Pesti Hírlap, 1927. április (49. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
4 Tavaszi tárlat a Műcsarnokban (Első közlemény.) A múlt héten megnyílt „Tavaszi szalon" (a Nemzeti Szalonban) egy csöppet sem tévesztendő öszsze a Műcsarnok nagy tavaszi tárlatával. Amott iskolás fiatalok, itt a magyar képzőművészet komoly szereplői szólalnak meg. A tavaszi tárlat régente legfőbb művészi eseménye volt a fővárosnak. Ünnepélyes megnyitása divatszemlének is beillett. Ma: legfőképen életszükséglet. A magyar művészsereg annyira megszaporodott, hogy minden legkisebb alkalmat megragad a szereplésre. És a Műcsarnok nagy tárlatai a nagyvásárt pótolják. Régebben csak egy seregben csoportosultak művészeink. Azután egy-két szecesszió vált ki belőlük. Ma anynyiféle „társaság"-ra és csoportra oszlottak szét, hogy számontartani se tudjuk. És a legszomorúbb ebben az, hogy nem a különféle művészi irányok szerint tagozódtak szét, hanem a gyakoribb szereplés üzleti háttere ragaszt össze különféle csoportokat. Ha pedig „új irány"-ról van szó, gondoljunk csak a „hut"-ra és égnek áll a hajunk szála. Képzőművészetünkben tehát ma az a helyzet, hogy művészeink körében majdnem olyan tülekedés folyik, mint a football-pályákon. A Műcsarnoknak pl. 13 kiállítási terme van és legutóbb már 12 elismert művészcsoport kért külön kiállítási termet a szereplői számára. Ezek közt olyan csoport, mint a „Magyar Képzőművészek Egyesülete", melynek egymagában majdnem kétszáz tagja van. Mi itt tehát a legsürgősebb teendő? Vagy agyon kell ütni minden második piktort, szobrászt és építészt, vagy ki kell bővíteni a Műcsarnokot, melynek erre a célra már kész tervei vannak. Az Aréna út felöl két ,kisebb szobrászati udvar, hat kiállítási teremmel szegélyezve, pompásan egészítené ki a mai csarnokot. A Műcsarnok már a székesfővárosé. És ha ez kiszámíthatatlan milliárdokat szór el a Széchenyifürdő kibővítése, mennyivel olcsóbban segíthetne művészeinken egy ilyen pótépítkezéssel, mely alig egy-két milliárdba kerülne. A most megnyíló tavaszi tárlatnak ez a legkomolyabb perspektívája. Kérjük a főváros vezetőit, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel is. * A tavaszi tárlaton ezúttal nyolc művészi csoport 756 műtárggyal szerepel. Erőteljesen lépett föl szobrászatunk is, úgyhogy a tárlat látnivalókban igen gazdag. A tárlat megérdemli, hogy két részletben ismertessük. I. A Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Szinyei-Merse Társaság, a „Kéve" és a Paál László Társaság festészeti művei. A két első nagyterem és a két oldalterem az Egyesületé. Reklámmal ez a csoport sohasem dolgozott. A nagyközönség alig tudja létezését. Pedig vérbeli magyarság és komoly alkotás dolgában ez amagyar képzőművészet gerince. Az ifjú nemzedék igazi értékei is inkább ide húznak. Annál szomorúbb, hogy ezt a csoportot a kultuszminiszteri ügyosztály legjobban negligálja. Hivatalosan alig vesznek tudomást róla, Legi úton az óceánon keresztül. Az óceánfeletti legiturák száma egyre gyarapodik, ami ékesen szóló bizonyítéka a repülőgéptechnika rohamos fejlődésének. Legutóbb — március 17-én és 18-án — Sarmento de Beires portugál aviatikusnak sikerült az óceánt átrepülnie. Afrika nyugati partjáról indult el két, 450 lóerejű Lorraine—Dietrich-motorral felszerelt Dornier-„Wal"hydroplánjával s egyhuzamban tette meg az utat a Délamerika keleti partja előtt levő Fernando—Woronka szigetig. Képünk de P-Mrccovisiatust mutatja be repülőg5...n. Talán maga a kultuszminiszter sem tudja, hogy számban és magyar érzésben ez a legerősebb művészcsoport, melynek kellő szerepet se a képzőművészeti tanácsban, se a nemzetközi tárlatok rendezésénél nem adnak. Ott szerepel mindjárt