Pesti Hírlap, 1928. szeptember (50. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
1928. szeptember 1., szombat. PESTI HÍRLAP Románia hajthatatlan magatartása kényszeríti a Népszövetséget arra, hogy újból foglalkozzék az optánsüggyel. London, aug. 31. A reggeli lapok jelentései rövidesen fölemlítik, hogy a népszövetségi tanács zárt ülésen érintette a magyar-román optánsügyet is. A Daily Mail hangsúlyozza, hogy Románia hajthatatlan magatartása kényszeríti a Népszövetséget arra, hogy újból foglalkozzék az üggyel. Románia legutolsó jegyzéke nem tekinthető válasznak, azonkívül a román kormány a félhivatalos ügynökséggel közzététette a jegyzék szövegét, mielőtt az a magyar kormányhoz érhetett volna s ezzel megsértette a diplomáciai érintkezés régi udvariassági szabályát. Románia nyilván el akarja kerülni az ügy érdemi tárgyalását (semben azzal az ürüggyel, mintha a felek között közvetlen tárgyalások volnának folyamatban. A népszövetségi tanács mai ülésezése. Qenl. aug. 31. A mai délelőtti nyilvános ülést a népszövetségi tanács az ópiumkereskedéssel összefüggő kérdéseknek szentelte. A nyilvános ülést követő zárt ülésen a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A legközelebbi nyilvános ülést holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartják. Seipel kancellár Genfbe utazott. Bécs, aug. 31. Seipel dr. szövetségi kancellár ma este Genfbe utazott. Útját Mehrerauban egy napra megszakítja. Péter dr. külügyi főtitkár a külügyi hivatal két tagjának kíséretében szombaton este indul el a népszövetségi közgyűlésre és egyidőben érkezik meg a kancellárral Genfbe. Francia lapvélemények, Párizs, aug. 31. A Petit Párisien genfi kiküldött munkatársa a következőket írja lapjának az Optensperrel kapcsolatosan. Azt a tényt, hogy Magyarország nem fogadta el Titulescu ajánlatát és Bukarest nem írta alá a magyar ellenindítványt, nem lehet a tárgyalások végleges meghiúsulásának tekinteni. Gróf Apponyi Albert és Titulescu, akik a genfi hallgatóságot sokszor tartották fogva szavaik lenyűgöző erejével, túlságosan találékony szelleműek és túlságosan kepzelőtehetségűek, mintsem hogy a tanács három évi tanácskozás után a helyükbe lépjen csak azért, mert egyetlenegy kísérlet nem járt eredménnyel. Ha a tanács nem tűzi az optánsügyet napirendre, valószínű, hogy mindkét fél meghallgatása után meg fogja ismételni abbeli véleményét, hogy mindkét fél folytassa egymással a közvetlen tárgyalásokat. A Volonté ismerteti úgy a magyar mint a román álláspontot és a következőket Írja: A tanácsnak határoznia kell. Az ügy elnapolása, valamint minden hiányos megoldás oly tévedés lenne, amely megingathatná a balkáni békét és Genf presztízsét. Az Action Francaise azt kérdezi, vajon mit fog a nemzetek szövetsége tenni, hogy szemérmesen eltakarja tehetetlenségét, az a nemzetek szövetsége, amely engedte, hogy a megoldást halogassák és azt mondják a román állam magyar optáns földbirtokosainak, hogy tárgyaljanak közvetlenül Romániával. A Homme Libre tiltakozik az ellen, hogy az ügyet a hágai nemzetközi döntőbíróság vagy más döntőbíróság ítélete alá bocsássák. Azon a napon, amelyen a tanács csatlakoznék Magyarország felfogásához, nem léteznék többet sem szuverenitás, sem biztonság egyetlen állam részére sem. Ily módon utat nyitnának mindenféle annexiónak, időnap előtt szárnyakat a reménynek, a vágynak? Éjfélkor a lány besurrant a