Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-09 / 179. szám

le Francia operette — magyar premier. A „Csókról-csókra" szerzőjének lesújtó kritikája a párizsi színházakról és dicsérő elismerése a magyar színpadokról. Párizs, augusztus. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt egy francia zenei folyóirat meg­kérdezte a francia zeneszerzőket, hogy mi a vélemé­nyük a francia operettről. Maurice Yvain, a Budapes­ten is nagy sikert aratott „Csókról-csókra" című operett szerzője a kérdésre ezt a kategórik­us feleletet adta: A francia operett m­eghalt. A kiváló francia zeneszerzőnek ez a rövid válasza természetesen nem elégítette ki a színházi köröket, részletesebb, kimerí­tőbb feleletet akartak Maurice Yvain-től, sőt tudni akarták azt is, mi az, ami annyira elkedvetlenítette, hogy a Párizsban elért nagy sikerei ellenére is új darabját nem Párizsban, hanem Budapesten fogják bemutatni. Egy előkelő irodalmi és művészeti folyóirat most fölkereste az Antibes-ben tartózkodó Maurice Yvain-t, ahol a kiváló francia zeneszerző új szerzeményén dol­gozik és aki a francia operettel kapcsolatban tett ki­jelentésében többi között a következőket mondotta: — Lecocq bájos operettjei ötven-hetven évesek már. Megöregedtek. A közönség ebből a fajtából már nem akar többet. A francia operett tehát meghalt. Meghalt, mert minden fejlődik. Konstatálni lehet ezt a fejlődést a szimphón­ákban is, érezni lehet az új világot Honneger ,,Pacifique''-jében is és igy tovább a zene minden fajtájában. Fejlődés mindenütt s ez alól nem vonhatják ki magukat a zeneszerzők sem, ízlések, érzések együtt változtak az élettel. — Amerikából megjött a jazz és ezzel a régi francia operettnek vége. A fox-trott helyettesítette a valcert. Nincs többé­vig özvegy! Maga Lehár is fox­trottal helyettesíti a kedves bécsi valcert. Messager szintén. A jazz megölte a francia operettet, amelyre különben nem is kíváncsiak már egyetlen országban sem. Nem kíváncsiak mindenekelőtt azért, mert a mostani francia operetteket idegen színpadokon el­játszani szinte lehetetlenség. Ami Párizsban tehát sikert ért el, az még nem biztos, hogy külföldön be­mutatható. Az operettek szövege a legtöbb esetben használhatatlan. Néha teljesen át kell írni ugyany­nyira, hogy az eredeti szövegből nem marad meg semmi és akkor ehhez az új szöveghez a régi muzsi­kát alkalmazni csak a zene rovására lehet. Végül Párizsban az a szokás, hogy az ember egy színész, vagy egy színésznő számára írja a szerepet s ennek a következménye aztán az, hogy darabot másutt, más szereplőkkel nem lehet sikerrel eljátszani. Ez is egyik oka a francia operett halálának. • — És ami az operett jövőjét illeti? — Én megkísérlek egy nemzetközi formulát. — Párizsban fogja megpróbálni? — Nem. Párizs engem elkedvetlenített. Az elsőbb­séget Budapestnek engedtem át, ahol engem biztat­tak, bátorítottak. Párizsban elkedvetlenítettek azok az illetéktelen személyek, akik máról-holnapra szín­házi direktorok lesznek és akik egyáltalán nem tö­rödnek semmivel, amikor egy darab bemutatásáról van szó. A szerzőnek nincs joga beleszólni a deko­rációba, nem válogathatja ki a kosztümöket, sőt még a táncosokat és­ a zenészeket sem. A legutóbbi