Pesti Hírlap, 1927. november (49. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-05 / 251. szám

2 •.—• • i mondják, hogy nekik nem időszerű az elsza­kított, rabságba jutott magyarok visszaköve­telése. Mi kormányostul együtt még újoncok va­gyunk a nemzetközi politikában. Azért előttem Rothermere lord véleménye a döntő ebben a kérdésben és nem a kormányé A valóság az, hogy nyolc esztendő óta minden órában, minden percben időszerű ez a követelés. És ezzel szemben a kormány idő­szerűsége mi?­ikik az aránylag lényegtelen belső ü­gyek és ü­gyecskék, amiket tárgyalásra most az országgyűlés elé terjesztett. Vacak dolgok a Rothermere által kitűzött célhoz képest. Én úgy képzelem, hogy a kormányt tá­mogató nagy pártban kell a kérdést eldön­teni. A párt foglaljon állást egyhangúlag a revízió mellett. Hívja fel a kormányt, hogy a trianoni béke revíziója iránt tegye meg a szük­séges lépéseket. Tegyen előterjesztést a Nép­szövetséghez. Keresse meg a nyugati hatalma­kat és a semleges államok kormányait, hogy támogassák kérését. Más úton is el lehetne indulni. Valame­lyik nagyhatalmat lehetne felkérni, hogy te­gyen indítványt a revíziós kongresszus össze­hívására. Természetesen, ha előre vállalta a szerepet. Talán az Egyesült­ Államokat, talán az olasz miniszterelnököt lehetne erre a sze­repre megnyerni. De ez már taktika kérdése. És az sem a fő, hogy lesz-e eredmény. A fő az, hogy véget kell vetni a tétlenségnek. Meg kell mozdulni. A pártoknak, az országgyűlésnek, a kormány­nak legelemibb kötelessége ez. Vagy csukják be a boltot. Menjenek haza. A magánéletben azután tetszés szerint sziesz­tázhatnak. Kandallózhatnak, rendjelet pucol­hatnak és éjjel-nappal színházi látcsöveket ló­bálhatnak. Macedón merénylettel föltik a bécsi jugoszláv követséget- Bécs, nov. (A Pesti Hírlap tudósítójának táv­irata•) A zágrábi Novosty bécsi jelentés alapján azt írja, hogy a rendőrség Gyorgyevics bécsi jugoszláv ügyvivő ellen tervezett macedón merénylettervről szerzett tudomást. A rendőrség ezért néhány nap óta szigorúan őrzi a jugoszláv követség épületét. A bécsi követ ez idő szerint­­Belgrádban tartózkodik. Bécsi beavatott helyen közlik, hogy a hatóságok a Bécs­ben élő macedón forradalmárok hangulatára való tekintettel csakugyan elrendelte a követségi épület szigorú őrzését, de konkrét gyanú egyelőre senki el­len sem merült fel egész lelkéből — az emberek nagyobbik része csak játszani szokott, de vannak olyanok is, akik meg­halnak a jelentősége miatt. Emese mgborzongott. — Meghalnak! ... Mi az a szó? — Emese, én szeret­i magát. Kimondhatat­lanul szeretem . . . Most már Emese is olyan h­alvány volt, mint a társa. Szive idegesen dobogott, ujjai reszkettek. Ez volt leányéletének első szerelmi vallomása. Ezt nem csak sejtette, mint növendék társai vonzalmát, ezt meg is mondták, még­pedig egy komoly, csinos fiú és kész művész. Nem tudott mit mondani, kábultan, zavarodottan, de jóleső érzéssel hallgatott, anélkül, hogy a szerelem félelme zavarta volna meg. Csak a leányos diadal öröme rezgett benne. Valahonnét Juli néni macskája, az öreg Dani, nesztelen lépteivel besétált az ebédlőbe és megállott előtte. Emese lehajolt, felemelte D­­it és maga mellé ültette. A macska, nagy hallgatás, zöld szemével, tűnődve nézegette a fiatalokat. Olyan komolyan ült közöttük, mint egy biró. A fiatalember