Pesti Hírlap, 1927. április (49. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-28 / 95. szám
18 — Elrendelték a bizonyítást a Roboz-fivérek érdekében írt röpirat ügyében. A múlt év szeptemberében egy röpiratot kezdtek terjeszteni a fővárosban „A Roboz fivérek negyedfélesztendős kálváriája" fő- és „Csak vádak vannak, bűncselekmény nincs" alcímmel. A röpiraton szerkesztőként Szende István neve állott. A röpirat szerint Roboz Béla és Roboz Imre ártatlanul raboskodnak és a bíróságok nem adnak nekik módot a bizonyításra, az ügyészség pedig nem híven idézte a vádiratban Robozék cikkeinek tartalmát, a mondatokat eredeti értelmükből kiforgatta és meghamisította és végül, hogy a Tábla is ártatlanul ítélkezett felettük. A röpiratot elkobozták, az ügyészség pedig az Ítélőtábla és a királyi ügyészség sérelmére elkövetett rágalmazás címén indított eljárást Szende István ellen. A büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa előtt szerdán a vádlott így védekezett: — Két ártatlan emberen akartam segíteni. A Tábla Ítéletében és a vádiratban a közszabadságok olyan súlyos megsértését láttam, hogy kötelességemnek éreztem a két Robot védelmére kelni. — Miért nem várta meg a Kúria ítéletét? — kérdezi az elnök. — Nem akartam a Kúria Ítéletének prejudikálni. — Nem is hiszem, hogy a maga írása befolyásolhatta volna a S Kúriát. Az nagyon magasan áll az ön írása felett. — Négy éven át a rágalmak hihetetlen tömegétszórták a Roboz fivérekre, fi a közvéleményben hangulatot akartam kelteni, hogy ők nem azok a lázadók, akiknek beállítják őket. — Hanem jó hazafiak, ugye?, akik jót akartak tenni hazájukkal, szépen lefestik itt is, ott is, ahol csak alkalom nyílik piszkolyák, alaptalan, gaz dolgokkal. Ezeket akarta maga védeni — hangzik az elnök szava. — A Kúria ítélete is bizonyítja, hogy ők nem követték el ezeket a dolgokat. Dr. Sebestyén Ernő védő a valódiság bizonyítására vonatkozóan terjesztett elő bizonyítást. Kérte a Roboz fivérek perére vonatkozó iratok beszerzését. Az iratokkal igazolni kívánja, hogy a Kúria nem azokban a bűntettekben mondotta ki bűnösöknek a Roboz fivéreket, mint amelyek címén az ügyészség vádat emelt ellenök és a Kúria a törvényszék és a Tábla ítéleteit megváltoztatva, cselekményeiket jóval enyhébben minősítette. A törvényszék a védő indítványának megfelelően elrendelte az iratok beszerzését és a tárgyalás folytatását május 11-re halasztotta. Az Anker Biztosító volt vezérigazgatójának keresetét a Tábla is elutasította. A Pesti Hírlap annak idején megírta, hogy Fejérváry Ervin kormányfőtanácsos, az Anker Általános Biztosító volt vezérigazgatója, egy kétezerdollár névértékű Új Lóversenytéri kötvény kiadása iránt keresetet indított az Anker Általános Biztosító ellen. Fejérváry a keresetben előadta, hogy a kötvényt letétbe helyezte a biztosító pénztáránál. Több lapu kihallgatása után a törvényszék a keresetet elutasította. Az Ítélőtábla most tárgyalta Fejérváry Ervin felebbezését. A Tábla helybenhagyta a törvényszék elutasító ítéletét, csatlakozva az elsőbíróságnak ahhoz a ténymegállapításához, hogy Fejérváry Ervin a követelt értékpapírokat a biztosítótól egy izben már megkapta. — 1.Egy felsőbíróság megkívánhat annyi tiszteletet, hogy előtte ilyen hangon ne érveljenek" — figyelmeztette a táblai tanácselnök Lengyel Zoltánt. Az Unghváry-hagyaték ügyének szerdai tárgyalásán az ügyvédek folytatták felszólalásaikat. Dr. Daróczi Mátyás és dr. Zimmerman Lajos ügyfeleik képviseletében a törvényszék ítéletének helybenhagyását kérték. A kiskorú örökösök árvaszékileg kirendelt ügygondnoka, dr. Bernolák Nándor részletesen kiterjeszkedett a sokmilliárdos hagyatéki per minden részletére. A jogi fejtegetések után azt igyekezett bizonyítani, hogy az osztályos egyezség, amely az árvák érdekeit sértette, nem jött szabályszerűen létre, azt tehát a Tábla semmisítse meg, mint ahogy a törvényszék is megsemmisítette. Dr. Lengyel Zoltán válaszolt azután Bernolák Nándornak és olyan élesen aposztrofálta ügyvédi működését, hogy az elnök ismételten rendreutasította. Bernolák Nándor többször magából kikelve közbekiáltott, hogy hazugság, amit Lengyel Zoltán róla állít. Végül dr. Bakóczy László táblai tanácselnök erélyes hangon figyelmeztette Lengyel Zoltánt, hogy tartózkodjék a gyanúsításoktól. Egy felsőbíróság megkívánhat annyi tiszteletet, — mondta Lengyelnek a tanácselnök, — hogy ilyen hangon az előtte folyó tárgyaláson ne érveljenek. A bíróság ugyanis minden befolyás és protekciótól mentesen a tiszta igazságot keresi. Ha mégegyszer ilyen hangot használ az ügyvéd úr, kénytelen leszek a szót megvonni és ügyfeleit más ügyvéd bejelentésére kötelezni. A tárgyalást különben csütörtökön folytatják. Tekintse meg kiállításunkat a tavaszi árumintavásáron Meinl Gyula m m 9m u •mm PESTI HIRLAP 1927 április 28 csütörtök. *I KÖZGAZDASÁG. Tejellátás a Balatonon. A trianoni hóhérmunka széttéphette Magyarországot, de a benne élő őserőt, amelynek köszönhetjük 1000 éves létünket, nem tudták elpusztítani. A magyar őserőnek köszönhetjük, hogy a Balatonunk, mely hosszú éveken keresztül csupán természeti szépségünk volt, újabban az őt megillető közgazdasági tényezővé kezd fejlődni. A balatonmenti építkezések, a balatoni utak kiépítése, csatornázás, vízvezeték létesítése és a többi fontos közgazdasági kérdés, melyeket a Balatoni Szövetség évtizedek óta a legerélyesebben szorgalmaz, kezdenek megvalósulni. Természetes, hogy a közgazdasági alkotások, melyek ma még a kezdet stádiumában vannak, a Balaton fürdőhelyeinek elhanyagolt képét egyszerre megváltoztatni nem tudják és nem tudjuk márólholnapra az évtizedes, sőt évszázados kultúrmunkával kiépített fürdőhelyekkel sem a versenyt felvenni. Azonban ez ma még nem is lehet célunk. Ma és előreláthatólag hosszú időn keresztül még meg kell elégednünk azzal, hogy egyelőre üdülni vágyó közönségünknek tudjunk olyan kellemes otthont nyújtani a Balatonon, ahol élvezni tudja a Balaton természeti szépségeit és higiénikus előnyeit. Ilyen egyszerű, kis jóakarattal megoldható, de következményeiben messze kiható kérdés: a Balatonnak tejjel való ellátása. Vitán felül áll, hogy a tiszta, megbízható tejjel való ellátás nemcsak a fürdőhelyeknek, de a legkisebb külvárosi háztartásoknak is legelső egészségügyi feltétele. Épen ezért szigorú kormányrendeletek és törvényes intézkedések igyekeznek odahatni, hogy a fogyasztó közönség mindenkor megbízható tejhez juthasson hozzá. A fővárosban és vidéki városaink némelyikében az utóbbi években e rendeleteknek a közigazgatási hatóság útján szigorú végrehajtását tapasztaljuk és a következetes szigorú végrehajtásnak eredménye az, hogy ezekben a városokban évről-évre mind kevesebb mennyiségű hamisított vagy szennyezett tej kerül forgalomba. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a balatoni fürdőhelyek nagy részében e rendeletek és törvényes intézkedések a kellő szigorra végrehajtva nem voltak és ezért e fürdőhelyeken sokkal megbízhatatlanabb tej került forgalomba, mint a fővárosban. Így sok esetben találkozunk a fürdőhelyeken felvizezett, hamisított tejjel, más esetekben a nyaraló közönség a tejkezelésnek a legelrettentőbb antihigienikus példájával találkozik: amikor nyitott edényekből az utcán, nyílt piacon, vagy boltajtó előtt mérik ki a tejet, amelybe kimérés közben az utca pora és különböző szennyeződés kerül bele, — vagy amikor az árusító ugyanazon kimérőkanálból — a tej jóságát bebizonyítandó — végigkóstoltatja a tejet a bizalmatlankodó vevőkkel. Képzeljük el, ily körülmények között a fertőző betegségeknek mennyi lehetősége fenyegeti az üdülést, vagy megerősödést kereső fürdőző közönséget. Ez anomáliákkal szemben a közigazgatási hatóságok ez ideig erélyesen nem igen léphettek fel, mert szigorú eljárásukkal esetleg veszélyeztették volna az egyes fürdőhelyekre szükséges tejbehozatal mennyiségét. E bajokon óhajtott segíteni a Balatoni Gazdák Szövetkezete, amidőn a hazánkban a legnagyobb tejvállalattal, a Központi Általános Tejcsarnokkal megállapodást létesített oly irányban, hogy a Balaton mentén létesített paszteurizáló telepek segítségével igyekszik biztosítani a balatonmenti higiénikus tejellátást. Ez az intézkedés azonban egymagában nem elegendő, mert a tejlhamisítás és tejszennyezés ellen nem nyújt kellő biztosítékot. Mivel azonban a fentiek szerint a fürdőhelyeken szükséges tejmennyiség most már biztosíttatott, a közigazgatási hatóságokat mi sem gátolhatja meg abban, hogy a megbízható tejellátás érdekében a legszigorúbb intézkedéseket léptessék életbe és e rendelkezések végrehajtása a legerélyesebben ellenőriztessék is. Az eddigi tapasztalatok alapján véleményem szerint a közigazgatási hatóságok által kiadandó rendeletekben, melyek a Balaton tejellátására vonatkoznak, a következő pontoknak kellene foglaltatniok: 1. Tiltassék el a tejnek utcán való kimérése. Nyilt piacokon csakis cégfelirattal biró zárt palackokban engedtessék meg a tej árusítása. 2. Azok az árusok és kereskedők, akik a kis- és nagy tejtermelőktől közvetlenül beszerzett tejek árusításával foglalkozni óhajtanak, köteleztessenek a 19.000/1925. Fm. számú rendelet értelmében iparigazolványt, illetve iparengedélyt váltani és a tejnek higiénikus kezelésére, hűtésére és pasztőrözésére megfelelő helyiségben berendezkedni. Kivételt csakis azokkal szabad tenni, akik valamely iparengedélyes tejvállalat (városi tejellátó üzem) bizományosaként az illető vállalat higiénikusan kezelt, pasztőrözött tejét leplombázott kannákból kimérve vagy zárt palackokban árusítják. 3. A szennyeződés és hamisítás szempontjából eltiltandó volna a tej- és tejtermékekkel való házalás. A házhoz szállítás csakis megrendelésre és kizárólag a tejvállalatok bizományosaként működő kereskedők és azoknak a termelőknek volna megengedve, akik kizárólag saját termelésű tejüket hozzák forgalomba. 4. A bizományosként működő kereskedők vagy árusok köteleztessenek, hogy csak pasztőrözött tejet hozhatnak forgalomba és üzlethelyiségük előtt olyan táblát kell elhelyezniük, mely jelzi, hogy mely vállalat tejét árusítják. Tartoznak ezen árusok és kereskedők, úgyszintén a saját termelésű tejüket forgalomba hozó termelők feltűnő helyen a tejnek mindenkori árát mindenki előtt láthatóan jelezni. 5. Tekintettel arra, hogy egyes vendéglősök, kávésok stb. a tejet, amit vásárolnak, lefölözik és a tejes kávét ebből a lefölözött tejből készítik, — a tejszint pedig külön megrendelésre szolgáltatják ki, — elrendelendő volna, hogy tejes kávét kizárólag csakis teljes tejből szabad kiszolgáltatni. 6. Mindennemű tej és tejtermék hamisítása az 1995. évi XXXVI t.-c. és ennek végrehajtási utasítása alapján a legszigorúbban büntetendő volna. A Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlésén kifejezésre jutott az az óhaj, hogy a legsürgősebben rendezendő kérdések megoldása végett a Balaton mentén az odavaló országgyűlési képviselők a közigazgatási hatóságok bevonásával értekezletet tartsanak erről a kérdésről. Véleményem szerint ez értekezletnek a tejellátás kérdésének helyes megoldásánál sürgősebb és fontosabb feladata nem volna, és ezért a fentieket az értekezlet résztvevőinek szives figyelmébe ajánlom. m. kir. gazd. főtanácsos. Kereskedelmi mérlegünk további rosszabbodása. Hivatalos kimutatás szerint márciusban 34,5 millió pengővel volt passzív. A passzivitást ebben a hónapban is a behozatal jelentős emelkedése okozta, ami részben összefügg azzal az investiciós tevékenységgel, mely az országban folyamatban van. Például a fabehozatal növekedése az építkezéssel van kapcsolatban. Ez a tétel 11,6 millió pengővel szerepel márciusban; olyan összeg, mellyel szemben a mi kivitelünknek nincs egy tétele, mely ellensúlyozná, mert az összes állatkivitelünk csak 7 millióval szerepel. Amíg a behozatali többlet átmeneti természetű és belső produktivitásunkat fokozza, addig nem veszedelmes, de jönni kell az időnek, hogy az egyensúly