operet­temnél, az Un­icon garcon-nál történt, hogy a táncos jelenetnél a rendező jónak látta a színpad közepére fölállítani egy ötméteres fát, amitől aztán táncolni természetesen nem lehetett. Ugyanebben a darabom­ban a kórust, amelynek énekével a vidéki esti han­gulatot akartam kifejezni, a legteljesebb nappali fénnyel világították meg az egész jelenet alatt. Bécs­ben, Berlinben, Budapesten a fényjáték mindig ál­landóan követi a darab cselekményét. — A legutóbbi darabom körül történt események tehát arra kényszerítettek, hogy elfogadjam a buda­pesti ajánlatot. Ugyanaz a színház hívott meg, amely a Pas sur la Bouche (Csókról-csókra) című darabo­mat mutatta be. Három hónappal ezelőtt voltam Bu­dapesten és még mindig darabom budapesti bemu­tatójának hatása alatt vagyok. Csak az elragadtatás hangján tudok megemlékezni a magyar szereplők­ről, a játékról, a rendezésről. — Új szerzeményem Harsányi Zsolt, az egyik legismertebb magyar színpadi szerző librettójára ké­szül. A zenét magyar szövegre szerzettem. A teljesen új formulájú operettnek bemutatója decemberben lesz Budapesten. Nagyszabású rendezés, óriási kó­rus, amelynek ez újfajta operettnél fontos szeren is jut, kiváló szereplők, kitűnő zenekar, gyönyörű dísz­let, tökéletes világítás! Ezt kértem és a budapesti színház minden kérésemet teljesítette. Maurice Yvain e nyilatkozat után zongorán el­játszott néhány darabot az új operettjéből. A francia újság az elragadtatás hangján ír Yvain újabb mu­zsikájáról, amit a világ összes fővárosait megelőzve Budapest fog először hallani. * (Magyar irodalmi és zeneművészeti előadások Franciaországban.) A liilei egyetem meghívására Térey Sándor a napokban előadást tartott Lillében és Calaisban, a magyar kulturális kérdésekről, a magyar irodalomról és zeneművészetről. Lillében főleg az újabb magyar irodalmat és kivált Ady Endre költészetét ismertette nagy sikerrel. Mme de Dracquart egyetemi tanár neje nyolc magyar verset jzavalt Térey fordításában, Jean de Misaine zene­szerző pedig Ady-dalokat énekelt. Még jelentősebb si­kert hozott a második előadás, amelyet az egyetem és Calais város védnöksége alatt a calaisi kultúr­palotában tartottak meg, körülbelül ezer főnyi kö­zönség jelenlétében. Ott voltak a városi tanács összes tagjai, a katonai és polgári hatóságok fejei, az egye­tem tanárai, a kereskedelmi kamara elnöke és még sokan mások. Az egyetem rektora nevében Guerlin de Guer tanár meleg beszédben üdvözölte, az előadót. Minden délutáni és sati elő­adásban a nagy augusztusi műsor. LADARO állathynotszer prolon­gálva. — Popescu-csoport a 7-szeres nyújtón. — Paul Sán­dor cirkuszburleszk. — The Ja­mitog japán udvari művészek. — The Red Stare indiai jelenet és még 13 szám. Kezdete d. u. 4, este 8 órakor. MÜJÉG MOZI. (A városimén tavon.) telefon: L 519—22. 23. AZ IRAM «Z/'.RVAS C5QDAJA Főszereplő: Elm­ar Hanson. SYD AZ AUTÓMUVÉSZ. PÖTYIKE SZÓRAKOZIK. Folyt, előadások. %8 és Sí 10. Szenf»dr.aft Budai Színkör (3.­­8) Budapesti (4. 