Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)

1926-08-04 / 174. szám

­ Erre alakítsatok pártot, tisztelt honatyák. És csak olyan kormányt támogassatok, ame­lyik ezt akarja, s csak ezt akarja. Nagy-Magyarország leg alyen a cél Azért nyújtsátok ki a kereteket. Mert csak az az egyetlen cél, amiért magyar politikusnak még élni, küzdeni, dolgozni érdemes. És amiért meghalni nem áldozat! Tunélia válasza a Népszövetség­hez, az abesszíniai kérdésben. London, aug. 3. (Wolff.) Chamberlain az alsó­házban fölolvasta a Népszövetséghez intézendő vá­lasz szövegét annak a tiltakozásnak az ügyében, amelyet az abesszíniai kormány emelt az olasz-an­gol megállapodás ellen. A válaszban az angol kor­mány sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az angol­olasz jegyzéket tévesen magyarázták és hogy az abesszíniai tiltakozás azt a véleményt juttatja kife­jezésre, hogy az angol és az olasz kormány olyan megállapodásra jutottak, amely Abessziniára e két kormány akaratát óhajtja ráerőszakolni. A válasz megismétli azokat a szavakat, amelyekkel Cham­berlain visszautasította az abesszíniai vádakat és emlékeztet arra, hogy a gátépítésre vonatkozó első megállapodásokat már Menelik császárral kötötték meg. A válasz hangsúlyozza, hogy az angol-olasz jegyzékek Abessziniának egyetlen részét sem tart­ják fenn olasz gazdasági befolyás számára, ha­nem a jegyzékben csak az foglaltatik, hogy a brit kormány kezeskedik azért, hogy az ország bizonyos részeiben olasz vállalatokkal nem versenyzik, sem pedig erre irányuló versenyt nem támogat. Ez a megállapodás egyáltalában sem sérti semmilyen harmadik személynek a jogát, sem pedig nem köti Abessziniát semmi módon. Kína és Japán vetélkedése a pánázsiai értekezleten. Tokió, aug. 3. (Reuters) A pánázsiai értekezleten, amely Nagaszakiban augusztus elsején Kína, Ja­pán, India és a Fülöp-szigetek ötven kiküldöttének jelenlétében nyílt meg, a kínai kiküldöttek azt kö­vetelték, hogy a kiküldöttek egyenjogúságát hala­déktalanul semmisítsék meg és azzal fenyegetődz­tek, hogy kivonulnak az értekezletről. A japán ki­küldöttek mindazonáltal rábírták őket az értekez­leten való­­ megmaradásra. A japánok megígérték, hogy minden tőlük tel­hetőt el fognak követni, csak hogy Kína óhajtásai­nak eleget tegyenek. Az értekezlet ezután a részle­tes vita során azzal a javaslattal foglalkozott, amely az ázsiai népek szövetségét óhajtja megalakítani és elvetette azt az indítványt, hogy a szövetség székhelyéül Tokiót válasszák. A kínai kereskedők és munkások számos szervezete elutasító magatar­tást tanúsított a pánázsiai értekezlet ellen, mert Ja­pánt azzal vádolják, hogy megint csak külön érde­keit kívánja szolgálni. Ram­boa titka, fantasztikus regény 30 Írta: Selessey Béla. Messziről futott elém Rodriguez, hadonászott és kiabált: — Nem birok velük, Harry Gillow! Nem akar­nak észretérni. Ezer meg ezer ember szaladozott a dombok körül, amely alatt óriási falépítmény húzódott végig. — Mit művelnek itt? — Építenek, Harry Gillow. Nem volt munka, hát nekifogtak és elkezdték a köveket egymásra hányni. Most már cementeznek is. Nem tudni, miért és ők sem sejtik, miféle tervezet szerint, de építik a domb körül a falat és dolgoznak a megszakadásig. — A bacillusok! — gondoltam. — Hirdessék ki, hogy a városban megkezdőd­tek a nagy építkezések. Felhőkarcolókat építenek a Miriado-völgyben. Munkásokat keresünk nehéz vasbetonmunkára. Csakhamar hallottam Rodriguez kiabálását. Emberek rohantak szét szintén kiáltozva. A falépí­tő tömegek oszladozni kezdtek, figyeltek, az értel­metlen fal­rakás abbamaradt. — A Miriado-völgy! — A Peixoto-művek! Rodriguez visszafelé futott. — Most a városban kell gyorsan cselekedni, mert ezek ráeresztik a tengert a városra, ha oda­bennt nem kapnak munkát! Beugrottunk a kocsiba és elvágtattunk. Amerre szem ellátott, tele volt kamboaiakkal a mező. Visszafelé áramlottak a Cavadaras-dom­boktól, loholtak, futottak kimeredt szemmel a kocsi után, körülötte, mögötte. Hajtotta, kergette őket a munka láza. Cafatos rongyaik nagyon sértette