Pesti Hírlap, 1928. szeptember (50. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

Láthatatlan emberfrtók villamos felszhalottak, gyilkos gépek és más ártalmak elleni harc az munkásvédelmi kiállításon. (Eredeti fényképfelvételünket a­­ Képes Pesti Hírlapban közöljük.) (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Már az ágyban is halálos veszély leskelődik az emberre. Csak álmosan megfogja a rézágy rudját, a másik kezével leoltja a villanyt s már vége, a saját testén vezette át a vil­lamosáramot. így történt egy kiváló művésszel, de még­­Siokkal titokzatosabb esetről ad számot a leg­újabb kutatás. A villamosság életbevágó titkai tárulnak elénk azon a kiállításon, amely vasárnap nyílik meg a Tár­sadalomegészségügyi Intézet és Múzeum palotájában, az Eötvös­ utca 3. szám alatt s amelyet pénteken mu­tattak be a sajtó képviselőinek. Ezernyi más látnivaló is akad három emelet teremsorában, de talán legérde­kesebb a vilmososztály, dr. Jellinek István bécsi egyetemi professzor külön elektrofiziográfiai múzeu­ma, amely nem marad itt, csak vendégségbe jött az ipari balesetek és foglalkozási betegségek nemzetközi nagygyűlése alkalmából. Azt kutatja a tanár, hogy a villamosságnak milyen a hatása, milyen tárgyakban van nyoma az elektromos áramnak. Egy kis furcsa példa: a kósza áram megsérti a gázcsövet, kilyu­kasztja és így támad a pusztító gázmérgezés. Kutatja a tanár organikus szöveten, emberi tes­ten és a maga elmélete alapján kimutatja, hogy mi­lyen bámulatos és hihetetlen módokon is okoz bal­eseti sérüléseket. Ez a Spurenkunde. Minden tárgy eredetiben nézhető. Van itt cipő, amin át villámcsapás ölt, alulról fölfelé. Látni vil­lámvezető kalapot, Malázsban emberfejet, amely nem égett el, hanem a villám hátul hosszában simára bo­rotválta, tenyérszélesen. Spirituszban áll hosszú sor állat, főkép patkány és egér, amely villanyvezetéket vágott és gyújtását átvitte a házra. Egyetlen kis egér miatt a háborúban teljes három óra hosszat szorongott kétségbeesve a romániai német főhadiszállás, amely döntő csatában nem tudott intézkedni a meg­­némult vezeték miatt. A kis egér foga majdnem ka­tasztrófába vitte a nagyvezérkart. Ámulatos a rádióosztály. Maga a rádió veszély­telen, de a „jó föld“ a r­ossz háztartási eszközökkel kapcsolatban okozhat súlyos balesetet. Külön csoport: hogyan gyógyítják a villamos sérüléseket. Itt egy mérnök, aki ötvenezer voltos áram­mal kísérletezett, jobb karját rémesen kimarta az áram. Ökölnyi mélyen roncsolta a húst és csontot, mégis sikerült amputálás nélkül meggyógyítani. Hi­teles fényképsor mutatja a folyamatot. Borzalmas, de végeredményben megnyugtat a villamos-tetszhalottak vizsgálata. Igen sokszor összeesik és halottnak látszik az áram­­sújtotta ember. Több boncolás igazolta, hogy szíve működött és még élt, mikor a furgonra tették. Az ilyet műlélegzéssel újra fölélesztik, ha idején látnak hozzá, csak a nyelvét kell előhúzni, mert az elzárja a léleg­zést és akkor megfullad, nem a villamosság öli meg. Mindenki tanulhat itt: a hiányos és hibás szerkezetű, megsérült, elektrotechnikai eszközök