Pesti Hírlap, 1927. december (49. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
Meglepetés azonban a számunkra, hogy ezt a kinevezést külföldi lapból, a Szentszék hivatalos közlönyéből tudjuk meg és nem a magyar, kormány bejelentéséből. Ez lehet vételien külsőleg ha mindenesetre mulasztás. Mégpedig olyan táj, amely alkalmas annak az aggodalomnak a fölkeltésére, hogy nem történtek-e itt a hibák és mulasztások a magyar királyokat megillető apostoli jogok gyakorlása tekintetében és a magyar kormánynak volt-e alkalma arra, hogy a hercegprímás kinevezésére olyan befolyást gyakoroljon, ami természetes és magától értetődő dolognak látszik, tekintettel arra, hogy a hercegprímás nemcsak magas egyházi, hanem fontos magyar közjogi méttóság beöltője? Azok a tárgyalások, amelyek a kinevezést megelőzték, teljesen titokban, a kulisszák mögött folytak le. Talán most már elérkezett az ideje annak, hogy a közvéleményt megfelelően informálják. Kétségtelen, hogy manapság, amikor a magyar trónnak nincsen gazdája, az új hercegprímás kinevezése egyike volt a legkényesebb problémáknak. A közvéleménynek azonban éppen ezért joga van tudni azt, hogy a kormány megtette-e a kötelességét és gondoskodott-e arról, hogy a magyar királyoknak ezer esztendős apostoli jogai el nehomályosodjanak és sértetlenül háruljanak át arra, akinek a fejét majdan Szent Istvánkoronája övezi? A kinevezésnek egyik érdekessége, hogy Serédi Jusztin éppen úgy, mint Csernoch elődje, ' ' Vaszary Kolos, a bencés-rendnek a tagja. Huszonöt éven belül a második eset tehát, hogy szent-benedekrendi barát emelkedik a legfőbb magyar katholikus egyházi méltóság székébe. 2 PESTI HÍRLAP, 1127. december 1., csütörtök. Az optánsok ügyét a Népszövetség tavaszi ülésére halasztják. Bukarest, nov. 30.A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Félhivatalosan megerősítik azt a hírt, hogy Titulescu külügyminiszter nem vehet részt a decemberi genfi népszövetségi tanácskozáson és kívánságára az optánsok ügyének tárgyalását a népszövetség tavaszi ülésére halasztják. Baldwin ét szervezi az angol kormányt. London, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Westminster Gazette értesülése szerint Baldwin a jövő év elején felfrissíti kormányát, amelyből Sir Lister kereskedelmi miniszter, Ashley ezredes szállításügyi miniszter és Bridgeman, az admiralitás első lordja, válik ki. A miniszterelnök ezek helyére a konzervatív párt elégedetlenkedő fiatalabb tagjait akarja ültetni. i • i ' i Itz esztergomi érsekké kinevezett dr. Serédi Jusztinián életrajza. Dr Serédi György Jusztinián 1884 április 24-én született a pozsonymegyei színmagyar Deáki nagyközségben. Abban a községben, melynek román stán bencés temploma a jövő évben ünnepli építésének 700 évfordulóját, melynek számára írták a pannonhalmi bencés szerzetesek a legrégibb összefüggő magyar szöveget, a Halotti-beszédet tartalmazó u. n. Deáid-misekönyvet (Pray-kódex). Édesatyja érdemes cserepesmester volt, akit szolid, becsületes fauukájáért különösen szívesen hívtak a szomszédos plébániák és templomok tetőmunkálatainak végzésére. A cserepesmester Gyuri fia, a falusi gyermekek nagy bámulatára, sokszor nézegetett le a templom sudár tornyának szédítő magas tetejéről. Az istenfélő szülőknek kilenc gyermeke közül Gyuri volt a legkisebb. Míg hatodik évét be nem töltötte, műkedvelő elemista volt, mikor már neki volt a leghosszabb füzérgombja, melyet társaitól nyert el. A fiú istenadta tehetségét látván Gulyás Elek deáki bencés plébános, rábírta az édesatyját, hogy fiát gimnáziumba adja. így