Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-03 / 174. szám

1927. augusztus 3., szerda-PESTI HIfrLAP Wilt Mária házassága. Mivel életének legszebb reményetül meg volt fosztva, engedett nevelőszülei kívánságának és alig húszéves korában férjhez ment Wilt Ferenchez, egy fiatal, tehetséges mérnökhöz. Boldogtalan há­zasság volt. Wilt Ferencnek igen csekély keresete volt. De ez Máriát nem bántotta. Rendkívül taka­rékos volt, ő maga főzött, takarított, még a reggeli kávéhoz is csak egy darab kenyeret evett, vagy semmit, mert sajnálta a két krajcárt egy zsemlyére. Ezt a háziasságot és takarékosságot még akkor is gyakorolta, amikor már a bécsi udvari opera jól­fizetett primadonnája volt. A Radetzky-Strasse la­kói — ott volt Wilték lakása — ezt különcködés­nek minősítették, de azért délelőtt kilenc és tíz közt a fiatalság százával sereglett az utca másik olda­lára, hogy a művésznő énekében gyönyörködjék. Én magam hallottam Wilt Máriát ablaktisztítás közben a „Fidelio" és a Te „Éj királynője" nagy áriáit énekelni. De nem a szegénység tette a házasságot bol­dogtalanná, hanem az életfelfogás ellentétessége. Wilt rendkívül józan, reálisan gondolkozó ember volt és nem volt semmi érzéke a művészet iránt. Ellenszenve felesége éneklésével szemben oly nagy volt, hogy néhány évvel később, amikor a házas­ság felbomlott, csak azzal a feltétellel egyezett a válásba, hogy felesége Bécsben nem fog többé nyil­vánosan fellépni. Ennek a boldogtalan házasság­nak volt egy vadregényes korszaka. Wilt Ferencet a kormány kiküldte Dalmáciába, mint útépítő mér­nököt. Mária férjét követte, de sokat volt egyedül. Dalmát parasztasszonynak öltözve barangolt he­gyen-völgyön át és az erdők, a sziklák magányá­ban, a zugó tengerpart mellett énekelt és gyako­rolta hangját. A parasztnép bámulattal hallgatta a „stregat", boszorkányt, ahogy ők Máriát nevez­ték. A természet zordon nagysága, a sok nélkülö­zés és sokféle veszedelem megváltoztatta Wilt Mária jellemét. Erős lett, határozott, acélos. De Dalmácia zord klímája beteggé tette az asszonyt. Megtámadta tüdejét. Hét évig tartott a betegség, amelynek tartama alatt Máriának még csak han­gosan beszélni sem volt szabad. Da erős szervezete leküzdte a betegséget és egészségével visszatért hangja is, szebben, fényesebben, erősebben, mint valaha. Wilt Mária Bécsben lassan meghódította az egyházak kórusát, a hangversenytermeket. Ha Wilt Máriát egy zenés misében hirdették, az Augus­tsperkircheböl.­--a művésznő legszívesebben itt énekelt — ezrével rekedtek kinn a hívők és hall­gatók. De Wiltné énekében akkor még mindig volt valami naturalizmus. A finomabb művészi kultú­rára még nem volt alkalma szert tehetni. Harminc­éves volt, amikor egy alkalommal Gänsbacher Jó­zsef, Bécs leghíresebb énektanára, véletlenül éne­kelni hallotta. Rögtön ajánlkozott, hogy öt maga­sabb művészi kiképzésben részesíti. Két évi tanu­lás után nem volt Bécsben, de talán Európában sem nagyobb, művésziebb hangversenyénekesnő, mint Wilt Mária. Hogy lett Wilt Máriából operaénekesnő. De a művésznő még mindig távolt­artotta ma­gát a színpadtól. Hogy Wilt Máriából operaénekesnő is