Pesti Hírlap, 1927. április (49. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
derűi annak. Hogy a szakszervezeteknek nem szabad a tagok egyenkénti ajánlkozása nélkül azokra politikai célokra fizetéseket kiróni, az épen olyan hatálytalan tilalom lesz, mint az ú. n. szolidaritási sztrájkok eltiltása, mert hát mi sem könnyebb, mint külön differenciákat fölidézni munkások és munkaadók között. Az új angol szakszervezeti törvényjavaslatnak egyetlen pontja van — amennyire részletei eddig ismeretesek —, mely gyakorlatilag is végrehajtható: a sztrájkőrségek és a munkások lakásukban való felkeresésének a Sztrájkfelügyelők által való tilalma. Sok célja ugyan enneknincs nagy tömegeket felölelő sztrájkok esetén, de ez mégis olyan intézkedés, mely ha kellő eréllyel alkalmaztatik, a helyzet enyhítésére, illetőleg elfajulásának és az olyakor szokásos terrornak megakadályozására alkalmas. Végeredményében ez az új angol törvényjavaslat — sajnos — nemcsak haladást nem jelent a szociálpolitikában, hanem visszafejlődést. Az adott helyzetben azonban érthető, mert a társadalom védekezésre, az állami rend biztosításra szorul. Ez pedig — szociálpolitika ide, szociálpolitika oda — elemi kötelesség. A létfen tartás ösztöne parancsolja a polgári alapokon felépült államoknak. Ez a reákényszerített harcoknak természetes folyománya. Mint jelenség legkevésbbé sem örvendetes, mint következmény azonban szükségszerű. A szociáldemokrata alapon szervezett munkásságinak legkevésbbé érdeke az ilyen, helyzetek teremtése. Az életfelfogások és világnézetek különbözőségéből ez nem okvetlenül következik. Ma és még nagyon-nagyon soká elkerülhetők az oly mérvű összeütközések, melyeknek következményei képen a polgári társadalomnak védelmi eszközökre van szüksége. Persze, ehhezjózan mérsékletre van szükség. Bizalmatlansági indítvány a cseh kormány ellen. Prága, márc. 31. A német szociáldemokrata képviselők ma elhatározták, hogy a katonák választójogáról szóló törvényjavaslat miatt bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen és felkérik a többi ellenzéki pártot, hogy ehhez az indítványhoz csatlakozzanak. / A magyar-cseh szerződés végleges szövegét Budapesten állapítják meg. Prága, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Mivel a csehl-magyar kereskedelmi szerződés szövege néhány olyan pontot tartalmaz, amelynek értelmezése körül félreértések támadhatnak, a jövő héten Budapesten még egy konferenciát tartanak, amelyek a szerződés szövegét véglegesen megállapítják, gyorsan mellette termett. A fekete ló zablásáról sűrű fehér hab hullott a földre. Bámulatos ügyességgel, hosszú küzdelem után végre egyszer sikerült Ahmetnek hirtelen a leány mögé kerülni; két karjával átfogta a leány derekát és egy hosszú, erős csókot nyomott az ajakára. — Ahi, all, ah!... — ujjongott lelkesen a tömeg. A fiatal leány és Admnet gyors vágtatással, egyenesen Kondorov tábornok elé lovagoltak. A tábornok intett ,Juldasev és Izmailetdinov felé. A győző és legyőzött a küzdelem hevétől égő, örömtől ragyogó arccal járultak az előkelő aggastyán elé, hogy a kitűzött jutalmat átvegyék. A tömeg a sátrak és tüzek felé igyekezve szétoszlott. A nagy térség üres lett. Csak az európaiak csoportja maradt együtt. Anitskov Fannihoz lovagolt. — Nos, Feodossia Nikolajevna, tetszett önnek a kirgiz