a szemem, Rodriguez vállára tettem a kezem. Rájuk mutattam. — Mindenki fekete munkaruhát kap. A mun­kavezetők külön jelzéseket! A városban messze megelőztük a Cavadaras­fal építőit és én villámgyorsan jelöltem meg Kam­boa térképén a területedet, ahol építkezni fogunk. Mire beértek az ügető emberek, már megszervezet­ten várták a tömegeiket. — Alapépítményekhez kellenek a munkások. Ásni kell! Állványokat rakni. Betont hordani! Százankint, ezrenkint vonultak el, férfiak, nők vegyest. Mire elfordultam tőlük, a cementbányák felől csikorogva, sivítva érkezett meg új sinem­ az első­ anyagvonat. És én bírtam a szörnyűséges tempót. Campera munkavezető azzal a hírrel lepett meg, hogy a Boero-síkságon új tó készül. Most ott ásnak valami rettentő nagy árkot azok, akiknek nem jut máshol munka. Negyedóra múlva ott voltam a Boéro-síkságon. — Min dolgoztok? — Akit megszólítottam, rám nézett és letörölte izzadságcseppjeit. — Nem tudom. A többiek ásni kezdtek és én segítek nekik. — Talán a tengert akarják lecsapolni, — ta­lálgatta Campera. De én tisztán láttam a helyzetet. Földmunká­sok, termelő emberek ezek, akik az építkezéseknél nem bírnak megfelelő munkát kapni. Még ott a hely­színen szétparancsoltam őket, óriás mezőségeket ásattam vetések, növényzet alá, erdők irtását paran­csoltam rájuk. Lassúbbak, nyugodtabbak voltak, mint az építők, de épen olyan erővel követelték a munkát. Ezrenkint vonultak elő a távoli munkahelyeik­re, hangtalanul, de gyorsuló mozgással. A munka ezredei voltak ezek mindenfelé. Kamboai nagybirtokosok tanácsai szerint in­tézkedtem, minek legyenek a roppant terjedelmű ve­temények, a szójabab alá olyan területeket rendel­tem, hogy egyedül ezek táplálhatták volna az egész Kamboát. De az iparkodásom nem látszott nagyon szükségesnek, mert Kamboában rengeteg élelem volt. Csoportokat szerveztem mégis, amelyeknek az egyetlen dolga az áldott vidék vadon termő élelmi-,­szereinek a gyűjtése és széthordása volt a munka­telepekre. A Corcovado vize mindenütt fölkereste őket a régen megépített csatornákban, erre nem volt gondom. — Minden korttyal újabb tömegét veszik ma­gukhoz Moriniga bacillusainak. Új munkakészség. Mi lesz itt néhány év múlva? De alig rendeztem el a Boéro-síkságon össze­torlódott tízezreket, megint hívtak. Most a gyá­­­rakhoz. Már messziről sivítottak, búgtak a szirénák. Az elhagyott gyártelepeken ember ember hátán ordítozott, tolongott. A gépek berozsdásodva, hiá­nyosan, csorbán, törmelékek közt meredeztek és rajt­­uk igazán nehéz volt segíteni. Cormiguezzel vágtatunk ide-oda és ezer tenni­valót adtunk pillanatok alatt a gyárakba vágyako­zóknak. — Csiszolni, tisztítani a gépeket! — Olajat! Kiépíteni a vezetékeket! Egyszerre odafordultam Cormiguezhez. — A Peixoto-turbinákhoz! Meg kell indíta­nunk a villany­telepeket! Csak a kamboaiak őrjöngő munkakészsége! magyarázza, órák alatt minő munkák sikerültek, amelyeket évek alatt se végezhettünk volna el kü­lönben. Kiürültek a lomtárak, az alkatrészek újra­csiszolódtak, innen is, onnan is előkerült valami. És páratlan találékonyság jelentkezett a hiányzó géprészek pótlásában. Hallatlan örömet éreztem, amikor dongani, zúgni kezdtek az első gyártelepek roppant idő óta csöndes gépei. Olyan ünnepélyes pillanat volt, hogy, a munkások is megállottak. De csakhamar ott sü­­rögtek-forogtak megint az előre beszállított nyers-,­anyagok raktárainál, az ő számukra nem volt meg­­állás. PESTI HÍRLAP 1926 augusztus 4. szerda Mónikéban folynak a tárgyalások a kormány és a papság között. Több templomot kinyitottak. Mexiko, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Obregon, Mexikó volt elnöke úgy nyilat­kozott, hogy Calles elnök egyházi politikájával min­denben egyetért. A konfliktust szerinte az egyház vezető férfiai provokálták és a viszály önmagától véget ér, amint az illetők késznek nyilatkoznak arra, hogy az ország törvényeinek engedelmesked­jenek. Calles elnök a püspökök részéről kezdemé­nyezett fegyverszünetet visszautasította, azonban a nem hivatalos megbeszélések a megegyezés