Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)

1926-08-01 / 172. szám

1926. augusztus 1., vasárnap, PESTI HÍRLAP Egy magyar plébános kiüldözése Csehszlovákiából. A csicsói esperesplébános kálváriája. Prága, jul. 31. Szőke Kázmér csicsói esperes­plébános 26 év óta tartózkodik a Felvidék területén. Egyes helyi hatalmasságoknak nem tetszett, hogy az esperes elszántan védte a magyar iskolákat és ezért 1921-ben a pozsonyi teljhatalmú tót minisz­térium iskolaügyi refernse fegyelmi vizsgálatot kért az egyházi főhatóságtól a lelkipásztor ellen. Az egyházi főhatóság teljes elégtételt szolgál­tatott a lelkipásztornak, amennyiben kimondta, hogy működése nem államellenes, sőt egyenesen kí­vánatos. Minthogy az iskolaügyi referens semmit sem ért el vádjával, más oldalról próbálkoztak le­hetetlenné tenni az esperest. A referens az illetékességi kérdéshez folya­modott és ennek eredményeképen a komáromi já­rási főnökség július 13-án közölte az esperessel, hogy kiutasítási eljárást­­ indítottak ellene, mint­hogy nem cseh állampolgár. A kiutasítást azzal in­dokolták, hogy az esperes székhelyén harangszen­telés alkalmával meg nem engedett népgyűlést ren­dezett, amelyen izgató beszédet mondott, továbbá hogy 1922 decemberében mondott szentbeszéde iz­gatásra alkalmas kitételeket tartalmaz. Az esperes ezeknek a vádaknak alaptalansá­gát hiába igazolta, kálváriája nem szűnt meg, sőt a hatóságok zaklatásukat azzal tetézték, hogy a napokban tiltakozó végzést kézbesítettek neki, amely szerint harminc napon belül el kell hagynia a köztársaság területét. Gróf Hadik János Magyarország gazdasági jövőjéről. Gróf Hadik János cikket irt a Neue Freie­ Presseben Magyarország gazdasági jövőjéről. A mai súlyos helyzet okainak megjelölése után arra utal, hogy a kommün után követett pénzügyi és gazdasági politika helytelen volt s új utat kellett keresni az ország gazdasági életének megmenté-sére. Téves az a hit, mintha az ország pénzügyeit és gazdasági helyzetét nemzetközi tőke igénybe­vétele nélkül talpra lehetett volna állítani. Ha a szanálás megkezdése előtt volt is olyan időszak, amikor ez lehetséges lett volna, azért nem történ­hetett az meg, mert elmaradtak azok az intézke­dések, amelyek a belső hitelélet terén a megrendült bizalmat helyreállíthatták volna. Bud pénzügymi­niszter az állami pénzügyek helyreállításának munkáját sikerrel oldotta meg s a két költségvetés­ben biztosított hasznos beruházásokkal komoly lé­pés történt a magángazdaságok rekonstrukciója felé is. Az állam pénzügyeinek rendezése felkeltette a külföldi tőke bizalmát és normális kamatpolitika érvényesülésére kell törekedni, mert ez előmozdítja a belső tőkeképződést, ami­­már­ meg is indult. — Az ország jövő sorsa — írja Hadik — a termelésen nyugszik. Minden eszközt fel kell hasz­nálni a termelés előmozdítására. De e kérdésben csak akkor lehetne igazi sikereket elérni, ha úgy a mezőgazdaságot, mint az ipart illetően tervszerű programm dolgoztatnék ki. Hű programra tenné lehetővé annak megítélését, hogy mit tehet a ma­gángazdaság saját erejéből, mit az állam támoga­tásával és mit a külföldi tőke bevonásával elérni? A legnagyobb súlyt kell helyezni az ország érdekeit szolgáló kereskedelmi politikára. Minden akadályt el kell hárítani a kereskedelmi élet szabad mozgása elől. Nagy érdek a külállamokkal való kereskedelmi szerződések megkötése. Magyarország kész is erre, amint azt az eddig megkötött szerződé­sek igazolják, azonban nem jöhetnek létre szerző­dések olyan államokkal, amelyek egyoldalú áldoza­tokat követelnek