Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-06 / 4. szám

1927 január 6 csütörtök. PEjr. hírlap , Az ötvenéves Petőfi-Társaság. A három alapitó. — Jóka, az elnöki székben. — Kossuth levele a Társasághoz. Herczeg Ferenc elnöksége. — A segesvári tragikus ünnep. — Pekár Gyula sorbonne-i beszéde. ötven esztendővel ezelőtt ült Jókai Mór az uj irodalmi társaság elnöki székébe, hogy annak első közgyűlését megnyissa, ötven esztendő elteltével, tartja Vízkereszt ünnepén jubiláris közgyűlését a Petőfi-Társaság, amely félszázados évfordulóján érde­kes és érdemes múltra tekinthet vissza Zsúfolva volt az első közgyűlésen a M Tud Akadémia díszterme, mert hiszen akkoriban mint valami földöntúli lé­nyekre néztek az írókra, akik ma bizony nem ambi­cionálják, hogy holmi garabonciás diákoknak nézzék őket. Akkor még nem is volt rendes költő, vagy művész aki rendes életet élt . . . Néhány ilyen különleges lény, a Kazinczy lel­kes istenfiainak leszármazottjai: Degré Alajos, Vas Gereben, Dobsa Lajos már 1863-ban elkezdték pen­getni az eszmét, hogy a Kisfal­udy-Társaság mellett még egy irodalmi társaságot kellene alapítani; de akkor a forrás elveszett a föld alatt; csak évek múlva, 1876-ban buggyant föl újra. Ami más alaku­lások­­ legnehezebb kérdése: az elnök személye nem lehetett vitás: ki lehetett volna más a Petőfi-Társaság elnöke, mint a költő legjobb barátja, Jókai Mór, Balázs Sándor, Éjszaki Károly, Lauka Gusztáv, Ha­tala Péter, Komócsy József, Szathmáry Károly, Abo­nyi Lajos, Szigligeti Ede, György Aladár, Paulay Ede, Névy László, Törs Kálmán, Endrődi Sándor, gróf Zichy Géza, gróf Teleki Géza és Szana Tamás volt az a tizenhat író, akik az uj irodalmi társaság alapját megvetették s akik számukat hamarosan negyvenre egészítették ki, m­ire akkor is volt elég! Megnyitó beszédében Jókai Mór hangsúlyozta hogy az irodalomtörténetben oly nevezetes Tizek társaságának, amelynek Petőfi volt az elnöke, ugyan­az volt a célja, ami most a Petőfi­ Társaságnak. A szépirodalmat életpályává akarják emelni, mert po­litikai irodalmuk van, de széplitteraturájuk nincsen. Természetes, hogy­ a közgyűlés után biberunt magnum-áldomás az István főherceg-szállóban. Alig egypáran vannak ma már életben, akik akkor a közgyűlésen jelen voltak a lakomán vígan kocingat­tak. Torkos László, ma 88 év terhével a vállán és Erődi-Harrach Béla, akik a jubiláris közgyűlésen is szerepelni fognak. Kertbeny Antal, a legrégibb Pe­tőfi-fordító, m­ár akkor is igen törődött, öreg ember volt, aki így felelt, mikor Váradi Antal hogylétéről kérdezősködött: — Úgy vagyok én már, mint Heine; ha leülök, nehezemmé esik fölkelnem; ha fölkelek, nem tudok leülni . . . Néhai való Váradi Antal, aki ifjonti kedvével nagyon szeretett barátaival évődni, nagyon ráijesz­tett a lakob­oa Balázs Sándorra meg Lauka Gusz­távra. — Tudjátok, hogy az alapításhoz sok pénzre lesz szükségünk? Ez nagyon lehűtötte Balázs Sándor meg Lauka Gusztáv lelkesedését, mert kivált Lauka Gusztáv volt arról ismeretes, h­­ogy mindig pénzhiány bőségében szenvedett. — Nem baj! — találta meg aztán a megoldást. — Kölcsön veszünk váltóra! Ekkor mondotta Lauka azt az élcet, ami hal­hatatlanná vált: — Csak engem hagyjatok ki az aláírásból — Miért? Nem bizaol a társaságban? — Bízni bízom De én bennem nem bíznak. S elővett a tárcájából egy váltóblankettát, ami mindig volt nála: — Nézzétek, ez a blanketta most 50 