8) Szerda Borcsa Amer. Schlesinger fiu Csütörtök Borcsa Amer. Schlesinger fiu Honlek Borcsa Amer. Schlesinger fiu Szombat. Borcsa Amer. A vén bakancsos Schlesinger fiu ... d u . Vasárnap esto Borcsa Amer. A vén bakancsos Schlesinger fiu ... d u . Vasárnap esto Borcsa Amer. Schlesinger flu Szimpátiáját fejezte ki a magyar nemzet iránt és mint mondotta , mindent el fognak követni, hogy a két nemzet között a régi kulturális kapcsola­tokat újból felélesszék. Ezután Térey Sándor megkö­szönte az üdvözlést és nagyszabású előadásban is­mertette a magyar zene fejlődését, annak kezdeté­től a mai napig. Az előadást Fehér Ilonka hegedűn, Orosz Júlia pedig énekszámokkal illusztrálta. A kö­zönség Bartók, Kodály, Hubay, Lavotta, Szentirmay, Kacsok és Dienzl szerzeményeit rendkívül nagy tet­széssel fogadta. Az előadás után az egyetem rektora üdvözlő sürgönyt küldött Klebelsberg kultuszminisz­ternek és Hubay Jenőnek. Augusztus 17-én Boulogne Sur Merben ismétli meg Törtri Sándor magyar zene­történeti előadását . (Budai Színkör.) Vasárnap délután a Falu rossza került felelevenítésre. Boriska szerepében Mo­nostory Margit tett tanúságot hivatottságáról. Őszinte, nagy sikere vott. Úgyszintén Lakatos Ilonka pompás Finum Rózsijának, valamint Babocsay Er­zsinek, aki mint Tercsi jeleskedett. Kitűnő volt a címszerepben Varga Imre, és a jóizű Gonosz Pista: Kabók Győző. * (A Schlesin­ger-fiú esete — Lefkovics Katóval) 1, 2, 3 és 1 pengős helyárakkal kerül színre minden este a Budapesti Színházban. Nemcsak mindazok, akik a fürdőkből hazatérnek, hanem a vidékről föl­rándulók is tömegesen látogatják ezt a bájos és ked­ves pesti táncos operett előadását. * (Fedák Sári élete legnagyobb sikerét) aratja a Budai Színkör zsúfolt házai előtt. A Borcsa Ameri­kában 75-ik előadása e hó 23-ikán hétfőn. * (Boldog Nagy-Magyarország) legszebb szín­házi estéinek emlékeit idézi Fedák Sári a Borcsá­ban. a Budai Színkör előadásain. Pénztári telefon 287—50. * (Egész Budapest jelen akar lenni Lefkovics Kató zsurján). Szenzációs lesz a Schlesinger-fiú esete Lefkovics Katóval pénteki 50-ik jubiláris díszelőadá­sa. Virágcsata, tombola, neves fővárosi vendégművé­szek felléptével külön éjfélig tartó nagy kabaré is lesz. Ezenkívül emlékalbumot osztogatnak és a leg­szebb énekszámok kottáit. A buffetben Somogyi Nusi és a Schlsinger-görlök külön megvendégelik a közön­séget. Jegyek előre válthatók. * (Rózsahegyi Kálmánnal) kerül színre vasár­nap délután A vén bakancsos és fia, a huszár a Bu­dai Színkörben. Mérsékelt helyárak. Telefon: 287—50. * (Nagy egyházi hangverseny.)­ Az 5. európai ke­resztyén szövetségi konferencia keretében Clark E. Fe­renc emlékére augusztus 12-én este 7 óra,kor a Városi Színházban, ,A­mes Kelly, az „Európai Keresztyén Szö­vetség" elnöke és Kapy Béla ev. püspök előadást tart. Zeneszámok : Laurisin—Banda—Barany­ai-trió, Schubert B-dúr Andante-ját adja elő; Bárányi Lilly zongoramű­vésznő Bach J. S. Chromatikus fantasiáját és fugáját és Erdőssy Vilmosné ária-énekesnő Händel ,,Largó"-ját énekli. Népszerű jegyárak 1 pengős és 50 filléres érték­ben a Városi S­zinház pénztáránál 12-én délután 5 órától kezdve kaphatók. * (Szinpad­i Siplnok Egyesülete) Miksár­ utca 7. szám alatt ismét hivatalos órákat tart. Irodai órák dél­előtt 10-től fél 2 óráig és délután 5-től 7 óráig. Telefon 402—24. * (A Marika) kerül színre szombaton délután a Budai Színkörben, Sorráay Artúr, Árpád Margit és Gózon