Pesti Hírlap, 1927. december (49. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

Meglepetés azonban a számunkra, hogy­ ezt a kinevezést külföldi lapból, a Szentszék hivatalos közlönyéből tudjuk meg és nem a magyar, kormány bejelentéséből. Ez lehet vételien külsőleg ha mindenesetre mulasztás. Még­­pedig olyan táj, amely alkalmas annak az aggodalomnak a föl­keltésére, hogy nem történtek-e­ itt a hibák és mulasz­tások a magyar királyokat megillet­ő apostoli jogok gyakorlása tekintetében és a magyar kormánynak volt-e alkalma arra, hogy a hercegprímás kineve­zésére olyan befolyást gyakoroljon, ami természe­tes és magától értetődő dolognak látszik, tekintettel arra, hogy a hercegprímás nemcsak magas egyházi, hanem fontos magyar közjogi méttóság be­öltője? Azok a tárgyalások, amelyek a kinevezést meg­előzték, teljesen titokban, a kulisszák mögött foly­tak le. Talán most már elérkezett az ideje annak, hogy a közvéleményt megfelelően informálják. Kétségtelen, hogy manapság, amikor a magyar trónnak nincsen gazdája, az új hercegprímás ki­nevezése egyike volt a legkényesebb problémáknak. A közvéleménynek azonban éppen ezért joga van tudni azt, hogy a kormány megtette-e a kötelességét és gondoskodott-e arról, hogy a magyar királyok­nak ezer esztendős apostoli jogai el ne­­homályo­sodjanak és sértetlenül háruljanak át arra, akinek a fejét majdan Szent István­­koronája övezi? A kinevezésnek egyik érdekessége, hogy Se­­­­­rédi Jusztin éppen úgy, mint Csernoch elődje, ' ' Vaszary Kolos, a bencés-rendnek a tagja. Huszon­öt éven belül a második eset tehát, hogy szent-bene­dekrendi barát emelkedik a legfőbb magyar katho­­­likus egyházi méltóság székébe. 2 PESTI HÍRLAP, 1­127. december 1., csütörtök. Az optánsok ügyét a Népszövetség tavaszi ülésére halasztják. Bukarest, nov. 30.­­A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Félhivatalosan megerősítik azt a hírt, hogy Titulescu külügyminiszter nem vehet részt a decem­beri genfi népszövetségi tanácskozáson és kívánságá­ra az optánsok ügyének tárgyalását a népszövetség tavaszi ülésére halasztják. Baldwin ét szervezi az angol kormányt. London, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Westminster Gazette értesülése szerint Baldwin a jövő év elején felfrissíti kormányát, amely­ből Sir Lister kereskedelmi miniszter, Ashley ezredes szállításügyi miniszter és Bridgeman, az admiralitás első lordja, válik ki. A miniszterelnök ezek helyére a konzervatív párt elégedetlenkedő fiatalabb tagjait akarja ültetni. i •­­ i ' i Itz esztergomi érsekké kinevezett dr. Serédi Jusztinián életrajza. Dr Serédi György Jusztinián 1884 április 24-én született a pozsonymegyei színmagyar Deáki nagy­községben. Abban a községben, melynek román stán bencés temploma a jövő évben ünnepli építésének 700 évfordulóját, melynek számára írták a pannon­halmi bencés szerzetesek a legrégibb összefüggő ma­gyar szöveget, a Halotti-beszédet tartalmazó­­ u. n. Deáid-misekönyvet (Pray-kódex). Édesatyja érde­mes cserepesmester volt, akit szolid, becsületes fauu­kájáért különösen szívesen hívtak a szomszédos plé­bániák és templomok tetőmunkálatainak végzésére. A cserepesmester Gyuri fia, a falusi gyermekek nagy bámulatára, sokszor nézegetett le a templom sudár tornyának szédítő magas tetejéről. Az istenfélő szü­lőknek kilenc gyermeke közül Gyuri volt a legkisebb. Míg hatodik évét be nem töltötte, műkedvelő elemista volt, mikor már neki volt a leghosszabb füzérgombja, melyet társaitól nyert el. A fiú istenadta tehetségét látván Gulyás Elek deáki bencés plébános, rábírta az édesatyját, hogy fiát gimnáziumba adja. így