került a kis Serédi György a pozsonyi gimnáziumba, melynek egyikese legtehetségesebb tanítványa lett, s melyben az eleveneszűi kisdiák sok kedves mókájának emlékét őrizték meg. Egyéni rátermettsége, községének hagyományai, családi vonatkozásai a Szent Benedek-rendbe, Pannonhalmára vitték a VI osztályt végzett tiszta jeles tanulót Egyik bátyja Marcell néven a bencésrend tagja volt Társai tisztelettel néztek erre az ifjú, tudós fizikusra, aki egy távolságot pontosan mérő készüléket talált fel. Katonai körök karolták fel a bencés tudós kísérleteit, aki azonban — mielőtt átadhatta volna az illetékeseknek óriási jelentőségű találmányát —, fiatalon meghalt, titkát magával vivén az örök titkok országába. Ennek a kiváló fizikusnak testvéröccse, a most esztergomi érsekké kinevezett Serédi György 1901 auguszsztus 6-án Pannonhalmán öltötte föl Szent Benedek ruháját. Ekkor nyerte a bencések közt kellemesen csengő Jusztinián nevet. E név előző viselője ugyanis Hollósy Jusztinián celldömölki apát, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neves csillagász volt, aki ,,Népszerű csillagász" című munkájával akadémiai díjat nyert. Serédi sem bizonyult méltatlannak neve viselésére. Próbaévét, valamint a gimnázium VII. és VIII. osztályát Pannonhalmán végezte. Vizsgáit,, érettségijét a győri főgimnáziumban szerezte tiszta jeles eredménnyel. Középiskolai tanulóévei alatt többször kitűnt társai közül. Ismételten szerepelt a Zászlónk című ifjúsági folyóirat díjnyertesei között. Egy alkalommal XII. Leó pápa egyik hangulatos költeményének lefordításával nyerte meg első díját. Növendéktársai szerették példás viseletéért, örökké derűs, ártatlan tréfákra hajló, sziporkázó jókedvéért. Az érettségi után a számtan-fizika szakot akarta választani, hogy elhunyt bátyja kísérleteit befejezze, de főapátja, Fehér Ipoly, Rómába küldte teológusnak, a Monte Aventinen épült és Szent Anzelmről nevezett bencés egyetemre. Itt végezte teológiai tanulmányait, de egyben itt vetette meg merész ívelésű pályájának alapját is. Nemcsak kiváló tudása, nagy nyelvtehetsége (hét nyelven beszél) tette megbecsültté, hanem szeretetreméltó egyénisége valósággal közkedveltté varázsolta a világ minden tájáról való társai és tanárai előtt, kiknek a humor iránti érzékével sok derűs percet szerzett. Itt kedvelte meg Serédyt P. Bastien Péter maredsousi (Belgium) bencés, híres egyházjogász, akinek nagy szerep jutott Serédy életének irányításában. A római Szent Anzelm-egyetemnek az a kiváltsága, hogy ha valaki öszszes teológiai vizsgálatait kitüntetéssel teszi le, tanulmányai befejeztével a doktori címet minden külön szigorlat nélkül megkapja. E kiváltságban részesült Serédi is, kit hazatérése után Kohl Medárd püspök Pannonhalmán szentelt áldozópappá 1908. júl. 14-én. Az említett P. Bastien Péter elkérte Serédit Fehér Ipoly főapáttól az egyházjogot kodifikáló pápai bizottság számára, melynek hamarosan konzultora, tanácsosa lett. Az 1909. év júniusában Fehér Ipoly Pannonhalmára "diszponálta hitszónoknak és teológiai tanárnak, de az új főapát, Hajdu Tibor, egyik legelső intézkedésével 1910 februárjában visszahelyezte Rómába, megkezdett munkakörébe. Ettől fogva állandóan Rómában tartózkodott és csak a nyári szünidőt töltötte itthon. Az 1910 utáni évek egészen az egyházjogi munkálatokkal telnek el. P. Bastien Péter jóformán csak belevezeti s útnak indítja Serédyt munkájában, midőnastient a Szentszék apostoli delegátusként Boszniába helyezi. Ettől kezdve az egyházjogi művek, szentszéki és zsinati döntések áttanulmányozásának, az uj kánonjogi