házba. — Asszonykéz alá való férfi lesz belőle, —villanik meg a kontya alatt, mikor a donyha alá bújik. Orbán aztán feje alá tette a karjait és szőtte tovább a gondolatokat. — Úgy belenéztem most a szivébe, mint a napsugár a tó mélyébe, — mondogatta magának és kivett a lájbizsebből egy cigarettát, rágyújtott. Az erdő felől szél kerekedett. Bontogatta a kazlakat. Kékes fényben ragyogott az emelkedő hajnalcsillag. A keleti szélen nemsokára már pirosodott a halvány foltocska is, a kishajnál. A legény jónak vélte, hogy távozzék. Hazament. Holnap is nap lesz. 3. Reggeledétt már, mikor a Bódi Máté kispajtásából felcsapott a láng. A tűz néhány perc alatt beleharapott az istállóba. Füstöt vetett a lakóház is. Aztán a szomszéd házakra szálltak a sziporkák. Öt épület hamvad fel. Néhány gazdának eszébe jutott, hogy tegnap este a kocsmában azt mondta Bódi Máté, hogy cserépre szeretné átrakatni a házát. — Most megteheti. Be van biztosítva. A biztosított összegből újra építheti a házát. Talán ezért kellett a tűz, — sugdolóztak. A csendőröknek is így mondták. A tiszthelyettes hát kérdőre vonta Mátét. — Én tudom, hogy ki micsodás ember. Mentse magát, — kiáltott Mátéra. — Addig rázzon engem a hideglelés, míg ki nem szalad belőlem a lélek, ha én gyújtogattam. Látja az én Uram az én lelkemet, hogy nem vagyok gyújtogató, — felelte a gazda. — Majd a bíróság megállapítja, hogy ki a gyújtogató. — mondta a csendőr és Bódit láncon bevitték a törvényszékre. Marcsóka fejét lehúzta a gond és a szégyen. Úgy kóválygott a kormos falaknál, mint levert fészke körül a fecske. Ő tudta, hogy ki a bűnös... De vajjon mi lakik abban az emberben? Aztán, ha meghallja a falu, hogy ő éjfélig együtt volt Orbánnal a kispajtában, örökre elveszett a becsülete. De az ő becsülete drágább, vagy az apjáé? Esteledett, mikor a legényt megpillantotta az udvarukon, aki a kalapja peremét legyűrte, mert nem mert szembe nézni a lánnyal. — Talán segíthetek valamit, — mondja Orbán. Marcsóka, mintha jéggé dermedt volna, elfehéredik, nem felel, csak sóhajt. Orbánt ez a sóhajtás úgy szívén találta, mint tüzes paripát a sarkantyú. Mintha valaki halántékon csapta volna. Mintha forrott volna alatta a föld. Hát haza ballagott. Ő is tudta, hogy ki gyújtotta fel a pajtát. A lelkiismeret szavát, az Istennek az emberben megszólandó hangját nem lehet elnyomni. Napokig bizonytalankodott, hogy mit csináljon. Ha vállalja a tűzesetet, hírbe hozza a lányt. El is veszti örökre. De ha nem vállalja, ártatlan ember szenved miatta. A titkos hang, ami néha felcsendül a lélekben, egy pillanatig sem hagyta nyugodni. Nehéz órái voltak nappal is, hát még éjszaka ... A dolgok addig formálódtak benne, míg elérkezett az életlendítő pillanathoz. Átballagott Marcsókához. — Tudod, kisöpröm lelkemből a szemetet, mert nem vagyok én becsületből kivásolt ember, — mondta. — Végezd jó szerrel. Nem bánod meg, — suttogta a leány, de utolsó szava könnyekbe némult. Mintha olvadt gyöngyök peregtek volna a szeméről. A legény begyalogolt a városba, az igazság színe elé. — Jól van, fiam, nem szándékosan, nem tudatosan gyújtogattál. A cselekvés akaratból és tettből áll. A te cselekedetedben hiányzik az akarat. A véletlen okozta esetekért az erkölcsi felelősséget nem lehet megállapítani. Csak azért szól majd feletted a törvény, mert gondatlanságból okoztad a tüzet, — mondta a bírói. A legény arca földerült. Mögötte volt