megszólalt: — Még van valami mondanivalóm, Emese! A kisleány lesütött szemmel, némán ült. — Még el kell magának mondanom, hogy az emberi tervek és elhatározások, teljesen jelenték­telen akaratok az ember életében. Mindent a vélet­lennek útjai mérnek ki előttünk. Lássa, még egy fél órával előbb, elképzelhetetlen csoda lett volna szá­momra, hogy megvalljam magának már most, e pil­lanatban, amit megvallottam. Azt hittem, csak évek m­­úlva jelöli ki sorsom azt a pillanatot, hogy ezt el­mondhassam. És mi történik? Ma reggel, mikor fel­keltem, kétségbeesetten láttam, hogy vége a nyár­uak és egyszerre, váratlanul, brutálisan beköszön­tött az ősz. Ez a ködös esős nap azt is jelentette szá­momra, hogy ma nem jöhetek el ide s nem fejezhe­tem be a képet. Otthon akartam dolgozni, de hiány­zott bizonyos festékem, amely itt van és amelyre szükségem volt. Nem tagadom, némi nyugtalanság is kínozott. Egész éjjel magára gondoltam és va­lami bajtól féltettem. Ezért is jöttem. És tényleg ba­jok vannak maga körül. Ez késztetett arra, hogy megvalljam, hogy szeretem. Én most még azt kérde­zem: akar-e a feleségem lenni? Elmegyünk Pá­rizsba és együtt járjuk be a világot. Apám gazdag ember, de azonkívül egyik rokonom végrendelete úgy szól, hogy házasságom esetén nyomban kézhez kapom örökségemet, ami eléggé szép vagyon. Anyagi bajok tehát nem zavarnák életünket. Nyugodtan és függetlenül szenteljük időnket művészetünknek. Ezek olyan szilárd életprogrammok voltak, hogy még a gyermekleány is megérezte komolysá­gukat. Gondolkodott. Úgy mint régen, kisleány ko­rában, amikor a megélhetés gondja miatt sírt az anyja és az apja tehetetlenül hallgatott. A lelke leg­mélyén most is ott settenkedett a szegény borbély szomorú kisleánya, aki egész pontosan tudta mikor jön a házbér-fertály, mennyi a hátralék, mennyivel tartoznak a fűszeresnek és gyakran állította, hogy nem éhes, amikor az anyja egy darab kenyeret sem tudott neki adni. Ezért ismerte a pénz értékét, megbecsülte, tisz­telte, mert már tudta, hogy az­, élet­nyugalmának nagyobbik részét a pénz szállítja és azóta azt is megtanulta, hogy pénzen szerzik meg az egészsé­get, a pénz teszi lehetővé a tehetségnek kibontako­zását és már azt is tudta, hogy az élet minden szépségéhez csak pénzzel lehet megváltani a belépő­jegyet. És e pillanatokban gyermekelméjét a pénz hatalma foglalkoztatta, ami megnyitja előtte azt a sz­vet, amelyet a molnár örökre be akar előtte fa­lazni. E gondolatra heves vére a szivére szaladt. Azután felemelő tekintetét és komolyan, de együgyü és gyermekes bájjal azt felelé: — Én a felesége leszek, Gyuri, csak az a kér­dés, András bácsi beleegyezik-e?­­ A fiatal ember szive­reszketett a boldogságtól és lelkének álmai, vágyai, ábrándjai, mint a kiol­dott szálról a gyöngyök, ömölve peregtek ajkáról. És Emese lelkesülten, ámulva, csillogó szemmel hall­gatta . . . (Folytatjuk.) PFRTi W!