tőlünk. Vass helyettes miniszterelnök Esztergomban. Vass József helyettes miniszterelnök több képvi­selő társaságában vasárnap reggel Esztergomba uta­zott, ahol a katholikus legényegylet kultúrpalotájá­nak felszentelési ünnepélyén vesz részt A kultúrházat Csernoch János hercegprímás szenteli fel, az ünnepi közgyűlésen pedig Vass József mond beszédet. Dél­után Esztergom város díszközgyűlésén gróf Bethlen István miniszterelnököt és Vass József miniszterel­nökhelyettest díszpolgárrá választják s a díszpolgári oklevelet nyomban át is nyújtják. Hétfőn kezdődnek az érdemleges magyar-csehi tárgyalások* Prága, jul. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A magyar-cseh kereskdelmi tárgya­l­­sokra Prágáia érkezett magyar delegáció a cseh delegáció­val együtt szombaton délelőtt 11 órakor kezdte meg munkáját formális üléssel. Az ülés tisztán távoztató jellegű volt. Az érdemleges tárgyalások hétfőn kezdőd­nek.­ ­ A jó termés, a többtermelés problémája és a mezőgazdaságnak jutó hasznos beruházások. Beszélgetés Mayer János földmivelésügyi miniszterrel. — A Pesti Hirl­ap munkatársától. - A földmivelésügyi minisztérium miniszteri szobájá­ban beszélgetünk Magyarország legnagyobb és legfon­tosabb létkérdéseiről, az idei termés áldott feleslegéről, a termelés fokozásának az eszközeiről, azokról a hasz­nos beruházásokról, amelyeknek épen az a céljuk, hogy a magyar föld termőképességét megnöveljék. Mayer Já­nos földművelésügyi miniszter kedvvel és szemmel látható élvezettel felel a kérdéseimre. Látszik rajta, hogy olyas­miről beszélgetünk, ami nagyon közel áll a szívéhez. Az első, legfontosabb kérdés természetesen: az idei termés. Amióta csonka lett ez az ország, amióta elvet­ték tőlünk az erdőket, a havasi legelőket, a bányákat és a legfontosabb ipari vidékeket, ez még tragikusabban fontos probléma lett a számunkra, mint amilyen volt azelőtt. Minden évben új aggodalom, új remegés, új öröm vagy kétségbeesés. Szerencsénk, hogy ebben az év­ben a tudakozódó kérdésre megelégült arccal felelhet a földmivelésügyi miniszter.­­ Az eddigi becslések szerint a termés ered­ménye jó közepesnek mondható. Mindenesetre a kisgazdák gazdasági helyzetére messzemenő kiha­tással van ez a terméseredmény. Hiszen az állatte­nyésztés mellett a szemtermelés az, aminek a jó eredménye rájuk nézve a legnagyobb gazdasági ki­hatással bír. A háború következményei között a sok szerencsétlenség mellett egyetlen előnyösnek nevezhető momentum volt az, hogy a földbirtokos az adósságát kifizette és a birtokát tehermentesí­tette. Az újabb nagymérvű adók és közterhek kiro­vása következtében, továbbá egyéb gazdasági ne­hézségek miatt, a mezőgazdaság ismét súlyos hely­zetbe került. Sok olyan elmaradt országos munkát kellett ugyanis pótolni, amely a terheket arányta­lanul zúdította az adózók nyakába. Az idei termés­eredmény, amennyiben a kapások rendesen beér­hetnek, nagymértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy gazdaközönségünk a reája háruló aránytalan­­ul nagy szolgáltatásokat és megterheltetéseket el tudja viselni.