lóverseny és lovasjáték? — Oh igen, különösen ez a lány ... ..a farkas" elragadóan bájos volt. — Mit gondol, ne próbálnánk meg mi ketten is ezt? Gyerekes pajkosság csillogott Anitskov szemében s a választ megérthette Fanni mosolygó arcából. — Nos, Fanni Nikolajevna, — ugratta a lányt a tábornok — kezdje meg, én leszek első üldözője. — Kegyelmes uram, — szólt közbe Pervukhin — csak hajszolja a farkast először a fiatalság, azután fogjunk hozzá ,mi és győzzük le. Fanni körülnézett. Mindenki mosolyogva nézett rá. — Tényleg, Fanni nagyszerűen megállná a helyét, — mondta Pervukhinné. — Csak arra az egyre kérem, hogy ne üssön az arcomba! — mondá Anitskov és vagy háromszáz lépést előre vágtatott, hogy onnan támadja meg a „farkast". Fanni nem bírta tovább. Ébredő nőiességén felülkerekedett kérkedő elbizakodottsága és örült vágtatással a tér közepére lovagolt. Amint a kirgizek észrevették, hogy új játék kezdődik, megint összeverődtek. Ápolt, sötétbarna Axai lova hátán Fanni pompásan ült és ahogyan végiggaloppozott a mezőn, ahogy lovát kormányozta, a kirgizek kíváncsisága nyomban felébredt, izgatottan figyeltek és hamarosan már fogadásokat kötöttek, hogy melyik ügyesebb „farkas", — az orosz vagy a kirgiz. A győztes kirgiz pár is megállt, hogy az orosz leányt megbámulják. Anitskov első támadása nem sikerült, fiatal inas Almanzorja nem ügyelt eléggé a gazdájára és elszáguldott Fanni mellett. — Telivér nem jó erre a játékra, — mondta Kondorov tábornok. — Könnyű, ügyes ló kellehez, ezt nyomban látni. Na tessék, már meg is kapta a magáét, — kiáltott fel. Fanni korbácsa fütyülve suhogott Anitskov hátán. Anitskov ezzel elvesztette a játszmát és őt az ezred segédtisztje váltotta le, csodás szép hollófekete kancáján. Érthetetlen féltékenységgel és izgalommal szívében figyelte Iván Pavlovics a játék váltakozó képeit. A hadsegéd kancája a lovasa térdének legenyhébb nyomására és a legkisebb zablamozdulatra is rögtön engedelmeskedett és a legveszélyesebb helyzeteket páratlan ügyességgel kerülte ki, kecsesen hajolt hol jobbra, hol balra, megtorpant, hátraugrott. Fanni párszor már nagyon közel volt ahhoz, hogy megadja magát. Arca égett, szemei szikráztak, de azért minden idegszálával éberen figyelt. Az első pár, a kirgiz lányka meg a csinos kirgiz legény színes és vidám megjelenésükkel, vad és merész fordulataikkal pompás látványt nyújtottak, igaz, ezek azonban még szebbek voltak, minden mozdulatuk plasztikus, minden összecsapásuk csupa szépség és izgalom. A hadsegéd párszor már nagyon közel volt ahhoz, hogy Fannit átkarolja és megcsókolja; s ilyenkor Iván Pavlovicsnak görcsösen öszehúzódott és hevesebben dobogott a szive . . . és csaknem gyűlölte legjobb barátját, a szép hadsegédet. — Ah, ez gyönyörű tüneményes! Nézze csak, Pavel Pavlovics, — fordult a tábornokhoz Pervukhinné, miközben lovaglókeztyüs kis kezével idegesen rángatta a kantárszárat. — Mit gondol, legyőzi a kis Fannit? . . ..Ali! (Folytatjuk.) ULi gy.PEST! HÍRLAP 1927 április 1. péntek. Gróf Klebelsberg Kuno Milanóban. „Trianonban sok mindent elvehettek Magyarországtól, de nem foszthatták meg kultúrájától." Milano, márc. 31. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter szerdán délelőtt gróf Durini di Monza, budapesti olasz követ és Pézel Tibor milanói magyar konzul kíséretében automobilon Monzába ment, ahol megtekintette a nemzetközi iparművészeti kiállítást. A kiállítás bejáratánál a kiállítás bizottsága és a polgármester fogadta. Marangoni kiállítási igazgató meleg szavakban üdvözölte a minisztert. A társaság különösen a kiállítás magyar termeiben időzött huzamosabb ideig. Délben a budapesti követ bátyja, Luigi Durini di Monza, látta vendégül ebédre a minisztert. Az ebédre számos arisztokrata is hivatalos volt. Este Milanóban, a Scala-színházon gróf Klebelsberg tiszeletére díszelőadás volt. Toscanini vezénylésével a Lamermori Lucia került színre kitűnő előadásban. Az az előadás, amelyet gróf Klebelsberg a Circolo Filologico-ban tartott, rendkívül ünnepéles keretek között folyt le. A termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban ott voltak Belloni volt miniszter, podeszta, a milánói szenátorok, az egyetem rektora, a város prefektusa, továbbá Fabri tartományi elnök, Fabani törvényszéki elnök, Galiati Monsignore, az Ambrosiana igazgatója, az egyetem tanári kara és a város szine-java. A szónoki emelvény mögött fascista diszőrség állott. A falakat az olasz és a magyar zászlók diszitették. A közönség lelkes tapssal köszöntötte megérkezésekor gróf Klebelsberg Kunót. Mangiagatti szenátor beszédében idézte Petőfit s megemlékezett az aradi vértanukról, majd meleg hangon üdvözölte Klebelsberget, utalva azokra a kapcsolatokra, amelyek a múltban a két országot egymáshoz fűzték. Gróf Klebelsberg Kunó előadását rendkívül nagy figyelemmel hallgatták meg. A beszédet gyakran szakította félbe a tetszés zaja. Amikor befejezésül gróf Klebelsberg Kunó emelt hangon hirdette, hogy Trianonban sok mindent elvehettek Magyarországtól, de nem foszthatták meg kultúrájától, tüntető tapsvihar csattant fel. Az előadással a milánói lapok igen részletesen foglalkoznak és teljes megértéssel méltatják azt a munkát, amelyet gróf Klebelsberg Kunó Olaszország és Magyarország kulturális kapcsolatainak kiépítése érdekében kezdeményezett. Milánó, márc. 31. Gróf Klebelsberg Kunó abban a táviratban, amelyet a Popolo d'Italia szerkesztőségében a csütörtökre virradó éjszakán tett látogatása alkalmával Mussolini miniszterelnökhöz intézett, kijelenti, hogy mielőtt elhagyja Olaszországot, a maga és a magyar nemzet nevében meleg üdvözletét és a hála kifejezését tolmácsolja arról az íróasztalról, abból a szobából, ahonnan az új Itália megteremtője sasröptére elindult. Csütörtök délelőtt a milanói magyarok Hann főkonzulnak, a Magyar Egyesület elnökének és dr. Gallia alelnöknek veztésével búcsútisztelgésen jelentek meg a miniszternél. Gróf Klebelsberg déli 12 órakor feleségével és Sváb Gyula államtitkárral, dr. Haász Aladár miniszteri osztálytanácsos és Gerevich Tibor egyetemi tanár kíséretében automobilon Comóba utazott. A minisztert elkísérte Merangoni, a monzai kiállítás igazgatója is. Comóban a miniszter és kísérete megtekinti Ravasi művészi selyemgyárát, ebéd után automobilon folytatja útját Chiassóba, onnan pedig Svájcba, Kínában terjed a forradalmi mozgalom. Az angol-japán-amerikai tárgyalások. — Anglia még mindig hajlandó megegyezni a kantoni kormánnyal. London, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A londoni diplomáciai köröket az utóbbi időben jóformán csak a fenyegetővé vált kínai események foglalkoztatják. A London, Tokió