Erzgébet-körut 1 Ez a tizennyolc hősi halott Itália kék ege alól tér haza a beborult magyar ég alá. A Kossuth és Garibaldi katonáit is egymással szembe állította ez a szerencsétlen háború. Egy­mást szerető népeket uszitott egymásra a di­nasztikus érdek. Szeretnénk, ha ezekbe a koporsókba zárhatnánk azt a szellemet is örökre, mely az ilyen oktalan vérontásokat rendezte. Szeretnénk, ha a háború mártírjai megváltot­ták volna az emberiséget a felülről megrendelt vérengzésektől. Mert a hősök vérét csak két szent mutatás, erkölcstelenség és gazság burjánzott föl a váráztatta földből! A föltámadt hősök nem ismernének ma Magyarországra! És mennyi hízelgéstől, hódolástól hajion-« gott a közvélemény a hős harcosok előtt. ígér­tük nekik, hogy ha élnek, ha halnak, örök hála, tisztelet s mindenféle földi javadalmazás várja őket és családjukat. Nos, hol van a ,hála, hol van a jutalom 11 A rokkantak ép ,ugv nyomorognak, mint a, hősi halottak hátramaradottjai. Hogyan le­hetett egy pár esztendő alatt ily csúful átvál­tozni! . . . Szerencse, hogy hősi halottaink) nem támadnak most föl! ... • SZOMBAT, NOVEMBER 1. ELOFIZETESI ARAK: Egy h$ra 40.000 korona, negyedévre 120.000 kor. Egyes szám ára helybea, vidéken és a pályaudvaro­kon 2000 kor., vasárnap 8000 korona. KülföldöD kétszeres az előfizetési át. Virágos volt a puskájuk, a kalapjuk, a kedvük, mikor a harci kedvtől duzzadó, piros arcú ifjakkal elrobogott a vonat . . . Virágos most a koporsójuk, mikor onnan a messze tá­volból hazahozta a vonat hőseinket . . . Tüzes szónak lobogó biztatása zendült ak­kqr az ünneplő beszédben, mely az ifjakat harcba kisérte . . . Egy letört nemzet elfojtott zokogása sir a. .gyászbeszédekből, melyek a ko­porsókat fogadják ... Tizennyolc koporsót tettek le egymás

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék