Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-10 / 154. szám
14 ,iamai min im Törzs Jenő a választott bíróság előtt. Azokat a bonyodalmakat, amelyek Törzs Jenő szerződése körül keletkeztek, tulajdonképpen Lukács Pál idézte elő. Lukács ugyanis bejelentette a Vígszínháznak, hogy egyik hollywoodi filmgyárral szerződést kötött és így a jövő évadban nem állhat a Vígszínház rendelkezésére. A Vígszínháznak Lukács utódjáról kellett gondoskodnia és ezért kezdett tárgyalást Törzs Jenővel, aki a tárgyalások kezdetén még nem állapodott meg a Magyar Színházzal Időközben ez az utóbbi megállapodás írásos formában megtörtént, de a Vígszínház azt vitatta, hogy Törzzsel szóbelileg már korábban megállapodott és Törzsöt ez a szóbeli szerződés a Vígszínházhoz köti. Most már ilyen irányban folytatódtak a tárgyalások a két színház között és választott bíróság elé vitték Törzs szóbeli és írásos szerződése ügyét, mivel az egyezkedés nem sikerült. A választott bíróság szombaton délután ült egybe a Vígszínházban, a színigazgatók szövetsége hivatalos helyiségében. A választott bíróságban Kovács Marcell ny. kúriai bíró elnökölt tagjaiáltal:: Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója és dr. Jolitis Jenő a Magyar Színház igazgatója képviseletében Beöthy László és Szász János igazgatók, illetve Oday Árpád és Stella Gyula színészbírák. A jegyzőkönyvet dr. Molnár Dezső, a színészszövetség igazgatója vezette, megjelent, a két érdekelt igazgató, valamint Törzs Jenő is, továbbá dr. Erdő Mór a felperes, ir. Schöngut Emil ügyvéd az alperes jogi képviselőjeként. A Vígszínház igazgatóságának állásfoglalását a háromnegyed öt órakor megnyitott tárgyaláson dr. Brdő Mór terjesztette elő és kérte a választott bíróságot, hogy mondja ki érvényesnek azt a szóllemi megállapodást amelyet Roboz Imre kötött Törzs Jenővel. Az „alperes" képviseletében dr. Schöngut Emil ügyvéd elmondotta, hogy Törzs nem kötött végleges megállapodást Robozzal. A művész ugyanis nem egyezett bele abba, hogy opciót adjon az 1928—29-ik sziniévadra is és előzően még családjával akarta megbeszélni a vígszínházi szerződést. Roboz Imre, azt hangoztatta, hogy Törzs Jenővel végleges szerződést kötött. Törzs Jenő is fölszólalt. — Amikor Roboz Imre nekem kezet nyújtott szóbeli megállapodásunk megpecsételésére — mondotta —, én a kezét nem fogadtam el és az említett feltételekre hivatkoztam. Tanúképen kihallgatták dr. Molnár Dezsőt is, a többi tanúkihallgatásokat pedig mellőzték. Még a bíróság tagjai intéztek kérdéseket a felekhez, majd az ügyvédek terjesztették elő záróindítványukat. A bíróság visszavonult és háromnegyedórás tanácskozás után este hét órakor hirdette ki, hogy Törzs Jenő megesketését rendeli el vallomására, amit a járásbíróság foganatosít és majd az eskü kivétele után hozza meg végzését. Törzs Jenő esküjére alkalmasint nem kerül sor, mert azzal, hogy a választott biróság Törzsöt bocsátotta esküre, voltaképpen már elutasította a Vígszínház keresetét. mi immunét IPIIIHH"1—flf I II« —!•••« II1— in ••IIIIII IIIIII IMBIP II III II Színházak és mozik együttműködése. Amikor a mozik sorra kinyíltak Budapesten és mindjobban elszaporodtak, nagy volt az elkeseredés a színházak között. A mozik ugyanis rendkívül nagy reklámmal dolgoztak és bizony a legtöbb színigazgató a maga rossz üzleti eredményét a mozik rovására írta . . . Közben azonban a mozik olyannyira elszaporodtak, hogy már-már egymást falják föl. Hogy ezt a valamiképpen elkerüljék, vagy legalább is, hogy minél később történjék meg, az elmúlt szezon során a reklámozást szorították szűkebb korlátok közé . . . Most már az történt, hogy pár nappal ezelőtt a pesti mozisoknak egyik főemberéhez statisztikát juttatott el valaki. A statisztika kimutatja, hogy mit spóroltak meg az idén a mozisok, de ugyanakkor szembeállítja azt a tételt, amivel a mozik jövedelme az idén