Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)
1926-08-01 / 172. szám
1926. augusztus 1., vasárnap, PESTI HÍRLAP Egy magyar plébános kiüldözése Csehszlovákiából. A csicsói esperesplébános kálváriája. Prága, jul. 31. Szőke Kázmér csicsói esperesplébános 26 év óta tartózkodik a Felvidék területén. Egyes helyi hatalmasságoknak nem tetszett, hogy az esperes elszántan védte a magyar iskolákat és ezért 1921-ben a pozsonyi teljhatalmú tót minisztérium iskolaügyi refernse fegyelmi vizsgálatot kért az egyházi főhatóságtól a lelkipásztor ellen. Az egyházi főhatóság teljes elégtételt szolgáltatott a lelkipásztornak, amennyiben kimondta, hogy működése nem államellenes, sőt egyenesen kívánatos. Minthogy az iskolaügyi referens semmit sem ért el vádjával, más oldalról próbálkoztak lehetetlenné tenni az esperest. A referens az illetékességi kérdéshez folyamodott és ennek eredményeképen a komáromi járási főnökség július 13-án közölte az esperessel, hogy kiutasítási eljárást indítottak ellene, minthogy nem cseh állampolgár. A kiutasítást azzal indokolták, hogy az esperes székhelyén harangszentelés alkalmával meg nem engedett népgyűlést rendezett, amelyen izgató beszédet mondott, továbbá hogy 1922 decemberében mondott szentbeszéde izgatásra alkalmas kitételeket tartalmaz. Az esperes ezeknek a vádaknak alaptalanságát hiába igazolta, kálváriája nem szűnt meg, sőt a hatóságok zaklatásukat azzal tetézték, hogy a napokban tiltakozó végzést kézbesítettek neki, amely szerint harminc napon belül el kell hagynia a köztársaság területét. Gróf Hadik János Magyarország gazdasági jövőjéről. Gróf Hadik János cikket irt a Neue Freie Presseben Magyarország gazdasági jövőjéről. A mai súlyos helyzet okainak megjelölése után arra utal, hogy a kommün után követett pénzügyi és gazdasági politika helytelen volt s új utat kellett keresni az ország gazdasági életének megmenté-sére. Téves az a hit, mintha az ország pénzügyeit és gazdasági helyzetét nemzetközi tőke igénybevétele nélkül talpra lehetett volna állítani. Ha a szanálás megkezdése előtt volt is olyan időszak, amikor ez lehetséges lett volna, azért nem történhetett az meg, mert elmaradtak azok az intézkedések, amelyek a belső hitelélet terén a megrendült bizalmat helyreállíthatták volna. Bud pénzügyminiszter az állami pénzügyek helyreállításának munkáját sikerrel oldotta meg s a két költségvetésben biztosított hasznos beruházásokkal komoly lépés történt a magángazdaságok rekonstrukciója felé is. Az állam pénzügyeinek rendezése felkeltette a külföldi tőke bizalmát és normális kamatpolitika érvényesülésére kell törekedni, mert ez előmozdítja a belső tőkeképződést, amimár meg is indult. — Az ország jövő sorsa — írja Hadik — a termelésen nyugszik. Minden eszközt fel kell használni a termelés előmozdítására. De e kérdésben csak akkor lehetne igazi sikereket elérni, ha úgy a mezőgazdaságot, mint az ipart illetően tervszerű programm dolgoztatnék ki. Hű programra tenné lehetővé annak megítélését, hogy mit tehet a magángazdaság saját erejéből, mit az állam támogatásával és mit a külföldi tőke bevonásával elérni? A legnagyobb súlyt kell helyezni az ország érdekeit szolgáló kereskedelmi politikára. Minden akadályt el kell hárítani a kereskedelmi élet szabad mozgása elől. Nagy érdek a külállamokkal való kereskedelmi szerződések megkötése. Magyarország kész is erre, amint azt az eddig megkötött szerződések igazolják, azonban nem jöhetnek létre szerződések olyan államokkal, amelyek egyoldalú áldozatokat