Pesti Hírlap, 1928. március (50. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-29 / 73. szám
PESTI HÍRLAP 1928. március 29., csütörtök. A magyar képviselők kivonultak a román parlamentből. Bukarest, márc. 28. A kamara elfogadta a középiskolákra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat vitájában egyik éjjeli gyűlésen fölszólalt Willer József magyar képviselő is, aki módosító indítványt nyújtott be, amelyben megismételte a magyar pártnak és a magyar egyházaknak azt a régi követelését, hogy az állami iskolák magyar tagozataiban és a kisebbségi tanintézetekben az úgynevezett nemzeti tantárgyakat: román történelem, irodalom stb. magyar nyelven adják elő. Különböző példákat sorolt föl arra, hogy a székely tanulók nagy része tudja ugyan a román nemzeti tantárgyak anyagát, de csak memoriter, anélkül azonban, hogy az anyagot valóban ismerné. Angelescu közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem engedhet. A vita további során Willer újabb módosító javaslatot nyújtott be annál a pargrafusnál, amely szerint az állami iskolák magyar tagozataiba és a kisebbségi iskolákba csak magyar nemzetiségűek iratkozhatnak be. A magyar párt indítványa annak tisztázását követeli, hogy ki magyar nemzetiségű. Ennek megállapítására a szülői nyilatkozat elfogadását kéri, tekintet nélkül arra, hogy a tanuló milyen felekezethez tartozik. Angelescu miniszter: Kérem a képviselő urat, beszéljen nyíltan, hiszen úgyis tudom, hogy most az elmagyarosodott zsidók, románok és svábok érdekében emel szót, meg akarván akadályozni, hogy kiszakítsuk őket a magyar keretből. Határozottan kijelentem, hogy a kísérletet nem engedem meg s nem is tűröm tovább. Ragaszkodunk az eredeti nemzetiséghez és a székelyföldről 40.000 románt követelünk vissza. Willer: Mennyit, miniszter úr? Angelescu közoktatásügyi miniszter: A képviselő úr harmadszor veti fel e kérdést, holott erre egyáltalán nincs szükség. Willer: Ha miniszter úr így fogja fel a kérdést, akkor nem a magam indokai, hanem az ön érvei alapján kérem kihagyni e paragrafust a törvényből. Egy korábbi beszédére visszatérve hangoztatja Willer, hogy az erdélyi zsidók magyarosodása nem miniszteri rendeletekkel történt, hanem a nemzetiségek önként, szeretettel vallották magukat magyaroknak; kényszerítésről azonban sohasem volt szó. Ionescu nagyszebeni tanár közbeszól: Ez nem igaz. Itt ül Hans Otto Roth, nyilatkozzék, igy volt-e? Hans Otto Roth: Igenis, igy. Kormányhatalmi intézkedésekkel a magyar állam nem magyarizált. Ezután Fildermann ókirályságbeli zsidó liberális képviselő szólalt föl s tiltakozik az ellen, hogy ellene szegezzék azt a kijelentését, hogy a regáti zsidók, bár nem román eredetűek, mégis szívvellélekkel románoknak vallják magukat. A többség Fildermann kijelentéseit nagy tapssal fogadta, míg a magyar képviselők helyükről fölugrálva hevesen tiltakoznak. Willer fölrohan a szónoki emelvényre s öklével veri az asztalt. Hallatlan botrány — mondja —, hogy kisebbségi oldalról ilyen támadás hangzik el kisebbség ellen. Fildermann ne beszéljen az erdélyi zsidókról, mert azokat nem ő képviseli. A teremben nagy zaj támad, úgyhogy azt sem lehet hallani, mit kiabálnak egymásnak Willer és Fildermann. A zajos jelenetnek az vet véget, hogy a jelenlevő magyar képviselők tüntetőleg elhagyják a termet. A módosítást azután a többség elvetette. Mussolini májusban nyilatkozik a külpolitikai helyzetről. Róma, márc. 28. (Stefani.) A mai minisztertanácson Mussolini beszámolt a belpolitikai helyzetről. Ezután a szőnyegen lévő külpolitikai problémákat tette szóvá és bejelentette, hogy május második felében a szenátusban nyilatkozni fog a külpolitikai helyzetről. Mussolini indítványára a minisztertanács törvénydekrétumhoz járult hozzá, amely Diaz marsall özvegyének 1 millió lira rendkívüli segélyt és évi 100.000 lira járadékot biztosít. Mussolini kiemelte, hogy ezzel a segéllyel a dicső hadvezér emlékének járó hódolatot akarják kifejezésre juttatni. természetes keserűvíz gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel! 3126 a városbeli furcsa úr kinézett előbb az egyik ablakon, ez a kertre nyilt, a park mélyébe és ezt az ablakot kitárta szélesre, aztán kinézett a másik ablakon, amely a kastély felé nyitott. Egy percig