Gyula fölléptével. Mérsékelt helyárak. * (A világ fegyverek nélkül.) Ily című filmet készít a berlini D. L. S. Paul Wegener és Margarete Schön játsszák a főszerepeket. * (Az Equity Hollywoodban.) Actors E­quity As­sociation, vagyis a színészek szövetsége nagyhata­lom Amerikában. Vezetősége ügyesen és okosan mű­ködik és ennek köszönhető, hogy a színigazgatók készségesen intézik el vitás színészügyeiket a szövet­ség közvetítésével. A filmesek eddig nem tartoztak a szövetségbe, de amikor híre keletkezett a­ nagy gázsi­redukciónak, amelyet a gyárak terveztek, a filmmű­vészek csatlakoztak az Equityhez és a minap már hét­száz tag jelenlétében gyűlést is tartottak különleges érdekeik szempontjából. Egyik fő követelmény lenne a nyolcórai munkanap megállapítása, ami azonban mindenféle nehézségbe ütközik. Az Equity arra gon­dol, hogy tán a heti munkaórák megszabásával le­hetne a kérdést megoldani. — Ha az Equity érvénye­síteni tudja akaratát, amint a színház terén sikerült, akkor a hollywoodi műtermekben csak olyan színészt fognak szerepeltethetni, aki az Equityhez tartozik. A statisztim­át ez az ügy nem érinti. Megcsinálják a standardszerződést, amelynek blankettája különösen a szerződési kötelezettségek kezdetét és a fizetési mi­nimumot szabja meg.­­ A filmvállalatok igazgatói még nem ismerték el az Equity illetékességét, de zárt ajtók mögött már tárgyalnak a színészszövetség meg­bízottaival. * (A fejetlen ember.) Carlo Aldini önálló válla­latának első filmjének címe: .4 fejetlen ember, Nunzio Malasomma vezeti a munkálatokat. A külső felvéte­lek Norvégiában készülnek. * (Jenafa.) Gabriela Preissova, aki a cseh tudo­mányakadémia rendes tagja, az „Az ő nevelt leánya" című drámát írta, amelyből Lepsch Janacsek Jenafa című operájának librettója készült. Most a drámát lefordították német nyelvre és meglehet, hogy az opera sikere következtében a drámát is elő fogják adni német színpadokon. Film is készül a Jenufá-ból. BI­DAJ SZINKÖR BORCSA AMERIKAHAN Ernői­ Tamás és Török Rezső 3 felv. zenés játéka­ Borcsa ternák Sarl Csicsóka l'esta l'elbefi Attila fCnickerbacker lloross Géza Bocorro Mihály Kabók­­Győzsi Botogróné Simon Marcsa rtzy Psicsókáné Halmy Margit Daisy Babochay Erzsi Bob Berczy Géza llinko Kím­.lor l­riske Kezdete­k B. vége 3 1l órakor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ A SCHILESI­NGER-FIU ESETE A LEFKOVI­CS KATÓVAL Feld Mátyás 4 felv. pesti revü-operettje. Lefkovics 11. Erdélyi Mihály Lefkovics Bözsi Kasovszky ,luci Lefkovics Kató Somogyi Nasi Schlesinger Izsó Sarkadi Aladár f.i­'nliordi Val Lam­híi Árpád Adria Pipi Lászai Kató Kezdete 8. vége 11 órakor. BEKETOW-­ CIRKUSZ S­zínházi akciónk a­csó jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk HÉTKÖZNAPOKON) Föld­anohivatalainkban: V. Vil­mos császár ut Ti és Vll., Er­zsébet-körut 1. Kiákkiadóhiva­talainkb­an: 1. Krisztina körut 133.. II., Margit-si­rut 6/b. IV., Váci-utca 30. VI. Andrisay­ ut 4. ujpest, István-ut 1 Kispest, Kossuth tér 11.­­ ÜNNEPNAPOKON DÉLI 13 ORAICI FSkiadóhivatatainkDar.­ V., Vil­mos császár-ut 78 ill., Erzsé­bet-körút 1. KAMARA-MOZGÓ Telefon: ,1 440—27. AZ IRAMSZARVAS CSODÁJA Főszereplők: Einar Hansen és Mary Johnson SYD AZ A­JTÓ MŰVÉSZ. PÖTYIKE SZORÍA­KOZIK. Híradó. Előadások: 6, 8, 10. PESTI HÍRLAP 1927.