Karlovszky Bertalan. Díszmagyaros Rudnyánszky-portraitja mellett a saját képmása és egy pompás női feje illusztrálja kivételes tehetségét, mely az arcformák páratlanul hű megrajzolásában kulminál. Ugyanitt látunk kitűnő arcképeket Sárkány Gyulától, Márton Ferenc művészi ceruzarajz-portraitját Merész Gyuláné Coreth Erzsébet grófnőről, Endrey Sándor csodálatosan élethű arcképét Czajlik borkereskedőről (és két szép női fejét), Tury Gyula finom női arcképeit (közte idősebb Vastagh Györgyné finom fejét), Neogrády Lászlónak édesanyjáról meleg művészi szeretettel festett portraitját, Márk Lajos női képmását, Kukán Gézától egy díszmagyaros férfit és egy öreg juhász pompás fejét, Kunwald Cézártól Brentano amerikai követ és neje arcképeit, Nagy Vilmos, Szabó Dezső, Englerth Emil, Hosszú Márton finom fejeit, Bacó István jó férfiképmását, dr. Szokol Willibaldtól De Gracia Real vicomte díszruhás alakját. Szép aktokkal szerepel: Kukán Géza (a ,,Merengő"), Michalovits Miklós („fekvő akt"), Szánthó Mária („Ifjúság"), Fass Ferencné („Női akt"), Kövér Gyula („Rajongók" című hármas akt-kompozíció); egy nagyobb kompozíciót látunk Kunfy Lajostól, mely „Az anya" címen három részletben ábrázolja a bölcsőtől a sírig az anyaság szerepét. A triptichon legszebb része középen a család és legértékesebb rajta a szép magyar típusok. Az anyaságot festi Nádler Róbert is „Még alszik" című szép genre témáján. Kompozícióban figyelemre méltó két kisebb biblikus vászon is, az egyik Nagy Zsiga ,,Golgothá"-ja, a másik Mihalovitstól „Krisztus levétele a keresztről". Genre-kompozícióban igen finom Komáromi Kacz Endre „Uzsonná"-ja, élénk a Lengyel-Reinfuss Ede „Lóvásár"-a és lovas kuruc vitéze, Károly Andor „Nagyvásár"-ja, Muzsinszky Nagy Endre „Bucsu"ja, izzóan magyaros Juszkó Béla „Répahordás"-a, Eölvedy Gochal Józseftől az „Elbusult legény", Pállya Celesztintől „Megbokrosodott lovak", Gaál Ferenc „Öreg paraszt"-ja, Borzássy Béla „Vasárnap délután"-ja, Páll Hugó kis „Libapásztor"-a. Táj- és csendéletképekben igen gazdag ez a csoport. Bosznay István finom alkonyatai, Nádler élénk strandfürdője, Kárpáthy Jenő nagy tátrai tája, Csolnky Dénes öt költői finomságú impressziója, Kemény Nándor igaz téli tája, Makoldy József finom budaörsi részlete, Gy. Takách Béla szép akvarell tájai, Gimes Laajos, Pádly Aladár, Szabó Dezső, ifj. Radnai Rezső, Berkes Antal, Gulyás Sándor, Kiss Kálmán, Sárdy Brutus, Tury Gyula, Pörge Gergely, Horváth Béla finom tájhangulatai, a csendéletben Romek Árpád mesteri vásznai (közte a „Gyümölcsök" és a „Fogoly"), Szentgyörgyi Gyenes Lajos „Zöld symphoniá"-ja és színes interieurje, Vitéz Mátyás kitűnő oltárképe, a legfeltűnőbbek. Különálló, igen szép kollekcióval szerepel itt Czencz János, aki 30 művét állította ki, mesteri figurális és tájstúdiumokat. Köztük a finom „Fatime", az „Alvó nő", az „Olvasó leány" és a régi gázgyárról festett érdekes vázlatok. A Szinyei-Merse Társaság a harmadik nagyteremben szerepel 11 festővel (a szobrászokat külön ismertetjük). Vezérük, Csók István, „Honni soit qui mal y pense" címen egy heverő leányaktot állított ki. A cím nagyon szellemes (sőt az új erkölcsrendészet óta aktuális is). A megfestés viszont Csók finom tónusait hirdeti teljes értékükben. Egy másik női aktot Zádor Istvántól látunk „Kék nyakékes nő" címen. Az a művészi érettség jellemzi, mely Zádor minden művét, akár grafikáról, akár interieurról vagy képmásról van szó. Mesteri képmásokat látunk Szüle Pétertől, két idősebb úrhölgy és egy pápai kamarás színes, kitűnő portraitját. Rippl-Rónai József lágy pasztell női fejei, Kandó László erőteljes Zsilinszky-arcképe, Szőnyi István „Anyaság"-a, Hermán Lipót kompozíció-terve, Glatz