­­ Az utolsó évek alatt észlelhető-e valamilyen elő­rehaladás a termelés fokozása és a sokat hangoztatott többtermelés megvalósítása tekintetében? — Erre nézve a statisztikai adatok adják meg­ a választ. Ezek szerint a legutóbbi évek mezőgaz­dasági-termelési statisztika adatai azt igazolják, hogy normális viszonyok között egy évtized, alatt n­em volt képes a fejlődés olyan előrehaladást fel­mutatni, mint az utóbbi három-négy év alatt. Ugyanis a mezőgazdasági felszerelések pótlása, az elhanyagolt gazdaságok rendbeszedése, az utak ja­vítása és sok más egyéb gazdasági téren szüksé­gessé vált dolognak a helyrehozása olyan feladat elé állította a gazdát, — kisgazdát és nagygazdát egyaránt — amelynek csak a legmegfeszítettebb iparkodással tudott megfelelni. Egyszóval, azután a gazdasági stagnálás után, amely a háború és a forradalmak után bekövetkezett, olyan fokozott te­vékenység folyt a mezőgazdasági termelésben, amelynek eredménye az, hogy ma már úgyszólván a hiányok pótlása terén is egészen tűrhető állapot állt be és remélni lehet, hogy ezek után a több terme­lés terén is hatványozott mértékben tudunk haladni a cél felé. Az a cél pedig, hogy a művelés alatt álló területeinken a lehető legnagyobb hozamot igye­kezzünk elérni nemcsak az egyes gazdáknak, nagy-és kisbirtokosoknak, hanem a köz- ,és nemzetgaz­dasági szempontból az egész országnak is a leg­fontosabb érdeke.­­ A többtermelés tekintetében, azt hiszem, na­gyon fontos kérdés az, hogy a földművelésügyi kormány mire szándékozik elkölteni azokat az összegeket, ame­lyeket a legutolsó minisztertanács határozata szerint kapott a hasznos beruházások céljaira. Arra kérem a Kegyelmes Urat, tájékoztassa ebben az irányban a Pesti Hírlap olvasóit? — A legutóbbi költségvetések parlamenti tár­gyalása alkalmával több nemzetgyűlési képviselő tette szóvá, hogy a földmivelési tárca rendelkezé­sére bocsátott költségvetési hitel a magyar mező­gazdaság és mezőgazdasági kultúra fejlesztésére nem elegendő s hogy az ország agrár jellegére való tekintettel felette indokoltnak mutatkoznék, hogy a földmivelésügyi budget nagyobb összegekkel do­táltassék. A földmivelésügyi kormányzat teljes tu­datában volt ennek a körülménynek s úgy a múlt­ban, de különösen a folyó költségvetési évben az erre irányult tárgyalások során a budgeten felül igyekezett azokat az összegeket a tárca részére biztosítani, amelyek a magyar mezőgazdaság fej­lesztését és megerősítését lehetővé teszik, így tehát sem az 1925/26. évi költségvetésben a tárca budget­jeként szereplő mintegy 298 milliárdnyi összeg, sem pedig az 1926/27. évi állami költségvetésbe felvett 322 milliárdnyi összeg nem mutatja teljes képét a földmivelésügyi tárca, rendelkezésére álló hitelösszegeknek, mert ehhez hozzá kell még számí­tani azokat az összegeket, amelyeket a földmivelés­ügyi miniszternek a költségvetésen felül a hasznos beruházások céljaira rendelkezésére álló összegből a földmivelésügyi tárca részére biztosítania sike­rült. Csakis így kaphatjuk teljes képét annak, hogy mily összegek állottak a múlt költségvetési évben és mily összegek fognak a folyó költségvetési évben a földmivelésügyi tárca körében­­ végrehajtandó munkálatok és feladatok céljaira rendelkezésre ál­lani. „Hasznos beruházások" címén a földmivelés­ügyi tárca rendelkezésére bocsáttatott az 1925/26. költségvetési évben 464 milliárd, az 1926/27. költ­ségvetési évben pedig 675 milliárd. Az így rendelke­zésre álló összeg felhasználásának a keretében a legjelentékenyebb munkálatok, illetve feladatok a következők: — Az ármentesítő társulatoknak nyújtandó kölcsönök céljaira részben már felhasználtatott, részben fel fog használtatni összesen 464 milliárd korona. Ez összegek felhasználásával végrehaj­tott munkálatok egyrészt árvízveszedelmi célokat szolgálnak, másrészt oly területek lecsapolását biztosítják, amelyek állandóan vagy az év nagy ré­szében vízzel lévén borítva, gazdaságilag meg nem művelhetők. Ezenkívül olyan már ármentesített te­rületeken fognak a belvízlevezetési művek kiépít­tetni, ahol a belvízmentesítésről eddig gondoskodás nem történhetett. A munkálatok végrehajtásával le­hetővé válik, hogy ez időszerint gazdasági művelés alatt, nem álló területek a mezőgazdasági kultúrába bekapcsoltassanak, illetve hogy a gazdasági műve­lés alatt álló területek az eddiginél gazdaságosab­ban legyenek kihasználhatók. Ezen munkálatok révén a kubikos munkások igen nagy számban jut­nak keresethez.