követelnek tőlünk. Vass helyettes miniszterelnök Esztergomban. Vass József helyettes miniszterelnök több képviselő társaságában vasárnap reggel Esztergomba utazott, ahol a katholikus legényegylet kultúrpalotájának felszentelési ünnepélyén vesz részt A kultúrházat Csernoch János hercegprímás szenteli fel, az ünnepi közgyűlésen pedig Vass József mond beszédet. Délután Esztergom város díszközgyűlésén gróf Bethlen István miniszterelnököt és Vass József miniszterelnökhelyettest díszpolgárrá választják s a díszpolgári oklevelet nyomban át is nyújtják. Hétfőn kezdődnek az érdemleges magyar-csehi tárgyalások* Prága, jul. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A magyar-cseh kereskdelmi tárgyalsokra Prágáia érkezett magyar delegáció a cseh delegációval együtt szombaton délelőtt 11 órakor kezdte meg munkáját formális üléssel. Az ülés tisztán távoztató jellegű volt. Az érdemleges tárgyalások hétfőn kezdődnek. A jó termés, a többtermelés problémája és a mezőgazdaságnak jutó hasznos beruházások. Beszélgetés Mayer János földmivelésügyi miniszterrel. — A Pesti Hirlap munkatársától. - A földmivelésügyi minisztérium miniszteri szobájában beszélgetünk Magyarország legnagyobb és legfontosabb létkérdéseiről, az idei termés áldott feleslegéről, a termelés fokozásának az eszközeiről, azokról a hasznos beruházásokról, amelyeknek épen az a céljuk, hogy a magyar föld termőképességét megnöveljék. Mayer János földművelésügyi miniszter kedvvel és szemmel látható élvezettel felel a kérdéseimre. Látszik rajta, hogy olyasmiről beszélgetünk, ami nagyon közel áll a szívéhez. Az első, legfontosabb kérdés természetesen: az idei termés. Amióta csonka lett ez az ország, amióta elvették tőlünk az erdőket, a havasi legelőket, a bányákat és a legfontosabb ipari vidékeket, ez még tragikusabban fontos probléma lett a számunkra, mint amilyen volt azelőtt. Minden évben új aggodalom, új remegés, új öröm vagy kétségbeesés. Szerencsénk, hogy ebben az évben a tudakozódó kérdésre megelégült arccal felelhet a földmivelésügyi miniszter. Az eddigi becslések szerint a termés eredménye jó közepesnek mondható. Mindenesetre a kisgazdák gazdasági helyzetére messzemenő kihatással van ez a terméseredmény. Hiszen az állattenyésztés mellett a szemtermelés az, aminek a jó eredménye rájuk nézve a legnagyobb gazdasági kihatással bír. A háború következményei között a sok szerencsétlenség mellett egyetlen előnyösnek nevezhető momentum volt az, hogy a földbirtokos az adósságát kifizette és a birtokát tehermentesítette. Az újabb nagymérvű adók és közterhek kirovása következtében, továbbá egyéb gazdasági nehézségek miatt, a mezőgazdaság ismét súlyos helyzetbe került. Sok olyan elmaradt országos munkát kellett ugyanis pótolni, amely a terheket aránytalanul zúdította az adózók nyakába. Az idei terméseredmény, amennyiben a kapások rendesen beérhetnek, nagymértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy gazdaközönségünk a reája háruló aránytalanul nagy szolgáltatásokat és megterheltetéseket el tudja viselni. Az utolsó évek alatt észlelhető-e valamilyen előrehaladás a termelés fokozása és a sokat hangoztatott többtermelés megvalósítása tekintetében? — Erre nézve a statisztikai adatok adják meg a választ. Ezek szerint a legutóbbi évek mezőgazdasági-termelési statisztika adatai azt igazolják, hogy normális viszonyok között egy évtized, alatt nem volt képes a fejlődés olyan előrehaladást felmutatni, mint az utóbbi három-négy év alatt. Ugyanis a mezőgazdasági felszerelések