csökkent. Az illető ezt a statisztikát bizalmasan kezeli, de azért nyilatkozatot máris tett róla. — A statisztika — mondta — szerintem olyan, mint a babona. Ki hisz benne, ki nem. Én például nem hisek. Elismerem, hogy a mozik amit az idén a vámon megspóroltak, a réven elvesztették. De legalább kevesebb az adósságunk, mert hogy reklámozás tényleges mínuszt jelent, míg bizonyos pénztári bevétel-elmaradás nem! Kijelentem, hogy ha ez a statisztika színtiszta valóság lenne, még akkor se térnénk át a jövő szezonban a korábbi évek vad reklámozására. Megvallom különben, hogy a mozik jövedelmének megcsappanását nem annyira a kevesebb reklámban, mint inkább abban látom, hogy a színházak siettek a lapok hasábjain elfoglalni azt a helyet, amit mi, mozik nem vettünk igénybe. Nem vette észre? A színházak az idén alig kommünikéztek, ellenben hirdettek, mintha mozik lennének. És pedig, el kell ismerni, eredménnyel. Az elmúlt szezonban nagy általánosságban a színházak rendkívül nagy eredményeket értek el, amit jórészt a mozirendszerű hirdetéseknek köszönhetnek. — Nem kevésbbé érdekes — folytatta informátorunk — az a statisztika, mely azt mutatja ki, hogy a színházak az idén, a moziknál 33 százalékkal vettek be többet, mint tavaly . . . Nem tagadom, hogy keresem az alkalmat, hogy kimutassam a színigazgató urak előtt: ez a 33 százalék nem fenékig tejfel. Hogy elérkezett az ideje a színházak és a mozik együttműködésének. Ma már a színház nem nézi le a mozit. Ma már joggal állítja a mozi, hogy egyenrangúnak érzi magát a színházzal. Egyenrangú kultúrtényező a színház és a mozi. Nincs hát abban semmi restelleni való, hogy ha azt fogom indítványozni, üljenek össze a színházak és mozik direktorai. Legyen egy közös egyesületük, amelyben megbeszéljék az összes függő kérdéseket, így a reklámozás ügyét is. — Már dolgozom ezen az idevágó tervezeten, amit, elárulhatom, legelőször ahhoz a pesti direktorhoz juttatok el, aki még nemrégiben a moziszakmának egyik nagy erőssége volt, de akinek vezetőszerepe a színházak között mindinkább kidomborodik. (Az angol sajtó elismerése Bartók Bélának.) Londonból jelentik: Az angol sajtó nagy figyelemmel kiséri a frankfurti zeneünnepélyt s egyhangúlag kiemeli, hogy az ünnepély fénypontja Bartók Béla zongorahangversenye volt, amelyet maga a szerző adott elő. A Daily Telegraph ezeket írja: Bartók Béla hírneve ma igen nagy; nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a modern zenei gondolat vezérének ismerik el, tehetsége felül áll miden kétségen. Hangszerét mesterien kezeli, ami legjobb bizonyítéka annak, hogy zenéje tulajdonképen a zongorában gyökerezik. Új mesterjáték és új összhang hirdetője, amely a zongorán érvényesül legjobban. — A Daily Mail ezeket írja: Londonban is meg kell hallgatni ezt a darabot, amelynek zenei vadsága mély benyomást tett. — A Times szerint Bartók játéka a gondolatokban gazdag szerző játéka. A mű lendületes, a körvonalak egyszerűek, a témák kitűnően érvényesülnek . (Új színház Győrött.) Győr város tanácsa a napokban dönt véglegesen az új színház építésének terve felett. Valószínű, hogy a közgyűlés megszavazza az új színház építését, és ebben az esetben Vágó László építész tervei szerint azonnal megkezdik a munkát. A terv szerint decemberre teljesen készen állana az új győri színház. * (Hevesi Sándor ünneplése az angol Pen-klubban.) Londonból jelentik: Hevesi Sándornak, a magyar Nemzeti Színház Londonban időző igazgatójának tiszteletére az angol Pen-klub John Galsworthy ülnöklésével lakomát adott, amelyen az angol drámaírók, szépírók és művészek nagy számban vettek részt. John Galsworthy a vendégre mondott felköszöntőjében a legnagyobb elismeréssel adózott a magyar színművészetnek. Legutóbb — mondotta — személyesen járt Budapesten. Mindaz, amit ott látott és tapasztalt, igazi lelkesedéssel töltötte el őt a magyar művelődés iránt. Különösen a magyar drámai művészet áll ott európai fokon. Az angolok büszke örömmel nézhetik azt a Shakespeare-kultuszt, amely Magyarországon virágzik. A felköszöntőre válaszolva Hevesi igazgató köszönetet mondott azért a megtiszteltetésért, amelyben őt részesítették és amelyet a magyar színházi világ megtiszteltetésének tekint. A magyar kultúra értékelése Magyarországra nézve annál fontosabb, miután a teljesen lefegyverzett ország kizárólag szellemi fegyvereinek fölényére van most utalva. Kelet és Nyugat küszöbén Magyarországnak sokszor jutott az a szerep, hogy bástyája legyen a nyugati művelődésnek a Kelet előretörésével szemben. Ezt a szerepét a legnagyobb önfeláldozással töltötte be, de kevés hálát tapasztalt érte. A Pen-klub eszményei egyben Magyarország eszményei, mert a kölcsönös megértés egyetlen útja, ha a nemzetek kulturális egyéniségének fentartása mellett megtalálják a szellemi együttműködés közös alapját. Ha a nemzetek szellemi téren valamikor megértik egymást, akkor remélni lehet, hogy meggyógyítják azokat a sebeket is, amelyeket a háború és az igazságtalan béke ütött Magyarország testén. Ezután báró Bubido-Zichy Iván londoni magyar követ szólalt fel, aki pohárköszöntőjében a magyar kulturvilág háláját tolmácsolta a Nyugatról jövő szellemi ösztönzésekért. A magyar Nemzeti Színház már gyermekkorától kezdve Shakespeare hagyományain nőtt nagyra. Shakespeare is, mint hőse, Lear király, gazdagon elárasztotta kincseivel leányát, a budapesti Nemzeti Színházat. De ő nem aratott hálátlanságot: a budapesti Nemzeti Színház hű leánya maradt, amely mindig megőrzi hálás szeretetét szellemi atyja iránt, valamint Shakespeare utódai, a modern angol drámaírók iránt. A nagy tetszéssel fogadott felköszöntők után a jelenlevők melegen éltették a magyar színművészetet. * (Szezon után, szezon előtt.) Megtörtént a színházak záporpróbája, amely akkor jelenti a szezonvég legbiztosabb tünetét, amikor az igazi egekből nem hull alá zápor, hacsak a kánikula tűzzápora nem. A jövő héten már csak két színháza lesz Budapestnek, az egyik a jobb-, másik a balparton, és ez- s zel megkezdődik a hivatalos színházi nyár. Szezon után és új szezon előtt, illik egy kissé visszatekintenünk az elmúlt színházi esztendőre, megkísérelve, hogy egyenlegéből következtetéseket vonjunk le a jövő esztendőre. Rögtön megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő, a javulás határozott tüneteit mutatja. A néhány év előtt oly élénk színházi konjunktúrát, két szezonon át a dekonjunktúra legsötétebb napjai követték. Az emberekben, ki tudja mitől, megrendült a hit a színház művészete iránt, olyannyira, hogy valóságos „theatrofóbiá"-nak, szinháziszonynak lehettünk megdöbbent tanúi. A színházak tanácstalanul állottak szemben ezzel a merőben újszerű jelenséggel, és ebben a tanácstalanságban ide-oda kapkodtak, minden színpadi hagyomány és minden művészet rovására, a közönség kegyét keresve mindenáron. És a közönség, minél jobban bókolt előtte a színházi politika, annál távolabbra húzódott a színházaktól. És amikor a helyzet már-már tarthatatlanná vált, jött az idei szezon új légáramlata, amely, ha korántsem jelenti még azt, mintha a színházi szezon hajója újból dagadó vitorlákkal repülne a konjunktúra hullámain, mégis már bizonyos enyhítő fuvallatot jelent a katasztrofális szélcsendben. Voltak az idén nagy sikerek, nagy bukások minden színházban, de kéthárom éve viszont majdnem csak bukások voltak. A Vígszínház, előző kedvezőtlenebb szezonja után, kilenc darabbal úszta meg, igen kedvező starttal, az esztendőt. A Magyar Színháznak nagy sikerei voltak, az előző szezonban tönkrement Belvárosi Színház, Beöthy László-al az élén, újra harcbavonult, és pedig kimondottan nagy sikerekkel. A Nemzeti Színháznak aránylag kielégítő szezonja volt, fellendült azonban a Kamara Színház népszerűsége, amelynek