a nehezének. Az igazlátó Mindentudónál rendbe hozta a dolgát. A többi már csak annyi, mint egy lájbigomb. A horvát parasztkoalíció berlini akciója teljes sikerrel járt• Balgrád, aug. 31. A parasztdemokrata koalíció végrehajtó bizottságának mai ülésén három határozatot fogadtak el. Az első a zágrábi térparancsnokság ismeretes rendelkezése ellen tiltakozik és annak visszavonását kívánja, a második pedig kimondja, hogy a parasztdemokrata koalíció hívei nem vesznek részt semmiféle olyan manifesztderán, kongreszszuson, emlékünnepen, gyűlésen vagy tárgyaláson, amelyen a mai kormánynak és kormánypártoknak kiküldöttei hivatalosan jelen vannak. A harmadik határozat szerint a végrehajtó bizottság meghallgatta Krajevics jelentését berlini munkájáról, azt megelégedéssel vette tudomásul s megállapította, hogy a paraszt demokrata koalíció berlini akciója teljes sikert ért el. A szerb minisztertanács Krnjevics elleni intézkedésekről tárgyal. Belgrád, aug. 31. A Pravda értesülése szerint Krnjevics berlini szereplésének elbírálásával a ma estiminisztertanács is foglalkozik. Kellogg beszéde a párizsi szerződésről. London, aug. 31. Azon a banketten, amelyet tegnap este Dublinben Kellogg amerikai külügyi államtitkár tiszteletére adtak, Cosgrave, az ír szabadállam elnöke, pohárköszöntőjében a Kellogg-szerződés elfogadását a nemzetközi béke szimbólumának mondotta. Kellogg államtitkár válaszában a következőket mondotta: Eddig katonai védőszerződések és döntőbíráskodási szerződések voltak, azonban a párizsiszerződés aláírása az első alkalom, amelynél a nagy nemzetek képviselői találkoztak és neveiket egy olyan szerződés alá írták, amelyben ünnepélyes kötelezettséget vállalnak a háború ellen. Kellogg azt hiszi, hogy ez a körülmény mély erkölcsi hatást fog a világra gyakorolni. Néhány államférfin még nem tudja ugyan keresztülvinni a békét, ha azonban a föld népei elhatározzák, hogy békénél kell uralkodnia a földön, akkor el fog jönni a béke uralma. . Kellogg kijelentette, hogy nagy örömére szolgált nyolc vagy tíz nemzet bejelentése, akik az utóbbi48 óra folyamán értesítették őt arról, hogy hajlandók a háborúellenes szerződés aláírására. Kellogg hiszi és reméli, hogy a földnek csaknem valamennyi nemzete csatlakozik ehhez a háborúellenes szerződéshez. Í1a a legutóbbi európai konfliktus négy borzalmas évére, a háború oltárán feláldozott sok millió emberre, az elpusztított otthonokra, a tönkrement reménységekre és a nyomorékká lett nemzetekre gondol az ember, kérdezte végül Kellogg, csodálatos-e akkor, ha a világ béke után áhítozik? Coolidge elnök közlése a Kellogg-paktumról London, aug. 31. A Times jelenti Washington. Lai. Az elnök nyári tartózkodási helyéről kiadott közlés szerint Coolidge meg fogja kérni a szenátust, amikor a békepaktumot beterjesztik, hogy a paktumot ne csak nemzetközi morális formulának tekintse, hanem a gyakorlati diplomácia egyik eredményének is. A levelező szerint Coolidge arra az eredményre jutott, hogy a külföldi nemzetekkel való formális összeköttetés megszervezése az Egyesült Államokra nézve fontos, arra az esetre, ha a béke veszélyben forogna. Coolidge állítólag azon a nézeten van, hogy sokkal kisebb a háború valószínűsége, ha az amerikai kormány legalább formálisan részt vesz az elkerülésére irányuló kísérletekben. Hír szerint Coolidge elvárja, hogy a jövőben minden európai külügyminisztérium Washingtonhoz