került a kis Serédi György a pozsonyi gimnáziumba, mely­nek egyik­e­se legtehetségesebb tanítványa lett, s melyben az eleveneszűi kisdiák sok kedves mókájának emlékét őrizték meg. Egyéni rátermettsége, községének hagyomá­nyai, családi vonatkozásai a Szent Benedek-rendbe, Pannonhalmára vitték a VI osztályt végzett tiszta jeles tanulót Egyik bátyja Marcell néven a bencés­rend tagja volt Társai tisztelettel néztek erre az ifjú, tudós fizikusra, aki egy távolságot pontosan mérő készüléket talált fel. Katonai körök karolták fel a bencés tudós kísérleteit, aki azonban — mi­előtt átadhatta volna az illetékeseknek óriási jelen­tőségű találmányát —, fiatalon meghalt, titkát ma­gával vivén az örök titkok országába. Ennek a ki­váló fizikusnak testvéröccse, a most esztergomi ér­sekké kinevezett Serédi György 1901 auguszsztus 6-án Pannon­halmán öltötte föl Szent Benedek ruháját. Ekkor nyerte a bencések közt kellemesen csen­gő Jusztinián nevet. E név előző viselője ugyanis Hollósy Jusztinián celldömölki apát, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja, a neves csillagász volt, aki ,,Népszerű csillagász" című munkájával akadé­miai díjat nyert. Serédi sem bizonyult méltatlannak neve viselésére. Próbaévét, valamint a gimnázium VII. és VIII. osztályát Pannonhalmán végezte. Vizs­gáit,, érettségijét a győri főgimnáziumban szerezte tiszta jeles eredménnyel. Középiskolai tanulóévei alatt többször kitűnt társai közül. Ismételten szere­pelt a Zászlónk című ifjúsági folyóirat díjnyertesei között. Egy alkalommal XII. Leó pápa egyik hangulatos költemé­nyének lefordításával nyerte meg első díját. Növendéktársai szerették példás viseletéért, örökké derűs, ártatlan tréfákra hajló, sziporkázó jókedvéért. Az érettségi után a számtan-fizika szakot akar­ta választani, hogy elhunyt bátyja kísérleteit befejez­ze, de főapátja, Fehér Ipoly, Rómába küldte teológus­nak, a Monte Aventinen épült és Szent Anzelmről nevezett bencés egyetemre. Itt végezte teológiai ta­nulmányait, de egyben itt vetette meg merész ívelé­sű pályájának alapját is. Nemcsak kiváló tudása, nagy nyelvtehetsége (hét nyelven beszél) tette meg­becsültté, hanem szeretetreméltó egyénisége valóság­gal közkedveltté varázsolta a világ minden tájáról való társai és tanárai előtt, kiknek a humor iránti érzékével sok derűs percet szerzett. Itt kedvelte meg Serédyt P. Bastien Péter maredsousi (Belgium) ben­cés, híres egyházjogász, akinek nagy szerep jutott Serédy életének irányításában. A római Szent An­zelm-egyetemnek az a kiváltsága, hogy ha valaki ösz­szes teológiai vizsgálatait kitüntetéssel teszi le, tanul­mányai befejeztével a doktori címet minden külön szigorlat nélkül megkapja. E kiváltságban részesült Serédi is, kit hazatérése után Kohl Medárd püspök Pannonhalmán szentelt áldozópappá 1908. júl. 14-én. Az említett P. Bastien Péter elkérte Serédit Fe­hér Ipoly főapáttól az egyházjogot kodifikáló pápai bizottság számára, melynek hamarosan konzultora, tanács­osa lett. Az 1909. év júniusában Fehér Ipoly Pannonhalmára "diszponálta hitszónoknak és teoló­giai tanárnak, de az új főapát, Hajdu Tibor, egyik legelső intézkedésével 1910 februárjában visszahe­lyezte Rómába, megkezdett munkakörébe. Ettől fog­va állandóan Rómában tartózkodott és csak a nyári szünidőt töltötte itthon. Az 1910 utáni évek egészen az egyházjogi munkálatokkal telnek el. P. Bastien Péter jóformán csak belevezeti s útnak indítja Se­rédyt munkájában, midőn­­­­astient a Szentszék apostoli delegátusként Boszniába helyezi. Ettől kezd­ve az egyházjogi művek, szentszéki és zsinati dönté­sek áttanulmányozásának, az uj