lett, a világhírű Artot Desirée érdeme. Egy ünnepi hang­versenyen, amelynek Starja Artot volt, Wiltné is közreműködött. Artot csodálattal hallgatta a fiata­labb riválist és felkérte őt, látogatná meg és éne­kelne el neki valamit. Wilt Mária Gänsbacher kí­séretében elment a nagy művésznőhöz és elénekelte neki Fidelio nagy E-dur áriáját, utána egy brilliáns koloratúra-keringőt. — Lelkem, — szólalt meg Desirée Artot — ezzel a kincssel a torkában maga nem megy szín­padra ? — Asszonyom, én már harminckét éves va­gyok és a szöveggel szemben gyenge az emlékező­tehetségem. — Lári-fári, ilyen anyaggal és tehetséggel mindent lehet és semmihez sem késő. Ha magából nem lesz nagy operaénekesnő, annak csak a maga lustasága lesz az oka. Ez a pofon kinyitja Wilt Mária szemeit. Min­denki kineveti a harminckétéves asszonyt, családja megtagadja, de Mária megy a maga útján. Hat hét alatt tudja Normát, további két hónap alatt kész a Donna Anna és a Fidelio szerepével. Gänsbacher tanácsára előbb Grácban lép fel. Wilt Mária pályafutása. 1865 december havában lép fel először a szín­padra Donna Anna szerepében. Leírhatatlan siker­rel. Véletlenül jelen van az előadáson Gye, a lon­doni Covend Garden színház igazgatója és rögtön leszerződteti a kezdő operaénekesnőt. így kerül Wilt Mária egy művészegyüttesbe, amelynek csil­lagai Adelina Patti, Faure, Graziani és mások. A Norma szerepében mutatkozik be és másnap a lon­doni sajtó dicshimnuszokat zeng a Griss és Mali­bran méltó utódjáról. Gye igazgató fényes, hosszú szerződéssel kínálja meg az új világstart, de Wilt Mária kijelenti, hogy szívvel-lélekkel csak anya­nyelvén tud énekelni és két season után visszamegy Bécsbe, már mint ünnepelt, világhírű primadonna. Harmincnégyéves korában mutatkozik be a bé­csieknek, mint Leonore a Trubadurban és halál- Minden délutáni és esti elő­adásban . a nagy augusztusi műsor. LABERO állathynotször prolon­gálva. — Popescu-csoport, a 7-szeres nyújtón. — Paul Sán­dor cirkuszburleszk. — The Ja­­mitos japán udvari művészek. — The Red Stare indiai jelenet és még 13 szám. Kezdete d. u. 4, este 8 órakor. MŰ JÉG-MOZI. 1 (A városligeti tavon.) Telefon: S. 919—22. 23 AZ IDEGNÉLK­­LI EMBER Főszereplő: Harry Piel. A SÖTÉTSÉG TITKA Főszerepben: Ceonvieve Felix. Hiradók. Előadások: %8 és %10. Szittyáza­s Budai Szinkör (3, %8) Budapesti (4, 8) Csütörtök Borcsa Amer. Schlesinger flu Ponte« Borcsa Amer. Schlesinger flu Szombat Borcsa Amer. Schlesinger flu „ . d. u.. Vasárnap eete Falu rossza Schlesinger flu „ . d. u.. Vasárnap eete Borcsa Amer. Schlesinger flu talan rajongást vált ki a hallgatóság lelkéből. Másnap már átnyújtja neki az intendáns a szer­ződést, mint prima donna assoluta. Folyton nő a bécsiek rajongása, de folyton gyarapodik Wilt Mária művészete. Uralja az egész operairodalom szopránműsorát. Épúgy a drámai, mint a kolora­túra szerepkört. A bécsi új operaház megnyitásá­nál kétszer egymásután adják Don Juant. Az első estén Willné Dolina Annát énekli, a­ másodikon Donna Elvirát. A Hugenottákban felváltva énekli a királyné és Valentine (kedvenc) szerepét. Ma énekli az Éj királynőjét, holnap Ortrudot, holnap­után