ha állt mozdulatlanul emellett az ablak mellett, merev szemét a házra szegezve, aztán fogta az ócska függönyt és határozott mozdulattal leeresztette. És ezen az ablakon nem látták felhúzva többé a függönyt mindaddig, míg a mérnök úr ott lakott a kis házban. Zelenka egyelőre üldögélt a szobájában, megjárta a kertet, a nagy alsó kertet, a gyümölcsöst, tovább a birtokot. Keresett, kutatott, gondolkozott. Egy-két nap telt el egymásután és ő egyre lázasabban és indulatosabban keresett valami után. Az első dolog, ami megállította, egy elhanyagolt kis téglagyárféle volt, amit az öreg Dernay még ifjabb és buzgóbb korában emeltetett s amiben csak olykorolykor dolgoztak, ha valami gazdasági épületféle reparálásra szorult. Zelenka alaposan megnézte ezt a téglagyárat és aznap aztán nem is mozdult ki a vackából többet, hanem ült, gondolkozott, számolt az asztala mellett. Harmadnap estefelé Zelenka a kerten messze túl folydogáló Berettyó mellfil sétált hazafelé, mélyen elmerülve gondolataiba. Itt nézegette volt sokáig a víz sodrát, a part kanyarulatait, botjával felturkálta a talajt és általában olyan furcsán viselkedett, hogy ha valaki látta volna, azt gondolja, egy öngyilkos töpreng s késlekedik ott a szelid, széles víz mellett. Amint aztán ballagott a kert szép lombos útján, egy kanyarodónál majdnem beleütközött valakibe, aki szembejött vele. Elvira volt. Zelenka köszönt és önkéntelenül megállt, szemét egyenesen rászögezve az asszony arcára. Elvira is megállott? — Lám csak, — mondta az asszony. — Ha most nem látom, nem is tudhatnám, hogy a vendégünk. Zelenka végignyalta a szája szélét, mely most hirtelen, tikkadt és égően, száraz lett. — Nem vagyok vendégük, — felelte hangsúlytalanul. — Egyszerűen csak alkalmazottjuk vagyok. A hanyatló nap a lombok közt odatűzött Elvira arcára. Zelenka most közelről, világosan, tisztán látta az arcát, nem úgy, mint azon az emlékezetes éjszakán, nem oly mámorosan, oly elvakult szemmel, oly bódultan. Az asszony remek szép haja úgy csillogott a rőt napfényben, mintha maga is egy marék összegyűlt napsugár volna. De Zelenka látta azt is, hogy a két szeme körül kis, ideges szarkalábak vannak és a szája mellett mély vonás húzódik kétoldalt. Ezen a merészvágású arcon nincs már meg a fiatalság üdesége, hajnali színe és hamva, ez az asszonyarc olyan, mint ami már megizzott, kissé elperzselődött és megemésztődött az élet kohójában. De az ajaka azért friss és egészséges és a szeme is lobogva élő. Úgy vette észre, hogy az aszszony valamivel magasabb, mint ő. Elvira elmosolyodott. — A véletlen alkalmazottja? — mondta válaszul Zelenka rövid feleletére. — Különösek a véletlenek. Lenézett a könyvre, amelyet a kezében tartott, felnyitotta, kicsit félrehúzta a száját, pillanatig úgy tartotta a kezében a könyvet, mintha egy-két sort olvasna belőle, aztán felnézett, messzire és így szólt: — Én az életemben minden jót és minden részozat véletlennek köszönhetek, — nevetett egyet, könyedén, és kissé kacéran tette hozzá: — ó, dehát ez nem érdekl, és nem is fontos. Tudja-e, hogy nagyon helyes és csinos volt, amit a múltkor este csinált? Zelenka megrezzent. Egy idegen asszony, ime valami halvány bizalommal van hozzá és dicséri őt . . . milyen furcsa ez. Egy gyönge, távoli fény ebben a hideg éjszakában, mely ráborult. — Nagy jutalom lesz, — mondta halkan — ha azzal is meg lesz elégedve, amit ezután fogok csinálni. "Folytatjuk.) Klebelsberg kultuszminiszter beszéde a cselekvő hazafiságról. Szeged, márc. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szerdán az egyetemi építési bizottság ülésén elnökölt, majd bejárta azokat a városrészeket, ahol iskolákat és óvodákat építenek. Este tiszteletére a szegedi társadalmi egyesületek és népkörök vacsorát rendeztek, amelyen az üdvözlésekre adott válaszában ezeket mondta: — Cselekvő hazafiságra van szükség. A hazáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is kell. Nem elég, hogy hazafiságunkról csak ünnepélyes alkalmakkor díszmagyarban tegyünk tanúbizonyságot. A legnagyobb modern államférfiú, Mussolini is a cselekvő hazafiak közé tartozik. A neonacionalizmus elvének kell átitatnia az egész magyar dolgozó nemzetet. Egyik eszköze ennek az Alföld felemelése. A múlt időben szinte jóvátehetetlen