krajcárt ér, de ha én ráírom a nevemet, nem ér egy fityinget se ... Azóta többek közt Beöthy Algernonra, a jó­humorú bihari képviselőre is ráfogták, hogy tőle, származik e mondás, de mi­­ezennel megállapítjuk régóta port adó Lanka Gusztáv apaságát. * Arany Jánost és Kossuth Lajost mindjárt az első időkben tiszteletbeli tagjává választotta a Petőfi-Társaság. A turini remete hosszabb levélben kö­szönte meg megválasztását, többek közt ezeket írván: — Európa nemzetei közt egyetlenegy sincs, amelynél a nemzeti érzület fenntartása oly döntő súllyal esnék a történelem mérlegébe, mint a ma­gyarnál. A magyarra nézve a nemzeti érzület Veszta­tüzének eleven rsi­bogása életkérdés Üdvözlöm önöket e tűz őrpapjai kö­zt! A társaság azután szorgalmasan, buzgón dol­gozott s kebeléből indult ki az eszme, hogy elnökének, Jókai Mórnak félszázados jubileumát országosan megünnepeljék. A Vigadó nagyterme nem látott még akkora közönséget, amily rengeteg sokaság a halha­tatlan író jubileumé ,ha megtöltötte, amikor is a jubi­lánst Komócsy József köszöntötte. Nagy ténnyel ülték meg 1896-ban a milleínium ünnepét, amikor szintén a koszorús Mester ült­ett elnöki székben, ő tartott felolvasást a Szózat költőjének centennáriumán is, Vörösmarty apánk cím alatt, fölemlítve azt a családi emléket, amikor szülőházában, egy vacsora alkalmá­val, Károly bátyja elszavalta Vörösmarty nemzeti imádságát:­­ — Mint a pünkösdnapi égből szálló tüzes nyel­vek lángja, ugy hatott az én lelkemre a költők aty­jának minden versszaka. — mondotta Jókai.. A Petőfi-szobor leleplezésén, 1882-ben, persze Jókai mondta az emlékbeszédet, amelyről a király is megemlékezett s egy udvari ebéden igy szólt Jó­kaihoz: — Nagyon szép volt önnek a beszéde, amelyet a Petőfi-szobor leleplezásakor mondott! Jókai aztán a Petőfi-Társaság negyedszázados jubileumának lakomáján a királyt, mint a legelső és legszorgalmasabb olvasót köszöntötte föl . . . * A lobogó lelkű Bartók Lajos, a társaság másod­elnöke, 1903-ban halt meg s helyébe Herczeg Ferencet választották, akit Jókai megölelt a választás után: — Üdvözöllek, mint elnöktársam­at s ígérem, hogy ssmint öreg csontjaim megengedik, együtt dol­gozom veled! Ezen a nevezetes ülésen merült föl először a Petőfi Ház létesítésének gondolata, még pedig Jókai pohárköszöntőjében, amelyben H Herczeg Ferenc tószt­jára válaszolt. Az agg költőfejedelem akkor mind sűrűbben betegeskedett, 1904 március 15-én Nizzából küldött levelet: — Testileg nem lehetek köztetek, de lelkem ki­veszi részét a hazafiúi örömből. Isten tű­zoszlopa ve­zesse útjában a lelkemhez nőtt Petőfi-Társaságot! A Jókai halálával megüresedett elnöki székbe 1904 decemberében Herczeg Ferenc került akinek el­nöklésével az 1905 januári közgyűlést a nagy halott, Jókai emlékének szentelték Ettől fogva minden köz­gyűlésnek Herczeg Ferenc magas szárnyalású, tar­talmas beszédei kölcsönöztek különös értéket, ame­lyek többnyire egy-egy aktuális irodalmi kérdésbe kapcsolódtak bele. Arany János és Tompa Mihály centennáriumát is méltó kegyelettel ülte meg a tár­saság , s azután elkövetkezett a világfelfordulás korszaka, amely a Petőfi-Társaság fölött sem múlt el nyomtalanul Viharok dúltak a társaság kebelében is s Herczeg Ferenc 1920-ban le is mondott az elnök­ségről, akinek utódjául Pekár Gyulát választották m­eg, aki azóta is, a régi hagyományok sínjein ve­zeti a társaságot, abban a tüzes magyar