pótlása, az elhanyagolt gazdaságok rendbeszedése, az utak javítása és sok más egyéb gazdasági téren szükségessé vált dolognak a helyrehozása olyan feladat elé állította a gazdát, — kisgazdát és nagygazdát egyaránt — amelynek csak a legmegfeszítettebb iparkodással tudott megfelelni. Egyszóval, azután a gazdasági stagnálás után, amely a háború és a forradalmak után bekövetkezett, olyan fokozott tevékenység folyt a mezőgazdasági termelésben, amelynek eredménye az, hogy ma már úgyszólván a hiányok pótlása terén is egészen tűrhető állapot állt be és remélni lehet, hogy ezek után a több termelés terén is hatványozott mértékben tudunk haladni a cél felé. Az a cél pedig, hogy a művelés alatt álló területeinken a lehető legnagyobb hozamot igyekezzünk elérni nemcsak az egyes gazdáknak, nagy-és kisbirtokosoknak, hanem a köz- ,és nemzetgazdasági szempontból az egész országnak is a legfontosabb érdeke. A többtermelés tekintetében, azt hiszem, nagyon fontos kérdés az, hogy a földművelésügyi kormány mire szándékozik elkölteni azokat az összegeket, amelyeket a legutolsó minisztertanács határozata szerint kapott a hasznos beruházások céljaira. Arra kérem a Kegyelmes Urat, tájékoztassa ebben az irányban a Pesti Hírlap olvasóit? — A legutóbbi költségvetések parlamenti tárgyalása alkalmával több nemzetgyűlési képviselő tette szóvá, hogy a földmivelési tárca rendelkezésére bocsátott költségvetési hitel a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági kultúra fejlesztésére nem elegendő s hogy az ország agrár jellegére való tekintettel felette indokoltnak mutatkoznék, hogy a földmivelésügyi budget nagyobb összegekkel dotáltassék. A földmivelésügyi kormányzat teljes tudatában volt ennek a körülménynek s úgy a múltban, de különösen a folyó költségvetési évben az erre irányult tárgyalások során a budgeten felül igyekezett azokat az összegeket a tárca részére biztosítani, amelyek a magyar mezőgazdaság fejlesztését és megerősítését lehetővé teszik, így tehát sem az 1925/26. évi költségvetésben a tárca budgetjeként szereplő mintegy 298 milliárdnyi összeg, sem pedig az 1926/27. évi állami költségvetésbe felvett 322 milliárdnyi összeg nem mutatja teljes képét a földmivelésügyi tárca, rendelkezésére álló hitelösszegeknek, mert ehhez hozzá kell még számítani azokat az összegeket, amelyeket a földmivelésügyi miniszternek a költségvetésen felül a hasznos beruházások céljaira rendelkezésére álló összegből a földmivelésügyi tárca részére biztosítania sikerült. Csakis így kaphatjuk teljes képét annak, hogy mily összegek állottak a múlt költségvetési évben és mily összegek fognak a folyó költségvetési évben a földmivelésügyi tárca körében végrehajtandó munkálatok és feladatok céljaira rendelkezésre állani. „Hasznos beruházások" címén a földmivelésügyi tárca rendelkezésére bocsáttatott az 1925/26. költségvetési évben 464 milliárd, az 1926/27. költségvetési évben pedig 675 milliárd. Az így rendelkezésre álló összeg felhasználásának a keretében a legjelentékenyebb munkálatok, illetve feladatok a következők: — Az ármentesítő társulatoknak nyújtandó kölcsönök céljaira részben már felhasználtatott, részben fel fog használtatni összesen 464 milliárd korona. Ez összegek felhasználásával végrehajtott munkálatok egyrészt árvízveszedelmi célokat szolgálnak, másrészt oly területek lecsapolását biztosítják, amelyek állandóan vagy az év nagy részében vízzel lévén borítva, gazdaságilag meg nem művelhetők. Ezenkívül olyan már ármentesített területeken fognak a