igazságtalanságok érték a nagy magyar Alföldet. Iskolákatépítettek ugyan a múltban is, de a tótok, oláhok, rutének számára. Az alföldi magyarság a saját erejéből lett azzá, ami. Mi örök időkre eljegyeztük magunkat a magyar Alfölddel s nincs az az internacionalizmus, szocializmus, amely bennünket el tudna választani. A nemzetköziség csak rombolni tud, amint ezt Oroszország példája is mutatja, amely megindult a lejtőn és tíz évi véres kísérletezés után sem tud talpraállni. A népek soha nem voltak annyira nemzetiek, soha nem érezték annyira önállóságukat, mint most. Népszerető, demokratikus, istenfélő nacionalizmusra van szükség. Minden magyar felekezetnek a maga módja szerint kell szolgálnia az ország érdekeit. Szterényi interpellál a felsőházban a liszt és a cukor árának megokolatlan emelése miatt. A felsőház legközelebbi ülésén nagyfontosságú interpellációt terjeszt elő báró Szterényi József a liszt- és a cukorárak emelése tárgyában. Szóvá teszi az ezen a téren mutatkozó lehetetlen és indokolatlan állapotokat, amelyek a lakosság legszélesebb köreit súlyosan érintik, anélkül, hogy az emelésre bárminő elfogadható ok volna. Darányi államtitkár üdvözlése. A miniszterelnökség tisztviselői kara szerdán üdvözölte Bárányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt, hivatalba lépése alkalmából. A tisztviselői kar nevében bárdházi Bárczy István helyettes államtitkár üdvözölte Darányit, aki válaszában többek közt ezeket mondta: „Nem kerestem az alkalmat arra, hogy ebbe a hivatalba kerüljek. Hiszen a hivatal természete is olyan bizalmi pozíció, amelynek csak egy alapja lehet, az a bizalom, amellyel a miniszterelnök úr engem megtisztelni kegyes volt. Ez az alapja itteni működésemnek. Természetesen épen ebből a bizalomból kifolyólag, de már előbbi meggyőződésem szerint is, minden tekintetben a miniszterelnök úr politikáját és felfogását képviselem és követem." A Az olasz minisztertanács jóváhagyta a Magyarországgal kötött egyezményeket. Róma, márc. 28. (Stefani.) A minisztertanács jóváhagyta a magyar és az olasz királyság között 1927 március 10-én egyes pénzügyi kérdések barátságos rendezéséről kötött római egyezményt ,valamint az olasz külügyminiszter és a magyar követ között ugyanakkor kicserélt jegyzékek végrehajtására vonatkozó törvénydekrétumot. Radics is a dunai államok gazdasági egységéről beszél. Prága, márc. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Radics István, aki az interparlamentáris unió ülésére ideérkezett, egy újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette: Jugoszlávia és Csehország tisztában vannak azzal, hogy kölcsönösen kiegészítik egymást és gazdasági egységet alkotnak. Ezért arra kell törekednünk, hogy vámegyezséget vagy szoros gazdasági együttműködést létesítsünk. A vámegyezséghez később csatlakoznék Bulgária, Lengyelország, Ausztria, Románia és talán Magyarország is. A dunai államok legfőbb érdeke a közös gazdasági érdekek egységes szabályozása. Ne várjunk, amíg ezt a nagyhatalmak valósítják meg. A kisállamoknak kell ezt keresztülvinniök, hogy ezzel biztosítsák politikai függetlenségüket. Pilsudszki konfliktusa a seimmel. Varsó, márc. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az a feltevés, hogy a szocialista Dasinszkinak seimmarsallá történt választása komoly konfliktust fog okozni a kormány és a seim között, valónak bizonyult. Pilsudszki, hír szerint, nem akar együttműködni a seimmel, amely mindjárt első javaslatát elvetette. Az új seimmarsal mindenesetre kényelmetlen helyzetbe került. A seim szerdán délután tartotta második ülését, amelyen megválasztotta az alelnököket. Mivel a kormánypárt elhatározta, hogy ezen a választáson nem vesz részt, és a maga részéről senkit nem jelöl, alelnökökké csupa ellenzéki képviselőt választottak meg. Az alelnökök névsora a következő: Vorosicki (Vizvolenja-párt), Marek (szocialista), Sekvabtinski (nemzeti demokrata), Domski (parasztpárt), Zakarkievics (ukrán parasztpárt). Jellemző a helyzetre, hogy a sejm elnöki és titkári hivatalába egyetlen kormánypárti képviselőt sem választottak meg, ami kizárttá teszi a sejm és a kormány eredményes együttműködését. Valószínű, hogy a negyedévi költségvetési provizórium letárgyalása után a fejm üléseit elnapolják.