szellemben, aljiit Petőfi m­ivé kötelezővé tesz. . ... Emlékezzünk meg, amikor pár röpke pillantást vetünk a társaság ötven eszten­dejére, arról is, hogy a Petőfisták működésüket a vidékre is buzgón kiter­jesztették. Kezdettől fogva, kirándulásokat rendeztek, vándorgyűléseket tartottak a vidék nagyvárosaiban. Legnevezetesebb volt a fejérvári Petőfi-szobornál tar­tott ünnepség. Az emlékmű létesítésére is a Petőfi-t­ársaság egyik ülésén hangzott el az indítvány. Az ünnepet, 1899 július 31-én, a költő martyi­ halála öt­venedik évfordulóján, a­ segesvári csatatéren tartot­ták meg. Gyönyörű ünnep volt: összegyűlt az egész székelység, s a sokaságnak a nagy rabonban. Ugrón Gábor mondott gyújtó beszédet Jókai Apoteozisát pedig E. Kovács Gyula, a kitűnő színművész sza­valta — s szavalás közben, ott a forró napsütésben, egyszerre holtan rogyott össze. — Onnan csókolta föl maga mellé az égbe láng­lelke sugarával Petőfi, — énekelte róla Endrődi Sándor. Ugyancsak a Petőfi-Ház létesítése, a nagy költő ereklyéinek összegyűjtése is a társaság érdeme. Eleinte a jó Szana Tamás, az­ első titkár lakásán őrizték az ereklyéket, majd 190­1-ben Ferenczi Zoltán tett erre nézve határozott indítványt. Meg is sze­rezték Feszty Árpádnak, a kiváló festőművésznek, Jókai vejének Bajza-utcai házát, berendezték abban a Petőfi- és Jókai-múzeumot, amelyet 1909-ben Her­czeg Ferenc elnöki beszéde után gróf Apponyi Albert­né nyitott meg. Megérte a Petőfi-ház felavatását az akkor 84 éves Sass Erzsébet, az az Erzsike, akivel Petőfi egykoron csillagot választott s akiről a négy­ökrös szekérről szóló versét írta ... ... De legkiemelkedőbb s legérdemesebb mozzanata volt a társaság történetének Petőfi centennáriumának megülése, amelyet a társaság igazán rendkívüli buz­galommal szervezett meg. Nemcsak a fővárosban rendezett ünnepeket, nemcsak a vidék ama városait járta sorba, amelyekhez Petőfi életének jelentősebb emlékei fűződnek, de gondoskodott arról, hogy a legnagyobb magyar költő géniuszának tiszteletére mindenütt a külföldön oltártüzet gyújtsanak. A kül­föld ünnepségei között kétségkívül legnagyobb hord­erővel bírt a párizsi Sorbonne ünnepe, amelyet Petőfi fordítója, Jean de Bonnefon tanár készített elő- s melyen a magyar kormány képviseletében Pekár Gyula vett részt. Rendkívül nehéz feladatot oldott meg sikeresen, ékesszólása hatalmával, amibe egész lelkét beleöntötte, s a lelkek megbékülésének útját egyengetve a nagy költő égisze alat­t. A tapsvihar után a Théatre Francaise művészei léptek a dobogóra és hódoltak a nagy költőnek, akinek katonái ma társa­ságuk félszázados ünnepét ülik. Nyilt levelek Pekár Gyulához, a Petőfi Társaság elnökéhez. " 1. Kedves Barátom! Abból az alkalomból kereslek fel tisztelgő so­raimmal, hogy a Petőfi Társaság — Jókai Mór ala­pítása — ötvenéves jubileumát ünnepli. Igyekszem ez ünnepléshez azáltal némi csekélységgel hozzájá­rulni, hogy a Petőfi—Jókai-ház számára felajánlom Jókai Mórnak a forradalom óta festett egyetlen is­mert olajfestményét, melyet eddig családunk őrzött. A festményt­ 1896-ban, a Milleneum évében készítette és azt ábrázolja, amint ő svábhegyi kertjéből egy Pest felett elvonuló zivatart szemlél. Örömmel válok most meg ettől az ereklyétől, abban a tudatban, hogy az méltó helyen lesz a Ti­kezetekben, őszinte barátsággal üdvözöl igaz híved, Budapest, 1926 december 30. Hegedűs Lóránt. 