belvízlevezetési művek kiépíttetni, ahol a belvízmentesítésről eddig gondoskodás nem történhetett. A munkálatok végrehajtásával lehetővé válik, hogy ez időszerint gazdasági művelés alatt, nem álló területek a mezőgazdasági kultúrába bekapcsoltassanak, illetve hogy a gazdasági művelés alatt álló területek az eddiginél gazdaságosabban legyenek kihasználhatók. Ezen munkálatok révén a kubikos munkások igen nagy számban jutnak keresethez. Az állattenyésztés fejlesztésére összesen mintegy 50 milliárd korona vétetik igénybe. Az utolsó békeévekben virágzó és a fejlődés magas fokán álló állattenyésztésünk a háború, forradalmak, ellenséges megszállás, majd a gazdasági válság s ezzel párhuzamosan az állami beavatkozás és támogatás úgyszólván teljes elmaradása folytán nemcsak súlyban esett vissza, hanem különösen minőség tekintetében aggasztó mérvben leromlott. A kitűzött fél tehát itt, a múltban jól bevált tapasztalatok tanúsága szerint, elsősorban a köztenyésztésnek minél nagyobb számú és minél jobb minőségű apaállatokkal való ellátása. E cél elérése érdekében az állattenyésztés céljaira rendelkezésre álló hitelösszeg keretében a községek és egyéb közületek részére tenyészállatok beszerzésére kölcsönök nyújtatnak. Igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezésére is, amely célra már az 1925/26. költségvetési év folyamán is nagyobb összeg fordíttatott a hasznos beruházásokra szánt öszegekből.. E téren a gabonaraldárhálózat további kiépítését vette tervbe a földmivelésügyi miniszter, továbbá a burgonya- és gyümölcsértékesítés előmozdítását kívánja hathatósan támogatni és mint új akcióra a komlótermelés és értékesítés előmozdítására István bizonyos részeget felhasználni. Itt arra kell rámutatni, hogy komlótermelésünk a múlt évben kbcsak 300 q volt, míg a belfogyasztás 1500 g; a különbözetet Csehországból kellett importálnunk. Ha tehát sikerül a kisebb gazdaságokat megfelelő helyeken komlótelepek, létesítésére megnyerni, jófajta dugványok értékesítése és a komló értékesítésének központi ellátásáról gondoskodni, kétségtelen, hogy ezáltal külkereskedelmi mérlegünk aktív oldala lényegesen meg fog javulni. A makói hagyma, a szabolcsi burgonya, a kecskeméti és nagykőrösi gyümölcstermelés terén szintén messzemenő intézkedéseket tettünk. Mind a három helyen szövetkezeti alapon szerveztük meg az értékesítést és eredményesen folyik a munka ezeknél az intézményeknél. Ugyanígy a gabonaértékesítés terén is eredményesen folytatjuk az akciót, és ott is ki fog fejlődni egy olyan forgalom, amely teljesen biztosítani fogja a termelés megfelelő értékesítését és azt, hogy azország legtávolabb esőrészeiben is, ahol a legális gabonakereskedelem szünetelése miatt valósággal kiuzsorázták a kisebb termelőket, ezeket a kisebb termelőket megvédjük és tőlük megfelelő áron vásárolják össze a gabonájukat. Igen jelentékeny összeggel, 275 milliárddal szerepel a hasznos beruházások sorában a földbirtokreform során házhelyhez juttatottak építkezésének, a falusi kislakások építésének előmozdítása. A házépítési akció végrehajtásával a „Falusi kislakásépítési szövetkezet" bízatott meg. Ez akció sikeres lebonyolítása hivatva lesz jelentékeny mérvben előmozdítani a földbirtokreform során házhelyhez juttatottak gazdasági megerősödését és boldogulását. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére mintegy 74 milliárd korona vétetik igénybe. E hitelösszeg keretén belül megoldást fog nyerni több új földmívesiskola létesítése, téli gazdasági iskolák