­­ Az állattenyésztés fejlesztésére összesen mintegy 50 milliárd korona vétetik igénybe. Az utolsó békeévekben virágzó és a fejlődés magas fo­kán álló állattenyésztésünk a háború, forradalmak, ellenséges megszállás, majd a gazdasági válság s ezzel párhuzamosan az állami beavatkozás és támo­gatás úgyszólván teljes elmaradása folytán nem­csak súlyban esett vissza, hanem különösen minő­ség tekintetében aggasztó mérvben leromlott. A ki­tűzött fél tehát itt, a múltban jól bevált tapasztala­tok tanúsága szerint, elsősorban a köztenyésztés­nek minél nagyobb számú és minél jobb minőségű apaállatokkal való ellátása. E cél elérése érdeké­ben az állattenyésztés céljaira rendelkezésre álló hitelösszeg keretében a községek és egyéb közüle­tek részére tenyészállatok beszerzésére kölcsönök nyújtatnak.­­­ Igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszer­vezésére is, amely célra már az 1925/26. költségve­tési év folyamán is nagyobb összeg fordíttatott a hasznos beruházásokra szánt öszegekből.. E téren a gabonaraldárhálózat további kiépítését vette tervbe a földmivelésügyi miniszter, továbbá a bur­gonya- és gyümölcsértékesítés előmozdítását kí­vánja hathatósan támogatni és mint új akcióra a komlótermelés és értékesítés előmozdítására István bizonyos részeget felhasználni. Itt arra kell rámu­tatni, hogy komlótermelésünk a múlt évben kb­csak 300 q volt, míg a belfogyasztás 1500 g; a kü­lönbözetet Csehországból kellett importálnunk. Ha tehát sikerül a kisebb gazdaságokat megfelelő he­lyeken komlótelepek, létesítésére megnyerni, jófajta dugványok értékesítése és a komló értékesítésének központi ellátásáról gondoskodni, kétségtelen, hogy ezáltal külkereskedelmi mérlegünk aktív ol­dala lényegesen meg fog javulni.­­ A makói hagyma, a szabolcsi burgonya, a kecskeméti és nagykőrösi gyümölcstermelés terén szintén messzemenő intézkedéseket tettünk. Mind a három helyen szöve­tkezeti alapon szerveztük meg az értékesítést és eredményesen folyik a munka ezeknél az intézményeknél. Ugyanígy a gabonaér­tékesítés terén is eredményesen folytatjuk az ak­ciót, és ott is ki fog fejlődni egy olyan forgalom, amely teljesen biztosítani fogja a termelés megfe­lelő értékesítését és azt, hogy az­­ország legtávolabb eső­­részeiben is, ahol a legális gabonakereskedelem szünetelése miatt valósággal kiuzsorázták a kisebb termelőket, ezeket a kisebb termelőket megvédjük és tőlük megfelelő áron vásárolják össze a gabonáju­kat.­­ Igen jelentékeny összeggel, 275 milliárd­dal szerepel a hasznos beruházások sorában a föld­birtokreform során házhelyhez juttatottak építkezé­sének, a falusi kislakások építésének előmozdítása. A házépítési akció végrehajtásával a „Falusi kis­lakásépítési szövetkezet" bízatott meg. Ez akció si­keres lebonyolítása hivatva lesz jelentékeny mérv­ben előmozdítani a földbirtokreform során házhely­hez juttatottak gazdasági megerősödését és boldo­gulását.­­ A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére mintegy 74 milliárd korona vétetik igénybe. E hitel­összeg keretén belül megoldást fog nyerni több új földmívesiskola létesítése, téli gazdasági iskolák

Next