Konstanzát a Szöktetésben. Utána Fideliot. Wilm­é a leguniverzálisabb felkészültségű éne­kesnője volt minden kor operaszínpadának: a leg­tökéletesebb Mozart-énekesnő, a legnagyszerűbb megszólaltatója a nagy francia, a nagy olasz opera, Mayerbeer, Verdi, Weber és Wagner hősnőinek. Dr. Diósy Béla. * (Szenes Béláról a milánói „Comoedia".) Olaszország színházi folyóirata, a „Comoedia" leg­újabb számában meleghangú cikket közöl a fiatalon elhunyt kitűnő magyar íróról, Szenes Béláról. A cikk, melyet a lap főhelyén közöl a Pesti Hírlap népszerű „Szenes emberéről" — amint a cikkíró Ignazio Balla írja — ma már csak egy csokor virág óhajt lenni, amelyet Szenes Béla imádott Olaszor­szágából küldenek az élők sorából oly ifjan eltávo­zott kiváló író emlékének. Szent meggyőződésem, hogy az emberek, ha nevetni tudnak, meg is javul­nak. Ezért igyekeztem mindég megnevettetni az em­bereket! — olvassuk a „Comoedia"-ban Szenes Béla vallomását és a cikkíró hozzáteszi, hogy Szenes hu­morában mindig megértő és jóságos emberi szív van. Ismerteti azután Szenes Béla valamennyi szín­padi munkáját, első sikereitől az utolsóig és közli Szenes Béla arcképét és darabjainak egy-egy jelene­tét is fényképben. " (Az ígéret Szép szó . . . ) Egy olvasóink írja: T. Szerkesztő Úr! Minapában a Margitszigeten vol­tunk, amikor a Központi Tejcsarnok ottani tejivója Mozart-estet hirdetett. A gyönyörű műsorra való tekintettel a tejivó zsúfolásig megtelt. A hangverseny a legnagyobb rendben folyt le, egészen a­z operaéne­kesnő számáig. A szám után azonban a hangverseny hirtelen megszakadt. Minthogy épen egy Budapesten ritkán hallható Mozart-szimfónia lett volna műsoron, a közönség türelmesen várakozott, a hangverseny folytatása helyett azonban megjelent az emelvényen egy fiatalember és kijelentette, hogy miután az idő igen előrehaladott, a hangversenyt nem folytatják. Minthogy hallottuk már a zenekart tíz óra után is játszani, érdeklődtünk a zenekari tagoknál, kiktől azt a felvilágosítást nyertük, hogy a zenekar csak 10 óra 10 percig köteles játszani és szerződésében benne van az is, hogy ez idő után minden megkez­dett félóráért az igazgatóság túlóradíjat tartozik fizetni. A zenekar ezt a túlórát már három ízben megcsinálta, de az igazgató az érte járó díjat nem fizette ki. Az igazgató úr most se volt hajlandó fizet­ni, a zenekar hát eltávozott. Azt hiszem, ez már mégsem eljárás. Megvárakoztatni a közönséget egy félóráig, fizettetni vele ezalatt a drága ételeket és italokat s a hirdetett műsornak csak egy részét ját­szani.? Mit szól ehhez egy-egy külföldi, ha a Margit­szigetre megy Mozartot hallgatni? Ha már az itthoni közönséget nem tekintik, az ilyen dolog roppant hasznára van az idegenforgalomnak is! Teljes tiszte­lettel: (Aldirás.) * (Newyorki sikerek.) Ezek a hetek New­yorkban is gyilkolják a műsorokat, de egyes újdon­ságok nem hagyják magukat. Az Abie's Irish Rose elérte a 2200-ik előadást, a következő rekordszám, a Queen Highé, már csak 345, a Broadway, amellyel itthon is meg fogunk ismerkedni, 341-nél tart, a Mé­zeshetek 330, a Létra 291, a Puhány 285 előadást ért el. Ezután következik