kódex nyersanyaga összegyűjtésének, a fölhasználásra kiválasztásának óriási munkáját egyedül Serédy végezte. Résztvett emellett 'az egyes kanonok végső szövegezésében, a szövegnek a forrásokkal való egybevetését,'át 'eltértet'ő rítuskat, 'a hatalmas mű' forrásainak megjelölését, a jegyzetekkel ellátást Serédi újra csak egyedül végezte. Természetesen örökölte P. Bastien jogi tanszékét is az Anzelmianum egyetemén. V. nagyarányu munka közben tört ki a világháború, mely Serédit Rómában találta. Az ő szive is nagyot dobbant, neki is hazája a magyar haza, — neki is éltek öreg szülei, neki is voltak hadbavonult családos testvérei. De Serédi Jusztinián az a férfiú, aki le tudja győzni egyéni fájdalmát, ha szent hivatása parancsolja, flgett a világ, a tudós csendesen tovább dolgozott. Mikor azonban az olasz is az ellenségek közé sorakozott, Serédi már csak a Vatikán területén folytathatta munkáját. Az a szeretet és becsülés, mellyel a háborús államtitkár viseltetett a fiatal magyar tudós iránt ekkor mélyült ki valósággal benső barátsággá. Gasparri atyai jóbarátként két éven át látta vendégéül asztaltársául Serédit Hány előkelő, ellenséges állambeli férfiúval találkozott e környezetben össze a fiatal magyar tudós. Mennyi őszinte szót hallhatott az olasznak tartott Don Giustiniano ilyen alkalmakkor! Estek meg kedves epizódok is. Többször az asztalnál ültek már midőn Ratti Achilles, a pápai könyvtár igazgatója, bátortalanul egy kis pénzmagért kopogtatott. Míg az államtitkár kissé zsörtölődve a kért pénzért járt, addig Ratti igazgató Serédivel évődött: — No, Don Giustiniano, vitéz magyar, most menjen ki az utcára, ha mer! Mikor azután XI. Pius néven pápa lett az egykori vatikáni könyvtárosból, mosolyogva jegyezte meg Serédi: — Szeretném visszafordítani az egykori biztatást őszentségére. Mikor 1918-ban az új Codexet átnyújtották a pápának, Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Még ki sem pihente fáradtságát, midőn hivta a haza. Tábori lelkész lett s mint ilyen, az Esztergom-kenyérmező táborba nyert beosztást azzal a megbízatással hogy az Oroszországból hazatért, zilált lelkű véreinket lelki egyensúlyba festise. Serédi meleg vonzalmat tudott, kelteni maga iránt s ezt jótékony befolyással használta fel a szegény megviselt emberek között. Pedig neki magának is fájt a szive, hiszen már nem fogadta idehaza az őszbeborult édesanya dédelgetett legkisebb fiát. Itt érte a mindnyájunkat sújtó, szomorú összeomlás. Innen tért vissza a szomorú napok egyikén Pannonhalmára. " Pannonhalmán lelke volt annak az ortodox irányzatnak, mely a rendet a súlyos időkben a nehéz kötelesség utján oly mintaszerűen vezette. Még a kommün alatt szent Benedek magyar rendjét Rómában kellett képviselnie a bencés kongregációk gyűlésén. Midőn a kereszttel ékesített apátok diszes sora végén a pápa meglátta Serédit, mosolyogva kérdezte: — No, Don Giustiniano, hol a kereszt? — A magyar kereszt nagyon nehéz, Szentséges Atyám, otthon hagytam, — felelte Serédi lakonikusan . Ott érte Rómában Serédyt a kommün összeomlása is. Midőn a rend újra főapátot választhatott, Serédi Jusztinián egyik nagyon komoly jelöltje volt. Bár a rend nagy része úgy okoskodott, hogy Serédi magasan ívelő pályáját elvághatná főapáttá leendő megválasztása, mindamellett tekintélyes számú szavazatot kapott az 1920 május 19-iki főapátválasztáson a fiatal szerzetes. Serédi az itthon töltött legválságosabb idők gondjai közt is folytatta tudományos működését. Megírta jogászi elméjének klasszikus szülöttét, a magyar szent Benedek-rend statutumait. Gasparri