*>l.AP 1927. november 5., szombat. A Rothermere-akció a Felvidéken és az Erdős-Kárpátokban megerősítette a magyar irredentizmust 1/ Prága, nov. 4 Ildim, nemzeti demokrata kép­viselő a Samostarnottban kirohanást intéz Massaryk elnök ellen az október 28-iki nyilatkozat miatt. A cikk mindenek előtt elismeri a Rothermere-akcióról, hogy nagy hullámverést okozott a csehszlovák köz­életben és főleg a Felvidék és Erdős-Kárpátok lakos­sága körében keltett nagy izgalmat és megerősítette a magyar irredentizmust. Massaryk elnök Haim szerint nem helyesen járt el, midőn 1. kedvezőtlenül­­bírálta a békeszerződéseket, 2. megengedte az apróbb módosítások lehetőségét, 3. koncedélta annak lehető­ségét, hogy mindenről meg lehet barátságosan egyezni és 4. a Népszövetségre utalt, mint illetékes fórumra, már pedig a Népszövetség a magyarok számára is fórumot jelent. — Jobb volna — mondja Haim —, ha az elnök erről a témáról hallgatott volna, vagyis ha a kor­mány figyelmeztette volna az elnököt, hogy az em­lített kitételekért a felelősséget nem vállalhatja. A kormány azonban nem tett így, sőt a nyilatkozat al­kalmából való jelenlétével felelősséget vállalt az el­nöki nyilatkozatért. Rothermere lord cikke a fegyverkezés csökkentéséről. London, nov. 4. A Sunday Pietorial szerint Rothermere lord síkraszáll a fegyverkezés csökken­téséért. A lap megállapítja, hogy azok, akik a lesze­relést remélték, már kilenc esztendővel ezelőtt szo­morúan csalódtak. Európa ismét olyan, mint egy felfegyverzett tábor, és így nagyon könnyen meg­történhetik, hogy Európa olyan helyzetbe jut, mint jutott tizennégy évvel ezelőtt,, amikor egy tüzesóra ellenálhatatlanul lángba borította egész Európát, szer véget a lehetetlen állapotnak, amelyet semmi­féle államban nem tűrnének meg. Ezért: Tekintsük nemzetünk ellenségeinek és árulóknak elsősorban mindazokat, akiket ugyan slovák anya szült, de ma is, államuk függetlenségé­nek 9 ik évében, még mindig lélekben is magyarok. Hasonlóképen a slovákok ellenségeinek és para­zitáknak nyilvánítjuk mindazokat, akik sem slovák, sem magyar származásúak de magatartásukkal bi­zonyítják, hogy a magyarok közelebb állanak hozzá­juk, mint a slovákok, akikből élnek és akiknek ke­gyéből meghíznak. Ezeknek az ellenségeknek és barátaiknak kér­lelhetetlenül hadat üzenünk! Ne vásároljunk olyanoktól, akiknek a slovák ügy és slovák kultúra idegen, akik lelkesednek a magyarságért. N­e kérjünk tanácsot és védelmet olyan ügyvédektől, akik csak bíróságok előtt érint­keznek önökkel. Akiknek a slovák nyelv csak pa­raszt, konyhai stílus, annak, ne legyen kedves a szo­vák garas sem. Aki az ős Slovákországban a magyarokkal iga­zán rokonszenvezik, az a mi igazi ellenségünk s an­nak fejezzük ki nyíltan megvetésünket!! Aki nem velünk jön — ellenünk jön!! Az itt bejelentett bojkott nem vonatkozik a született m­agyarora, ameddig lojális magavisele­tet tanúsítanak. Harcra slovákok! A mi Slovensk­ónkért. A Slovák Liga." A Slovák Liga , gazdasági bojkottot hirdet a magyarok barátai ellen. Sátoraljaújhely, nov. 3. (A Pesti Hírlap tudó­sítójától.) Néhány nap óta hatalmas falragaszok terpeszkednek a megszállott felvidéki városok és községek hirdetési oszlopain és házainak falain. Ezeknek a falragaszoknak a szövege újabb beszé­des bizonyítéka annak, hogy milyen féktelen terror­ral igyekeznek a csehek a revíziós gondolat térhódí­tását elle­nsúlyozni. Valósággal vérbosszút hirdet eb­ben a förmed­vényben a Slovák Liga mindenki ellen, aki, bár csak lelke mélyén is, magyar mer maradni, vagy a magyarokkal mer érezni. És nem elégszik meg természetesen a puszta fenyegetéssel, hanem most már gazdasági térre vitte át a mozgalmat és bojkottal fenyegeti meg azokat a kereskedőket, ügy­védeket és általában mindazokat, akik nem hódolnak be­ életre-halálra