kánonjogi kódex nyers­anyaga össze­gyűjtésének, a fölhasználásra kiválasztásá­nak óriási munkáját egyedül Serédy végezte. Résztvett emellett 'az egyes kanonok végső szö­vegezésében, a szövegnek a forrásokkal való egybe­vetését,'át 'eltértet'ő rítuskat, 'a hatalmas mű­' forrá­sainak megjelölését, a jegyzetekkel ellátást Serédi újra csak egyedül végezte. Természetesen örökölte P. Bastien jogi tanszékét is az Anzelmianum egyete­mén. V. nagyarányu munka közben tört ki a világ­háború, mely Serédit Rómában találta. Az ő szive is nagyot dobbant, neki is hazája a magyar haza, — neki is éltek öreg szülei, neki is voltak hadbavonult családos testvérei. De Serédi Jusztinián az a férfiú, aki le tudja győzni egyéni fájdalmát, ha szent hiva­tása parancsolja, flgett a világ, a tudós csendesen to­vább dolgozott. Mikor azonban az olasz is az ellensé­gek közé sorakozott, Serédi már csak a Vatikán te­rületén folytathatta munkáját. Az a szeretet és becsülés, mellyel a háborús államtitkár viseltetett a fiatal magyar tudós iránt ekkor mélyült ki valósággal benső barátsággá. Gas­parri atyai jóbarátként két éven át látta vendégéül asztaltársául Serédit Hány előkelő, ellenséges ál­lambeli férfiúval találkozott e környezetben össze a fiatal magyar tudós. Mennyi őszinte szót hallhatott az olasznak tartott Don Giustiniano ilyen alkalmak­kor! Estek meg kedves epizódok is. Többször az asztalnál ültek már midőn Ratti Achilles, a pápai könyvtár igazgatója, bátortalanul egy kis pénz­magért kopogtatott. Míg az államtitkár kissé zsör­tölődve a kért pénzért járt, addig Ratti igazgató Serédivel évődött: — No, Don Giustiniano, vitéz magyar, most menjen ki az utcára, ha mer! Mikor azután XI. Pius néven pápa lett az egy­kori vatikáni könyvtárosból, mosolyogva jegyezte meg Serédi: — Szeretném­ visszafordítani az egykori bizta­tást őszentségére. Mikor 1918-ban az új Codexet átnyújtották a pápának, Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Még ki sem pihente fá­radtságát, midőn hivta a haza. Tábori lelkész lett s mint ilyen, az Eszter­gom-kenyérmező táborba nyert beosztást az­zal a megbízatással hogy az Oroszországból hazatért, zilált lelkű véreinket lelki egyen­súlyba festise. Serédi meleg vonzalmat tudott, kelteni maga iránt s ezt jótékony befolyással használta fel a szegény megviselt emberek között. Pedig neki magának is fájt a szive, hiszen már nem fogadta idehaza az ősz­beborult édesanya dédelgetett legkisebb fiát. Itt ér­te a mindnyájunkat sújtó, szomorú összeomlás. Innen tért vissza a szomorú napok egyikén Pannonhal­mára. " Pannonhalmán lelke volt annak az ortodox irányzatnak, mely a rendet a súlyos időkben a nehéz kötelesség utján oly mintaszerűen vezette. Még a kommün alatt szent Benedek magyar rendjét Rómá­ban kellett képviselnie a bencés kongregációk gyűlé­sén. Midőn a kereszttel ékesített apátok diszes sora végén a pápa meglátta Serédit, mosolyogva kérdezte: — No, Don Giustiniano, hol a kereszt? — A magyar kereszt nagyon nehéz, Szentséges Atyám, otthon hagytam, — felelte Serédi lakoni­kusan . Ott érte Rómában Serédyt a kommün össze­omlása is. Midőn a rend újra főapátot választha­tott, Serédi Jusztinián egyik nagyon komoly je­löltje volt. Bár a rend nagy része úgy okoskodott, hogy Serédi magasan ívelő pályáját elvághatná fő­apáttá leendő megválasztása, mindamellett tekinté­lyes számú szavazatot kapott az 1920 május 19-iki főapátválasztáson a fiatal szerzetes. Serédi az itthon töltött legválságosabb idők gondjai közt is folytatta tudományos működését. Megírta jogászi elméjének klasszikus szülöttét, a magyar szent Benedek-rend statutumait. Gasparri