Pesti Hírlap, 1928. szeptember (50. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
Láthatatlan emberfrtók villamos felszhalottak, gyilkos gépek és más ártalmak elleni harc az munkásvédelmi kiállításon. (Eredeti fényképfelvételünket a Képes Pesti Hírlapban közöljük.) (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Már az ágyban is halálos veszély leskelődik az emberre. Csak álmosan megfogja a rézágy rudját, a másik kezével leoltja a villanyt s már vége, a saját testén vezette át a villamosáramot. így történt egy kiváló művésszel, de mégSiokkal titokzatosabb esetről ad számot a legújabb kutatás. A villamosság életbevágó titkai tárulnak elénk azon a kiállításon, amely vasárnap nyílik meg a Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum palotájában, az Eötvös utca 3. szám alatt s amelyet pénteken mutattak be a sajtó képviselőinek. Ezernyi más látnivaló is akad három emelet teremsorában, de talán legérdekesebb a vilmososztály, dr. Jellinek István bécsi egyetemi professzor külön elektrofiziográfiai múzeuma, amely nem marad itt, csak vendégségbe jött az ipari balesetek és foglalkozási betegségek nemzetközi nagygyűlése alkalmából. Azt kutatja a tanár, hogy a villamosságnak milyen a hatása, milyen tárgyakban van nyoma az elektromos áramnak. Egy kis furcsa példa: a kósza áram megsérti a gázcsövet, kilyukasztja és így támad a pusztító gázmérgezés. Kutatja a tanár organikus szöveten, emberi testen és a maga elmélete alapján kimutatja, hogy milyen bámulatos és hihetetlen módokon is okoz baleseti sérüléseket. Ez a Spurenkunde. Minden tárgy eredetiben nézhető. Van itt cipő, amin át villámcsapás ölt, alulról fölfelé. Látni villámvezető kalapot, Malázsban emberfejet, amely nem égett el, hanem a villám hátul hosszában simára borotválta, tenyérszélesen. Spirituszban áll hosszú sor állat, főkép patkány és egér, amely villanyvezetéket vágott és gyújtását átvitte a házra. Egyetlen kis egér miatt a háborúban teljes három óra hosszat szorongott kétségbeesve a romániai német főhadiszállás, amely döntő csatában nem tudott intézkedni a megnémult vezeték miatt. A kis egér foga majdnem katasztrófába vitte a nagyvezérkart. Ámulatos a rádióosztály. Maga a rádió veszélytelen, de a „jó föld“ a rossz háztartási eszközökkel kapcsolatban okozhat súlyos balesetet. Külön csoport: hogyan gyógyítják a villamos sérüléseket. Itt egy mérnök, aki ötvenezer voltos árammal kísérletezett, jobb karját rémesen kimarta az áram. Ökölnyi mélyen roncsolta a húst és csontot, mégis sikerült amputálás nélkül meggyógyítani. Hiteles fényképsor mutatja a folyamatot. Borzalmas, de végeredményben megnyugtat a villamos-tetszhalottak vizsgálata. Igen sokszor összeesik és halottnak látszik az áramsújtotta ember. Több boncolás igazolta, hogy szíve működött és még élt, mikor a furgonra tették. Az ilyet műlélegzéssel újra fölélesztik, ha idején látnak hozzá, csak a nyelvét kell előhúzni, mert az elzárja a lélegzést és akkor megfullad, nem a villamosság öli meg. Mindenki tanulhat itt: a hiányos és hibás szerkezetű, megsérült, elektrotechnikai eszközök hogy mint okozzák a bajt, aztán meg a védekezés hogyan történik. Mindez egy teremben a sok közt. Épp ilyen gazdag például a bányabiztonság osztálya. Remek modellek mutatják a bányák technikai és jóléti berendezését föld fölött és alatt. Aztán a művégtag-kiállítás. Mutatja, hogyan lehet a keresetképtelen, vagy csökkent erejű munkást újra munkaképessé tenni. Ha teszem azt, nagyon megsérül egy végtag: hogyan segítik elő a gyógyulást és munkakészséget, javítják a munkatechnikát, az egész képességet. Ma különben, 8650 rokkant kap ingyen műkart, lábat és más ortopéd-segédeszközt. Ilyen életbevágóan tanulságos anyaggal van tele az egész második emelet. Védő álarcok, aszbeszt-kesztyűk, óvócsizmák, mindig teljes figurákon, úgyhogy a legegyszerűbb néző is hamar értse, miről van szó. Épp így világosan magyarázzák el az ipari szembetegségek és sérülések módjait, elkerülésük lehetőségeit. Az ipari por egészségügyi ártalmait, vagy az ipari bőrmegbetegedéseket, a védelemre szolgáló légszűrők, az álarcok