­augusztus 9 , kedd. m­oz­i. * (Sheik e nagysága.) Így lehetne talán lefordí­tani Bebe Daniels új filmjének címét: She'g a Sheik. Tudnivaló, hogy amerikai argóban a sheik szó olyan "„gáncs és félelem nélkül való lovag"-ot jelent, ami­lyennek Valentinót szerették feltüntetni. * (A fez.) Roger Goupilliéres francia rendező társulatával, amely a „Jalma" című filmben játszik, hazatért Törökországból. Elmondja, hogy a színé­szek Konstantinápolyban fezeket szereztek be és bár ezt a fejfedőt már-már kiszorítja az európai kalap, fezben jártak. Különösen szívesen viselte rendkívül olcsón vásárolt fezét egy idősebb színész, akinek azonban feltűnt, hogy az emberek megfordulnak utána és diszkréten mosolyognak. Végül egy Sztam­bulban megtelepedett honfitársa megsúgta neki: — Uram, ön háremőr­fezt visel... A színész azonnal szalmakalapot öltött. * Cin­dia Amerika ellen.") A Times of India simlai jelentése szerint az indiai kormány az ame­rikai filmek behozatalát korlátozni akarja. A köz­vélemény követeli ezt.* A kalkuttai „Parliament" nevű vita­klub, ahol közérdekű kérdéseket szoktak megbeszélni, oly határozatot fogadott el, amely az amerikai film hegemóniáját Indiára nézve veszedel­mesnek jelentette ki. * (A leépítés csődje.) A takarékossági akció, ame­lyet Lasky kezdeményezett az amerikai film­vállalatok körében, a filmakadémia vezetőinek heves ellenzésén hajótörést szenvedett. Augusztus 1-én akarták megkez­deni a nagy redukciókat, de az utolsó pillanatban le­mondtak róla. Lasky és hívei most azon vannak, hogy a takarékoskodás helyett a bevételek növelését érjék el. * (A Titanic katasztrófája.) Nálunk színpadra vit­ték az amerikai hajóóriás pusztulását. Az amerikai Fox­gyár filmet csináltat belőle. Felix Riesenberg regénye nyomán készül a film, amely a hajó indulását, a fedélze­ten folyó vidám társadalmi életet, egy szerelmi történet egyes fázisait, végül pedig a hajó süllyedését tartalmazza. Virginia Valii, George O'Brien, F. Farrell és McDonald a főszereplők, Allan Dwan pedig a rendező. * (Na­gy festő díszlettervei.) A berlini Les­sing színház a Schinderhannes című drámára ké­szül, amelyet Zuckmayer, a Vidám szőlőhegy szer­zője irt. A díszletek tervezését Max Liebermann, a világhírű festő vállalta. * (Blieset.) Berlinben a Jeanne Ney szerelme című film felvételei közö­n Fritz Rasp, az egyik főszereplő, egy nedves réten elcsúszott, elesett és agyrázkódtatást szenvedett. A felvételeket meg kellett szakítani. * (A titokzatos tükör.) Az Ufa berlini műtermében e nagyarányú filmen dolgoznak, amelynek címe: A ti­tokzatos tükör. A fotografáló lehetőségek eddig még ki nem aknázott mértéke érvényesül az új filmben, amelyet Heinrich Taesch­ner tanár új eljárása szerint készítenek. * (Camilla Horn férjhez ment.) A Faust-film Mar­gitja, a fiatal Camilla Horn, férjhez ment. Klaus Oehrts hamburgi szerkesztő a boldog férj. -It.ffh^.. ......fr,.fr,?, --A... -r, - -.„,, ÉNEKELJE ÖN IS!!! „Heidelbergben vesztettem el szivemet".. * Antal Erzsivel, Sárossy Mihállyal, Solymossy Sán­dorral az URÁNIÁBAN, a MŰ­JÉG-MOZIBAN Hegyi Annával, Varga Imrével. h , ^..„v •­­ ...... lyy­

Next