a cseh uralomnak. A liga falragaszának első bekezdései csaknem reprodukálhatatlanok és természetesen hemzsegnek a hazugságoktól. A falragasz második része a követ­kezőképpen hangzik: „Felhívjuk önöket, slovákok, vessünk már egy­ A cseh vasutasok folytatják a passzív ellenállást. Prágából jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A cseh vasutasok passzív ellenállása a személy- és te­hervonatok nagy késésében nyilvánult meg. Az egye­sült vasutasszervezetek végrehajtó bizottsága ülést tartott és tudomásul vette a miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásokról szóló jelentést. Elhatározták, hogy a megkezdett akciót erélyesen folytatják és kiáltványt intéznek az összes vasúti alkalmazottak­hoz. A végrehajtó bizottság bejelenti, hogy állandó készenlétben marad és arra kéri a nyilvánosságot, hogy a közlekedési nehézségeket nyugodtan ítélje meg. A postások szervezete pénteken újabb értekezle­tet tartott, hogy a további teendőket megbeszélje. A postások nyugtalanok, mert a kormány a régóta folyó akciójuk ellenére sem hajlandó helyzetükön javítani. A költségvetési bizottság pénteki ülésén a szo­cialista és kommunista felszólalók bejelentették, hogy a vasutasokat az összes munkásszervezetek támogat­ják. A harc olyan méreteket fog ölteni, hogy a kor­mány tapasztalja majd azokat a következményeket, amelyekkel a vasutasok kívánságainak elutasítása jár. Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A Csehországon át közlekedő nemzetközi gyorsvona­tok a menet szerinti időben érkeztek Bécsbe. A ha­tárállomásokról jelentik, hogy a cseh vasutak fenn­akadás nélkül továbbítják az Ausztriába címzett és Ausztrából érkező küldeményeket. A passzív ellenál­lás hatása, ha az tovább tart, csak napok múlva válik érezhetővé. A vasutas-konfliktus a költségvetési bizottságban, Prágából jelentik. A jövő évi költségvetés bi­zottsági tárgyalása alkalmával Knirsch német nem­zeti szocialista képviselő a vasutaskonfliktust is szó­vátette és kijelentette, hogy a vasutasszemélyzet kö­vetelései jogosultak. A párt, amelyhez a szónok tar­tozik, teljes mértékben szolidáris a vasutasszemély­zettel. Slavicsek (cseh nemzeti szocialista) kijelentette, h­ogy a passzív ellenállás a vasutakon ma megkez­dődött. Pártjának olyan értesülései vannak, h­ogy a passzív ellenállást huszonöt helyen kezdték meg. Bergmann (Cseh nemzeti szocialista) kijelenti, nem szabad azon csodálkozni, ha 25 fontos vasúti csomóponton a forgalmat szigorúan az előírások értelmében bonyolítják le, aminek következtében a vonatok máris késésekkel közlekednek. A szocialista vasutasok szervezete szerint a vasutasok nem tanúsítanak passzív ellenállást. Min­den remény megvan arra, hogy a legközelebbi na­pokban sikerül a vasutaskonfliktus megszüntetése. Cáfolják a vasutasok mozgalmát. Prágából jelentik: Két szocialista képviselőnek a külügyi bizottságban tett ama kijelentésével szem­ben, hogy néhány vasútállomáson megkezdték a passzív ellenállást, illetékes helyen a leghatározot­tabban kijelentik, hogy a passzív ellenállás egyetlen vasútállomáson sem kezdődött meg és a legcseké­lyebb jel sem mutat arra, hogy ily előkészületek tör­ténnének. A vasutas-személyzet, és ellenkezőleg, az őszi idény fokozott forgalmát pontosan bonyolítja le és hűséggel dolgozik a szállítás nehézségeinek le­küzdésén.

Next