The Play's The Thing, vagyis Molnár Ferenc vígjátéka. Játék a kastélyban 28­3 előadással. Az Állandó feleség 273 előadással bizonyítja, hogy londoni bukása nem ártott neki. Következnek: A Sivatag dala 249, Peggy Ann 220, Tommy 203, Barker 194, Szombat gyermekei 189, Az út Rómába 181, Rio Rita 177, Bon 154, a Rejtélyes hajó 131, az Ezüsthúz 130 előadással. Her Cardboard Lover, vagyis az Áludvarló, Deval Dans sa caudeur naive átdolgozása, 122 előadásnál tart. A Cirkusz­hercegnő a századik közelébe ért. Most az a kérdés, hogy a legközelebbi forró hetekkel melyik színdarab fog megbirkózni. * (Az országos dalosverseny előkészületei és a Király-díj.) Az augusztus 14-én kezdődő háromna­pos dalárversenyre úgy Budapesten a központban, mint Szegeden nagyban folynak az előkészületek. A szegedi versenyre jelentkezett 116 dalegyesület mint­egy 5200 közreműködővel, akik "­négy helyen fognak versenyezni és pedig a Városi Nagyszínházban, a Tisza-szálloda nagytermében és a város két legna­gyobb mozihelyiségében. A Ferenc József által alapí­tott Király-díjért, a Stróbl mester által mintázott félméter magas, 15 kg. nehéz, vert ezüstből készült Tinódy-szoborért az ország három legjobb dalárdája versenyez és pedig a legrégibb: a Debreceni Városi Dalárda, a híres koszorús Egri Dalkör és a legújab­ban szépen fejlődő Veszprémi Da­segyesület. A ver­senyző dalárdák részére eddig igen értékes tisztelet­díjak érkeztek be a budapesti központba és pedig: Frigyes, József és Albrecht főhercegek részéről. Im­pozáns mennyiségbn ajánlott fel díjakat a vendég­látó Szeged szabo­lk­ város közönsége is. Ezenkívül a következő vármegyék: Csongrád, Csanád, Békés, Ile-­ ves, Borsod, Szabolcs, Veszprém, Borsod és Gömör egyesült vármegyék és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye közönsége, Dréhl államtitkár, gróf Mailáth Géza és gróf Zsessy Géza Lipót és az Alföldi Közművelődési Egyesület részéről gróf Zichy János elnök; a városok részéről Budapest székesfőváros közönsége, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Eger, Miskolc, Székesfehér­vár, Veszprém, Pécs, Szombathely, Mezőtúr, Hajdú­nánás, Budafok és Pesterzsébet. Ezenkívül számos dalárda küldött versenydíjat. A háromnapos dalos­ünnepély fénypontja lesz augusztus 15-én, Nagy-Bol­dogasszony napján kezdődő dalosszövetségi díszköz­gyűlés és nagymise a szegedi új fogadalmi templom­ban. Előtte való nap este a hagyományos lampionos felvonulások a 116 legszebb koszorúslány lakása elé, ahol mindegyik dalárda az ő koszorúslányának egy­egy magyar dallal kedveskedik a nagy Szeged város különböző kilencven utcájában. A díszközgyűlésen Zseny József, az Országos Magyar Dalosszövetség alapító tagja indítványt tesz a néger eredetű jazz­band zenekarok megfékezésére és e tárgyban felira­tot fognak intézni e belügyminiszterhez, hogy a ma­gyar nemzet legdrágább kincsét, a dalt és a muzsi­kát támadja meg létében a nemzetietlen zene. * (A félszemű hering.) Sir Frank Popham Young angol alezredes színműírással is foglalkozik. Tavaly adták Egy kutya esélye című komédiáját. Most egyik színház elfogadta „The One:Eyed ster­ring" című művét, amelynek jelzője :keresztrejtvény­komédia'1. Augusztus végén lesz a bemutatója.