hogy­ mint okoz­zák a bajt, aztán meg a védekezés hogyan történik. Mindez egy teremben a sok közt. Épp ilyen gaz­dag például a bányabiztonság osztálya. Remek mo­dellek mutatják a bányák technikai és jóléti beren­dezését föld fölött és alatt. Aztán a művégtag-kiállítás. Mutatja, hogyan le­het a keresetképtelen, vagy csökkent erejű munkást újra munkaképessé tenni. Ha teszem azt, nagyon megsérül egy végtag: hogyan segítik elő a gyógyu­lást és munkakészséget, javítják a munkatechnikát, az egész képességet. Ma különben, 8650 rokkant kap ingyen műkart, lábat és más ortopéd-segédeszközt. Ilyen életbevágóan tanulságos anyaggal van tele az egész második emelet. Védő álarcok, aszbeszt-kesz­­tyűk, óvócsizmák, mindig teljes figurákon, úgyhogy a legegyszerűbb néző is hamar értse, miről van szó. Épp így világosan magyarázzák el az ipari szembeteg­ségek és sérülések módjait, elkerülésük lehetőségeit. Az ipari por egészségügyi ártalmait, vagy az ipari bőrm­egbetegedéseket, a védelemre szolgáló légszűrők, az álarcok egész sorát is látjuk. Külön helyiség az ipari mérgek terme. Látjuk őször a mázoló- és festékiparban használatos anyá­inkat, aztán a­ mérges festéket pótló ártalmatlan­nyagokat. Iszonyú a fazekasipari ólommérgezések gyűjteménye és vigasztaló mellette a gyógyítás módja Színes jövendő képet hoz elénk a „giratorre“. Plasztikusan mutatja, hogy például az Oktogon mi­lyen lesz 20 év múlva: a személyi közlekedés teljesen a föld alatt bonyolódik le, látjuk az átjárás egyszerű biztos módjait, a körbejáró kocsiforgalmat, ami le­hetővé teszi, hogy körbe veszély nélkül átjussunk az út túlsó végére. A zsiratpár-rendszer azt jelenti, hogy se forgalom-abbahagyás, se keresztezés nincs. Egyáltalán roppantul, különbözik ez a kiállí­tás a sablonos régi múzeumok anyagától. Sok a mozgás, az­ élet benne. Képeket csak ott alkalmaz, ahol nincs mód teljes alakok fölállítására, ahol a fotográfiát hitelesség kívánja. Látunk, egy amerikai kapitol­gépet, egészen kis szekrény, de ép oly tel­jes mechanizmus van benne, mint a nagy gépházak­ban. Vetítenek és ez mozgást hoz a múzeumba. Tö­kéletesért érzékeltetik például a kazánkosárs munká­ját, azt, hogy mikor melyik­ embert fenyegeti ko­moly Veszedelem. Automatikus filmvetítés rövid, 30 kM­ méteres unaloműző filmen illusztrálja a munkásvédelmet. A régi Litvánia üveglemez-rendszere is alaposan meg­változott. Rotál, az ú­j vetítőgép, forgat egyszerre hatvan leipezt..* Könnyedén szemlélteti , a témát és éles tisztaságával, néha meglepő színeivel felejthetet­lenül beleviszi tanulságát az emberagyba. A tágas palota földszintjén vannak a nehéz mezőgazdasági és ipari gépek, fűrészek és egyéb ma­sinák. Égő-pirosra van festve mindnek az a része, amelyik a baj, a baleset ellen véd. Vas- és fémipari gépeken látjuk pontosan, hogy mi okozza a veszélyt és mi véd meg tőle. Kazán, felvonó és sok más készülék biztonsági rendszereit is elénk tárják. Új a mi közönségünk számára az a képes­ség-vizsgálati kiállítás, amely a harmadik emeleten van. Az általános mun­­kásvédelem eszközei és módszerei, a­ munkaélettani kísérletek bőséges