létrejö­vetele érdekében már folyamatban vannak. A kor­mány ma több templomot a kisajátítási eljárás vég­rehajtása után ismét kinyittatott. Calles teljesen ura a helyzetnek. Az ellene tervezett merényletben való bűnrészesség miatt még hét embert letart­attak. Mexikót pápai átokkal sújtották. Róma, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Azoknak a férfiaknak a kijelentése sze­rint, akiknek alkalmuk volt az utóbbi napokban a pápát látni, a pápát nagyon leverte a mexikói vall­­ásellenes mozgalom. Hir szerint a mult éjszaka az egyházfő egyáltalán le sem hunyta a szemét. Kü­lönös véletlen, hogy a mexikói vallásháború, össze­esik Asszisi Szent Ferenc ünnepségével. Amikor a pápának az ünnepélyes szent­mise után a mexikói eseményekről jelentést tettek, letérdelt és imádko­zott, amikor pedig felemelkedett, könnyekben ázott a szeme. Vasárnap óta Mexikó pápai átokkal volt sújtva. A templomokban beszüntették a szertartá­sokat és a híveknek a halotti szentségen kívül sem­miféle szentséget nem szolgáltatnak ki. A pápák 1606 óta — amikor V. Pál Velencét büntette — nem éltek ezzel a rendszabállyal. Vatikáni körökben az egyház és állam között Mexikóban kitört konflik­tus okát Calles elnök személyének tulajdonítják, aki a nagy egyházi javakat le akarja foglalni. Re­mélik azonban, hogy az elnök végre is belátással él, mert ellenkező esetben kikerülhetetlen volna a diplomáciai bonyodalom. A kiutasított pápai legátus Texasban. Washington, aug. 3. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Crespi, a Mexikóból kiutasított pápai legátus, Texasba érkezett. Úgy nyilatkozott, hogy Mexikóban a konfliktus elsimítására két le­hetőség van. Vagy kompromisszum a kormány és a katholikusok között, vagy pedig a diplomáciai testület beavatkozása. Reméli, hogy nem lesz szük­séges az utóbbi módozathoz nyúlni. A szerbek a bolgár­ kormányt vádolják a legutóbbi komitácsi betörésért. Belgrád, aug. 3. Tomics csendőrtábornok, aki a legutóbbi komitácsi­ betörés ügyében a helyszínen vizsgálatot tartott, Belgrádba érkezett és jelentést tett a belügyminisztériumban működéséről. Tomics­nak állítólag pontos bizonyítékai vannak arra, hogy a bolgár kormány nemcsak nem akadályozta meg a bandák betörését, hanem azokat elősegítette. Rakics szófiai jugoszláv követ már szóbelileg be­jelentette a bolgár külügyminisztériumban kormá­nyának tiltakozását és Nincsics külügyminiszter Veldesből való visszaérkezése után írásbeli jegy­zékben fogja átnyújtani mindazokat a bizonyíté­kokat, amelyek a bandaharc körülményeire vonat­koznak. London, aug. 3. Azzal a londoni sajtóban megje­lent szenzációs hírrel kapcsolatban, amely szerint a jugoszláv kormány értesítette a hatalmakat és a Nem­zetek Szövetségét, hogy ha komitácsik hatolnak be szerb területre, akkor jugoszláv csapatok a támadókat még bolgár területen is üldözni fogják, a külügyek alállamtitkára az alsóházban kijelentette, hogy a kor­mány még nem kapott értesülést arról, hogy a jugo­szláv csapatok ilyenféle parancsot kaptak, de a­teltehe­tő, hogy ha jelentékeny számú macedón bandák akar­nák átlépni a határt, a jugoszláv csapatok parancsot kapnának arra, hogy a bolgár területrg üldözzék őket. A kormány szem előtt tartja a helyzetet. Bulgária külföldi kölcsöne. Szófia, aug. 3. Molov pénzügyminiszter ma reg­­­gel visszatért a külföldről, ahol tárgyalásokat foly­tatott ama kölcsönről, amelyet a Nemzetek Szövet­ségének beleegyezésével Bulgária a menekültek ügyének rendezésére akar felvenni. 71 jóvátételi bizottság elnöksége. Párizs, aug. 3. Poincaré miniszterelnök Simon Henrynek, a kamara pénzügyi bizottsága elnökének,­ felajánlotta a jóvátételi bizottság elnökségét. Simon azonban az ajánlatot elutasította. Egy kínai tábornok csatlakozott a JJI. Internacionálé­hoz. Párizs, aug. 3 (Wolff.) Az Indopacifique-ügy­nökség jelenti: Feng-Yu-Shiang Moszkvából vissza-­ tért Kínába és Kalgan közelébe érkezett, ahol kor­­mányt alakított. Feng-Yu-Shiang mint a három ke­­­eti tartomány képviselője, Kirin fővárossal belépett a III. Internacionáléba.

Next