több nagy sikert hozott az elmúlt szezon. Éppígy az Operaház, amelynek rég nem volt olyan szerencsés mérlege, mint a mostani, a Városi Színház pedig szintén nem panaszkodhatik, a Király Színház és a Fővárosi Operettszínház is sikereket könyvelhet el. Mármost, hogy ebből a végre valahára bekövetkezett „javuló tendenciákból, a jövő szezon fokozottabb javulására lehet-e következtetni, az egyelőre még merész prognózis volna. Minden azon múlik, hogy milyenek lesznek a bemutatott darabok, mert a közönségnek néhány esztendővel ezelőtt tapasztalt elhidegülése a színházak iránt, csak részben volt a pénzhiány eredménye. Jórészt a darabhiány, a jó darabok hiánya, majd pedig a túlságos sikerhajhászás volt a részvétlenség és közöny okozója. Egy bizonyos: ha a színházak igazgatóságai erős kézzel ragadják meg a végre valahára megindult hajó kormányát, eltalálva azt a szerencsés középutat, mely a túlságos irodalom Scyllája, másik részről viszont a túlságos sikerhajhászat Charybdise közt vezet, akkor a színház, úgyis mint művészet, úgyis mint üzlet, újból azzá válik, ami valaha volt: kultúrává a nemzet és virágzó vállalkozássá a színházi érdekeltségek szempontjából. * (Szerződtetés.) Jakab Irén operaénekesnőt, ki a Városi Színházban, valamint a Városi Színház együttesével Miskolcon is a közönség és sajtó teljes elismerése mellett mutatkozott be, a Városi Színház tagjai sorába szerződtette. JARDIN DE PARIS ! - TELEFON: 1. 388 31. Naponta TILDA ÉS LEÉ, cs 20 attrakció !! rí Kedd, csütörtök, szombat sárira reszel 5 éraítor. Ifj lll|iHlWWWIimillHHIil IIIIIIIIBIIIIill>i||IWIBIIIIIIIIilillli111 WIBIIIIlllllllli 'I PESTI HÍRLAP _ 1927. ftilfus ÍO., vasárnap. János bácsi színházat vette ma utoljára. A szezonvég színházi szenzációját, a Belvárosi Színház diadalmas sikerű nyári kabaréját e szezonban ma, vasárnap este játsszák utolszor Rózsahegyi Kálmán, Kabos Gyula, Honthy Hanna, Makay Margit, Gózon, Delly, Sugár és az egész remek együttes. A színház nyári szünete augusztus 13-ig tart, amikor e rendkívüli sikerű kabaréval nyílnak ismét a színház kapui a premier ragyogó szereposztásában. A Borcsa Amerikában 28—35-ik előadás-sorozata. FEDÁK SÁRI, Petheő Attila, Babochay Erzsi, Boross Géza és Berczy Gézával — minden este a Budai Színkörben. Pénztári telefon: T. 287—50. * (Tízezer ember látta eddig) a Schlesinger-fiú esete — Lefkovics Katóval, szenzációs sikerű pesti operettel. Oly nagy és jó híre van Feld Mátyás diadalmas és káprázatos fénnyel kiállított darabjának, hogy jövő heti előadásaira az ország minden részéből tömegesen jegyeznek elő jegyeket. Tomboló taps és tetszés kíséri minden este Somogyi Nusi, Latabár Árpád és Sarkadi Aladárnak minden képzeletét felülmúló hallatlanul mulatságos jeleneteit. E három nagyszerű művész több szenzációs tánc és énekszámát esténkint 7—8-szor is megismételteti!*" Természetesen e szenzációs sikerű újdonság a jövő hét minden estéjén is szinre kerül. Ma, vasárnap d. u. 1 órakor is, mérsékelt helyárakkal van műsoron. Ma, vasárnap délután és este 8 órakor a Schlesinger-fió esete Lefkovics Katóval kerül színre a Budapesti Színházban. A délutáni előadás minden látogatója a legszebb énekszövegeket tartalmazó emléklapot kapja. * (A Jardin de Paris) remek műsorában Tilda és Leó a világhírű táncosok még csak 8 napig lépnek fel. Ma, vasárnap délután RÓZSAHEGYI KÁLMÁN és MOLNÁR ARANKÁVAL a CIGÁNY kerül szinre a Budai Színkörben. A helyárak mérsékeltek. * (Magyar művészek külföldi szerződése.) A most lezajlott párizsi színházi kongresszus és vendégjátékok alkalmából több színház megbízásából Párizsban járt. Kun Imre, a „Koncert" hangversenyvállalat igazgatója, ki nemcsak a legérdekesebb színházi és hangversenyszámokat kötötte le Budapest számára a jövő szezonra, hanem sikerült több kiváló magyar művészt Párizsba, Olaszországba és Amerikába leszerződtetnie.