Oszkártól a „Gyöngyfüzér", Vidovszky Béla olasz tája a feltűnőbb darabok. A Paál László Társaság termében 10 festő szerepel. Vezérük Vesztróczy Manó néhány kisebb tájképpel, Feszty Masa három portrait-fejjel (legjobb az önarcképe), Biró József két friss képmással válik ki. Jeges Ernőt legjobban a „Krisztus sírbatétele" c. kompozíciója, Belányi Viktort a „Szerelem" c. krétarajza képviseli eléggé modern szellemben. Még Gara Arnold, Lakatos Artúr és Szigeti Jenő táj- és virágtanulmányai és Csizik Gyula régi rajzmesteri finomságai előtt állunk meg. A „"Kéve"-egyesület 13 festővel szerepel. Vezérük Szablya-Fridehaus Ferenc női képmással, a felesége Lohwag Ernesztin ismert kiváló miniatűre arcképeivel jelent meg. Benkhardt Ágost, a csoport kitűnő tájfestője, most „Játszadozó cigányleányok" címen egy akt-kompozíciót állított ki, szépen világító husszinekkel. Megerősödött Friml Géza, meghiggadt Haranglés Jenő is, aki tüzes temperamentumát most az állatpiktúrában foglalkoztatja. Conrád Gyula is grafika helyett városi látképeket fest, túl sok lilával. Rozgonyi Lászlótól szép fejet. Bánát-Sverákról komolyabb tanulmányokat látunk. Örvendetes jelenség, hogy a művészi megvadulás nyomai ezúttal alig jelentkeznek. (Kézdi.) PESTI HÍRLAP 1627. Április 1., péntek. Bonyodalmak egy szegedi szobor körül — erkölcsvédelmi alapon. Szeged város társadalma az elmúlt évben szoboremléket állított fel a szegedi közkórház tragikus körülmények között elhunyt igazgatófőorvosának, dr Boross Józsefnek emlékére, aki repülőgépkatasztrófa áldozata lett. Egy pilótatiszt társaságában repülőgépkirándulásra ment, célja az volt, hogy a repülés hatását tanulmányozza az emberi idegrendszerre. A gép légörvénybe került és lezuhant, mindkét utasa szörnyet halt. A kiváló sebész tragikus halála igen nagy részvétet keltett a városban; volt páciensei, kartársai mozgalmat indítottak, hogy a város társadalma méltó emlékművel örökítse meg az elhunyt igazgatófőorvos emlékét. A mozgalom élére igen előkelő szegedi urak állottak, megalakították a szoborbizottságot és a szobor elkészítésére Petri-Pick Lajos, a jónevű szegedi származású szobrászművész vállalkozott. Rövidesen be is mutatta a szoborterv modelljét, amelyet a bizottság egyhangúlag elfogadott és megbízta a művészt a szobor elkészítésével. Az emlékmű az elmúlt év nyarán készült el. A közkórháznak a Kossuth Lajos sugárút felé néző frontján állították fel és a Szegeden megtartott országos orvoskongresszus keretében leplezték le. Az emlékmű talapzatán fehér márványból készült nőalak van, a hozzáértők szerint gyönyörű művészi alkotás, talapzatában pedig Boross József domborművű arcmása. Közel egy esztendeje áll már ez a szobor a közkórház előtt zavartalanul, most azonban különös bonyodalmak központjába került. Az új erkölcsrendelet felgyújtotta Szegeden is az erkölcsvédelmi szenvedélyeket és itt erkölcstelennek találták a szobormű meztelen nőalakját. Jelentkeztek a felelőtlen elemek is és egy éjszaka piszokkal, sárral kenték be a márványszobrot. A kérdés most hivatalos útróa terelődött. A szeged-rókusi római katholikus egyházközség beadványt intézett a város tanácsához és a szeméremsértő szobor sürgős elhelyezését kérte azzal az indokolással, hogy a szobor, amely közvetlenül cu rókusi templom mellett áll, meztelenségével sérti a templomjáró hívek vallási érzületét. A város hatóságát ez a beadvány kínos helyzetbe hozta, mert hiszen a szobor ellen a szoborbizottság egyetlen tagjának sem volt kifogása, pedig ebben a bizottságban a legelőkelőbb szegedi urak foglaltak helyet. Petri Pick Lajos szegedi szobra: a fájdalom. A szobrot el akarják távolítani, mert ruhátlan nőt ábrázol. 4414 Timerocsokoláné