és Washington között folytatott tárgyalások hivatalos nyilatkozat szerint elvi megállapodással végződtek. A Londonba érkezett legújabb jelentések szerint a forradalmi mozgalom Mandzsúriára is átterjedt és a külföldiek már hozzáfogtak Malaien kiürítéséhez. Cse-Kiangban tovább tartanak a fosztogatások s az ottlakó angolok Sanghaiba menekültek. London, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hivatalos helyen megerősítik, hogy a nankingi események alkalmával kárt szenvedett hatalmak kártérítést követelnek a kantoni kormánytól, a Nankingban elesettek hozzátartozói részére. A sanghaji idegen telepekről az angolok csak a többi fia——•——— Ili IIIIIIIWMWI talmakkal közösen hajlandók tárgyalni. Anglia még a mostani helyzetben is hajlandó a megegyezést elősegíteni azzal, hogy a kantoni kormány jogosult igényeit elismeri. London, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Nankingban a helyzet továbbra is feszült. Sanghaiban a munkások körében nagy a nyugtalanság Fegyveres csőcseléknk több ízben kísérletet tett a francia telep megtámadására. Az idegenellenes hangulat miatt az amerikai kormány elhatározta, hogy a misszionáriusokat is visszarendeli Kínából. Párizs, márc. 31. (Havas.) A külügyminiszter 9 óra 21 perckor (francia idő szerint) kelt táviratot kapott Sanghaiból, amely szerint az angolok és amerikaiak utasítást kaptak, hogy a Jang-Cse-Kiang felső völgyét ürítsék ki. A távirat nem tesz említést a sanghaji francia, koncessziós területen állítólag történt incidensekről, frazire tengernagy éjszaka érkezett távirata azt jelenti, hogy Sanghajban a francia koncessziós területen a helyzet nyugodt. — A felvidéki magyar keresztényszocialisták ülése. Léva, márc. 31. Az országos magyar keresztényszocialista párt vezetősége tegnap ülést tartott, amelyen dr. Szüllő Géza országos pártelnök a többi között ezeket mondotta: " A cseh állam csak fegyverek erejére támaszkodva akarja a nemzetiségek között nem a békét, hanem azt a csendet megteremteni, amely csak látszólagos csend, az elnyomott indulatok hangtalansága csupán. Ebben a kormányzatban részt vesznek a tótok közül a néppártiak és a magyarok közül támogatják pozícióját a magyar nemzeti párt, de ebben a kormányzatban és ennek az államnak életében őszintén nem vesznek részt sem a tótok, sem a magyarok. Bennünk, keresztényszocialistákban levő politikai erudícióban találhatja meg legerősebb barátját és szövetségesét a tótság és ez az oka annak, hogy ma itt is mi pártunk tót osztálya újult erővel kibontja a Hlinkáék által begöngyölt autonómia-lobogót. fiz Mhrei*"tt®y foglalkoztatta ismét az osztrák nemzetgyűlést. Bécs, márc. 31. Alker volt pénzügyminiszter bécsi, illetve ausztriai tartózkodásának ügye foglalkoztatta ma a nemzetgyűlés plénumát. Az ügyet szociáldemokrata oldalról hozták szóba a kincstári jegyekről szóló törvény tárgyalása soránn. Seipel szövetségi kancellár nyomban válaszolt a felszólalásra és közölte, hogy dr. Ahrer Bécsbe megérkezve látogatást tett fiára.. Amikor a szövetségi kancellár megkérdezte, vájjon nem akar-e Ahrer megfelelően fellépni e szemrehányások és gyanúsítások ellen, Ahrer azt, válaszolta, hogy e pillanatban ezt nem teheti meg. Fzt csupán per útján tehetné meg, ami azonban az idő rövidsége miatt nem áll módjában, mert sürgősen vissza kell térnie Amerikába.