bíbornok államtitkár újra Rómába kérte őt, hogy elkészítse az új Codex forrásainak 14 hatalmas kötetét „Codicis Juris Canonici Fontes" címen. Ezt az óriási munkát csak mostanában­­fe­jezték be. Emellett a vatikáni magyar követségnek egyházjogi tanácsosa volt. A követségnél nélkülözhetet­len szerepet töltött be. Az apostoli szentszék­nél a magyar egyházmegyéknek és rendjé­nek ügyvivője lett. Mint ilyen, rengeteg, sokszor igen kényes ter­mészetű ügyet kellett elintéznie, amellett nagyvona­lú, átfogó képet alkotott magának a magyar egy­házi és politikai életről. Rengeteg magánügyben is sokan menekültek hozzá. Mikor már hatalmas mun­kabírását teljesen lekötötte munkaköre, a pápa maga személyesen kérte föl őt a pápai levéltáros­képző iskolán a római kúria jogtörténetének rendes tanárává. De nemcsak kérte, hanem méltányolta is, midőn az uj Codex kihirdetését megörökitő hatal­mas képen Serédi alakját is megfesttette midőn a zsinati szent kongregáció konzultorává kinevezte De egyébként is elhalmozta a figyelem és szere­tet ezer jelével Serédit, kinek a pápához és állam­titkárához bármikor szabad bejárása volt. Az Anzel­mianum bencés kisnapjai nem győzték számlálni, hányszor kereste föl aventinoi cellájában Gasparri bibornok államtitkár az ő népszerű jogtanárukat. Híre, neve túlszárnyalta az örök város hét halmát Növendékei, munkatársai, a bencés apátok, diplo­maták személyes ismeretség révén, a jogtudósok pe­dig megbecsülhetetlen munkássága alapján tették nevét világszerte ismertté és becsültté. Arról nem is beszélhetünk a nagy nyilvános­ság előtt, mily rendkívül értékes szolgálatokat tett ugyancsak rendkívül kényes természetű ügyekben nemzetének. De nem árulunk el vele diplomáciai titkot, ha elmondjuk a belga prímással való esetét. Midőn egy­­alkalommal igen értékes szolgálatot tett Mercier Désiré mechelni bibo-osérseknek Mercier melegen megrázta Serédi k°zét és azt kérdezte tőle, micsoda viszontszolgálatot tehetne neki? — Nekem semmit, — felelte Serédi. — de az én összetört hazám, éhező gyermek­ein­k nagyon tó­tot. Eminenciás Uram! — Megértettem, Don Giustiniano. — felelte meghatottan az a Mercier, aki korábban így nyilat­kozott: — Még barátaink gyermekeinek nem tudunk elég kenyeret törni, hogy adhatnánk az ellensé­­geinek? Mercier ezután a Serédivel folytatott párbeszéd után élére állott a belga-magyar gyermekakciónak és azóta sok tízezer magyar gyermek emlékszik há­lás szeretettel a jóságos „belga szülők"-re. A trinoni Magyarország siralmas helyzetét fel­tüntető cikkeket, műveket bevitte Serédi még Gas­quet angol bibornok szobáiba is. És személyesen győződött meg róla, hogy sok előkelő külföldi olvas­ta e munkákat. Boldogemlékű hercegprímásunk, Csernoch János Serédit, ha hazajött Magyarországba, vagy ha ő ment Rómába, mindig rögtön fölkereste, illetőleg ma­gához kérette s tanácsait irányadóknak tekintette. A magyar kormány a kormányfőtanácsosi címmel rót­ta le elismerését Serédivel szemben. De akik lélek szerint ismerik, tudják, hogy dr. Sevérli Jusztinián soha nem kereste a rangot és kitüntetést. Ha ezek őt mégis megtalálták, az onnan van mert ő reá tökéle­tesen állanak az írás szavai. ..Nem az a valaki, aki önmagát ajánlja, hanem akit Isten ajánl". A Magyar Kurír római magánértesülése szerint a ma kinevezett ,új esztergomi érsek prekonizálás­i a december 19-iki, illetőleg 21-iki titkos, majd nyilvá­nos konzisztóriumon fog megtörténni. A konzisztó­riumon, hír szerint, a pápa bíbornokká­ fogja Serédit kreálni, akit rövidesen személyesen szentel Rómá­ban püspökké. Dr. SERÉDI JUSZTINIÁN, AZ ÚJ HERCEGPRÍMÁS.

Next