2. Budapest, 1927 január 4. Kedves Barátom! A Petőfi Társaság ötvenéves jubileuma alkal­mából küldöm Hozzád soraimat. Halhatatlan emlé­kű nagybátyánk által alapított Petőfi Társaság iránt azzal akarom­ leróni hálámat, hogy a Petőfi— Jókai-ház részére felajánlom a Jókai Mór által szer­kesztett „Hon"-nak nagy foliansba kötött 25 kötetét, mely az ő hírlapjának 25 évfolyamát tartalmazza. Ezzel egyidejűleg ajándékozom a Petőfi Társaság­nak édesanyámnak, Jókai Jolánnak nagy olajfest­ményét, hogy az a kép — a Petőfi-házban már gon­dozott és ,,Hegedűs Sándor családjának örök letét­jét" képező szobát ékesítse, mert hisz ő gyűjtötte össze az ott levő emlékeket — a nemzet részére! Őszinte barátsággal üdvözöl igaz híved, ifj. Hegedűs Sándor. Az új választási névjegyzék összeállítása. A belügyminiszter rendelete alapján néhány nap múlva az egész országban megkezdődnek az ország­gyűlési képviselőválasztók új névjegyzékének össze­állítására irányuló munkálatok. A rendelet szerint az összeírást úgynevezett összeíró biztosok végzik, a­kik kötelesek minden lakásban megjelenni és min­den ház kapualjában vagy lépcsőházában könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni az általuk az 1927— 29. évi névjegyzékbe felvett választók névsorát. Az összeírással kapcsolatban a Független Nem­zeti Demokratapárt felhívásban fordul a választókö­zönséghez. A felhívás ismerteti a választói jogosult­ság előfeltételeit, szó szerint közli a törvénynek ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, majd felszólítja mind­azokat, akiket a választói biztosok a választási név­jegyzékből kihagytak, hogy sérelmük orvoslása és a szükséges felszólamlások elkészítése céljából, okira­taikkal felszerelve jelentkezzenek bármelyik napon délután 6 és 8 óra között a Független Nemzeti De­mokrata Párt alábbi szervezeteiben: Budai választókerület: Belső krisztinavárosi és vári demokrata kör: I., Attila-utca 15. Kelenföld—lágymányosi polgári kör: I., Horthy Miklós urt 38. Krisztinavárosi de­mokrata kör: I-, Alkotsis-utca 7­0. Vízivárosi demokrata kör: II-, Margit-körút 40. Óbudai demokrata kör: III., Kul­csik­-utca 1. Északi választókerület: Lipótvárosi demokrata kör: V., Falk Miksa-utca 1. Központi demokrata kör: VI-, Te­réz körút 7. Erzsébetvárosi kör: VII., Pohány-utca 74. Er­zsébetvárosi demokrata kör: VII., Király-utca 65. X11. választókerületi demokrata kör: VII-, Rákóczi-út 18. XV. választókerületi demokrata kör: VII., Thököly-út 80. Déli választókerület: Belvárosi demokrata kör: IV., Kálvin-tér 2. Józsefvárosi központi demokrata kör: VII., Rákóc­zi-út 72. Józsefvárosi belső demokrata kör: VIII-, József-körút 12. Józsefvárosi nemzeti demokrata kör: VIII­Baross-utca 84. Belső ferencvárosi nemzeti demokraták tár­sasköre: IX., Kálvin-tér 2­ Ferencvárosi nemzeti demokrata kör: IX-, Mester-utca 1. XV. választókerületi demokrata kör: VII., Thököly-út 80. Kőbányai demokrata kör: Mázsa -utca 19. A választók összeírása január 8-án kezdődik és január 25-ig tart. Népszerű osztályunkban a félemelat^. A lezajlott karácsonyi vásárunk alkalmával í©«halmozódott a nam tilavah 3 és 4 méteres női ts férfiszövet, fJBOTrraíS vtlavini mosóké me maradék írus tusa elképie!hstatf@ínű­l olcsó árak msiSett e h›& 4-én mee9›ei›M«9*:(t. isár! I ASZ I O ES F kwSänferses női és Férfi d­ivatkeín«in Lruh .xa B<UDü?ESr, iV.t P3TÖFI SÁ.M20R-UTCA 14-1 f. (veit KsreiMhcrceg uüca) 1742$

Next