fordul és ott érdeklődik az iránt, vajon mit szándékoznak tenni az Egyesült Államok abban az esetben, ha a békét veszedelem fenyegetné. Románia és Görögország csatlakoztak a paktumhoz. Bukarest, aug. 31. A minisztertanács egyhangúlag elhatározta Románia hozzájárulását a Kellogyféle háborúellenes szerződéshez. Románia hozzájárulását ma táviratilag tudatták Washingtonnál. Athén. aug. 31. Görögország csatlakozott a Kellogg-szerződéshez. A kormány Coolidge elnöknek szerencsét kitűnt kezdeményezéséhez és azt a kívánságát fejezte ki hogy sikerüljön a világbékét megszilárdítani. A franciaországi magyar kolónia távirata Kellogghoz A franciaországi magyar kolónia elnökének, Dvorcsák Győzőnek az aláírásával Frank Kellogg-hoz, az Észak-Amerikai Egyesült Államok külügyi államtitkárához, a Kellogg-paktum aláírása alkalmával üdvözlő táviratot küldött, amelyben többek között ezeket mondja: A franciaországi magyar egyesület azonban kötelességének tartja felhívni Nagymedóságod figyelmét a súlyos igazságtalanságra, mellyel a trianoni szerződés nemcsak Magyarországot, de egész Közép- Európát sújtotta. Ez a szerződés figyelmen kívül hagyta a népek önrendelkezési elvét, ezer éves történelmi jogokat, földrajzi, politikai és gazdasági szükségességeket, kizárólag erőszakon épült fel és az abból származó helyzet a világbéke állandó veszélyeztetését jelenti. Át lévén hatva attól a vágytól, hogy Nagyméltóságod magasztos szándékai tényleg meg is valósuljanak, a franciaországi magyarok tiszteletteljesen arra kérik Nagyméltóságodat, hogy a trianoni békeszerződés revíziója érdekében a szükséges kezdeményező lépéseket tegye meg. Nincs béke igazság nélkül. Fasiszta vélemény a Kellogg-paktumról. Róma. aug. 31. A lapok közük Arnaldo Mussolininak, a Duce fivérének beszédét ahhoz a hatszáz tiszthez, akik a feketeingesek taktikai gyakorlataiban vettek részt. A szónok kiemelte e gyakorlatok jelentőségét és szükségességét, utalva arra, hogy a közszellemet előkészítik a haza védelmére és Olaszország igazának megvédésére. A Kellogg-paktumra való utalással a szónok kijelentette, hogy olyan paktumot, amelyet több nagyhatalom Olaszországgal együtt ünnepélyesen aláírt, mosolygással fogadni nem szabad, azonban a paktum aláírása olyan nép fővárosában, amely az utolsó évszázad négyötöd részében mindig háborút viselt, csupán platonikusnak tekinthető gesztus, mely a népek történelmének menetére nem fog kihatni. Venizelosz kijelenti, hogy Görögország nem csatlakozik a kisantanthoz• Athén, aug. 31. (Bud. Tud.) Venizelosz kihallgatáson fogadta a romániai görögbarátok ligájának két ideérkezett küldöttjét. A küldötteknek hozzáintézett kérdésére Venizelosz kijelentette, hogy Görögországnak nincsen érdeke abban, hogy csatlakozzék a kisantanthoz, mert a kisantant olyan érdekeknek szolgál, melyek tdívül esnek Görögország érdekkörén. Görögország régóta szoros kapcsolatban áll más európai hatalmakkal és nem akar változtatni külpolitikáján. Görögország középeurópai érdekei nem mozognak ugyanazon a vonalon, mint a Iosantanté, Venizelosz továbbá fogadta a román hadügyminisztert, aki Scodra tengernagy, a román flotta főnökének kíséretében Athénben tartózkodik. Noha a lapok félhivatalos közlést kaptak, mely szerint a két román funkcionárius Athénben való jelenléte politikával nem függ össze, az ellenzéki sajtó tanácskozásaiknak mégis politikai jelentőséget tulaj-donít.