egész sorát is látjuk. Külön helyiség az ipari mérgek terme. Látjuk őször a mázoló- és festékiparban használatos anyáinkat, aztán a mérges festéket pótló ártalmatlannyagokat. Iszonyú a fazekasipari ólommérgezések gyűjteménye és vigasztaló mellette a gyógyítás módja Színes jövendő képet hoz elénk a „giratorre“. Plasztikusan mutatja, hogy például az Oktogon milyen lesz 20 év múlva: a személyi közlekedés teljesen a föld alatt bonyolódik le, látjuk az átjárás egyszerű biztos módjait, a körbejáró kocsiforgalmat, ami lehetővé teszi, hogy körbe veszély nélkül átjussunk az út túlsó végére. A zsiratpár-rendszer azt jelenti, hogy se forgalom-abbahagyás, se keresztezés nincs. Egyáltalán roppantul, különbözik ez a kiállítás a sablonos régi múzeumok anyagától. Sok a mozgás, az élet benne. Képeket csak ott alkalmaz, ahol nincs mód teljes alakok fölállítására, ahol a fotográfiát hitelesség kívánja. Látunk, egy amerikai kapitolgépet, egészen kis szekrény, de ép oly teljes mechanizmus van benne, mint a nagy gépházakban. Vetítenek és ez mozgást hoz a múzeumba. Tökéletesért érzékeltetik például a kazánkosárs munkáját, azt, hogy mikor melyik embert fenyegeti komoly Veszedelem. Automatikus filmvetítés rövid, 30 kM méteres unaloműző filmen illusztrálja a munkásvédelmet. A régi Litvánia üveglemez-rendszere is alaposan megváltozott. Rotál, az új vetítőgép, forgat egyszerre hatvan leipezt..* Könnyedén szemlélteti , a témát és éles tisztaságával, néha meglepő színeivel felejthetetlenül beleviszi tanulságát az emberagyba. A tágas palota földszintjén vannak a nehéz mezőgazdasági és ipari gépek, fűrészek és egyéb masinák. Égő-pirosra van festve mindnek az a része, amelyik a baj, a baleset ellen véd. Vas- és fémipari gépeken látjuk pontosan, hogy mi okozza a veszélyt és mi véd meg tőle. Kazán, felvonó és sok más készülék biztonsági rendszereit is elénk tárják. Új a mi közönségünk számára az a képesség-vizsgálati kiállítás, amely a harmadik emeleten van. Az általános munkásvédelem eszközei és módszerei, a munkaélettani kísérletek bőséges dokumentumaival pontos készülék méri a kitartást, a sebességet és távolságot, a sötétben való látást, kocsivezetőkön és más olyan személyeken, akiktől bizony sokszor az életünk sorsa függ. Kiegészíti az anyagot — mégpedig fölényes módon — a berlini Kaiser Wilhelm Institut munkaélettani kiállítása. Magára is gondolhat minden foglalkozású ember és okulhat rajta, ha itt föltárul előtte az energiafogyasztás, az erő átváltozása, a tüdőmunka teherbírása, a paraszt és a többi munkás képességeinek vizsgálata. Mozgó figurák mutatják, hogy az italos és józan munkás hogyan dolgozik, mennyit bír el és általában a modern európai munkásvédelem újításait, részben magyar gyárakban való alkalmazását is megfigyelhetjük. Nálunk, ahol annyi üres frázist puffogtatnak el a kultúráról, végre most csakugyan rávalót mutatnak a félezer külföldinek, aki az ipari balesetek és foglalkozási betegségek kongresszusára érkezik ma este. Dr. Vass József népjóléti miniszter itt olyan alkotásra adott módot, amelyik a társadalom minden rétegének hasznára válhatik. Csak aztán gondoskodnia kell róla, ha a tudósok elutaztak, hogy ne tátongjon üresen az Eötvös utcai ház, hanem ízig-vérig modern rendszerrel biztosítsák az élettel való állandó kontaktust, azoknak a látogatását, akik a nemzeti erő jelentős részét javítják-mentik, ha okulnak a valóban értékes anyagon. Tábori Kornél. Képek dr. Márkus Soma rendőrfőtanácsos főorvos temetéséről. Baloldali kép: a gyászkocsi. Középső kép: dr. Kacziány Géza búcsúztatója. Jobboldali kép: Betegh-Huszágh Miklós főkapitány és Andréka Károly főkapitányhelyettes a temetésen. Dr. Márkus Soma temetése Pénteken délután temették el a Kerepesi úti temetőben a magyar orvostársadalom és a magyar királyi államrendőrség tagjainak, valamint a gyászoló család nagyszámú barátainak és tisztelőinek osztatlan részvéte mellett dr. Márkus Soma államrendőrségi rendőrfőtanácsos-orvost. A temetésen impozáns arányokban nyilatkozott meg a kartársaknak és barátoknak az elhunyt iránt érzett szeretete és nagyrabecsülése. Andréka