bíbornok államtitkár újra Rómába kérte őt, hogy elkészítse az új Codex forrásainak 14 hatalmas kötetét „Codicis Juris Canonici Fontes" címen. Ezt az óriási munkát csak mostanábanfejezték be. Emellett a vatikáni magyar követségnek egyházjogi tanácsosa volt. A követségnél nélkülözhetetlen szerepet töltött be. Az apostoli szentszéknél a magyar egyházmegyéknek és rendjének ügyvivője lett. Mint ilyen, rengeteg, sokszor igen kényes természetű ügyet kellett elintéznie, amellett nagyvonalú, átfogó képet alkotott magának a magyar egyházi és politikai életről. Rengeteg magánügyben is sokan menekültek hozzá. Mikor már hatalmas munkabírását teljesen lekötötte munkaköre, a pápa maga személyesen kérte föl őt a pápai levéltárosképző iskolán a római kúria jogtörténetének rendes tanárává. De nemcsak kérte, hanem méltányolta is, midőn az uj Codex kihirdetését megörökitő hatalmas képen Serédi alakját is megfesttette midőn a zsinati szent kongregáció konzultorává kinevezte De egyébként is elhalmozta a figyelem és szeretet ezer jelével Serédit, kinek a pápához és államtitkárához bármikor szabad bejárása volt. Az Anzelmianum bencés kisnapjai nem győzték számlálni, hányszor kereste föl aventinoi cellájában Gasparri bibornok államtitkár az ő népszerű jogtanárukat. Híre, neve túlszárnyalta az örök város hét halmát Növendékei, munkatársai, a bencés apátok, diplomaták személyes ismeretség révén, a jogtudósok pedig megbecsülhetetlen munkássága alapján tették nevét világszerte ismertté és becsültté. Arról nem is beszélhetünk a nagy nyilvánosság előtt, mily rendkívül értékes szolgálatokat tett ugyancsak rendkívül kényes természetű ügyekben nemzetének. De nem árulunk el vele diplomáciai titkot, ha elmondjuk a belga prímással való esetét. Midőn egyalkalommal igen értékes szolgálatot tett Mercier Désiré mechelni bibo-osérseknek Mercier melegen megrázta Serédi k°zét és azt kérdezte tőle, micsoda viszontszolgálatot tehetne neki? — Nekem semmit, — felelte Serédi. — de az én összetört hazám, éhező gyermekeink nagyon tótot. Eminenciás Uram! — Megértettem, Don Giustiniano. — felelte meghatottan az a Mercier, aki korábban így nyilatkozott: — Még barátaink gyermekeinek nem tudunk elég kenyeret törni, hogy adhatnánk az ellenségeinek? Mercier ezután a Serédivel folytatott párbeszéd után élére állott a belga-magyar gyermekakciónak és azóta sok tízezer magyar gyermek emlékszik hálás szeretettel a jóságos „belga szülők"-re. A trinoni Magyarország siralmas helyzetét feltüntető cikkeket, műveket bevitte Serédi még Gasquet angol bibornok szobáiba is. És személyesen győződött meg róla, hogy sok előkelő külföldi olvasta e munkákat. Boldogemlékű hercegprímásunk, Csernoch János Serédit, ha hazajött Magyarországba, vagy ha ő ment Rómába, mindig rögtön fölkereste, illetőleg magához kérette s tanácsait irányadóknak tekintette. A magyar kormány a kormányfőtanácsosi címmel rótta le elismerését Serédivel szemben. De akik lélek szerint ismerik, tudják, hogy dr. Sevérli Jusztinián soha nem kereste a rangot és kitüntetést. Ha ezek őt mégis megtalálták, az onnan van mert ő reá tökéletesen állanak az írás szavai. ..Nem az a valaki, aki önmagát ajánlja, hanem akit Isten ajánl". A Magyar Kurír római magánértesülése szerint a ma kinevezett ,új esztergomi érsek prekonizálási a december 19-iki, illetőleg 21-iki titkos, majd nyilvános konzisztóriumon fog megtörténni. A konzisztóriumon, hír szerint, a pápa bíbornokká fogja Serédit kreálni, akit rövidesen személyesen szentel Rómában püspökké. Dr. SERÉDI JUSZTINIÁN, AZ ÚJ HERCEGPRÍMÁS.