dokumentumaival pontos készülék méri a kitartást, a sebességet és távolságot, a sötét­ben való látást, kocsivezetőkön és más olyan személyeken, akiktől bizony sokszor az életünk sorsa függ. Kiegészíti az anyagot — még­pedig fölényes mó­don — a berlini Kaiser Wilhelm Institut munkaélet­tani kiállítása. Magára is gondolhat minden foglal­kozású ember és okulhat rajta, ha itt föltárul előtte az energiafogyasztás, az erő átváltozása, a tüdőmun­ka teherbírása,­ a paraszt és a többi munkás képes­ségeinek vizsgálata. Mozgó figurák mutatják, hogy az italos és józan munkás hogyan dolgozik, mennyit bír el és általában a modern európai munkásvédelem újításait, részben magyar gyárakban való alkalmazását is megfigyel­hetjük. Nálunk, ahol annyi üres frázist puffogtatnak el a kultúráról, végre most csakugyan rávalót mutat­nak a félezer külföldinek, aki az ipari balesetek és foglalkozási betegségek kongresszusára érkezik ma este. Dr. Vass József népjóléti miniszter itt olyan al­kotásra adott módot, amelyik a társadalom minden rétegének hasznára válhatik. Csak aztán gondoskod­nia kell róla, ha a tudósok elutaztak, hogy ne tátong­jon üresen az Eötvös­ utcai ház, hanem ízig-vérig modern rendszerrel biztosítsák az élettel való állandó kontaktust, azoknak a látogatását, akik a nemzeti erő jelentős részét javítják-mentik, ha okulnak a va­lóban értékes anyagon. Tábori Kornél. Képek dr. Márkus Soma rendőrfőtanácsos főorvos temetéséről. Baloldali kép: a gyászkocsi. Középső kép: dr. Kacziány Géza búcsúztatója. Jobboldali kép: Betegh-Huszágh Miklós főkapitány és Andréka Károly főkapitányhelyettes a temetésen. Dr. Márkus Soma temetése Pénteken délután temették el a Kerepesi­ úti te­metőben a magyar orvostársadalom és a magyar ki­rályi állam­rendőrség tagjainak, valamint a gyászoló család nagyszámú barátainak és tisztelőinek osztat­lan részvéte mellett dr. Márkus Soma államrendőr­­ségi rendőrfőtanácsos-orvost. A temetésen impozáns arányokban nyilatkozott meg a kartársaknak és barátoknak az elhun­yt iránt érzett szeretete és nagyrabecsülése. Andréka Károly­­­­őkapitányhelyettes és Török János főparancsnok ve­zetése alatt egy rendőrdíszzászlóalj, valamint Bereg- s Huszágh Miklós főkapitánnyal az élén az ál­tanáren­d­­i őrség tisztikarának csaknem valamennyi tagja elkí­­­­sérte utolsó útjára dr. Márkus Somát. A gyászoló kö­zönség soraiban ott láttuk Hűvös Iván vezérigazgatót,­­ Geguss Dániel nyug. főkapitányhelyettest, Szirmai I Imrét, dr. Szécsi Ernő tisztiorvost, dr. Ágai Bélát, a­­ Budapesti Napilapok Szindikátusának elnökét, Salu­­sinszky Imrét, az Újságírók Betegpénztárának és Sza­­natóriumegyesületének elnökét, a Pesti Hírlap szer­kesztőségét és kiadóhivatalát testületileg, valamint Sziklay Jánossal az élén a Magyar Újságírók Egyesü­letének, a Magyarországi Hírlapí­rók Nyugdíjintéze­tének, továbbá az Otthon Írók és hírlapírók körének küldöttségeit, amelyek az elhunyt fivére, Márkus Miksa, az Újságírók Egyesületének elnöke iránt érzett részvétüknek adtak a temetésen való megjelenésükkel kifejezést. Testületileg jelentek meg a tér­letésen a