Károlyőkapitányhelyettes és Török János főparancsnok vezetése alatt egy rendőrdíszzászlóalj, valamint Bereg- s Huszágh Miklós főkapitánnyal az élén az áltanárendi őrség tisztikarának csaknem valamennyi tagja elkísérte utolsó útjára dr. Márkus Somát. A gyászoló közönség soraiban ott láttuk Hűvös Iván vezérigazgatót, Geguss Dániel nyug. főkapitányhelyettest, Szirmai I Imrét, dr. Szécsi Ernő tisztiorvost, dr. Ágai Bélát, a Budapesti Napilapok Szindikátusának elnökét, Salusinszky Imrét, az Újságírók Betegpénztárának és Szanatóriumegyesületének elnökét, a Pesti Hírlap szerkesztőségét és kiadóhivatalát testületileg, valamint Sziklay Jánossal az élén a Magyar Újságírók Egyesületének, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének, továbbá az Otthon Írók és hírlapírók körének küldöttségeit, amelyek az elhunyt fivére, Márkus Miksa, az Újságírók Egyesületének elnöke iránt érzett részvétüknek adtak a temetésen való megjelenésükkel kifejezést. Testületileg jelentek meg a térletésen a toloncházban ápolónői szolgálatot teljesítő irgalmas nővérek is. A halottasházban Kovák István apátplébános végezte fényes papi segédlettel az egyházi szertartást. A koporsót ezután díszbeöltözött rendőrök értenek a Táljukra és helyezték el a koszorúkkal észtorített gyászkocsin. Koszorúkat küldtek többek között: az államrendőrség, az államrendőrség orvosi kara, az államrendőrség csapattiszti kara, az államrendőrség őrszemélyzete, a rendőrkórház ápolói, a Magyar Újságírók Egyesülete, az Otthonírók és Hírlapírók Köre, a Pesti Hírlap, valamint az elhunyt barátai és tisztelői. A sírnál a rendőrorvosi kar nevében dr. Naschitz Gusztáv búcsúztatta meleg szavakkal az elhunytban a kitűnő orvost és a nemeslelkű kartársat. Az Orvosi Kaszinó nevében dr. Gerő Mór, az elhunyt tanárai és egykori osztálytársai nevében dr. Márkus Soma volt osztályfőnöke, Kacziány Géza, a Munkásbiztosító Pénztár nevében pedig dr. Záborszky István búcsúzott a szeretet őszinte szavaival az egykori pályatárstól. A búcsúbeszédek után a Himnusz hangjai mellett utolsónak tisztelgett a sír előtt a rendőrzászlóalj és a rendőrség tisztikara. Newyorki értéktőzsdezárlat. Newyorki gyapottőzsdezárlat. Északamerikai fully middling loco 19.10, szept. 18.86, okt. 18.81—18.83, dec. 18.64—18.65, jan. 18.61—18.63, márc. 18.64—18.66, máj. 18.69, jul. 18.66 cent per libra. Az irányzat tartott volt. Felhozatal az Egyesült Államok összes kikötőiben 22, a kivitel Angliába, 5, a kontinensre és Japánba 12 ezer bála volt. Gyapotszállítási tarifa 40 és 55 cent. Newyork, aug. 31. Maicent Előző Berlin — -— — — — —— 2382.375 2382.25 London------------------— —- —. — 485.32 485.3125 Amsterdam — — — — — — Párizs-------------— ■— — — — 4009.— 4009.— 390.50 590.50 Brüsszel---------------------------------1391.— 1391.— Milano — — -— — — — — —— 524.— 524.— Madrid — -— — — — -— —__ 1660.— Zürich------------------— — — — 1925.75 1925.75 Stockholm--------—----------«— — 2677.50 2677.60 Oslo — — —— —— — — — —— 2668.50 2668.50 Kopenhága — — —— — — 2668.— 2668.50 Wien — — —— — — — — —«— 1410.— 1410.— Budapest — — — — — — — 1750.— 1750.— Prága — — —— — — — — —— 296.50 296.50 Belgrad — -----------------------— — 176 — 176 — Newyorki terménytőzsdezárlat. Búza 2. sz. redwinter-------------__ __ 151.— 150.— „ 2. sz. hardwinter--------— |— 125.— 124.50 ,, 1. sz. northern Manitoba — —. 130.— 129.50 Rozs western II.-----------------------110.75 110.25 Takarmányárpa--------— — — 82.— 82.— Tengeri mixed western II.--------— _ 87.50 87.25 Búzaliszt first spring clear —— 550—600 550—600 Chicagói terménytőzsdezárlat. Búza szeptemberre---------- —.i__ _ no.ao 110.125 ., decemberre — — —• — 116.— 115.625 ., márciusra--------—- — — 120.75 120.25 Tengeri szeptemberre-------------— 94.25 95.— „ decemberre — — — ——- — 74.75 74.25 ., márciusra------------------—-— 77.— 76.50 Zab szeptemberre--------■—----------38.50 38.50 „ decemberre .--------— — 40.625 40.50 „ márciusra —--------— — 45.— 44.375 Rozs szeptemberre — — — — 94.75 94.75 „ decemberre — — —* —— — 96.50 96.25 „ márciusra — — — —— 99.25 98.50