­­ („Acio un'attrice" di Ladislao Fodor.) Milá­nóból írják: Kánikulai hőségben adták elő a milanói „Diana­ Színházban" Fodor László háromfelvonásos vígjátékát, „Szeretek egy színésznőt". A kritika elég jóindulatúan fogadta a darabot, de azért akadtak hangok, amelyek szigorúbb revíziót követeltek a jövő­ben a magyar darabok „importjánál". BUJDAI SZÍNKÖR BORCSA AMERIKÁBAN Emőd Tamás és Török Rezső 3 felv. zenés játéka. Borcsa Fedák Bori Csicsóka Pesta Petheő Attila Knickerbocker Boross Géza Bocogó Mihály Kabók Győző Bocogóné Simon Marcsa özv. Csicsókáné Ilalm­y Margit Daisy Babockay Erzsi Bob Berczy Géza Stinkó Sándor Böske Kezdete %8, vége %11 órakor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ A SCHLESINGER-FIU ESETE A LEFKOVICS KATÓVAL. Feld Mátyás 4 felv. pesti revil-operettje. Lefkovics M. Erdélyi Mihály Lefkovics Bözsi Kasofszky Juci Lefkovics Kató Somogyi Nusi Schlesinger Izsó Sarkadi Aladár Lindbergh Val. Latabár Árpád Adria Pipi Lészai Kató Kezdete 8, vége 11 órakor, s­zinházi akciónk ol­csó jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk ! HÉTKÖZNAPOKON! Fékiadóhivatalainkbani V. Vil­mos császár-ut VI. és VII., Er­zsébet-körut 1. fiókkiadóhiva­talainkban: 1., Krisztina-sorút 153., II., Margit-körut 5/b. I­V. Váci-utca 30. VI., Andrássy-út 4. Újpest­, István-út 1. Kispest, Kossuth-tér 11. ÜNNEPNAPOKON DÉLI 13 ORAICI fökiadóhivatalainkban V., Vil­mos császár-ut 78 VTI.­ Erzsé­bet-körút 1. KAMARA-MOZGÓ Telefon: 1. 440—27. JOZSX TE CSALSZ Vígjáték 8 felv. (Constanca Talmadge, Ronald Colman). LÁNGMEZŐK HŐSEI Főszerepben: Bessie Love. Előadások: 6. 8, 10. BEKETOW-CIRKUSZ 15 A Borcsa Amerikában 52—60. előadássorozata a Budai Színkörben Fedák Sári utolérhetetlen művészete minden napot ünneppé avat a Budai Színkörben. A Budai Színkör kedves közönsége akárhányszor megnézheti a darabot, mindig új lesz, mert a „Régi dal" kereté­ben az illusztris művésznő napról-napra új számokat ad elő, melyek után szűnni nem akaró ünneplésben van része. A „Borcsa Amerikában" hatalmas sikere kimagasl­ó eseménye a nyári szezonnak. Pénztári telefon T. 287—50. * (Huszonötezer Schlesinger és tizenötezer Lef­kovics látta eddig a Budapesti Színház­ idei szenzá­cióját, a Schlesinger-fiú esete — Lefkovics Katóval pompás pesti táncoperettet. Mindenki el van ragad­tatva ettől a kedves és páratlanul mulatságos revü­operettől. Olyan fokozódó vonzereje van ennek a da­rabnak, hogy minden este táblás ház előtt kerül színre. * (A Falu rossza), Tóti? Ede örökszép népszín­műve, kerül szinre vasárnap délután a Budai Szín­körben Lakatos Ilonka, Babochay Erzsi, Monostory Margit és Varga Imre felléptével. Mérsékelt hely­árak.­­ (Az Országos Színész-Egyesület), a Magyar­országi Artista-Egyesülettel karöltve f. évi szep­tember hó 1-én és 2-án az Angolpark egész területén nagyszabású ünnepélyt rendez nyugdíjalapja javára. * (A Schlesinger fia esete Lefkovics Katóval, páratlanul olcsó helyárakkal) kerül szinte minden este. Három pengőért a földszinten, egy pengő öt­venért már az emeleten jó jegy kapható.

Next