helyreálljon kereskedelmi forgalmunkban. A hivatalos közlés a következő: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország külkereskedelmi forgalma 1927 március havában a következőképen alakult: A márciusban behozott áruk értéke 97.9, a kivitt áruk értéke pedig 63.4 millió pengőt tett ki, a külkereskedelmi mérleg behozatali többlete tehát 34.5 millió pengő volt A folyó év január-március hónapjaiban a külkereskedelmi mérleg a behozatalnál 251.1, a kivitelnél pedig 176.2 millió pengővel, 74.9 millió pengő behozatali többlettel zárult. A múlt év január—március havában a behozatal 212.2, a kivitel 177.4 millió pengőt tett ki, a behozatali többlet tehát 34.8 millió pengő volt. A folyó évi január—márciusi behozatal értékének nagyobb mértékű emelkedését különösen a nyers és megmunkált fa, a gyapjúszövetek, a nyers és kikészített bőrök nagyobb behozatala idézte elő, de ezeken kívül más, jelentékeny számú árunál is kisebb-nagyobb emelkedés mutatkozott. Ezzel szemben a kivitel értéke ugyanolyan színvonalon mozgott, mint a múlt évben, bár belső összetételében nagy eltolódásokat mutat, amennyiben a vágóállatok, a disznózsír és szalonna, hús, liszt, tengeri és tojás csoportja nagy mértékben visszaesett, a leölt baromfi, rozs, lóhere és lucernamag, burgonya és más cikkek pedig emelkedtek. A tavalyi burgonyatermésből eddig 50.000 vagonnal exportált Magyarország. Angol kereskedők Palesztina,részére magyar vetőburgonyát vásárolnak. Az ősz kezdetén megindult meglehetős nagy burgonyakonjunktúra hatása még némiképen érezhető a burgonyapiacon. Noha már erősen a vége felé járunk a tavalyi termésű öreg burgonya készleteinek, a külföldi érdeklődés a magyar burgonya iránt még mindig élénk. Csehország, mely a múltkoriban újólag felemelte a beviteli kontingenst, legújabban ismét többszáz vágon burgonyát vásárolt a szabolcsi és dunántúli termelőknél. A kereskedők véleménye szerint a cseh burgonyavásárlások az idén olyan jól beváltak, hogy kilátás van az idei szezonban a meghosszabbítására, feltéve természetesen, ha az őszi szezonban az áraink továbbra is konveniálnának a cseh nagykereskedelemnek. A gazdák és nagykereskedők számítása szerint a múlt év szeptembere óta nem kevesebb, mint 50.000 vágon burgonyát vittek ki tőlünk a külföldre, dacára annak, hogy a múlt év burgonyatermése mennyiségileg jóval kisebb volt az előző évi termésnek. Amíg ugyanis az 1925-ik évben kerek számban 240.000 vagon burgonyánk termett, addig a rákövetkező 1926-ban már csak 181.000 vagont tett ki a burgonytermésünk. Ennek majdnem egyharmadát nélkülözhetjük, vagyis a hazai fogyasztás sérelme nélkül exportálhatjuk. A fentebb említett 50.000 vagonos kivitel leszámítása után külföldre eladható burgonyakészleteink most már nem igen lehetnek az országban. Érdemes megemlíteni, hogy ennek a félszázezer vagon burgonyának a kivitele egyes országok szerint így oszlott meg: Ausztria, Csehország, Görögország, Németország és kisebb mértékben Lengyelország. Legtöbbet kivitt tőlünk Ausztria és Görögország. A görög piac megszervezése nagyon jó hatással volt a hazai burgonyapiac alakulására. Érdemes megemlíteni, hogy a nagymennyiségű burgonyaexport után most megindult az érdeklődés a külföld részéről a magyar burgonyavetőmag iránt is. A napokban angol kereskedők jártak itt, akik Palesztina részére burgonyavetőgumót vásároltak. Eddig többszáz vagonról van szó, melyet elszállítanak tőlünk. A szakemberek szerint a magyar gazdák a vetésre alkalmas nemesített és garantált burgonyagumóból jelentős fölöslegekkel rendelkeznek és így a külföldi vásárlások nem esnek a hazai termelés rovására. A magyar földeken már mindenütt elvetették az idei burgonyát és amennyiben az időjárás kedvező lesz, a jövő hónap második felében maipiacra kerülhet a korai friss burgonya legelső szedésű termése. A A MÁV pályázatot hirdet 570 vágón kátrányolaj, továbbá különféle öblös szállítására, végül összegyűlt ócska anyagok és izzólámpák eladására.