toloncházban ápolónői szolgálatot teljesítő irgalmas nővérek is. A halottasházban Kovák István apátplébános vé­gezte fényes papi segédlettel az egyházi szertartást. A koporsót ezután díszbeöltözött rendőrök értenek a Táljukra és helyezték el a koszorúkkal észtorített gyászkocsin. Koszorúkat küldtek többek között: az államrendőrség, az államrendőrség orvosi kara, az államrendőrség csapattiszti kara, az államrendőrség őrszemélyzete, a rendőrkórház ápolói, a Magyar Új­ságírók Egyesülete, az Otthon­írók és Hírlapírók Kö­re, a Pesti Hírlap, valamint az elhunyt barátai és tisztelői. A sírnál a rendőrorvosi kar nevében dr. Naschitz Gusztáv búcsúztatta meleg szavakkal az elhunytban a kitűnő orvost és a nemeslelkű kartársat. Az Orvosi Kaszinó nevében dr. Gerő Mór, az elhunyt tanárai és egykori osztálytársai nevében dr. Márkus Soma volt osztályfőnöke, Kacziány Géza, a Munkásbiztosító Pénztár nevében pedig dr. Záborszky István búcsúzott a szeretet őszinte szavaival az egykori pályatárstól. A búcsúbeszédek után a Himnusz hangjai mellett utolsónak tisztelgett a sír előtt a rendőrzászlóalj és a rendőrség tisztikara. Newyorki értéktőzsdezárlat. Newyorki gyapottőzsdezárlat. Északamerikai fully middling loco 19.10, szept. 18.86, okt. 18.81—18.83, dec. 18.64—18.65, jan. 18.61—18.63, márc. 18.64—18.66, máj. 18.69, jul. 18.66 cent per libra. Az irányzat tartott volt. Felhozatal az Egyesült Államok összes kikötőiben 22, a kivitel Angliába, 5, a kontinensre és Japánba 12 ezer bála volt. Gyapotszállítási tarifa 40 és 55 cent. Newyork, aug. 31. Mai­cent Előző Berlin — -— — — — —­­— 2382.375 2382.25 London------------------— —- —. — 485.32 485.3125 Amsterdam — — — — — — Párizs-------------— ■— — — — 4009.— 4009.— 390.50 590.50 Brüsszel---------------------------------1391.— 1391.— Milano — — -— — — — — —— 524.— 524.— Madrid — -— — — — -— —__ 1660.— Zürich------------------— — — — 1925.75 1925.75 Stockholm--------—----------«— — 2677.50 2677.60 Oslo — — —— —— — — — —— 2668.50 2668.50 Kopenhága — — —­­— — — 2668.— 2668.50 Wien — — —— — — — — —«— 1410.—­­ 1410.— Budapest — — — — — — — 1750.— 1750.— Prága — — —— — — — — —— 296.50 296.50 Belgrad — -----------------------— — 176 — 176 — Newyorki terménytőzsdezárlat. Búza 2. sz. redwinter-------------__ __ 151.— 150.— „ 2. sz. hard­winter--------— |— 125.— 124.50 ,, 1. sz. northern Manitoba — —. 130.— 129.50 Rozs western II.-----------------------110.75 110.25 Takarmányárpa--------— — — 82.— 82.— Tengeri mixed western II.--------— _ 87.50 87.25 Búzaliszt first spring clear —— 550—600 550—600 Chicagói terménytőzsdezárlat. Búza szeptemberre---------- —.i__ _ no.ao 110.125 ., decemberre — — —• — 116.— 115.625 ., márciusra--------—- — — 120.75 120.25 Tengeri szeptemberre-------------— 94.25 95.— „ decemberre — — — ——- — 74.75 74.25 ., márciusra------------------—-— 77.— 76.50 Zab szeptemberre--------■—----------38.50 38.50 „ decemberre .--------— — 40.625 40.50 „ márciusra —--------— — 45.— 44.375 Rozs szeptemberre — — — — 94.75 94.75 „ decemberre — — —* —— — 96.50 96.25 „­ márciusra — — — —­­— 99.25 98.50

Next